Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
SZOCIÁLIS tör vényter vezet Főállású anyaság (Folytatás az 1. oldalról.) ciális ellátásokkal kapcsom latban a miniszter elmondta: azok színvonala az ország mindenkori állapotától függ, éppen ezért a szövegben a legtöbb helyen konkrét összegek helyett csak viszonyszámok szerepelnek. A kormány által már elfogadott tervezetet várhatóan novemberben tárgyalja a parlament — közölté Lakner Zoltán kormánybiztos. Hozzátette: az 1993-as költségvetési tervezetbe már beépítették az új szociális törvény nyomán keletkező többletkiadásokat. így a közvetlen szociális kiadásokra a korábbi 30 milliárddal szemben 42 milliárd forintot biztosítanak az állami büdzséből, ha az Országgyűlés elfogadja a terveket. A szociális törvénytervezetben szereplő új ellátási formák szerint gyermeknevelési támogatásra lenne jogosult az az anya, aki kettőnél több kiskorú gyereket nevel, a legkisebb gyerek 3-10 év közötti és a család egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Ezt a normatív ellátást csak az az anya igényelhetné, aki gyermekével otthon marad. Amennyiben mégis dolgozni kíván, úgy ezt csak a törvényes munkaidő egy- harmadában teheti. Ezzel a korlátozással a főállású Alakuljon mezőgazdasági bizottság! Egyöntetű akarat Halaszthatatlanul meg- valósítandónak tartja a parlament mezőgazdasági bizottságának létrehozását az országgyűlési képviselők mezőgazdasági munkacsoportja — hangzott el a munkacaoport keddi ülésén, melyen részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Sárossy László, az FM politikai és Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára. Mint közleményük megállapítja : a törvényhozás előtt álló ágazati feladatok, a magyar mezőgazdaság jelentősége és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, valamint a rendszerváltozáshoz kapcsolódó átalakulás egyaránt indokolttá teszi a hatpárti törekvés megvalósítását, a mezőgazdasági bizottság megalakítását. A Földművelésügyi Minisztérium jelen lévő képviselői hozzászólásukban kifejtették, hogy a minisztérium munkáját is hatékonyan segítené a parlament agrárszakembereinek bizottságban való működése. Szabad György, a Ház elnöke támogatásáról biztosította a megjelent képviselőket, és azt a reményét fejezte ki, hogy a Házbizottság döntésétől függően a kérdés a közeljövőben megnyugtató megoldást nyerhet. AZ ÉRDEK-KÉPVISELETI PROBLÉMÁRÓL Demokráciánk kamaszkora Boross Péter belügyminiszter kedden részt vett és felszólalt a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének bizalmi értekezletén — tájékoztatta az MTI-t a BM sajtóirodája. Az ország helyzetének rövid áttekintése után a belügyminiszter „demokráciánk kamaszkora” szavakkal jellemezte a közéleti vitákat, majd szólt az érdekegyeztetés országos gondjairól. A belügyi tárca területén működő érdekképviseletek tevékenységét általában mértéktartónak minősítette és hangsúlyozta: törekvéseiket megértéssel fogadja, bár kétségtelen, hogy bizonyos igények kielégítésének nincsenek meg a feltételei. A munkaadók és a szak- szervezetek, illetve a más dolgozói képviseletek közötti párbeszéd, a folyamatos kapcsolattartás fontosságát kiemelve leszögezte: a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsra szükség van, s miniszterként a jövőben is számít tevékenységére. A tárca vezetője véleményt nyilvánított a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról, a szakszervezeti választásokról, egyes belügyi érdekkonfliktusok megoldási lehetőségeiről. Befejezésül a realizmus, a türelmesség, az egymás iránti megértés fontosságáról beszélt, jelezve: a szociális partnerek közötti összhang megteremtése érdekében maga is kész bármikor a közreműködésre. anyaság intézményét próbálják bevezetni. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását a munkanélküli-ellátásra már nem jogosult állástalan vehetné igénybe, ha családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékát nem haladja meg. A korábbi jelképes összegű lakbértámogatásokat a tervezet szerint a lakásfenntartási támogatás váltaná fel. Ezt az önkormányzat által elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban élők igényelhetnék. ha a lakásfenntartás költségei elérik az összjövedelem 35 százalékát. A szövegben nem szerepel a gyes. Lakner Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: ennek oka nem az, hogy a gyermekgondozási segély rendszerén változtatni akarnak, ezt az ellátási formát ugyanis 1993-ban még a társadalombiztosí- tás nyújtja. 1994-től viszont várhatóan a gyes is bekerül a szociális törvény által tartalmazott ellátások közé. A szakosított ellátások (ápolási és rehabilitációs intézetek, szociális otthonok) biztosítása alapvetően az önkormányzatok feladata. A szociális ellátás intézményrendszerének kiépítése 5 éves program keretében valósul meg, részben az önkormányzatok az állami költségvetésből e célra nyújtott támogatások révén. A szociális törvény tervezete a korábbinál lényegesen nagyobb feladatot ró a helyi önkormányzatokra, miután az ellátások nagy részénél forrásként az önkormányzati költségvetést nevezi meg, kiegészítve az állami normatív támogatással. Lakner Zoltán kormánybiztos ezzel kapcsolatban elmondta: a tárca jövőre ez évinél 10 milliárd forinttal többet, ösz- szesen 26 milliárd forintot bocsát az önkormányzatok rendelkezésére, ami szociális költségvetésük 80-85 százalékos növelését teszi lehetővé. A médiaháború legújabb fejleménye Éhségsztrájkot kezd a ceglédi honatya Tegnap délelőtt a parlamentben napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Réti Miklós (MDF), Cegléd és környéke ország- gyűlési képviselője. Beszédében és a képviselőkhöz írásban eljuttatott állásfoglalásában egyszemélyes tiltakozó akcióját jelentette be. A többi között arról szólt, hogy az utóbbi időben felerősödött hazánkban a politikai szembenállás, a hangoskodás, a szélsőségességtől sem mentes’hangnem, a kölcsönös vádaskodás. Üjra elkezdődött a hisztériakeltés ebben a mesterségesen felforrósított hangulatban, hogy megingassák az emberek hitét és tönkretegyék egy nemzet bimbózó önbecsülését, gátolják a demokrácia megerősödését. A demokrácia megszilárdulásának alappillére az alkotmány, amelynek értékrendjével át kell itatni az egész társadalmat és a jog uralmával megvalósítani a jogállamot. Az MDF- es honatya leszögezte, aki nem az alkotmány szellemében jár el, és nem a jog szerint cselekszik, az a demokrácia ellen vét, és a jogállamiság megvalósítását akadályozza. Réti Miklós szerint a jelenlegi kiélezett, túl hangos politikai szembenállás a nehéz helyzetben lévő ország számára nemcsak káros, hanem veszélyes is. Ezért nem tartja szerencsésnek a Csurka-tanulmány megjelentetését, de épp ilyen szerencsétlen dolognak véli a köztársasági elnöknek a Magyar Rádió és a Mgtjyar Televízió elnökének felmentése kapcsán tanúsított eljárását. Az Alkotmánybíróság elnökének, Sólyom Lászlónak a megállapítását idézte: „Alkot-, mányunkban nincsenek homályos megfogalmazások, bizonytalan hatáskörök. Ez egy tisztán lezárt rendszer, s a hatásköri viták valójában abból adódnak, ha valamelyik szerv az alkotmányban rögzített hatásköreit a gyakorlatban tágítani akarja.” A képviselő kifejezésre juttatta, hogy a demokratikus jogrend működésének zavarát előidéző magatartásformának tartja a köztársasági elnök ezzel kapcsolatos eljárását, s ezért tisztelettel felszólítja, hogy