Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
Kispénzűek is gondolják meg Nem háziszappan Különféle illatú, hatású mosószerekkel találkozhatunk az üzletek polcain. A kiválasztásnál ne csak azt nézzük, hogy melyik a legolcsóbb. Ha kicsi is a nyugdíj, arra is gondoljunk, hogy milyen hatással lesz bőrünkre. Mitől függ ez í A mosószer összetételétől és hogy milyen töménységben használjuk. Az sem mindegy, hogy bőrünk érzékeny-e vagy sem. Akiknek érzékeny a bőrük, hamar észreveszik a mosószer kedvezőtlen hatását. A bőrgyulladás első szakaszában a kéz bőre száraz, zsírszegény lesz. Ha a kiváltó ok megszűnik, visszaáll az eredeti állapot. Ám ha a behatás tartós, biológiailag károsodik bőrünk hámrétege. Ilyenkor a kézfej, az alkar bőre meleg tapintású, duzzadt és érzékeny lesz. A körömlemezek elvékonyodnak, letöredeznek. Az arcon és a nyakon is kialakulhat viszkető bőrpír Ha a mosószer porzik, a testnek a ruhák szorosabban tapadó helyein is kialakulhat bőrtünet, 'főként izzadás után. A sérült. érzékeny bőrfelületeken könnyebben alakulhat ki fertőződés is. A bőrkárosító hatást a mosószerekben levő felületaktív anyagok okozhatják. Ezek leoldják a bőrfelszínről a zsírréteget, elvonják a hámréteg vízmegkötő anyagait, és fokozzák a testidegen anyagok bejutását a bőrbe, károsítva a sejteket. Ezért ajánlják a szakemberek a PVC-bő! készült védőkesztyűket, különösen azoknak, akiknek érzékeny a bőrük. Lényeges az is, hogy a mosószerek használatánál tartsuk be a gyári előírásokat, amelyek minden csomagolóanyagon fel vannak tüntetve. Amikor a mosóport beönljük a gépbe vagy az edénybe, ne hajoljunk fölé. mert a szálló por bejuthat a szánkba, a szemünkbe, arcunkra. Mosogatásnál, súrolásnál pedig használjunk hosszú nyelű kefét. Mit tegyünk? Amikor csak azt érezzük, hogy ég és száraz a bőrünk. akkor zsíros szappant (legjobb a babaszappan és a glicerinkenőcsök) használjunk A hámpikkelyek és pörkök eltávolítására kamillás borogatást ajánlunk. Megkeresik az ódon házat Valóra vált regény Csaknem 50 esztendővel ezelőtt, röviddel az. 1914. június 6-i normandiai partraszállás előtt ismerte meg egymást az amerikai hadseregben szolgáló Ray Pas- by és a csinos angol kislány. Patsy Holmes. Első látásra egymásba szereitek, és össze akartak házasodni. A történelem azonban — mint annyi más szerelmes- párnái — közbeszólt. Az amerikai katonát. Angliából a frontra vezényelték — a normandiai partokra. Patsy, miután soká nem hallott róla. férjhez ment egy másik férfihez. A háború után Ray is megnősült Amerikában. A férfi ma 68. az asszony 65 éves. A Ballimore-ban letelepedett Ray házasságából öt gyermek született. Patsy férje halála után másodszor is férjhez ment. és a sors úgy hozta, hogy Amerikában telepeden le. Négy gyermeket hozott a világra, és másodszor is megözvegyült. Ray Vasbv felesége tavaly meghaLt. Nem is gondolt arra, hogy óiból megnősüljön, akárcsak Patsy Holmes, az egykori üzleti eladó, aki váltig erősít gette, hogy „nem áll szándékában harmadszor is férjhez menni’’. A múlt hónapban mégis ott álltak a dél-karolinái Columbia templomának oltára előtt, hogy örök hűséget fogadjanak egvmás- nak. „Hihetetlen, Patsy és én, mintha soha nem is váltunk volna el egymástól” — nyilatkozta az elegáns vőlegény. Hogyan jutottak, az oltár