Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
LÍZINGELHETŐ állami tulajdon Előnyben a belföldiek (Folytatás az 1 oldalról.) A privatizációs Lízing olyan új technika, amely egy társaság gazdasági- pénzügyi helyzetének feljavítása mellett teszi lehetővé a társaságban levő állami tulajdonrészek kivásárlását. Az'eljárás együtt biztosítja a tulajdonrészek privatizálását, e privatizáció finanszírozását, és rendezi egyben a finanszírozással kapcsolatos garancia problémáját is. Újdonsága, hogy reorganizáció-központú, a gazdálkodás feljavítása nélkül pedig nem biztosított a lízingbe vevő tulajdon- szerzése. A klasszikus lízinget dologi jellegű vagyontárgyakra alkalmazzák, a privatizációs lízing tárgya azonban a kötelezettséggel csökkentett eszközértékét képviselő társasági tagsági jog, azaz az ezt megtestesítő értékpapírok, részvények, üzletrészek. íl privatizációs technika célja, hogy a jelenlegi alacsony jövedelmezőséggel működő, de hatékony menedzseléssel pénzügyi és vagyoni helyzetében javítható állami tulajdonú társaságok privaii zárasához a magyar fizetőképes keresletet megteremtse. Abban az esetben, ha a futamidő alatt a' verseny- pályázaton győztes lízingbe vevő a szerződésben általa vállalt kötelezettségeknek eleget tesz, úgy a társaság irányításához szükséges tulajdonrész külön térítés és megállapodás nélkül kerül a tulajdonába. A vállalt lízingdíj törlesztése oly módon történik, hogy a törlesz- tőré.szleteket a társaság az ÁVÜ-nek közvetlenül, utalja át. A lízingbe adható körbe a legfeljebb ötszázmilliós saját tőkeértéket meg nem haladó társaságok állami tulajdonban levő azon részei kerülnek, amelynek azonnali tulajdonátadással járó értékesítése — készpénz, egzisztenciahitel — előzőleg már meghiúsult. A lízingbevételre felajánlott tulajdonrésznek a lízingbe vevő számára biztosítani kell a társaság irányításához, reorganizációjához, íé- sőbbi stratégiai tulajdonlásához szükséges összes lényeges jogot. A lízingbe vevő a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő természetes személy (személyek) lehet(nek). Mivel a konstrukció csak a belföldiek számára elérhető, ezzel is a hazai kereslet élénkítését szerelnék elmozdítani. Az önprivatizáciás program első félévében 440 vállalat alakult át társasággá, de ezeknek csak töredé .ük kelt el. Az említett cégekből az ÁVÜ több mint százat tart alkalmasnak líz.og- privatizáeióra, de ez a szám a későbbiekben több százzal is emelkedhet A lízingprivatizáció — ameny- nviben síserül megegyezni a hitelezőkkel — a csődeljárás alatt levő cégekni-I is alkalmazható. H. fi. BEVEZETEK A HASZNÁÍA Ti DÍJA T Ötszáz kilométernyi autópálya 2000-ig A közlekedési tárca 2000-ig szóló közúthálózat- fejlesztési programja 500 kilométernyi autópálya megépítését tűzte ki célul. Magyarország számára ez valódi mérföldkövet jelentene, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt mindösz- sze 350 kilométernyi autópályát sikerült elkészíteni. A tervek megvalósulásának esélye azonban manapság egyre nagyobb, hiszen a kormány is felismerte, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődésével összehangoltan elengedhetetlenül szükséges az elmaradott hazai infrastruktúra gyors ütemű továbbépítése. A tervezett fejlesztések költsége, azonÖTSZÁZÖTVENEZER MUNKANÉLKÜLI AZ ELSŐ FÉLÉV VÉGÉN Az első félév végén az Országos Munkaügyi Központ végleges adatai szerint 547 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 10,1 százaléknak felel meg. Igen hagyok viszont az eltérések, több megyében a róla megközelíti a 20 százalékot, Budapesten viszont 4,5 százalékos a munkanélküliségi arány. Júniusbán már 5841-en kaptak a munkanélküli-ellátásból kikerülve — az önkormányzatok elbírálása alapján — 4000 forintos szociális támogatást. Júliusra újabb 4000-en nyertek el ■ ilyen, jogosultságot. A szakszervezetek határozott követelése, hogy a segélyösszeget 5000 forintra emeljék. A kormány és a szakszervezetek közelmúltban megtartott egyeztetésén a kormány forráshiány miatt erre nem tudott kötelezettséget . vállalni. J úniusban az összesítések szerint 433 ezren részesültek munkanélküli-járadékban, 12 ezren pálya- Uezdősegélyben. Ugyancsak júniusban az ellátásból kikerülők száma 23 500 volt. Közülük 15 ezren tudtak ismét elhelyezkedni, 8 ezer munkanélkülinek lejárt a járadék-, segélyideje, 2 ezer munkanélkülit kizártak az ellátásból, mert nein fogadták ei a felkínált állást, vagy meg sem jelentek a közvetítőirodákban, csaknem 2 ezren szereztek nyugdíjjogosultságot. Csaknem 1500-arv különféle.más támogatási formát, így átképzést, közhasznú munkát Veitek igénybe. Az idén ötmillió ECU segéllyel támogatja a magyar mezőgazdaságot az Európai Közösség a PHARE-kerétből. A program a vidéki agrárfinanszírozás fejlesztésére irányul majd. Az összeg kétmillió ECU-t kitevő hányadát a mezőgazdasági bankrendszer szervezeti kialakítására és az itt dolgozók képzésére, 3 milliót pedig hitelek biztosítására fordítanak — mondták el az MTI-nek a Földművelésügyi Minisztériumban. Erre a célra a segélyen kívül 100 millió dolláros világbanki támogatásra is számíthatnak. A pénzhez talán a jövő évben tudnak hozzáférni az érintettek, felhasználásra előbb — a hazai viszonyokat figyelembe véve — nem is kerülhetne sor. A programok ugyanis késnek. Az 1990-es évre nyújtott segély keretét sem sikerül teljes egészében kihasználni, és a még tavalyi évi összeg odaítélése sem fejeződött be. 1990-ben egyébként a rendelkezésre álló 20 millió ECU 50 százaléka az Agrárhitel-Garancia Alapítványba került. A szervezetet igazgató kuratórium olyan vállalkozásoknak nyújt garanciát, amelyek bankgaranciához valamilyen okból nem jutottak. A program a privatizációra és á gazdasági szervezet átalakítására összpontosít, különös tekintettel a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok átalakulására. Gyógyszerár-emelés augusztus közepétől (Folytatás az l. oldalról.) — továbbra is megmarad, megváltozik azonban az egyes készítményeknél alkalmazott támogatás mértéke. A változtatás — mondta Matejka Zsuzsanna — mintegy háromszáz gyógyszer esetében jelent árnövekedést. A támogatáscsökkentés elsősorban az antibiotikumokat érinti, amelyeknél a . szakemberek szerint az átlagosnál is jelentősebb mértékű az indokolatlan felhasználás. Augusztus közepétől főként az. importból származó, eddig 95 százalékos ártámogatást élvező antibiotikumok — mint a Zinnat tabletta vagy a Tetrán B drazsé — ára növekszik. Drágábban lehet majd hozzájutni a patikákban néhány, ma már korszerűtlennek számító, szívre ható, illetve gyomor- és bélrendszeri fekélyeknél alkalmazott készítményhez is. így a Carditoxinhoz vagy az Almagélhez is. Csökken a támogatása a rendszeres szedés esetén súlyos károsodást okozó gyógyszerek közül a Ridol- nak, az Erigonnak és a Germicid kúpnak, és drágább lesz néhány kábítószernek számító, valamint vérnyomáscsökkentő gyógyszer is. Á gyógyszerár-emelkedéssel párhuzamosan megváltozik a térítésmentesen rendelhető gyógyszerek köre — tájékoztatott Hamvas József miniszteri főosz- tályvezétő. Ez azt jelenti, hogy az említett körbe a tárca egyrészt újabb készítményeket vont be, másrészt azonban az indokoltságot szigorú feltételekhez kötötte. Racionalizálási akciókkal A külföldiek és a privatizáció A külföldiek privatizációs befektetései eddig csak részben, váltották be a hozzájuk fűzött nagy várakozásokat — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tanulmánya, melyet a szakmai illetékességébe tartozó ágazatok privatizációs helyzetéről készítettek. Jó néhány iparágban még alig történt külföldi befektetés, ilyen a könnyűipar és a vegyipar, valamint az egyes gépipari ágak. A normális gazdasági életben egyébként versenyképes iparágak Magyarországon — már ami az állami vállalatokat illeti — annyira leromlottak, hogy az e területekre érkező viszonylag kevés külföldi befektető is inkább teljesen új vállalkozást alapít, mintsem privatizál. Több példa van erre az elektronikában, illetőleg a híradástechnikában. Közös vonásuk a külföldi befektetőknek, hogy azonnal rendkívül erős — létszámleépítéssel járó — racionalizálási akciókat hajtanak végre. Kiterjedtek a külföldiek privatizációs befektetései az építőanyag-iparban, a papíriparban, és. azokban a nagyvállalatokban, ahol állami, vagy nagy közszolgáltatói megrendelések az uralkodók. Ilyen például az energetikai gépgyártás, illetőleg a vasúti jármű- gyártás. Az idén a külföldiek privatizációs befektetéseinek álülővé válását várja a tárca a szálloda- vállalatokban, a gyógyszeriparban, a gázszolgáltató vóllxlatoknál és a vaskohászat, valamint az alumíniumipar területein. Bármennyire is kívánatos, valószínűleg későbbre tolódik az olajipar, a vegyipar, és a talpon maradó gépipari nagyvállalatok külföldiek részvételével történő privatizálása. A befektetők egyelőre lanyha érdeklődést mutatnak e területek iránt. Nem pontosan körülhatárolt ugyanis a magyar kormány szándéka, ezért egyelőre távol tartják magukat. e cégektől. ban jóval meghaladja a 100 milliárd forintot, amelynek előteremtésére hazai forrásból nincs lehetőség. Ezért külső források igénybevétele szükséges, amelynek egyik lehetősége a koncessziós megoldás. Jelenleg két autópályaszakasz építése van folyamatban, ezek azonban még nem koncessziós kivi- telezésűek. A Magyarországon áthaladó legjelentősebb irányú tranzitforgalmat a főváros elkerülésével biztosító MO-s autópálya második szakaszának építéséhez márciusban kezdtek hozzá, s a beruházás várhatóan 1994 októberében készül él. Ugyancsak erre az időre tervezik átadni az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát is, amely a Rába-parti várost óriási zaj- és környezet- szennyezéstől szabadítja meg. Ezek lesznek az utolsó új autópálya-szakaszok, ahol az autósoknak még nem kell majd használati díjat fizetniük. A többi építkezés ugyanis, tekintettel a koncessziós megoldásra, autópályadíj bevezetését teszi szükségessé. 1994—95-ös áron számolva — optimista vélemények szerint — kilométerenként 3-4 forintnyi költséggel kell majd számolni. Az igazsághoz az is hozzátartózik, hogy a szaktárca sohasem cáfolta azt a feltételezést, hogy később a már meglevő autópályák is fizetőkké válnak. Ezek korszerűsítése idővel ugyanis elkerülhetetlenné válik, a felújítás, korszerűsítés, viszont nem olcsó, kivitelezését szintén koncesszióba adással lehet ma elképzelni. A fizető autópálya azonban nem magyar találmány, megfigyelhető, hogy Európa azon országai is fontolgatják bevezetését, ahol ez idáig szabadon lehetett autózni. A közlekedési tárca a magyar közúthálózat gyorsabb ütemű fejlésztésére nemrégiben 50 millió EGU-s hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól (EIB). A hitel, jóvoltából megkezdődhet egy 10 milliárd forintos program, amelynek keretében két túlterhelt város — Sopron és Szolnok — kap elterelő utat, nyolc létfontosságú hidat építenek újjá, s felújítanak 800 kilométernyi másodrendű utat is. A közlekedés terén hasonló hitelek folyósítása a közeljövőben még várható. Nem lenne szerencsés,1 ha az ÁSZ is vizsgálná Nem lenne szerencsés, ha az Állami Számvevő- szék bekapcsolódna a bajba jutott pénzintézeteknél folyamatban levő pénzügyi, számszaki ellenőrző vizsgálatokba. Egyrészt azért, mert az ÁSZ törvényben rögzített feladata a költségvetési, illetve más típusú közpénzek felhasználásának vizsgálata, és az Ybl Bank, valamint a Vállalkozói Takarékszövetkezet jelenleg már teljesen magántulajdonban levő. pénzintézet. Másrészt az ÁSZTnak erre az évre igen szigorú ellenőrzési ütemtervet kell végrehajtania. míg ugyanakkor a pénzintézetekkel ka peso-' latos ellenőrzések végre- hajfását megfelelően tudja elvégezni az Állami Bankfelügyelet — nyilatkozta az MTI-nek llagelmayer István. az ÁSZ elnöke, azzal kapcsolatban, hogy napvilágot láttak olyan hírek, miszerint az Ybl Banknál lefolytatott privatizáció pénzügyeinek átnézésére a Legfőbb ügyészségen kívül az Állami Számvevőszéket is felkérik. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy véleménye szerint a már lefolytatott privatizációt megfelelően képes megvizsgálni mind az Állami Vagyonügynökség, mind az Állami Bankfelügyelet. Ennek ellenére, ha a parlament, illetve valamely képviselői csoport részéről az ÁSZ-hoz érkezik olyan kérés, mely indítványozná az Ybl Bankkal kapcsolatban a számvevőszéki vizsgálatokat, azt komolyan megfontolnák a Számvevőszéknél. Az Államil Bankfelügyeletnek a vizsgálatok lefolytatására mind a jogi eszközök, mind a megfelelő személyi állomány rendelkezésére áll, így szükségtelen lenne további ellenőrzéseket folytatni a bankoknál — vélekedett az ÁSZ elnöke. Telkek a világkiállításra A Magyar Államvasutak átadta a Világkiállítási Programirodának a MÁV Budapest Duna-part teherpályaudvar ingatlankezelői jogát — tájékoztatta az MTI-t kedden a program- iroda illetékese. ■ A megállapodásra a világkiállításról szóló törvény értelmében — három hónapos előkészítő munka után — került sor. A gyors lebonyolítást a mindkét fél részéről szakszerű előkészítés tette lehetővé. Minderre a világ- kiállítás sikeres megrendezése érdekében került sor. A szükséges okmányokat a Világkiállítási Programiroda benyújtotta a földhivatalhoz, ezzel megkezdődhet a telkek kialakítása. Számítanak a Világbankra Agrárfinanszírozási program