haladéktalanul térjen visz- sza az alkotmányos jogrend útjára, és írja alá a Magyar Rádió elnökének, Gombár Csabának és a Magyar Televízió elnökének, Hankiss Elemérnek a felmentését. „Mindaddig, amíg ez nem történik meg, a demokrácia elkötelezettjeként, a jogállam megvalósítása érdekében visszavonulok Ceglédre, és éhség- sztrájkot kezdve, amíg erővel bírom, betegeim gyógyításának szentelem energiáimat” — fejezte be felszólalását. Azt még hozzátette, hogy sajtónyilatkozatot csak akkor tesz, ha Tőkés László Erdélyben befejezi a maga éhségsztrájkját, mert semmiképpen sem szeretné elvonni a kövéle- mény figyelmét a temesvári református püspök tiszteletre méltó harcáról. A honatya beszéde elmondása u tán nyomban el- hagyta az üléstermet. Munkatársunk hiába kereste * Házban, sehogy sem jutott nyomára. Végül a Nyugati pályaudvaron, a Cegléd felé tartó vonatokat alaposan átvizsgálva talált rá a szegedi gyorson a képviselőre. A ceglédi kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa ott sem volt hajlandó kommentálni parlamenti beszédét, csupán megerősítette az abban foglaltakat. Mindössze annyit mondott, hogy amíg ereje engedi, a betegeivel foglalkozik, s ha sikeresen véget ér vállalása, akkor szívesen nyilatkozik a Pest Megyei Hírlapnak. Mire ezek a szavak elhangzottak. a Nyugati pályaudvar szolgálatos vasúti tisztje palacsintasütőjével jelt adott az Őhségsztrájkóló honatyát szállító vonat elindítására. (tamasi) Három párt, három vélemény Az Országgyűlés keddi ülésnapjának déli szünetében tartott sajtótájékoztatón a Fidesz és az SZDSZ képviselői is hasonló módon értékelték az 1991-es zárszámadást, valamint az előterjesztett 1993. évi költségvetési irányelveket. Kása Lajos (Fidesz) az 1991, évi zárszámadást két szempontból elemezte, egyrészt a törvényes gazdálkodás szempontjából, másrészt aszerint, hogy menynyire tükrözték vissza az éves gazdálkodás eredményei a kormány fő gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A Fidesz képviselője szerint ez utóbbi szándék egyáltalán nem valósult meg. Nem csökkent az államháztartás szerepe a jövedelemelosztásban. Legsúlyosabban az kifogásolható, hogy a kormány nem terjesztett be pótköltségvetést a parlament elé, pedig jelentősen túllépte a költségvetési hiány előre meghatározott mértékét. Sokan nem fognak áldani jelen írásomért, néhány, a politikai csatározásokban jártas személy lehet, hogy egyszerűen tűrhetetlennek fogja nyilvánítani ingerültségemet a cigány- kérdéssel kapcsolatban, sőt azt is elképzelem, hogy számos cigányszervezet emeli fel tiltakozó hangját, követelvén az újságíró fejét. Szóval tudom, hogy szelet vetek és vihart aratok, de ki kell mondanom bizonyos dolgokat akkor is, ha nem a konszenzuskeresés vezeti toliamat. Érden nem lehet sajátos cigány- ellenes hangulatról beszélni. nem is állítom ezt, mert ott is megtaláljuk a tolerancia sok elemét, de szaporodnak azok a hangok is, amelyek szerint el kell marasztalni az érdi polgár- mesteri hivatalt, mert kellő meggondolás nélkül túl sokat segíti pénzzel a településen élő mintegy 3000 cigányt. A legtöbb elmarasztalást a régi tanácselnök kapja, mert sokan azt tartják, hogy a hetvenes években azért telepített szép számban cigányokat, mert minden leSegélyből vett Mercedes? telepedő után komoly ősz- szeget tudhatott az általa vezetett hivatal kasszájában. Az információnak természetesen csak pletykaértéke van, sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk, de nem is akarjuk. A baj ott kezdődik, hogy egyre többen kifogásolják azt, hogy a polgármesteri hivatal által nyújtott' segélyekből szinte minden cigány család nyugati gépkocsit vásárol magának. Harmat Béla polgármester egyszerűen