Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-08 / 212. szám
SOKAKNAK EZ IS KÉVÉS Nincs akadály, futhat a kocsi... Duruzsolva őröl a malom, mint éhes gyomor nyeli el a búzaszemeket. A rések fehér port köhögnek — mire a gabona végigdöcög a szerkezeten. puha, finom liszt lesz. — Három műszakban, s szombat-vasárnap is dolgozunk — mondja a biator- bágyi malom új tulajdonosa, Ebner Tibor vállalkozó —, ami havonta száz-száztíz vagon termelési kapacitást jelent. A régi teljesítményhez képest ez fejlődés, igaz, akkor a megyei malomipari vállalaté volt az üzem. Én tavaly december közepén vettem át, s ahhoz képest, hogy csupán jó fél év telt el azóta, sikerült sínre tenni a munkát. Pedig sok akadály került az új tulajdonos elé. Több hónapos eladatlan készlettel, meglehetősen leromlotton, elhanyagoltan kapta kézbe, ellendrukkerek „szurkolása” közepette. Szerencsére azonban egy hónap alatt sikerült a nyomasztó készlettől megszabadulnia, s február-márciusban már rá i.s talált arra a négy termelőszövetkezetre, amely a mai napig jó partnere. — Komoly elhatározásom volt — meséli Ébner Tibor —, hogy a malom jó hírét visszaszerzem, azelőtt ugyanis nem tartozott az elismertek közé. Tájékozódásom eredményeképpen kiderült, távolabbról kell beszerezni a gabonát, a megyében termő búza ugyanis nem éppen a legkiválóbb minőségű. A négy téesz, amelytől veszem, a Balaton és Győr környékén működik, s való igaz: ma Jó minőségű liszt kerül ki a malomból, a vevők ajánlják másoknak is (Vimola Károly felvételei) már a liszt minőségére nincs panasz. A vevők — főként megyeiek — dicsérik és ajánlják másoknak is. Elsősorban azonban olyan ■ nagykereskedőkkel, pékekkel és élelmiszer-ipari vállalkozókkal vagyok kapcsolatban, akikkel hosszú távú és tartós együttműködésre van kilátásom. A malom átvétele után hozzá kellett fogni az átépítéshez is. Szakaszosan történik az üzem környékének felújítása, ma már azonban látszanak a gondos munka jelei. Huszonnyolc- ember dolgozik a malomban, s harmincketten tevékenykednek a csomagoló- ban — a régi, tizennyolc alkalmazottal szemben nagyobb lett a csapat. Ez mindenképpen jó a helybélieknek, az új tulajdonos az itt élőket vette fel. — Sok a feladat — mondja a vállalkozó —. én azonban nem tartozom a panaszosok közé. Évek óta önálló vagyok, s tudom, mi Vasutak együttműködése Kölcsönös fuvarszervező tevékenységet végeznek ezentúl a német, osztrák és magyar vasutak egymás nevében az érdekelt vállalatoknál. A megállapodást azzal a céllal kötötték, hogy az együttműködés eredményeként növekedjék a külkereskedelmünkben egyébként meghatározó jelentőségű német—magyar vasúti fuvarozás aránya. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a német és osztrák vasutak segítséget nyújtanak a MÁV-nak — a marketingismeretek átadásával — a szakemberképzésben. Érvényben: 1992. szeptember 7. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 149,10 151,90 Ausztrál dollár 53,61 54,85 Belga frank (100) 251,98 262,64 Dán korona 13,16 14,02 Finn márka 19,21 19,61 Francia frank 15,65 15,93 Görög drachma (100) 42,25 43,09 Holland forint 41,18 48.04 ír font 140,16 143,38 Japán jen (100) 60,58 61,18 Kanadai dollár 62.24 63,64 Kuvaiti dinár 256,61 262,11 Német márka 53,18 54,14 Norvég korona 13,45 13,69 Olasz líra (1000) 69,13 11,01 Osztrák schilling (100) 159,60 113,20 Portugál escudo (100) 60,82 61,92 Spanyol peseta (100) 81,14 83,26 Svájci frank 59,11 60,19 Svéd korona 14,55 14,81 USA-dollár 14,11 16,21 ECU (Közös Piac) 101,80 109,16 Ébner Tibor: „Most hagynak dolgozni, s ez a legfontosabb” volt régen, amikor ezer akadállyal