elé? Nos, az asszony hús- vé.tkor talált rá egykori szerelmére, és nyombrn levelet írt neki. A férfi pedig autóbuszra ült, és Dál-Ka- rolinába utazott, hogy viszontlássa Patsvt. Kiderült, hogy még ugyanúgy szeretik egymást, mint csaknem tél évszázada. A férfi nem habozott: eladta mindenét Baitimnre-ban, és Patsy- hoz költözött a Columbia melletti Congaree-be. A mézesheteket Iowában töltik, ahol Ray felnőtt. Aztán iránv Anglia. Londonban felkeresik azt a házat, ahol Ray megismerte Patsyt. Nőket is a panteonba Kérés azelnökhöz A francia fővárosban a panteon kriptájában a francia történelem nagyjai nyugosznak — egyetlen kivétellel mind férfiak. Most neves francia nők egy csoportja azzal a kéréssel fordult Francois Mitterrand elnökhöz, tegyék lehetővé, hogy ezután nők hamvai is helvet kapjanak ott. Simone Veil, az Európa Parlament volt elnöke a televízióban azzal érvelt, hogy az olyan hírnevet szerzett francia nők, mint például az atomtudós Maria Curie megérdemli, hogy a panteonban találjanak örök nyugvóhelyre. Jelenleg egyetlen nő hamvai nyugszanak a panteonban — a tudós Marcellin Bethelot feleségéé. akit azért temettek férje mellé, mert néhány órával utána halt meg. Simone Veil azt állította, a férfiak sovinizmusa az oka annak, hogy eddig nem temettek nőket a panteonba. M ANYA TEJBEN IS Kísért a DDT A Berlin keleti részében élő anyák tejében majdnem háromszor annyi DDT van, mint a nyugati városrészben élőkében. Vagyis az át- kos múlt ott kísért az újszülöttek első perceitől. Az ok pedig az, hogy jóval szigorúbbak voltak a vegy- szerfelhasznáiási előírások a volt szövetségi köztársaságban, mint a volt NDK- ban. Az orvosok ennek ellenére azt javasolják az anyáknak, hogy folytassák a szoptatást, mert az anvátej még így is a legideálisabb tápláléka a csecsemőknek, de lehetőleg tartózkodjanak a volt NDK-ban előállított termékek fogyasztásától. Gxeixei doktor és a koiessterín Idősek veszélyfaktorai Ila vállalkozó volnék, teljes szívvel és pénztárcával csatlakoznék a Czeizel Endre által kezdeményezett akcióhoz, a vérkoleszterin-szűréshez. Ügy is mint szponzor. A htsf/esm kivédhető Igaz, a neves genetikusnak így is sikerült megnyernie támogatásra 1ó néhány gyógyszergyárat, koleszterinszint-csökkentő gyógyterméket előállító céget, alacsony koleszterin- tartalmú élelmiszert gyártó vállalkozást, sőt még kereskedelmi egységeket is. Joseph Cchbels naplójából Az egyezményt megelőző napok A The Sunday Times című brit lap is megkezdte — mint megírtuk — eddig ismeretlen részletek közlését Joseph Göbbels, Hitler propagandaminisztere naplójának Moszkvában fölfedezett, példányából. A sorozat első része a Csehszlovákiát feldaraboló 1938. szeptember 29-i müncheni egyezményt megelőző napok bejegyzéseiből idézett. 1938. szeptember 17-én Göbbels egyebek közt ezt írta naplójába: London irtózik a világháború gondolatától. A Führer élesen kijelentette, hogv nem riadna vissza ettől, ha kell... Olaszország tűzönvízen át velünk ’ tart. A magyarok nagyon gyengék. Azt akarják, hogy mi kaparjuk ki nekik a gesztenyét a parázsból. Lengyel- ország félszívvel felajánlott egy megoldást a dan- zigi problémára. Szeptember 19.: A szem- benn álló front hirtelen összeomlik: London és Párizs beleegyezik a német területek átadásába népszavazás nélkül. Prága