Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

SZAKÉRTELEM MELLETT TŐKE IS Európa biokertje lehetünk? Rossz idők járnak a bio­termesztést szorgalmazók­ra. Egyre apad azoknak a száma, akik makacs kitar­tással megpróbálnak gaz­daságaikban vegyszermen­tes növényi kultúrákat és gyümölcsöket termeszteni. Nagy Gábor, az egykori glbertirsai szövetkezeti el­nök mondotta a közelmúlt­ban, hogy a helyi Szabad­ság Termelőszövetkezetben mintegy 300 hektárnyi terü­leten durumbbúzát termel­tek, s gilisztahumuszt állí­tottak elő. Előbbi iránt mu­tatkozott érdeklődés a ten­gerentúlon is, az USA ke­leti partvidékén különös előszeretettel használták fel a pizzasülők a durumblisz- tet. A Biotermelők Klubja igyekezett a szükséges szakmai támogatást megad­ni a termesztőknek, de mindinkább kiderült, egy olyan vállalkozásról van szó, amelyből csak évek múltán érhető el haszon. Nos a kárpótlás és kárren­dezés folytán alakuló kis­gazdaságokban eleve elzár­kóznak a biotermesztés elől, ami részben érthető, hiszen egy hosszú távon megtérülő vállalkozás cse­kély ösztönzést ad a leendő farmeRgazdéknak. Ezt lát­Már folyamatosan gyárt­ja a takarmánykeverőt és -darálót a magántermelők számára a Bábolna Rész­vénytársaság. A praktikus kisgépet kifejezetten az ál­lattartó farmerek munkájá­nak könnyítésére fejlesz­tették ki a bábolnai szak­emberek. Az egyszerű fel­építésű. és karbantartást alig igénylő kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő tápkoncentrátum hozzá­adásával teljes értékű ta­karmánykeveréket. A ta­pasztalatok szerint az így készülő takarmány 20 szá­zalékkal olcsóbb, mint a szik cáfolni az MTI hír­adása, miszerint a Bioter­mék Tanács kedvező képet festett a magyarországi biotermesztési kedvről. Országosan lehet, hogy pozitív a kép, de Pest me­gyében, úgy tűnik, az el­lenkezője igaz. Egy holland üzletember például biomó­don kezelt császárkörtét szeretett volna vásárolni, de sajnos ilyet nem talál­tak az országban. Angol üzletemberek pedig olyan étteremben kívántak vacso­rázni, ahol biohúst kínál­tak, ilyenről sem tudott Nagy Gábor. Az idén májusban ala­kult Biotermék Tanács ál­tal a már említett MTI- anyagban megszólaltatott szakember elmondotta: a magyar termelőknek nincs szégyenkeznivalójuk, áru­jukat keresik külföldön. Ezt jó hallani. No, és azt is, hogy hazánk akár Euró­pa biokertje is lehetne. Ehhez viszont az kell, hogy a magyarországi áruk ele­get tegyenek az 1994-ben bevezetendő EK bioterme­lési előírásoknak. E köve­telmények szellemében a Biotermék Tanács meg­szervezi többek között a különböző árufélék minősí­tését, s ami ugyancsak lé­nyeges, ösztönözni kívánja a termelőket az áruválasz­ték bővítésére. Ez utóbbi­hoz a szakértelem mellett tőke kell, s nem is kevés. (Gyócsi) NINCS MÁR A RÉGI „CSÚCS’' Szállítani - de mit? ü» • ... ■ > 1 , > I & ■ ■ s EGYEDI FŰTÉS - TAVHÓVEL Nem fából vaskarika (Folytatás az I oldalról.) családi otthon fűtési költ­ségeinek elszámolását is. Gödöllőn kísérletképpen már tavaly átszereltek öt lakást, amelyekben a táv­fűtés úgy működik, mintha saját, cirkogejzíres fűtése lenne a lakónak. A télen jó tapasztalatokat szereztek. Az idén kibővítik a kísér­letet, 15 lakás átszerelése jelenleg is zajlik. A tömb­fűtőmű vezetője bízik ab­ban, hogy az alkalmazott költségmegosztás is bevált­ja reményeiket. Nincs tu­domása arról, hogy bárhol, akár határainkon túl is használnák ezt a módszert távhőszolgáltatásra építve. A hőszolgáltatás utolsó elemének nem a radiátort, hanem a lakást tekintik. A benne felszerelt radiátor­halmazt egyetlen nagy fű­tőtestnek tartják, amely — mat egy harmonika — egy szál csövön széjjel van húzva a lakás különböző helyiségei között. Lakásfű­tő keringtető szivattyú ki- és bekapcsolásával oldják meg a szabályozást. A fű­tés időtartamát egyszerű és olcsó — kétezer forintos — üzemidő-számlálóval mé­rik. A készülék adatai ad­ják a költségmegosztás alapját. A hőmennyiséget továbbra is mérik az adott lépcsőházban, illetve az egymás fölötti öt-tíz lakás­ban. Ezt a fütöttségi idő­tartam arányában fizettetik meg a lakástulajdonosok­kal. Biztos