kötöttek meg. Akkor azt mondtam, csak lenne olyan világ, amikor szabad a kezem. Most itt van, dolgozni hagynak — s ez a legfontosabb. Másra nincs szükségem, a többit előteremtem magam. A baj az, hogy sokaknak ez is kevés: nem elég, hogy szabadon futhat a kocsijuk, még. azt is elvárják, hogy valaki tankoljon belé ... Nálam ilyen nincs. Bár az idős generációhoz tartozom, tudomjf mi az én dolgom, s nemi várok másra, hogy helyet-, tem gondolkodjon. Va. É. ALBERTIRSÁN EGYÜTT MARADT A TAGSÁG Továbbra is bíznak a szövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról.) és az ezzel kapcsolatos határozati javaslatok megfogalmazásáról dr. Kecskeméti Mihály ügyvéd egészítette ki az elnök által elmondottakat. Ezt követte az új alapszabály megvitatása és jóváhagyása Takách Gyula főagronómus és Laczkó László növénytermesztési főágazatvezető közreműködésével. Két óra leforgása alatt egyezségre jutottak ezekben a témákban, és már csak a szavazás, az új vezetőség megválasztása maradt hátra. A demokrácia játékszabályainak betartásával megtartott titkos szavazás eredményeként Laczkó László lett az új szövetkezet elnök-igazgatója. Az átalakulás eddigi menetéről és a várható folytatásról a házigazdákkal beszélgettünk. Nagy Gábor eddigi téesz- elnök: — A tagsággal jó előre megbeszéltük a lehetséges és szükséges lépése- et, mindannyian ismerték lehetőségeikét, mert vala- mennyiüket bevontuk az előkészítésbe. Így a tagság és a vezetőség kész helyzetet teremtett. Ebben a gazdaságban az átalakulás évekkel ezelőtt megkezdődött, most csak a törvény szellemében kellett legalizálni a működést. Nem tagadom, egy-egy vezető, köztük magam is, megmorogtam némelyik törvényt, ormányintézlcedést, de igyekeztünk megkeresni a végrehajthatóság útját- módját. Azon voltunk, hogy a lehetőségekhez képest álljunk be a sorba. Mi a körülményekhez próbáltunk igazodni. A tagok az üzletrészüket időben megkapták, és nem érkezett sem egyéni, sem csoportos kiválási kérelem. A téesz jogutóda az albertirsai Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet. — Amikor öt éve a szövetkezet élére kerültem, a tagságnak két jelöltje volt. Takách Gyula és Laczkó László. Akkor az illetékesek velük elbeszélgettek, hogy lépjenek vissza a jelöléstől. Ügy éreztem, hogy jelenlegi körülmények között úgy becsületes, ha a Laci vagy a Gyula indul, akkor én nem pályázok vezető posztra. Mindhárman kaptunk „előszavazatokat”, amikor a jelölő bizottság beszélt az emberekkel. Döntésem politikai indíttatású volt. Új kormányunkban, új politikai tényezők jelentek meg, a vezető posztokon új arcokat akarnak látni. A szövetkezeti vezetőknek pályázatokon kell részt venniük, jobb ha egy új vezetés jelentkezik. Szövetkezeti tagsági viszonyomat nem szüntetem meg. Ha kapok munkát, szívesen dolgozom itt beosztottként, abban a munkakörben, amit nekem szánnak. Ezután is minden segítséget megadok a vezetésnek — nyilatkozta Nagy Gábor. Laczkó László megválasztott elnök-igazgató: — Huszonkét éve dolgozom a téeszben mint mezőgazda- sági szakember. Az átalakulás csendesen, korrekt módon ment végbe, mert az itt élő tagok úgy látták, hogy ez a szövetkezet életképes. elégedettek voltak a kialakult viszonyokkal, bíznak benne, hogy ez lehet a megélhetésük forrása ezentúl is. A kistermelés, a mezőgazdasági vállalkozás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezet előnyeit nem lehet mellőzni. A magángazdálkodás még nem olyan, hogy egy tulajdonos saját lábra tudjon állni, ehhez a szövetkezet támogatása kell. A nagyüzem és a magángazdaságok előnyeit ötvözni kell, mindkettőből a jót átvenni. — Jó