pimasz és makacs. Lengyel- ország és Magyarország nem csinál semmit. Persze ránk várnak. Szeptember 22.: A Führer elő akarja terjeszteni követeléseit Chamberlainnek. és nem akar alkudozni. A lengyelek kezdenek izgulni. Budapesten is tömegtüntetések vannak. Délután négykor kezdődik a Führer és Chamberlain megbeszélése... Szeptember 23.: Prága még mindig teljes illúzióban él. Ott még mindig hisznek a francia vagy orosz, vagy akar angol segítségben. Szeptember 29.: Mindent megkaptunk, ami ebben a pillanatban lehetséges. Október 1.: 14.00 órakor a német csapatok megkezdték a megszállást. Micsoda nap... Am hogy kerül Czeizel doktor, a genetikus, a vérkoleszterin-szűrési akcióba? Miért szervezi Budapesten és újabban vidéki helyszíneken is a szűrést? Miért keres támogatókat, miért tart előadásokat? Nos, túl azon. bogy Czeizel Endre megszállott egészségvédő-felvilágosító. a genetikusnak igen sok keresnivalója van a vérkoleszterin szint körül. Hogy mi. arról egy sajtó- tájékoztatón informálódhattunk. A vérkoleszterin első számú kockázati tényező a koszorúér-betegségek. és ezen belül a szívinfarktus kóreredetében. Emellett a vérkoleszterinszint ismerete lehetőséget ad a genetikai hajlam és a szívinfarktus-kockázat becslésére És ami a legfontosabb: életmódváltással és a védő faktorok hasznosításával e hajlam jórészt kivédhető, és a kockázat csökkenthető. Az ismételt vérkoleszterin-mérés alkalmas a kockázat kialakulásának az ellenőrzésére is. Az első magyar vérkoleszterin-szűrésen 1991-ben a várt tízezer résztvevő helyett huszonháromezren vettek részt. És az eredmények megerősítették a szakemberek várakozását: a magyar lakosság vérkoleszterinszintje igen kedvezőtlen. A megvizsgáltak 28 százalékának volt a vérkoleszterinszintje a normális érlékzóna felső határa alatt. Ártó és védő tényezők A szűrésben részt vevők 59 százalékának a vér- koleszterinszintje 5,3 ás 7,8 között volt, és ez fokozott infarktuskockázattal jár. ha nem változtatnak életmódjukon. Azoknak az aránya, akiknek a koleszterinértéke meghaladta a 7,8-at, tehát akik már orvosi kezelésre szorulnak, 13 százalék volt. Bajt okozó az alacsony vérkoleszterinszint is. Nem győzték hangsúlyozni, hogy mindenki maga felelős saját egészségi állapotáért. Az egészség önvédelmétől lehet remélni a lakosság egészségi állapotának javulását Ez egyben a genetikai hajlamot provokáló ártó tényezők — állati zsírok, vörös húsok, cigaretta, elhízás — kerülését és a védő faktorok — rostos ételek, szója, csak növényi zsírok, illetve olajok (ezekből is kévést gyümölcsök, saláták — fokozott fogyasztását jelenti. Hogy kinek ajánlatos méretni, ellenőriztetni a vérkoleszterinszin.tiét arról azt mondhatjuk, hogy mindenkinek. Különösen érdemes részt venniük a szűrésben azoknak, akiknél nagyobb a kockázati tényező Tehát akinek a szülei. testvérei már elszenvedtek infarktust Az akinek volt már koszorúérmegbetegedésre utaló mellkasi fájdalma, aki túlsúlyos cukorbeteg. akinek magas a vérnyomása És általában a veszélyeztetett korú 35 és 60 év közötti férfiaknak. Az egy százalék kettőt jelent Az Amerikai Egyesült Államokban társadalmi méretű harcot folytatnak az egészséges életmódért, az infarktusveszély, a szívás érrendszeri megbetegedések leküzdéséért Ott, az utóbbi negyven évben 55 (!) százalékkal