Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
PONTOS, PRECÍZ MUNIláy/lL Syáravató Cegléden Sok vágóhíd, kevés sertés Visszaadni a tartási kedvet fél kapacitás mellett nem kifizetődő a működtetésük. Értesülések szerint a jövő az egy-egy település ellátását biztosító magánvágó- hidaknak kedvez. A jó hírű Herceghalmi Hungahib Sertéshústermelési Rendszerből kivált Hungapig Tenyésztési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatója. Illés Lajos abban látja a sertéstartási kedv nagymérvű hanyatlásának az okát, hogy a takarmányozási költségek nem várt módon megugrottak. Pillanatnyilag, közölte. a kilónkénti 85-90 forintos felvásárlási ár adna biztatást az állattartáshoz. A beszélgetés során érthetően szó esett az aszálybs nyárról, a takarmányozáshoz nélkülözhetetlen termékekről. A kft. igazgatója szerint a már említett 6 millió darab sertés etetése nem okozhat gondot. Lesz elegendő, őszi-és tavaszi árpa. takarmánybúza, ..rozs, s a lehangoló határkép ellenére kukorica, napraforgó, silókukorica is. A Hungapig Kft., amelynek főhadiszállása Herceghalmon, a kísérleti gazdasági kutatóintézetének a területén van. szerencsére olyan szakembergárdával működik, akik mögött átlagosan 15 éves szakmai múlt áll, s készek arra, hogy a vállalkozók számára hasznos tenyészállatokat forgalmazzanak. Gy. L. Elkezdeni sem volt könnyű A jelek szerint Bimbó és társai igencsak szeretik a napot — az öt tehén békés nyugalommal kérődzik a számára elkerített udvaron. Elégedettek lehetnek sorsukkal. gazdasszonyuk frissen kaszált zölddel csillapítja étvágyukul. — Három éve, hogy belefogtunk ebbe a vállalkozásba — meséli az apaj- puszlai Kakukk Bertalanná —, ámbátor azelőtt is foglalkoztunk állattal. A fértem villanyszerelő az állami gazdaságban, én mint bedolgozó varrónő nem kerestem sokat, kellett a mellékes jövedelem. Először disznót vettünk, majd birkákat, s ami haszon volt, azzal bővítettünk, építkeztünk. Egy darabig nem ment rosszul, ha szolidan is, de gyarapodtunk. Aztán ebben az új világban egy- szercsak észrevettük, hogy nehezebben élünk. Én munkanélküli lettem, a férjem vasárnaponként is szolgálatos, hogy a pénz meglegyen — mégsem jutunk semmire. Soha annyit nem civódtunk. mint mostanában, s mindig a jószág a téma. Hogy így kellene, úgy lenne a célszerű, de a végén sehogyan sem jó .. . A tavalyi év már-már tragiku n zárult: lebetegedtek a tehenek, a kezelés ezreket vitt el, a tejet pedig hónapok múltán fizették ki. Most van négy fejős tehenük, egy vemhes üszőjük s borjaik. A tej egy részét otthon mérik ki: a felvásárló cég tizenhárom forintot ad literéért, hát ők tizennyolcért árusítják a falu lakóinak. Nemhogy hasznuk nincs, de most már ráfizetéssel gazdálkodnak. — Ráadásul az aszály is itt van — sóhajtja az asz- szony —, ki tudja, mennyi lesz a kukorica ára. Most nyolcszáz mázsája, de felkészülhetünk a legrosszabbra: talán még ezerötszázat is elkérnek majd érte. Az állatnak pedig nem köthetem be a száját, az bőg, és annak enni kell... Három hektárt bériünk, egy hektár háztájink van, a zöld takarmány innen jut ki. Sajnos csak kínlódunk, s nemhogy mögöttünk nem állnak — mint ígérte a kormány —, de meg akadályoznak. Amikor a tehenek megvásárlásánál százezer forint kölcsönt kaptunk, harmincnyolc százalékos kamattal fizettük vissza. Így bizony nem sokan lesznek, akik belefognak a magángazdálkodásba. Egyelőre azonban csinálni kell. A fizetésből s a segélyből nem lehet megélni, ugyanakkor a jószágban is benne áll a pénz. A vásárra hiába vinnék, nem adnak ma érte semmit. Így hát, ha tetszik, ha nem: tovább kell lépni. Elkezdeni sem volt könnyű, befejezni szinte