Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-11 / 215. szám

VÁLLALKOZÓ 'ÖNKORMÁNYZATOK A mohóság rontja a bizniszt Oly gyakran hallani azt a választ, ha az önkor­mányzati képviselők arról panaszkodnak, kevés a pénz, amivel gazdálkodhat­nak: próbáljanak meg vál­lalkozni! Napjainkban ez amolyan varázsigévé, rá­olvasásfélévé nőtte ki ma­gát, ami minden bajra gyógyírt ád. De félretéve az ide nem illő tréfás hason­latot, a vállalkozások ter­mészetesen szükségesek, mert fellendítik az erre Igencsak rászoruló gazda­ságot. Nem egy kalap Csakhogy az 1990. évi V. törvény az egyéni vállalko­zások rendjét szabályozza, az önkormányzatoké vi­szont más. A kettő nem ve­hető egy kalap alá. Az önkormányzat — lehetőleg a jó gazda módján — kell hogy sáfárkodjon a közös­ségi vagyonnal. Persze, ha úgy dönt. belevághat a vál­lalkozásba. S ezt lehetőleg a lakosság megelégedésére kéne véghezvinnie. Meg­lévő ingatlanait bérbe ad­hatja. hasznosíthatja, kul­turális intézményeit is mű­ködtetheti — kultúrház, mozi — ilyen jelleggel vagy szolgáltató-kereskedő módjára. Szóba jöhet az is, hogy a közszolgáltatási tevé­kenységet adja ki vállalko­zóknak — a szemétszállí­tást, temetőfenntartást és Így tovább —, a lényeg, hogy a bevétel egy részére igényt tart az önkormány­zat. Ezek mind járható utak, adott lehetőségek. Amikor különböző telepü­lések polgármestereivel beszélgettünk e kérdésről azt hangsúlyozták, igen nagy különbségek vannak a községek, falvak között. Egv kisközség, gyér köz­művekkel nem olyan adottságokkal indul ezen a téren, mint egv üdülőterü­let Hátrányosabb helyzet­tel kel] ezen települések vezetőinek megbirkózniuk. Dr. Goda Józseftől, a köztársasági megbízott hi­vatala törvényességi fel­ügyeleti osztályának ve­zetőjétől megkérdeztük, mi­lyen tapasztalataik vannak az önkormányzatok vállal­kozásával kapcsolatban. Belefogtak-e ilyen tevé- kennsénekbe a megyében. s ha Igen, melyik vállalko­zási forma a gyakoribb? Gyorsan és sokat Megtudtuk, a hivatal munkatársait a döntések előkészítésének folyamatá­ban keresik fel az önkor­mányzatok képviselői, első­sorban a törvényességi, ha­TÚ10K0K ÉS GÉPMADARAK Természetvédelem a Duna mentén Nemrég készült el a kor­mány kétesztendős munká­ját átfogó, összegző tanul­mánya, Félúton címmel. A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­rium sajtótájékoztatóján hasonló céllal elkészített anyagot ismertettek A kör­nyezet ügye „félúton” el­nevezéssel. Hazánk környe­zeti állapotát, természet- védelmét, élővilágát, tele­pülési környezetét, a két év eredményeit veszi szám­ba az írásos dokumentum. Kitér a levegőtisztaság, a lalajminőség védelmére, a hulladékok káros hatásai­nak mérséklésére, a víz­minőségre, a zaj- és rez­gésvédelemre. Az épített környezet fej­lesztése érdekében meg­kezdték az építésügy új, át­fogó törvényi szabályozá­sának előkészítését. Űj ha­táskört kapott az Országos Műemléki Hivatal, ami szorosabb ellenőrzést és szankcionálási lehetőséget jelent műemléki ügyek­ben. A területfejlesztés ke­retében a legsúlyosabb helyzetben lévő térségek rövid és hosszú távú fej­lesztési programja is el­készült. A regionális vál­ságkezeléssel kapcsolatban az a felfogás alakult ki, hogy a foglalkoztatási és szociálpolitikai eszköz- rendszer korszerűsítésével tompítani kell a tömeges