lehet benne mindenki, hogy amikor nem működtetik a szivaty- tyút, nem is fizetnek. Aki viszont 24 órán át „tüzel’’, az mélyebbre is nyúlhat a pénztárcájába. A Hőszolgáltatás ’92 konferencián a számos ki­állító közölt szerepel a Ganz Mérőgyár Kft. (Schlumberger) is. A cég lő darab hőmennyiségmérőt adott ingyen a kísérlethez. Ezeket beépítik a lakások fűtési rendszerébe, s így összehasonlító számításo­kat tudnak végezni a laká­sonként mutatott hőfo­gyasztásról és az üzemidő arányában történő költség- megosztásról. B. G. Az utóbbi években ala­posan megváltozott a hely­zet a szállítás piacán is, nagy kampányok már rég­óta nincsenek. Ez azonban nemcsak a szállítási kíná­lat bővülésének, de az ipa­ri termelés csökkenésének is következménye. — Ami a mi ágazatun­kat illeti — mondja Varga Attila, a váci DCM Kft. marketing-előadója —, va­lóban jelentősen csökkent a termelés: míg pár éve a ce­mentipar kibocsátása or­szágosan úgy négymillió tonna volt, ma ez a szám a felére esett vissza. S mint­hogy e mennyiség huszonöt százalékát a DCM adja, örülhetünk, ha kapacitá­saink ötven százalékát ki­használjuk. Mindez más­ként rajzolta át a szállítá­si helyzetet, ma már nem okoz gondot a fuvarozás. Megszűnt a MÁV monopol­helyzete, a magánszállítók megjelenése egészséges konkurenciát teremtett; nyilván az lenne az igazi, ha mindez a növekvő ter­melés mellett következett volna be. Sajnos azonban nincs kellő élénkülés, a ki­fejezetten cementszál Utasra alkalmas vasúti tartályko­csik nincsenek kihasználva, holott régen külön gond volt az őszi „nagy csúcs” lebonyolítása. A kilátások szerint egye­lőre nem is lesz gond szál­lítani, hiszen a termelés felfutása lassú. Az állami lakásépítés megszűnt, a nagy felvásárlók, a ház- és betongyárak nem rendelik a régi mennyiségeket, a ma­gánerős építkezés igénye pedig korántsem pótolja a keletkezett hiányokat. Ugyanakkor ellenőrizetle­Érvénybert: 1992. szeptember 11. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 117.00 149,80 Ausztrál dollár 54,69 55,93 Belga frank (100) 256,69 261,35 Dán korona 13,61 13,87 Finn márka 16,38 16,78 Francia frank 15,47 15,75 Görög drachma (100) 42,33 43,17 Holland forint 46,74 47,60 ír font 142,41 145.01 Japán jen (100) 60,97 62,17 Kanadai dollár 61,65 63,05 Kuvaiti dinár 260.01 265,51 Német márka 52,71 53,67 Norvég korona 13,30 13,54 Olasz ltca (1000) 08,85 70,13 Osztrák schilling (100) 749,36 762,96 Portugál escudo (100) 60,58 61,68 Spanyol peseta (100) 81,41 82.93 Svájci frank 59,28 60,36 Svéd korona 14,40 14,66 USA-dollár 75,63 77,19 ECU (Közös Piac) 106,52 108,48 paekkal fennálló tartozá­sainkat rendezzük. Mivel kelendőek az aszeptikus csomagolású gyümölcs­italcsaládjaink, köztük az Öceán. tőke birtokában fel­vásárolhatnánk például az őszibarackot. A belőle ké­szített rostos ital az egyik legkeresettebb. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy egyetlen kilónyi sza­mócát se tudjunk felvásá­rolni. Pedig a szamóca- dzsem és -ital szintén a kurrens dunakeszi termé­kek listáján szerepel. Elenyésző nagyságrend­ben tudtak csak hozzájut­ni a sárgabarackhoz. A ke­vés őszibarackból szeren­csére a diabetikus befőt­teket <"\jbzíthették. — Rajtunk csak a priva­tizáció segíthet. Eddig azonban halvány az érdek­lődés gyárunk iránt, amely­nek értéke megközelíti a félmilliárd forintot. Ami­nek viszont örülhetünk, hogy dolgozóinkat még tudjuk foglalkoztatni. Gy. L. vin Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt., a Mező­bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., valamint az Or­szágos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. A bankok általában akkora részt kaptak a hitelnyúj­tási lehetőségből, amekko­ra igénnyel jelentkeztek, a Kereskedelmi Bank Rt. körülbelül a 100 millió dol­láros hitelkeret egynegye­dét helyezheti ki. Az eddigi elképzelések szerint ez lesz a legszaba­dabb felhasználhatóságú az eddigi világbanki hitelek közül. A hitelt nemcsak beruházásokra és gépvá­sárlásokra lehet majd fel­használni, de bizonyos esetben még az induló áru­készlet beszerzéséhez is. Viszonylag