sikerült a szívinfarktus okozta halálozást csökkenteni. Nálunk minden ötödik ember a koszorúér-betegség következtében hal meg. Legfőbb ideje, hogy tegyünk . valamit ellene! Ha egy százalékkal sikerülne csökkenteni a lakosság koleszterinszintiét, máris két százalékkal csökkennének a halálozási arányok. K. M. TÖRTÉNELMI EMLÉKIDÉZŐ Honvédek a háborúban A Bernben élő magyar hadtörténész, Gosztonyi Péíer hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a Z. magyar hadsereg hadba indulásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál megjelent könyvből közöljük a részletet. Magyarországon az első perctől fogva egészen a legutóbbi időkig felszabadító hadjáratnak mondtálj és írták a Vörös Hadsereg Duna-medencei hadjáratát, a szovjet csapatok bevonulását pedig a magyar nép felszabadításának. Ez a szóhasználat egyoldalú, politikai fogantatása Az igaz, hogy a Vörös Hadsereg 1944—45-ös magyarországi hadjárata a német megszálló csapatokat kiszorította az országból. Magyarország elfoglalását főleg azok érezhették felszabadításnak, akiket a vöröskatonák — noha nem az ő megmentésükre jöttek — a nyilasüldözéstől, a fizikai megsemmisítéstől mentettek meg. És talán még azok a baloldaliak — elsősorban kommunisták —, akik a hazai társadalmi átalakítást, Sztálin hadserege árnyékában, ott kívánták folytatni, ahol 1919. augusztus 1-jén, a bukás után, akaratuk ellenére, abbahagyták. A magyar nép túlnyomó többsége a szovjet csapatok megérkezését és jelenlétét nem felszabadításként, hanem megszállásként. Igen vegyes érzelmekkel fogadta A háború utáni koalíciós idők jeles demokrata politikusa, Kovács Imre. az 1944-es ellenállási mozgalom egyik lelkes vezetője, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, éleiének egyik legutolsó nyilvános előadásán, 1980-ban, a hollandiai Mikes Kelemen Kör konferenciáján a következőket mondotta arról, hogy a szovjet hadsereg 1945-ben felszabadította-e vagy megszállta Magyarországot. „Bármiként csűrtük-csa- vartuk, szajkóztuk, hogy felszabadította, akkor is éreztük, ma a következményekkel kimondhatjuk, hogy — megszállta! Az előrenyomuló orosz katonák, mögöttük a teherautóról leugráló agitátorok és a különvonaton megérkező moszkovita politikusok nem hozhatták a szabadságot. mert a Szovjetunióban nem volt és még mindig nincs szabadság. A felszabadulás jobban kifejezi a helyzetet és az érzelmeket, de csak arra a lélegzetvételnyi pillanatra, amikor azt hittük, hogy végre megszabadulhatunk a fasizmustól, a totalitárius uralomtól, annak minden következményétől.” Akkor lett volna valóban felszabadító hadsereg a Vörös Hadsereg, ha a háború befejeztével, illetve a békekötés után. önmaga magasabb erkölcsi értékének tudatában, küldetését teljesítve, kivonult volna Magyarországról. hagyva, hogy a magvar nép a demokrácia alapjainak lerakása után. külső befolyástól mentesen, maga intézze tovább sorsát. Mindehhez Sztálinnak még csak nem is kellett volna valamiféle Új határozatot hoznia. Elég lett volna érvényt szereznie a Szovjetunió általa vezetett állami honvédelmi bizottsága 1944 október 27-i felhívásának. amely többek között leszögezte, hogy a Vörös Hadsereg — nem mint hódító érkezett Magyarországra, hanem „mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta elnyomás alól”. (Vége.) 13