munkanélküliséggel, lét­számleépítéssel összefüggő társadalmi feszültségeket. A legfontosabb regioná­lis feladatok közé sorolták Budapest agglomerációjá­4 %Jfíwinn ban és tágabb vonzáskörze­tében a helyi fejlesztések összehangolását, a kölcsö­nös egymásrautaltság el­ismerésével. S e kérdés már érinti megyénket, mint ahcfév a másik feladat is, ami a felső Duna-szakasz térségében, a nagymarosi vízlépcső elhagyása után adódó fejlesztési elképzelé­sek meghatározása, új vé­dtett területek kialakítása, s az igények összehangolá­sa kapcsán felmerül. Dr. Tarján Lászióné ál­lamtitkár a tájékoztatón vázolta az elért eredmé­nyeket. A zöld kártyák be­vezetése. az ólomszennye­ződés csökkentése, új táj­védelmi körzetek kialakí­tása, a Duna menti öko­lógiai egyezmény létrejöt­te mind ezek közé sorol­ható. Szó esett a település- rendezés új metodikai rendszerének kialakításá­ról, valamint arról, hogy módosítani kívánják az intézmény felépítését. Négy hivatal alakul majd, s ezek végzik a jövőben a szakmai munkát. A beszámolót követő kér­dések között szerepelt a kiskunlachází repülőtér ügye, pontosabban az, ké­szül-e környezetvédelmi hatástanulmány ezzel kap­csolatban. Dr. Tardy János, a minisztérium részéről azt a választ adta, jelenleg is folynak ezek a munkála­tok. Mivel a település kör­nyékén, Pátyon is tervezik egy repülőtér kiépítését, ezzel összefüggésben kell vizsgálniuk a kérdést. Fi­gyelembe veendő az is, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park védett madarai, a túzokok milyen irányban repülnek, mozognak a lég­térben, s merre haladná­nak majd a gépek. J. Szabó tósági osztályt. Beleszólá­suk nincs az önkormány­zat ügyébe, legfeljebb ta­náccsal szolgálhatnak. Tá­mogatják, segítik a hozzá­juk fordulókat. Ami jel­lemző volt az önkormány­zati vállalkozásokra — fő­leg működésük kezdetén —. az az, hogy gyorsan kíván­tak pénzhez jutni. A bir­tokukban lévő területekre magas bérleti díjakat szab­tak ki, vagy túlzott eladá­si árat Jelöltek meg, ami­vel elriasztották a befek­tetőket. Ennek híre ment. most már kedvező irány­ban haladnak a vállalkozá­sok. Melyiket szeressék? Sok helyütt a köz javát tartják szem előtt, a köz­műellátást fejlesztették vállalkozási alapokon Példaként Túrát említette az osztályvezető. Budake­szi, Budaörs, Törökbálint. B’atorbágy pedig tőkeerős cégeknek adott területeket, amivel munkahelyek te­remtődnek az olt élők ré­szére is. javul a települé­sek ellátása, közműellátott­sága. A cégek, mindemel­lett adóalannyá válnak. Az is elképzelhető, hoev az önkormányzat, mint tő­kerészes, részt vesz társas vállalkozásban, és ez után kanja a hozadékát. A? az önkormányzat jár el helye­sen. amelyik nem hirtelen akar meooazdagodni. Per­sze előfordulhat, hogy nem iól választják mee a part­nert. végül is minden vál­lalkozás kockázattal is jár Az önkormányzatoknak Igen nehéz a helyzetük. Ha egyéni vállalkozó keresi meg őket azzal, hogy üzle­tet, diszkót vagy éjszakai bárt szeretne nyitni, a majdan ebből befolyó ösz- szegek mellett a lakossági véleményekre is figyelniük kell. Ha a szomszédságuk­ban hangosan szól a zene, elsőként az önkormányzat­nál tiltakoznak. Nagyon bölcs és átgondolt dönté­seket kell hozniuk, ami nem egyszerűsíti azt a kér­dést, belevágjanak-e vagy sem ilyesmibe egv-egy te­lepülésen. A