Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

Szlovák templomépítők Isten háza közösen Sikeres volt a templom- építő összefogás a nagyobb­részt evangélikus szlová­kok által lakott Békés me­gyei Telekgerendáson: szeptémber végén tervezik felavatni a tavaly május óta épülő templomot. Az Czerhétszáz lelkes falu 1954-ben települt a telek- gerendási tanyavilág lakói­ból; azóta vágjuk istenhá­zára a hetven százalékban szlovák, illetve szlovák 6 SS'ilni származású evangélikus nép, amelynek gyülekeze­te a békéscsabaiak leány­egyháza. Az önkormányzat ingyen- telket adott, s harangot öntet a templomnak, a la­kosság számottevő önkén­tes ingyenmunkát végzett az építészek által szintén ingyen megtervezett szép új templom építése' során. A telekgerendásiak re­ményei szerint a falu első temploma a község lelki életének a központja lesz, s az evangélikusokon kí­vül a katolikusok is tarta­nak majd itt istentisztele­teket. A napokban emlékezetes pilisi találkozóról kaptunk hírt, s bár arra még augusztus második felében került sor, azért érdemes visszaemlékezni az eseményre. Borgulya Károly a következőkről számol be: Augusztus 19-én délután a felújított pilisi templom- kertben gyülekeztek a hely­beliek. Várták a kedves erdélyi vendégeket, akik­kel a harmadik találkozás­ra került sor. Az autóbusz pontosan megérkezett, elsőnek An­tall László, a talrangi evan­gélikus gyülekezet lelké­sze lépett ki a kocsiból. Öt és a vendégeket Keve- házi László esperes, pilisi lelkész köszöntötte.' A köl­csönös üdvözlések után az érkezőket a vendégváró családoknál helyezték el. Augusztus 20-án a Szent István-napi ünnepségek ke­retében felavatták és elin­dították a toronyórát, amely az önkormányzat támoga­tásával készült. E segítség­gel hozhatták rendbe a templomkertet, a tornyot, valamint a világháborús emlékmű világítását. Több száz ünneplő előtt a tíz órai órakongásra kez­dődött meg az ünnepség, egyházi énekkel. Különben az éneket naponta délután öt órakor a kvarcvezérlésű toronyóra kapcsolja hang­szóróra, és ily módon jól hallható az egész község­ben. Keveházi László esperes megnyitója után dr. Illa- nicz György, polgármester mondott beszédet. A helyi fúvószenekar és az asszony7- kórus fellépése tette még emlékezetesebbé az ese­ményt. Ezek után a világ- háborús emlékmű megko­szorúzása . következett. A vendégek délután Bu­dapestre kirándultak, és a főváros nevezetességeivel ismerkedtek, majd részt vettek a bazilika előtti szentmisén, és a Szent Ist­ván-napi körmeneten. Az esti órákban tértek vissza Pilisre. Augusztus 21-én kirándu­lást tettek a látogatók a Dunakanyarban, majd a következő napon egyéni programokra került sor. Az augusztus 23-i isten­tiszteleten Antall László tatrangi lelkész hirdetett igét, az énekkarok Koszta Istvánná vezényletével mű­ködtek közre az egyházi szolgálaton. Délután Antall László és Koszta István válaszolt a pilisi polgá­rok kérdéseire. Ugyanitt kaptak meghívást jövőre a pilisiek Tatrangba. Augusztus 24-én reggel vettek búcsút a vendégek, és indultak haza szülő­földjükre. gászati segédkönyve. Mösch jelentős szerepet töltött be a modern tanárképzés ha­zai meghonosításában. A három és fél évszázad alatt a piarista rend tevékeny­sége szervesen beleivódott a magyar művelődés tör­ténetébe. Kegyes iskola néven a későbbi Kalazanci Szent József nyitott tanodát 1597- ben Róma szegénynegye­dében. majd később Ordo Scholarum Piarum néven szerzetesrendet alapított. Kalazanci vallotta: a jó1 is­kola az egész társadalmat megújíthatja. Az első ma­gyarországi piarista iskola 1642-ben Podolinban nyi­totta meg kapuit, ahol né­metek, szlovákok, lengye­lek és magyarok leltek ott­honra. A piaristák Magyaror­szágon című tárlat október 31-ig tekinthető meg. VAJK ELJEGYZI GIZELLÁT Évközi huszonnegyedik vasárnap A bambergi lovas ÄRPÄD FEJEDELEM óta Géza volt az első, akit Ma­gyarország egyedüli urá­nak ismertek el a törzsek, nemzetségek fejei, ö állí­totta helyre a fejedelmi méltóság