nevetségesnek tartja a feltételezést, azt nem tudja ugyan, hogy milyen pénzekből vásárolják a Mercedeseket, az viszont tény, hogy nem a havi ezer-kétezer forintnyi alkalmi segélyekből. Az sem igaz, hogy óriási pénzeket osztana ki a polgármesteri hivatal ilyen vagy amolyan címen, mert a gyakorlat és az élet megtanította az illetékes hivatali személyeket arra Is, hogy ne adjanak sok készpénzt a rászorultaknak, mert azok egészen más célokra használják fel, mint az eredetileg szánták. Aztán olyan esetekről is beszélnek a település mindentudói, amikor eladták az ingyen kapott tüzelőutalványt, de ilyen sorsra jutottak az élelmiszer- és a ruhacsomagok is néhányszor. Á hat-hétezer forint értékű tüzelőt potom ezer forintért árusították és nem is kellett sokat várni az első jelentkezőkre, mert mindig van valaki, akinek ott lapi^J a zsebében a vételár többszöröse. A polgármesteri hivatal dolgozói figyelemmel követik az események alakulását, tudnak a kisebb- nagyobb gazságokról és védekezésként úgy döntöttek, hogy az idén már nem kaphat ingyen tüzelőutalványt az az állampolgár, aki egyszer már elherdálta olcsó pénzért. Most mondhatják azt, hogy nem jellemző az általam leírt eset, megdorgálhatnak azért is, mert ehhez hasonlóak megtörténtek kis hazánkban a nem cigány lakosság körében is, én pedig nem tiltakozom, nem általánosítok, hanem egyszerűen leírom, ^íogy nem a becsületes munkából élő cigányok ellen akarok hangulatot kelteni, mert tisztelem és becsülöm őket. Ám tétlenül sem nézhetem, csupán azért, mert ez a mesterségem, hogy az ügyeskedők miatt ellenszenvvel nézzék mindazokat, akik Mercedesszel furikáznak Érd főutcáján vagy a megye többi településén. A polgármesteri hivatalt pedig nem kell szidni. Tudják ők jól, hogy kinek mennyi összeget kell kiutalni. Ha megérdemli valaki, akkor gyorsan kell adni, ha pedig bebizonyosodott az ellenkezője, akkor meg kell tagadni a segély folyósítását. Papp János Varga Mihály (Fidesz) megalapozatlannak nevezU azt a növekedési elképzelést, amelyre az 1993-as költségvetési irányelvek; épülnek. A lakossági megtakarítások növekedése — ami a tervezett költségvetési hiány fedezetét biztosítaná — korántsem biztos. A gazdasági prognózisban kiszámíthatatlan többek között a kétkulcsos áfarendszer bevezetésének hatása, és a külföldi tőke jövőbeni magatartása is. Szóvá tette, az oktatásra előirányzott pénz nem lesz több, és az infrastruktúra fejlesztésére tervezett pén* is csak 15 milliárd forinttal haladja meg az előző évit, ami csak töredéke az igényeknek. Gaál Gyula (SZDSZ) kifejtette: az Antall-kormány első teljes költségvetési éve nem igazolja, hogy a kormány szociális piacgazdaság kiépítésére törekszik. Az állam nem vonult vissza a gazdasági életből, és nem tett semmit a szociális gondoskodás újragondolásának útján. Az SZDSZ képviselője is törvénysértőnek nevezte a költségvetési hiány finanszírozásának módját, és hangsúlyozta, hogy a beterjesztett anyag rendezetlensége miatt lehetetlenné teszi a korrekt elszámolást. A hét végén megalakult Szociáldemokrata Néppárt az eddigi botrányoktól mentesen, azokat feledtetve kívánja képviselni a magyarországi szociáldemokráciát. Mint Király Zoltán független képviselő — az új párt egyik alapítója a harmadik keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „a párt ugyan őáltala áttételesen már belépett a magyar Országgyűlés épületébe. de a politikai közélet változását tekintve szeretné erőteljesebbé tenni a szociáldemokrácia parlamenti megjelenítését”. Mint mondotta, az 1994-es választásokig a kialakult pártstruktúra várhatóan változni fog. Elég a sokat emlegetett Köztársaság Pártra, illetve a Pozsgay-féle Nemzeti Demokrata Szövetségre gondolni.
