Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

VOL TA K, A KIK KI VÁLTAK Átalakulóban a lakásszövetkezetek A torvény által megsza­bott június 30-i határidőre — a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségétől ka­pott információ szerint — az ezeregyszáz lakásszövet­kezel négyötödénél lezárult az átalakulás. Az ország 274 ezer szövetkezeti laká­sából 6500 választotta a ki­válás útját, főként a ki­sebbek. de ez csak növelni fogja a szövetkezetek szá­mát, hiszen ezen épületek több mint fele új szövetke­zeset hoz létre a házkeze­lési teendők ellátására. A regi szövetkezetekben dön­tően a régi tisztségviselők kaptak újra bizalmat, a ve- zetőtestülétek létszáma vi­szont jóval kisebb, mint a múltban. Pest megye húsz telepü­lésén több mint hatven szövetkezetét érintett az átalakulás. A legnagyobbak — Százhalombattán és Vá­cott — együtt maradtak, a kisebbek közül voltak, akik a szétválás mellett tették le a voksukat, Szentendrén pedig a társasházi formát választották. Az átalakulás megyeszerte egységes képet mutat abban, hogy bár a törvény erre is lehetőséget adott, egyetlen lakásszö­vetkezet sem alakult át gazdasági társasággá. Azt majd'csak a jövő fogja eldönteni, hogy me­lyik forma lesz életképe­sebb. Vannak, akik úgy vélik, az egy épület — egy szövetkezet felállás kedve­zőbb lesz. hiszen itt a tu­lajdonosi szemlélet jobban érvényesül, mint a fizetett ügyintézők alkalmazásánál. Akadnak azonban ellenpél­dák is, hiszen nemegyszer a 4-6 lakásos társasházak­ban sem sikerül egyezség­re jutniuk az ott élőknek. A szakemberek szerint a nem túl távoli jövőben gondot okozhat majd az is, hogy ezeknek az épületek­nek a felújítási, karban­tartási munkáira miből lesz pénz. Avval ugyanis számolni kell, hogy ezek­ben a szövetkezeti lakások­ban nem a tehetős embe­rek laknak, akiknek anyagi lehetőségei megengedték, már családi házakba köl­töztek. A problémát sú­lyosbítja, hogy a panel­lakások élettartamáról kü­lönféle hírek keringenek, s rossz rágondolni arra, mi tesz, ha mire lejár a hitel, a házak gyökeres rekonst­rukcióra szorulnak. Gondot jelent az is, hogy az emel­kedő távfűtés- és vízdíjak mellett nem mindenütt oldható meg az egyéni mé­rés. Pest megyei sajátosság­nak tekinthető az is, hogy az itteni településeken lé­vő szövetkezeti lakások többségét bérbe adható he­lyiségek nélkül építették, így a lakóközösségek nem számíthatnak arra sem. hogy az üzlethelyiségek hasznosításából tegyenek szert némi bevételre. ii. Árverések Hamarosan megkezdőd­hetnek a termőföldárveré­sek. Ennek fontosabb sza­bályairól az Országos Kár­rendezési és Kárpótlási Hi­vatal adott ki tájékoztatót. Eszerint a kárpótlásra jo­gosultak tehermentes ingat­lanok megszerzésére lici­tálhatnak. A közlemény tájékoztat arról: amennyiben egyezség jön létre az igénylők között, úgy az ingatlant ezerfo­rintos aranykoronánként! Érvényben: 1992. augusztus 6. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol iont 145.91 148,71 Ausztrál dollár 56.40 57,64 Belga frank (100) 251,82 256.48 Dán korona 13,42 13.68 Finn márka 18.81 19.21 Francia frank 15,29 15,57 Görög drachma (100) 41,94 42.78 Holland forint 45.80 46.66 ír font 138,25 140.85 Japán jen (100) 60.05 61.25 Kanadai dollár 61,62 66.02 Kuvaiti dinár 260,88 266.38 Német márka 51,63 52.59 Norvég korona 13,13 13.37 Olasz líra (1000) 68.31 69.59 Osztrák schilling (100) 736,59 750.19 Portugál escudo (100) G0.77 61,87 Spanyol peseta (100) 81,27 82,79 Svájci frank 57,53 58.61 Svéd korona 14,20 14.46 l!SA-dollár 76,57 78.13 ECU (Közös Piac) 105,27 107,23 Használtruha­kereskedők, figyelmébe! Francia, svájci, német tisztított ruhák, holland, magyar katonai, vadász-halász, munkaruhák, viszonteladók részére, folyamatosan eladók. Slágerajánlat: Bundeswehr hálózsák 1080 Ft -f- áfa Sátorlap (használt) 120 Ft -j- áfa Szürke tiszti ing (új) 200 Ft -j- áfa Legénységi tréningruha, 2 részes (új) 500 Ft -f- áfa Katonai nadrág (többféle) 200—720 Ft-ig -j- áfa A Bolt Bt. raktárai: Szolnok, Vízügy SE sporttelep (tel. (56)-74-455) Miskolc, Salétrom u. 30. (tel.: (4ó)-382-826) Debrecen, Faárubolt, Rákóczi u. 12. (tel.: (52)-13-541) Pécs-Málom, Pintér I. u. 1. Érd, Tulipán u. 21. Szeged, Fő fasor 66. (te!.: (62)-55-392). áron számítják át, vagyis ez az ármegállapítás alap­ja. Az egyezség tényét egyébként az árverésen be kell jelenteni. Abban az esetben, ha nem jön létre egyezség, az árverés 3000 forintos aranykoronánként! kikiáltási árról indul. A közlemény felhívja a figyelmet arra is, hogy ár­verezni csak személyesen, meghatalmazott útján, vagy több kárpótlásra jogosult esetében együttesen lehet. Aki az ajánlat lezárása után nem él vételi jogával, azt krzárják a további ár­verésből. Ez esetben az il­lető elveszti árverési előle­gét is, amely az államot il­leti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására. Ez a terü­let fertőzésmentes és gyom­mentes állapotban való tar­tását jelenti. SOK MEG H VITUS KÉRDÉS Lesz bőven peres ügy Az elmúlt napokban, he­tekben a termelőszövetkeze­tek átalakulásával, a ter­mőföld-kárrendezéssel kap­csolatban sok kérdés érke­zett az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalá­hoz, s ezért munkatársaik úgy döntöttek, újólag tar­tanak egy tanácskozást a megyeházán. A fórum­ra meghívták a telepü­lések polgármestereit, a gazdálkodó és társadalmi szervek képviselőit, s ter­mészetesen azokat a szak­embereket, akik a témáról szakavatott információkat adhattak. Dr. Becz Miklós, az FM szövetkezeti osztályának vezetője elmondta, hogy fo­lyamatosan kontrollálják az átalakulásról szóló tör­vény végrehajtását. A tsz- ektől önkéntes alapon g' űjtöttek adatokat, s az 1376 termelőszövetkezet mintegy hetven százaléka segítette munkájukat. s látta el őket információval. A vagyonnevesítések kö­rüli viták nem kevés indu­latot kavartak. Az FM-hez is sok panasz érkezett, fő­leg az idősebb tsz-tagok részéről, akik sérelmezték, hogy a vagyonnevesítésnél az aktív tagok hátrányos helyzetbe hozták a nyugdí­jasokat. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezetek közgyű­léseinek határozataiba a minisztérium nem szólhat bele. Az azonban várható, hogy a vagyonnevesítés! problémákkal kapcsolatban jó néhány peres ügy kerül majd bíróság elé. Sokan kérdezik tőlünk — mondta Becz Miklós —, hogy ezek a perek illetékmentesek lesznek-e, hiszen akadnak olyanok,» akik félnek attól, hogy jogorvoslatot kérje­nek, mert tartanak tőle, hogy az ügyvédi költsége­ket nem tudják kifizetni. Az osztályvezető elmondta, hogy a magyarországi gaz­dakörök finanszírozásával az országban egy szakta­HALMOZÓDÓ HIÁNY Földfelelősség Pilisszentivánon több hó­napig foglalkoztatta a la­kosokat a Rozmaring Tsz esete, amelyet többszöri át­szervezés után jogutód nélkül fölszámoltak. Ami­kor a kárpótlási törvény kapcsán kimérték a földte­rületeket, kiderült, hogy 23 aranykorona-értékű földdel nem tudnak elszámolni. Ez eltűnt az évtizedek sül­lyesztőjében. Pontosabban addig-addig méricskélték (ilyen-olyan jogcímen) a földet, mígnem „elfogyott”. Ma már azoknak az igé­nyeit nem tudják kielégíte­ni. akiktől évtizedekkel ez­előtt jogtalanul elvették. Ha mindenkinek ki kelle­ne porciózni a jussát, ma nagy gondban lenne a falu. Ennek komoly visszhangja volt a legutóbbi fórumon is. A község külterülete minden négyzetméterének megvan a maga gazdája. (A falu határában például a Tungsram—Schréder bel­ga—magyar vegyes vállalat munkahelyteremtő telepet épít.) A kárpótlási szakembe­rek szerint mai árakon „csak” félmillió forintot ér a hiányzó 23 aranykorona földterület. Nem is érdemes firtatni a hiány okát — intettek le a Kárrendezési Hivatalban, mondván, több is veszett Mohácsnál. Sok kicsi sokra megy. A hiányt viszont nincs kin |||f|ápÍÉ . (Jlltó A község határában a Tungsram—Schréder ve­gyes vállalat építkezik (Vimola Károly felvétele) számon kérni. A . kérdés csak az, meddig halmozód­hat a „sok kicsi”? —a. —p. nácsadó-hálózatot hoznak létre, s a megyei földműve­lésügyi hivatalokban az érintettek jogi tanácsadás­ban részesülhetnek. A szaktanácsadóknak valószí­nűleg lesz elég dolguk, hi­szen az átalakulással kap­csolatban a vagyonnevesí­tés csak egy — bár égető — probléma a sok közül, s még jó néhány vitás kér­dés akad, amelyet különbö­zőképpen értelmeznek az érdekeltek. Nem panaszkodhatnak munkahiányra a megyei kárrendezési hivatal mun­katársai sem, hiszen alig három hét, és kezdődnek a földárverések. Dr. Sztáray Mihály hivatalvezető el­mondta, sokak számára nem világos az, hogy a kár­pótlási törvények értelmé­ben minden kedvezménye­zett — tehát azok is, akik bérházukat vagy vállalko­zásukat vesztették el — jogosult kárpótlási jegyé­vel termőföldvásárlásrá. A negyedik kárpótlási tör­vény megszületése gyorsít­ja a földárveréseket. E sze­rint ugyanis azokat a hiánypótlásra nem szoruló, augusztus 15-ig beérkezett kérelmeket kell soron kívül elbírálni, amelyekben köz­ük, hogy földet szeretnének kapni a kárpótlási jegyü­kért. A megye 182 települése közül először — mint már hírt adtunk róla, augusztus 25-ével kezdődően — a ke­vésbé problémás helyeken, Vasadon, Aporkáh, Ma jós- házán kezdik az árverése­ket. A kormányrendelet szerint jövő év március 31-ig keli befejezni ezeket, ez elég rövid időnek tűnik, s Sztáray Mihály is annak a reményének adott han­got, hogy ezt a későbbiek­ben módosítani fogják. A törvény szerint e hónap végéig az önkormányza­toknak meg kell alakíta­niuk a társadalmi földren­dező bizottságokat. Ezek­nek a munkáját a megyé­ben a földművelésügyi és kárrendezési hivatal is igyekszik segíteni, s az ál- tftluk létrehozott operatív bizottság egy négy-öt olda­las tájékoztatót kíván ki­adni amelyet elküldenek a települések önkormányza­tainak is. Ismeretes, hogy ahol megegyezés születik, ott nincs szükség árverésre, de ez legfeljebb ott képzelhe­tő el, ahol bő a földalap. A hivatalvezető ezzel kap­csolatban meglehetősen szkeptikusnak tűnt. s meg­jegyezte, nem tartja való­színűnek. hogy ez az úgy­nevezett megegyezéses rendszer a gyakorlatban működni fog. H. (5, KŐPRIVATIZACIO Homokba fulladnak A közelmúltban a délegy­házi tavaknál megtartott szemleúton panaszkodott az autentikus szakember: csökkent az építkezési kedv, nem érdemes új kavicsbá­nyát nyitni, nyakunkon ma­rad a sok homok. A kiter­melés költségei is emelked­tek. A megyében a kő- és ka­vicsbányák kétharmada az építőipart szolgálja. Gödöl­lő térségében betonkavicsot termelnek ki, Veresegyház, Túra, Porház, Szentendre, Piliscsalw, Solymár, Pilis- borosjenő szintén kőbányái­ról ismert helyiségek, Sós- kúton építési falköveket fűrészelnek. A privatizáció keretében a gazdaságtalanná vált üzemekbe külföldi tőkét vonnak be. Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium il­letékesétől, Kollár Ervin főmunkatárstól megtudtuk: a szobi kőbányát az osztrák Hamburger cég privatizál­ja. Hasonló folyamat vár a Kőfaragó és Épületszob­rászipari Vállalat ürömi részlegére, ahol az angol tőkétől remélnek jobb „kő- fogadtatást” mind a bel-, mind a külpiacon. Visegrád és Budapest kö­zött gyakorlatilag megszűnt a dunai kavicskotrás. Öcsön szünetel a kavicskitermelés. A még működő délegyházi bányák utóhasznosítása ko­moly fejtörést okoz a térség vezetőinek, mivel például a délegyházi tavakon mind a vízügyi, mind a környe­zetvédelmi tárca osztozik. Évente átlagosan 100 ezer tonna követ e-; kavicsot ter­meltek ki, ami majdnem tízmilliárd forint. Feltehe­tően a föld alatt ennél na­gyobb értékű ásványi tar­talék rejtőzik. A rendszerváltásig hat­vanmillió forinttal támo­gatta az állam a bányásza­ti kutató-íeltáró munkát. Az idén erre egyetlen fillér sem jutott. Ma már a bá­nyakarbantartást az idő­közben részvénytársaság­gá alakult, külső működő­ként bevont cégeknek ülik elvégezni. I. M. Szomjazik a kukorica Nem kedvez az őszi be- takarítású növényeknek a jelenlegi száraz időjárás. A legnagyobb vetésterületű szántóföldi növényt, a ku­koricát sújtja legjobban a vízhiány. Különösen a késői vetésű táblákon jelentke­zik a szomjazás első jele. Ezeken ugyanis a tavaszi szárazság miatt egyenetle­nül és hiányosan kel a nö­vény. A talaj nedvességtar­talma hamarosa eléri a kri­tikus szintet, aminek hatá­sára sok helyen máris szá- rad)iak a kukorica alsó le­velei — mondta el az MTI munkatársának Bállá Ist­ván, a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. A napraforgót kevésbé viseli meg a vízhiány, mert ez a növény jobban bírja a szárazságot. Visztont ha nem lesz eső, gyengébb termést hoz a cukorrépa, az alma és a szőlő is. Villan 5

Next

/
Thumbnails
Contents