tekintélyét, ami­kor összetörte a régi ma­gyarság ősi pogány politi­kai szervezetét. A külső béke biztosításával, a köz­ponti hatalom megerősíté­sével. keresztény hittérí­tők befogadásával megve­tette az évezredes magyar állam alapját. A magyarok évtizedes bajor és lombard fegyverbarátságát ő fejlesz­tette tovább Magyarország és a Német-római Császár­ság közötti politikai szö­vetséggé. Békepolitikájá­nak legékesebb bizonysá­gát adta 973-ban, amikor március 23-án I. Ottó né­met-római császár a hús­véti ünnepeket ülte Qued- linburgban a környező or­szágok fejedelmeivel., és er­re az ünnepségre elküldött 12 előkelő magyart, akikőt képviselték ott. E KÖVETSÉGGEL kez­dődött a kereszténység tér­hódítása Magyarországon, azaz a magyarok beilleszke­dése a nyugati társadalmi rendszerbe. Ezt követően hajtotta fejét 500 vezető magyarral együtt Géza fe­jedelem a keresztvíz alá. Géza volt az, aki evvel a lépésével örökre eldöntöt­te nemzete sorsát. A ma­gyarság európai beilleszke­dése érdekében a keletivel szemben a nyugati keresz­ténységet választotta, mert onnan várta azokat az ér­tékeket, amelyek befogadá­sával népét naggyá, az eu­rópai kultúrközösség ré­szesévé téve megmaradását biztosíthatja. Géza fejedelem azonban mindezzel még nem látta tökéletesen biztosítottnak nemzete fennmaradását. Kapcsolatokat keresett és teremtett a szomszédos Ba­jorország uralkodójával, II. (Civakodó) Henrik bajor herceggel, hogy a kor szo­kása szerint házassági kap­csolattal is megszilárdítsa a magyarság helyzetét a ke­resztény Európával. MEGJELENTEK Re­gensburgban 990-ban (más források szerint már 995- ben) Géza fejedelem köve­tei leánykérőben, s az elő­ző évben a bajor trónra került ifjú hercegtől, IV. (Szent) Henriktől megkér­ték nővére, az apácának készülő Gizella hercegnő kezét Géza fia, Vajk — aki a keresztségben az Ist­ván nevet kapja — számá­ra. IV. Henrik örömmel vette Géza ajánlatát, és igent mondott. Gizella is lemondott arról, hogy szer­zetbe lépjen, s férjhez ment Istvánhoz, aki Géza fejedelem következő évi halála után fejedelme, majd első királya lett a magyarságnak, Magyaror­szágnak. Ez a házasság volt talán a legnagyobb politi­kai sikere a magyarok erősikezű „békefejedeimé- nek”. ENNYIT tudunk a törté­nelemből, az egykorú for­rásokból. Sokkal beszéde­sebbek azonban a hagyo­mányok. fgy a bambergiek azt tartják, hogy az ifjú magyar fejedelemfi Bam- bergbe, Henrik herceg ked­ves tartózkodási helyére személyesen ment leány- nézőbe. Vajk herceg azon­ban akkor még pogány volt. és a tárva-nyitva álló kapun át egyenesen belova­golt a dómba. Az oltár előtt azonban lova térdre eresz­kedett, mire a magyar fe- jedclemfi keresztény hit­re tért, és így megkaphat­ta Gizella hercegkisasszony kezét.. Ez a legenda inspi­rálta azután azt a szob­rászt. aki 1237 körül kifa- ragta azt a. lovas szobrot, amely ma is a dómban lát­ható. és „a bambergi lo­vasaként ismeri a művé­szettörténet. Hogy valójá­ban kit ábrázol, még vita­tott. A bambergi hagyo­mány azonban rendíthetet­lenül Szent István magyar királyt látja benne. Egyéb­ként Szent István király tiszteletét a város évszá­zadokon át ébren tartotta, és augusztus 20-át — akár­csak Magyarországon — hivatalos ünnepnek tekin­tették a középkor végéig. A HAGYOMÁNY szerint az esküvőt bajor földön, Scheyernben, a bajor ural­kodóház ősi fészkében tar­tották. az itteni hercegi sírkápolnában az időköz­ben elpusztult XIV. száza­di freskók nyomán festett táblaképek egyikén Istvánt és Gizellát láthatjuk Adal­bert püspökkel és kísére­tükkel lóháton. Egy másak festmény az eljegyzést örö­kíti meg. Középen, trón- széken ül IV. Henrik, aki egymásba illeszti a jegye­sek kezét. Az esküvői szer­tartást a Királykápolnában tartották. Bár az eredeti román stílusú kápolna már nincs meg, a helyére épí­tett gótikus kápolna meg­tartotta régi, Királykápol­na elnevezését. OLTÁRÁNAK egyik ol­dalán IV. (Szent) Henrik, másik oldalán pedig Szent István szobra áll, amelyen az alábbi felirat olvasható: „Szent István. Magyaror­szág királya itt vette fele­ségül Gizellát, Szent Hen­rik császár nővérét.” Dr. Csonkaréti Károly Az utak védőszentje Áll a szobor Dabas sári kerületében több út találkozásánál is­mét áll Ncpomuki Szent János szobra. Az utak vé­dőszentjének köbe faragott alakját a római katolikus gyülekezet adományaiból állították, illetve újították fel (Hancsovszki János felvétele) Az idősebb testver Mit tudunk az idősebb testvérről? A tékozló fiú példabeszédről szóló ma­gyarázatok, elmélkedések általában a mennyei Atya irgalmát formáló atyáról és a bűneit megbánó, hazaté­rő fiúról szólnak. Ritkán, alig esik szó a másik test­vérről, a mindig otthon maradó, dolgos, de atyja tette miatt fölháborodó fiú­ról. Ki ő tulajdonképpen? Az „idősebb”, „előbb meghívott”, „először mun­kába álló” kifejezések Jézus példabeszédeiben elsődle­gesen mindig Izrael népét jelentik. Ez a nép kapott előbb meghívást arra, hogy az egyistenhit eszméjét őrizze és a messiási ígéretet szívébe zárja. Az üdvtörté­net rejtélyes titka, hogy Izrael — legalábbis vezetői révén — az idők teljessé­gében nem ismerte fel a Messiás jövetelét, szolgála­tát visszautasította. Ezért hivatását mások, a pogá- nyok veszik át („fiatalabb testvér”, „később munká­ba állók”, „a szülő új örö­kösei”). Ezenfelül azonban érde­mes még foglalkoznunk e furcsa szereplővel. Mi a legszörnyűbb hibája? Az, hogy hazaérkezett öccsét nem tekinti testvérének, így beszél: „...ez a te fiad ..Ezenkívül valót­lant állít, hiszen azt mond­ja, hogy munkájáért _sem­mit sem kapott. A példabe­széd elején ezt olvassuk: „Erre szétosztotta közöttük vagyonát..Mivel nem tekinti testvérének a meg­tértek nem is érti az apa viselkedését, szeretetét. Atyjához sem a szeretet, hanem csak a „munkavi­szony” köti. Jogi kapcsolat ez, rideg és számító. Lehe­tetlen nem gondolni arra, hogy a farizeusok és írás­tudók hányszor zúgolódtak azért, mert Jézus szóbaállt bűnösökkel és vámosokkal és egy asztalhoz ült velük. Nemcsak egy adott, haj­danvolt történet vetülete a példabeszéd. Isten irgalmá­nak hirdetésén túl ma is örök a figyelmeztetés mindnyájunknak: Az üd­vösséget nem „biztosíthat­juk be” tárgyi tudással, vallási parancsok megtar­tásával, gépies, száraz áj- tatossággial! Üj meg új bűnbánatra, megújulásra van szükségünk. És soha nem nézhetjük le gőgösen azokat, akik „később jön­nek”, távolabb állnak Is­tentől, vagy egyáltalán nem ismerik Őt. Csak Ő látja a szíveket. Ö tudja, mi minden áll egy kínlódó emberélet mögött. Jó szó­val, példával, imával segít­sük „fiatalabb testvérein­ket”. (Vö.: Lk 15,1—32.) Molnár Béla lelkész Piaristák Magyarországon Kegy <es iskola a középkori Rómában Amikor az első magyar- országi piarista iskola meg­alapításának 350. évfor­dulójáról emlékezünk meg, akkor ezzel egyidejűleg emlékeznünk kell az ország kulturális, oktatási és egy­házi történetére is. A piarista szerzetesrend a múltban a maga keresztény nevelőprogramjával egysé­gesítő szerepet töltött be. Iskoláiban, kollégiumaiban nemzetiségre való tekintet nélkül, egységes szellemű nevelést kaptak a fiatalok. Ez a fokozott felelősségvál­lalás mindig is jellemezte a piaristákat. Napjainkban az átalakuló — némelykor háborús konfliktusok szab­dalta — Európában külö­nösen fontos feladata van a rendnek: nevelni az emberi értékek megvalósí­tására — ezekkel a gondo­latokkal nyitotta meg An­gelo Acerbi pápai nun- cius A piaristák 350 éve Magyarországon című nyílt kiállítást a Budapesti Tör­téneti Múzeumban. Zlinszky János alkotmánybíró meg­ható szavakkal emlékezett egykori iskolájára, nevelői­re. A lovas szobor a bambergi dómban A vitrinekben a rend tudományos és oktatótevé­kenységét illusztráló köny­vek, korabeli metszetek és tárgyak, iskolatablók lát­hatók. Megtekinthető — többek .. között — Mősch Lukács híres matemati­kus rendfőnökhelyettes 1684-ből származó csilla­PILIS—TÁTRÁNG TESTVÉRGYÜLEKEZET Szeretetheti töltött napok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents