Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
Vác felől Nézsára utazva. Keszeg határában tábla jelzi a megyehatárt. Ám az út menti egybefüggő napraforgótábla egyformán sárgállik Pest megyében és Nógrádiban is. Jobbra a csalilba vezető földút tán lehelne valami határvonal, de ha távolabbra téved a tekintet, bizony semmi sem töri meg a Börzsöny és a Cserhát között húzódó dombság lüktető panorámáját. Csak a kataszteri kimutatások titkainak tudói mondhatnák meg pontosan, ez a rög még Pest megyei, amaz már nógrádi határ. Nézsáról az Új Magyar Lexikon mindössze másfél soros szócikket tartalmaz, önálló tanácsú község, Nógrád megye, Rétsági járás. Lakosainak száma az ezerkilencszázhatvanas adatok szerint 1280, vasútállomása Galgaguta. Állami gazdaság, bauxitelőfor- dulás. Mindössze ennyi. Az útikönyvben pedig még ennyi sem. A lexikonok adatai rég elavultak. A járások azóta megszűntek, és mintha repedeznének a megfogyott országban mesterkélten kialakított megyehatárok is. Az egykori Pest-Pilis- Snlt-Kiskun vármegye alföldi volt. Ma a főváros környékén fekvő terület nem egységes táj, nehéz ezért közös jellemzőket évs közös érdekeket találni például a Nagykőrös környéki Mátyás uralkodása alatt a husziták beszivárogtak a környékre, raboltak, fosztogattak, főként a váci püspökség területén. A Nézsai család csatlakozott hozzájuk, ezért a birtokot Mátyás elkobozta. A település a török hódoltság alatt is fejlődött. A lakosságnak nem miattuk, hanem később, a felszabadítók dúlü- sa végett kell kitelepülnie két ízben. Sobieski itt vonult át hadaival a török ellen, és a seregében szolgáló litvánok, kozákok nagyobb pusztítást végeztek, mint a török. A szlovákság a faluban nem volt többségben. Az 1715-ös összeírás szerint ti- zerhárom adófizető családfő volt a településen, valamennyien magyarok. Csak 1730-tól jelentek meg a parókián ma is őrzött Surányi János, polgármester és Túrosán Mónika, jegyző a falu lakossága életének javulását várja a Pest megyéhez való csatlakozástól tanyavilág és az egykori Hont vármegye déli része között. A közlekedés, az úthálózat, a gazdaság, a munkalehetőségek, egyszóval az élet változásai új kötődéseket alakítottak ki, új régiók szerveződnek. — Bizony felvetődik a kérdés — mondja Skultéty Sándor, Jász-Nagykun, Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottja —, hogy kell-e tizenkilenc megye ebben a csöppnyi országban. Az ésszerűség és a takarékosság mindenképpen a megyehatárok átlépését indokolja például a közigazgatás esetében. De nem lehet tekintettel a megyehatárokra az egészségügyi ellátás megszervezése és a vízellátás kiépítése sem. A nézsai és a hasonló kezdeményezések gondolkodásra kell hogy késztessék az embert, hiszen ezek pka nyilván a megváltozott helyzet. A község határában a szlovák nyelvű tábla jelzi, felvidékiek is megtelepedtek a Vas-hegy aljában, a földművelésre csak hellyel- közzel alkalmas, de dús legelőjű völgyben. Zentől József megbízott iskolaigazgató. történelem szakos tanár lelkesen ismerteti helytörténeti kutatásait: — A település neve egy szláv férfinév némileg magyarosított változata. Az első írásos dokumentum Nézsáról 1389-ből származik, Nézsai László kapott itt bort okot, és a közeli Csővár is e család tulajdona. 4 Xjáriav anyakönyvek szerint az első szlovák családok. Egy részük szervezetten, idénymunkásként jött a nagybirtokokra a Felföldről, Árvából. Túróéból és Nógrád északi részéről. Aztán ittragadtak. Ahogy a népesség növekedett, úgy vált egyre szűkösebbé az élet. a tájon. Az 1910-ben már ezernél több nézsai lakost a meglehetősen kevés termőföld nem tudta eltartani. Megindult hát az elvándorlás a faluból. Elsősorban a magyarok mentek, és a szlovákok maradtak. Így aztán ma többségben szlovák családnevűek lakjak Nézsát. ám az asszimiláció miatt jórészt ők is magyarnak vallják magukat. A szlovák nyelvet csak néhány idősebb polgár beszéli, pedig az egykori tizennyolcadik századi munkaszervező, Mathias Styevo leszármazottai ugyancsak itt élnek. Az iskolaigagató szavaiból érezni, ő Nógrád mellett voksolt. Kötődése érthető, hiszen a történész szemével látja lakóhelyének mai életét. A polgár- mester azonban másként vélekedik. Az egykori újságíró (lapunknak is munkatársa volt), népművelő és tehenes gazda, merőben gyakorlati szempontokat sorol fel. Surányi János mozgékony, határozott ember. Könnyű kapcsolatot teremteni vele. — Nézzen körül — tárja szét a karját 1—, mit lehet itt csinálni? Egyik kezemen megszámolhatnám. ahány embernek munka akad a faluban. A többség Vúcra és Budapestre jár dolgozni. Az egészségügyi ellátás is kedvezőbb lenne, ha Pest megyéhez tartoznánk. Mégiscsak gyorsabban lehet jól kiépített úton huszonkét kilométerre, Vácra eljutni egy szakorvosi rendelőbe, mint órákon át zötykölődni a kanyargó utakon Balassagyarmatig. — Kell-e ezért megyét cserélni? — kérdezem. — Az önkormányzati törvény ugyanis módot ad például az egészségügyi ellátás esetében, a megyehatárokat átlépve, szerződéses kapcsolatok kialakítására. — Ez a lehetőség kétségtelenül fennáll, ám minden település életében fontos, hogy a közigazgatás, a munkahelybázis és az ön- kormányzati szolgáltatások területileg összhangban legyenek. Szerződéses alapon ezeket megoldani jóval nehezebb, és az állampolgárnak sem kell törnie a fejét, hogy az egyik ügyben Vácra vagy Budapestre, a másikban Balassagyarmatra vagy Salgótarjánba utazzon-e. Nem értem, miért szenzáció a mi népszavazásunk! Az önkormányzati törvény lehetőséget ad a lakossági jogok érvényesítésére. Mi ezzel a lehetőséggel éltünk. És ami a legfontosabb: az előzetes tájékoztatások szerint egyik megye közgyűlése sem zárkózik el attól, hogy Nézsa Pest megyei település legyen. — No de mibe kerül mindez? Egyesek arról beszélnek, hogy a Pest megyei közgyűlés tizenötmillió forintot követel a befogadásért. Surányi János felcsattan. — Rémhír! Azok terjesztik, akik még a múlt rendszerben kialakított kapcsolataik miatt inkább Nóg- rádra voksolnának. Érthető, hiszen a régi összeköttetések Nógrádban még tovább élnek. Ebben s megyében nem volt olyan mértékű változás, mint általában az országban. Valójában az egésznek jelentéktelen a költsége. A népszavazást megcsináltuk mintegy négyezer forintból, körülbelül ennyi volt ugyanis a szavazólapok elkészítésének költsége. A szervezési munkát mindenki ingyen végezte. Nyilván lesz valamennyi adminisztrációs költség, de az nem lehet számottevő. — Adódik a kérdés: mi a véleményük a megyecseréről a helyi politikai-pártoknak? — Itt nem politikáról van szó. hanem a település egészének érdekeiről. A népszavazás eredménye egyértelmű és meggyőző volt. De hol vannak már Nézsán a politikai pártok? Annak idején Nógrád megyében itt volt a legerősebb SZDSZ-szervezet, a képviselő-testület valamennyi tagja SZDSZ-jelölt volt. Ma már csak egyetlen SZDSZ- tag van közöttük. Az egész faluban is hat-hét ha akad. Fel sem vetődött a népszavazás kiírásakor, de most utána sem, hogy ebből bárki pártpolitikai kérdést csináljon. Egy szempontból azonban valóban van politikai tanulsága is kezdeményezésünknek. Az emberek igenis részt vesznek a közéletben, élnek döntéshozatali jogukkal, ha valós érdekeikről van szó. Túrosán Mónika, a fiatal jegyző kisasszony héttagú apparátust vezet. Tőle. a még pályakezdőnek nevezhető államigazgatási szakembertől arra szeretnék választ kapni, milyen szakmai háttere van ennek az ügynek. — Sok a bizonytalanság, főként a népszavazás lebonyolítása körül. Szerencsére nekünk már van erre vonatkozóan helyi rendeleiünk, igy áthidaltuk a buktatókat. A mi feladatunk már csak annyi, hogy a képviselő-testület tudomá sül veszi a népszavazás eredményét, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet mindkét megye közgyűlésének megküldjük, és ennek alapjan Nógrád dönthet az elbocsátásról, Pest megye pedig a befogadásról. Az elbocsátó, illetve befogadó nyilatkozat jegy zőkönyvünkkel együtt a köztársasági megbízott hivatalához kerül, onnan pedig a belügybe, A belügyminiszter terjeszti a kormány elé. éis a kormány dönt arról, hogy népszavazásunk eredményét támogató vagy elutasító javaslattal terjeszti-e a parlament elé. A végső döntést a parlament hozza meg. Dr. Béres József, a Nógrád megyei közgyűlés ön- kormányzati és jogi osztályának vezetője megerősíti a jegyző által elmondottakat. Hozzáteszi: nem csinálnak presztízskérdést Nézsa távozásából, tiszteletben tartják a polgárok akaratát, A válás nem jelent haragot, sőt a legjobbakat kívánják a nézsaiak- nak Pest megyében is. Dr. Erdélyi László Pest megyei főjegyző meglepetéssel értesült a híresztelésekről, amelyek szerint a megyei közgyűlés anyagi feltételeket szabott volna a befogadó nyilatkozat kiadásához. — Sem a megye, sem a település számára nem jelent többletkiadást az átcsatolás. Legfeljebb a térképet kell majd megváltoztatni akkor, amikor egy új kiadására kerül sor. Addig is használható a régi’, hiszen a fizetésünket sem dobjuk el azért, mert a bankjegyen régi címer van. A parlamenti döntéssel járó kiadásokat pedig a költségvetésnek kell viselnie, A befogadó nyilatkozatról a megyei közgyűlés dönt. Az elutasítást nehéz lenne indokolni. Az 1891-ben épült eklektikus kastély (ma iskola) a századforduló építészeiére jellemzően klasszicista, neobarokk és szecessziós elemeket ötvöz. A Blasko- vich—Klobusiczky család nézsai rezidenciája, a későbbi Durneisz bárók birtoka előtti útjelző tábla két Nógrád megyei település irányába mutat. Vajon a kastély és a hozzá tartozó hektárnyi arborétum Pest megye értékeit gyarapítja majd? Ez már az Ország- gyűléstől függ. 'Pallós Emil Önkormányzati akadémia A testületi döntések A legutóbbi alkalommal szó volt a képviselő-testület üléseinek megtartásáról. Láttuk, hogy az ülések napirend alapján folynak le, s egy-egy napirend írásos vagy szóbeli előterjesztésből, vitából majd határozathozatalból áll. A jó döntésnek alapfeltétele a pontos, világos előterjesztés. Tartalmaznia kell a témát, azt, hogy előzőleg volt-e már napirenden, s ha igen, milyen döntés született, a hozandó döntés objektív és szakszerű indokolását, az előkészítésben részt vevők és véleményt nyilvánítók nevét, az ellenvélemények korrekt feltüntetésével. Vannak esetek, amikor az adott téma hosszabb időn át alakult ki, ilyenkor „történetiségét” is tel kell vázolni. Ezt követi a határozati javaslat, amelyben egyértelmű rendelkező részt kell megfogalmazni, majd a végrehajtásért felelősök nevét s a végrehajtás határidejét. Bizonyos esetekben szankció is elképzelhető, vagyis az, hogy a végrehajtás ’ elmaradását milyen ..büntetés” követi. Speciális esetekben határozat születhet a végrehajtás ellenőrzésének mikéntjéről is. A képviselő-testület határozatait általában szótöbbséggel hozza. Az ön- kormányzati törvény egyes ügyekben minősített többséget ír elő,- s ezt tovább bővítheti a szervezeti és működési szabályzat. A minősített többség azt jelenti, hogy a döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata szükséges, de a szabályzat ennél magasabb arányt is megállapíthat — például a megválasztott képviselők kétharmadának szavazatát írhatja elő. Minősített többséget ír elő több szabályzat, például a testületi hatáskörök átruházásában, kitüntetés, díszpolgári cím adományozásában, vagy a települési képviselő kizárására a döntéshozatalból. A szótöbbséggel hozott határozatok esetében előfordulhat szavazategyenlőség. Ebben az esetben a testület következő ülésén újból szavaznak. Ha akkor is szavazategyenlőségre kerül sor, akkor a polgármester szavazata dönt. A szabályzat előírhatja, hogy a második szavazás előtt folytatni kell a vitát abban a reményben, hogy a véleményeket megosztó kérdések egyértelműbb tisztázást nyernek. Egyes önkormányzatok szabályzataiban megjelent a név szerinti szavazás intézménye. Ez azt jelenti, hogy a jegyző egyesével felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik „igen”-nel vagy „nem”- mel adják le szavazatukat, s ez a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Név szerinti szavazásra jelentős kötelezettségvállalással járó döntések esetében kerülhet sor. Dr. Klement Tamás NÉZ SA VÁLIK