néhány gondot hamarosan meg kell oldanunk, ezért is fontos, hogy jogutód az új szövetkezet, mert így a hitelezők bizalmát megtarthatjuk. Kötelezettségeinket ezentúl is teljesítjük. Ahhoz, hogy munkánk anyagi fedezete meglegyen, a banknak át kell ütemeznie esedékes hiteleink egy részét. Ha a huszonötmillió forintnyi kárpótlási jegyet elfogadják hiteltörlesztésre, akkor nem. lesz gond. A Budapest Bank ceglédi igazgatóságá-. tol már voltak nálunk, és mindent megbeszéltünk. Bizakodunk a sikeres folytatásban — hallottuk Laczkó Lászlótól. Tamási Tamás Takarékszövetkezeti konferencia BETÉTVÉDELMI ALAPOT LÉTESÍT A TAKARÉKBANK A takarékszövetkezetekre szükségük van a magyar gazdáknak, de a jelenlegihez képest más szervezeti formában. Az integrálódás napjainkban már kényszerként jelentkezik e pénzintézeteknél, mivel a piacgazdaság feltételeinek csak így tudnak megfelelni. A jövőben valószínűleg meg kell alkotni a takarékszövetkezetek működését szabályozó törvényt is — mondotta Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnök? azon a nemzetközi konferencián, melyet a hazai takarékszövetkezetek modernizációjáról tartottak Budapesten, az Agro Szállóban. Botos Katalin szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a takarékszövetkezetek számára ugyanaz jelenti a fő gondot, mint amellyel a bankok néznek szembe: a felhalmozott betéteket, meglévő forrásokat egyre nehezebb kihelyezni, hiszen nőtt a hitelek kockázata. Az eddig csődbe jutott két takarékszövetkezet példája Kis- és nagykereskedők figyelmébe! Amíg a készlet tart, a Váci Dunakanyar Áruház rendkívüli árengedménnyel kínálja a ruházati termékek teljes választékát magában foglaló importárukészletét Például: kétrészes farmergarnitúra, Régi ár: Új ár: gyermekeknek 2480 Ft 1200 Ft rövid ujjú férfiing 520 Ft 290 Ft férfinadrág 750 Ft 420 Ft női selyemszoknya 3400 Ft 2050 Ft női nadrág 4080 Ft 2450 Ft bébipizsama 600 Ft 380 Ft edzőcipő, 39-45-ös méret 3100 Ft 1900 Ft bőrdzseki Az áruház címe: Vác, Széchenyi út 34. Telefon: (27)-15-810, (27)-15-267. 9900 Ft 5500 Ft mutatja: a kisebb tőkeerővel rendelkező pénzintézeteknek alaposan meg kell nézniük, hova helyezik ki meglévő forrásaikat, meglévő tőkejavaikat, szavatoló tőkéjüket gondosabban kell számba venni. Botos Katalin hangsúlyozta, hogy az államilag garantált takarékbetétek visszafizetésére az állam a fennálló jogszabályok szerint garanciát vállal. Az ÁBF-nek azonban nagy figyelmet kell fordítania a lakossági pénzeket gyűjtő bankokra, pénzintézetekre, mert a kihelyezések kockázata az utóbbi időben jelentősen megnőtt. El kell kerülni, hogy az esetleges hibás : pénzintézeti döntések következményét az állami költségvetés állja. Ez ugyanis végső soron ugyanúgy az adófizető állampolgárokat sújtja. A konferencián jelen lévő, dr. Majoros Anna, a Takarékbank Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: míg annak idején a takarékszövetkezetek azért alapították a bankot, hogy versenyképességüket fenntartsák a többi pénzintézettel szemben, mára a Takarékbank jeladata a takarékszövetkezetek életképességének biztosítása. A jövőben a takarékszövetkezetek bankjának elsősorban e pénzintézetek kockázatbíró képességét kell növelni. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a takarékszövetkezetek számára közös elszámolásforgalmi, azaz zsírórendszert alakít ki, a pénzintézet együttesen menedzseli pénzforgalmukat, likviditásukat, valamint a bank a takarékszövetkezetek számára közös kockázati alapot hoz létre. Felvetődik az is, hogy a jövőben a Takarékbank közös betétvédelmi alapot létesít e pénzintézeteknek. "kMíiiaa