kedvezők a ka­matfeltételek is, mivel a Magyar Nemzeti Bank át­vállalja a devizahitel árfo­lyamkockázatát, és forint­ban nyújtja a kereskedel­mi bankoknak a kölcsönt. Így a Kereskedelmi Bank­nál előre láthatólag 24-25 százalékos éves kamatot kell majd fizetniük az ügy­feleknek a hitel után, amelynek lejárati ideje maximum 10, türelmi ideje pedig maximum három év lehet. A bank a hitelnyúj­táskor természetesen ra­gaszkodik a fedezet meglé­téhez, azonban ennél a hi­telkonstrukciónál figye­lembe fogják venni fede- 7,étként azt is ha a vállal­kozó már komolyabb, a te­vékenységéhez kötődő be­ruházással rendelkezik. Az egy vállalkozás által igény­be vehető hitel maximális összege 5 millió USA-dol­lár. 5 Olcsó kisgép készen forgalomba kerülő keverékek. A részvénytár­saság kez,deményezésére kedvező pénzügyi feltéte­lekkel vásárolhatják: meg a gazdák a bábolnai berende­zést. A bábolnaiak arra töre­kednek, hogy előbb-utóbb minden magyar faluban le­gyen házi takarmánykeverő és -daráló, amihez helyben vásárolhatják meg a farme­rek a garantált minőségű bábolnai tápkoneentrátu- mot. E cél elérése érdeké­ben eddig már 300 takar­mányboltot nyitott a rész­vénytársaság az ország kü­lönböző vidékein. A magánszámlák megjelenése egészséges konkurenciát teremtett (Vimola Károly felvétele) zására pedig a Pultrans-szal, egy szállítási céggel van kapcsolatuk, s ösztönzik á cég tulajdonában lévő tar­tálykocsik kihasználását. Ez ügyben minden illeté­kest felkeres a MÁV, ter­vezik például, hogy a pol­gármesterekkel is felve­gyék a kapcsolatot, s szor­galmazzák e szolgáltatás igénybevételét. Az osztály- vezető úgy véli, összességé­ben javult a helyzetük, s a fuvarozók között a MÁV relatíve jobb pozícióban van, mint tavaly. Va. E. niil érkezik az országba az importcement; míg tavaly egész évben 130 ezer tonna jött be, addig az idén ez a tétel már az első félévben itt volt. így aztán pláne nincs esély az értékesítés felfuttatására. Valóban nincs szállítási csúcs — ezt erősítette meg a MÁV értékesítési osztá­lyának vezetője, dr. Bán János is. Igaz azonban kampányfeladatok vannak, a cukorrépát például most kell célba juttatni — erre kedvezményeket is biz.to- sítanak. A cement fuvaro­Kereskedelemfejlesztési hitel A legtöbb szabadsággal Néhány hét múlva már igényelhető lesz az úgyne­vezett kereskedelemfej­lesztési hitel. Ezt a világ­banki Termékpiac Fejlesz­tési Program keretében a magyar vállalkozók és vál­lalkozások vehetik igénybe — jelentették be a Keres­kedelmi Bank Rt. sajtó- tájékoztatóján. Jelenleg folynak a szer­ződéskötések a Magyar Nemzeti Bank és a prog­ramban részt vállaló ke­reskedelmi bankok között a hitelnyújtás felvételeiről. Előreláthatólag kilenc bank foglalkozik majd e hitel folyósításával — az Agro­bank Rt., az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Budapest Bank Rt., a Cor­szerződést, mert nem látta biztosítottnak a befektetett, a hitelezett pénz gyors meg­térülését. Ráadásul, tudtuk meg dr. Sági Lajostól, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatójától, az esetleges termékértékesítések révén csordogáló pénzt szinte azon nyomban lehívja a BB, mi több, a kamatter­heket tovább emelte; ezek pillanatnyilag 33-39 szá­zalék között mozognak. Az említett pénzintézetnek még mindig 170 millió fo­rinttal tartozik a konzerv­gyár. — Pillanatnyilag mini­málisan 150 millió forint kellene ahhoz, hogy a cso­magolóanyagokat besze­rezzük, illetve a Tetra­A viharfelhők nem akar­ják elkerülni a Dunakeszi Konzervgyárat. A 400-500 millió forint közötti vesz­teségek miatt változatlanul a csőd küszöbén egyensú­lyoz ez az egykoron szebb és eredményesebb napokat megélt vállalat. Már hetek óta áll a tész­takészítő részleg, azon egy­szerű oknál fogva, mert még mindig nem sikerült kiegyenlíteniük azt a több mint 10 millió forintos számlát, amellyel adósak a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnak. A dunakesziéit legjelen­tősebb hitelezője, a Buda­pest Bank ez év júliusában felbontotta a céggel a hite.1­Csőd szélén a konzervgyár Viharfelhők Dunakeszi

Next

/
Thumbnails
Contents