döntés az ön- kormányzatoktól függ. J. Szabó Irén MIVEL TUDNAK KIRUKKOLNI? AI EXPÓRA MÁR KÉSZÜLNI KELL A hétfő a tárgyalások, ülések jegyében telt el a Pest megyei önkormány­zati hivatalban. A pedagógusok béremelé­sére, az élelmezési norma növelésére, a tizenharmadik havi illetményre, illetve a felújításokra, és a beruhá­zásokra vonatkozó előter­jesztést vitatták meg, bár e kérdésben végül nem szü­letett döntés. Az Expóval kapcsolatos előterjesztés is napirendre került. Elkészült ugyanis egy írásos anyag arról, ho­gyan kapcsolódhatna be a megye — kedvező adottsá­gai révén — a világkiállí­tás rendezvényeibe, A gaz­dasági bizottság tagjai úgy vélekedtek, mindenképpen közeledni kell e témában a települések önkormányza­taihoz. Azt kellene meg­határozni, a megyei önkor­mányzatnak milyen irány­ban kellene elindulnia a világkiállítással kapcsolat­ban. Az anyagi alapok elő­teremtése lehetne a bizott­ság egyik fontos feladata. A településfejlesztési­környezetvédelmi bizottság kora délután kezdődő ülé­sén az Expo témája szintén előkerült. Itt is az a véle­mény fogalmazódott meg, hogy a felvázolt elképzelé­sek átgondoltak. Az Expo- alapítvány létrehozásának ötlete is hasznos, hiszen így nagyobb összegek külö­níthetők el e célra. Részle­tesebb, a hogyan kérdései­re is választ adó elképzelé­sek lehetnek a további megbeszélés alapjai e té­makörben. Ahogy az egyik bizottsági tag megfogal­mazta, mihamarabb sort kellene keríteni a kínálat megfogalmazására. Az idő gyorsan múlik, négy esz­tendő múlva már megkez­dődik a világkiállítás. A Pestterv nyerte el pályázat útján a megye környezetvédelmi felada­taival kapcsolatos munká­kat. A bizottsági ülésen beszámoltak terveikről. Meleg Zoltán, a megyei környezetvédelmi hivatal munkatársa egy természet- védelmi pályázatot ismer­tetett a jelenlevőkkel. Dá­nia környezetvédelmi tá­mogatást kínált fel ha­zánknak, államközi szerző­dés keretében. Ebbe me­gyénk is bekapcsolódhat, mint az már meg is tör­tént a tököli repülőtér ese­tében. A kommunális sze­lektív hulladékgyűjtést ná­lunk is jó lenne kipróbál­ni. Voltak ugyan viták a D oppstadt-ügy miatt, de ezt sikerült érdemben le­zárni. A bizottság úgy döntött, tartja magát a közgyűlésen hozott határo­zathoz, s eszerint fogalmaz­za meg véleményét az ügy- gyei kapcsolatban. (Talán emlékeznek arra olvasóink, hogy egy német vállalkozó szilárd hulladékokat fel­dolgozó gépsort adott el az önkormányzatnak. Idén, szeptember közepén kerül­ne sor a vállalkozó és az önkormányzat együttműkö­dési szerződésének aláírá­sára. Persze csak akkor, ha a gazdasági számítások in­dokolttá teszik ezt a lé­pést. A döntés a közgyűlés feladata lesz.j (jisz) IDEGENFORGALMI SZAKTANÁCSADÁS Hatékony munkát végeznek A Pest megyei önkor­mányzat idegenforgalmi és műemlékvédelmi albizott­ságának legutóbbi ülésén megszületett a helyi ide­genforgalmi információs irodák működtetéséről szó­ló együttműködési megál­lapodás. Az Országos Ide­genforgalmi Hivatal meg­alakított egy több mint negyven irodából álló háló­zatot. amely a települések adottságait hivatott felmér­ni és fejleszteni, programját kidolgozni. Ennek a kereté­ben megyénk három tele­pülése — Szentendre, Vác és Visegrád — kapott le­hetőséget arra. hogy ilyen irodát létesítsen. A létesíté­si költségekhez az országos szerv 50 százalékos arány­ban járul hozzá, mintegy' másfél millió forintos ösz- szeggel, azonban ezek mű­ködtetésébe nem tud bese­gíteni. A terheket a helyi önkormányzatok állják, de mivel a megye úgy érzi, hogy érdeke a helyi infor­mációs hálózat kialakítása, a költségek egy bizonyos részét átvállalja. Pest megye önkormány­zati hivatala az irodák lé­tesítési költségeinek 25 százalékát fedezi, tehát gyakorlatilag a települése­ket csak a kiadások egyne­gyede terheli. Ezenkívül a megyei önkormányzat vál­lalta, hogy a működtetésük­höz is hozzájárul, méghoz­zá két részletben. Egyrészt az egyes irodák vonzáskör­zetébe tartozó települések számával arányosan (min­den település után 10 ezer forinttal), másrészt a fog­lalkoztatottak számával arányosan, úgy, hogy a bér­költségek 35'százalékát biz­tosítja. Mivel az albizott­ság csak az idén alakult, pénztartalékuk is csuk erre az évre szól. Annak érde­kében, hogy a jövőben se legyen fennakadás, az albi­zottság javaslatot tesz, hogy ezeket a támogatásokat a Tavirózsás látványosság ?f| m rW 'ifggi Ifik „s |r| t .... ■■ Üdítő látvány a budaörsi lakótelep panel renget egében ez a kis tavacska. A Patkó utcai pavilonsor büféje előtt két hónapja készült, az arra sétálók csodálatára, a ta­virózsákkal beültetett vízi látványosság. A tulajdonos, ifj. Tollay Béla naponta után- tölíi a tavacskát, amelyből a kánikula idején jóízűen lefetyeltek az arra tévedt ebek. Sajnos a halak egyelőre nem élnek meg a tóban, mert levegőztetésük megoldatlan (Erdősi Ágnes felvétele) közgyűlés minden évben tervezze be. Talán a legfontosabb na­pirendi pont volt a CESO kanadai vezetőszolgáltató vállalat ajánlata. A külföl­di cég felajánlotta., hogy idegenforgalmi gyakorlati szaktanácsadókat küld me­gyénkbe. hogy elvégezzék az idegenforgalmi jellegű felméréseket, ezután kivá­lasszák azokat a zónákat, amelyeket adottságaikra való tekintettel fejleszteni lehet. Ezekbe a munkála­tokba be szeretnék vonni a vállalkozókat és az önkor­mányzatokat egyaránt. A rövid és hosszú távú fejlesztési tervek kidolgo­zásánál két szempontot kell figyelembe venni, azt. hogy be lehessen kapcsolni az Expo-terveket, és bevonni a belföldi turizmust a fej­lesztésekbe. Mindezeket mérlegelve a két szamba- vehető körzet közül Rác­keve üdülőkörzetét java­solta felkarolni, tekintettel arra, hogy a Dunakanyar­nak már van gazdája. A svájci illetőségű, St. Gallen-i idegenforgalmi in­tézet képviselői is jelezték, hogy hajlandóak szakembe­reket küldeni, akik tovább­képző tanfolyamokat tarta­nának az 1992-es és 1993-as években. Az együttműködé­si szerződés értelmében ezek a tanfolyamok 3X1 hetesek lesznek, s már no­vemberben. kezdődnek, 18-20 résztvevővel. A kur­zusok három témát ölelnek maid fel. Első lépésben el­sajátíthatják az idegenfor­galmi alapismereteket és megismerhetik az önkor­mányzatok idegenforgalmi feladatait. A másik két téma az idegenforgalmi szervezetek együttműködési formái és a helyi idegen- forgalmi marketing kérdé­sei. A települési önkormány­zatok egyenlő arányban kapnak lehetőséget • arra, hogy embereket küldjenek erre a tanfolyamra, amely­nek igen minimálisak a költségei, tekintve, hogy a svájci partner átvállalta az utaztatási, tolmácsolási díj és a szakirodalom anyagi fedezetét. Papp Aníonella

Next

/
Thumbnails
Contents