lehetetlen. — Nem olyan ez, mint egy ruha, amit ha nem tetszik, levetünk — mondja az asszony —, itt sok választás már nincs. Pláne nekünk, akik ráadásul szeretjük a jószágot, s hisszük, hogy azt csináljuk, amihei értünk. — vasvári — Minden baj ellenére szeretik a jószágot (cím feletti képünk) (Vimola Károly felvétele) A hét végén ünnepélyesen felavatták a Laing Fűtés- technikai Kft. ceglédi üzemét. Mácz István polgár- mester rövid köszöntőjében kiemelte: a Laing azon kevés cég közé tartozik, amely mindenben megtartotta adott és írott szavát. Az erkölcsi érték: a megbízhatóság és az igényes munka reményt adhat a gyárnak, hogy lesz jövője. Ezt követően dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő megköszönte, hogy a Laing széles körű nemzetközi ösz- szefogást és piackutatást igénylő vállalkozást hozott létre, amelyik megtanítja az ittenieket a pontos, precíz munkára. Ha ezt elsajátítják a magyarok, akkor nem kell félteni ezt az országot. Dr. Locsmándi Béla, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtitkára hangsúlyozta: az ilyen jellegű beruházás — mint ez a mostani — termékeivel, menedzserszemléletével s gyakorlatával sok hasznos tapasztalatot adhat a magyar iparnak, amely talpra szeretne állni és meg akar újulni. Dr. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára avatóbeszédében a következőket mondotta: — Ügy tekintek a mai napra, mint egy példaértékű lépésre, azon az úton, amelyet Magyarország modernizálásáért teszünk. Rendkívüli öröm számomra, hogy az a fellendülés, amely az ország nyugati részén elkezdődött, és esetleg Budapestig elterjedt, átjött a keleti részre is. Sok ilyen üzem kell ahhoz, hogy megszűnjenek a különbségek az országrészek között. Példaértékű a gyár azért is, mert a Duna—Tisza közén új, magasabb szintű munkakultúrát vezetnek be, amely'az itt és a környezetben lévő emberek termelési fegyelmét bizonyos fokig jó irányba tudja befolyásolni. Külön öröm, hogy ebben az üzemben olyan termékeket gyártanak majd, amelyek a magyar mérnökök és munkások tudását, technikai fejlettségét bizonyítják Japántól Amerikáig. Befejezésül az államtitkár ekként szólt: — Egy ideig túl sokat vártunk a Nyugattól, és túl keveset adott. Reméljük, ha pénzt nem is, de termelési technikát, beruházást, munkaalkalmat fogunk kapni Európától. Abban a reményben, hogy Magyarország nagyon rövid időn belül csatlakozhat teljes jogú államként az Európai Népek Közösségéhez. sok szerencsét kívánok az üzemnek. A befektető találja meg a nyereségét, az itt dolgozók a boldogulásukat, tisztességes megélhetésüket. S az államnak legyen a cég jó adófizetője. Ezt követően Mosonyi József német ügyvezető igazgató bemutatta az új, modern technikával felszerelt létesítményt a vendégeknek. A beruházásról érdemes tudni, hogy a német érdekeltségű Laing cégcsoport 1991. április 29-én, a ceglédi önkormányzattól jelképes összegért vásárolt húszezer négyzetméteres ingatlanon elhelyezte új üzemének alapkövét. A három- ezer-hétszáznyolcvan négyzetméteres alapterülettel és a mintegy ötezer négyzet- méteres hasznos területtel bíró csarnok megépítése lehetővé teszi, hogy a koi;ábbi kapacitás háromszorosára növekedjék. Az eddig készített, több mint harmincféle szivattyú mellett újabb típusok is megjelennek a palettájukon. Azonkívül itt gyártják a Qua- Litherm—2000 padlófűtési rendszerük hőcserélőjét is. Az épület értéke kétszáztíz-, a technológiai beruházásé kétszáz-, míg a szükséges anyagoké mintegy százmillió forint. A Laing ebben az esztendőben hatszázmilliós forgalmat tervezett. ami valószínű, hogy nyolcszázmillióra teljesül. Jövőre szeretnék meghaladni az egvmilliárdot. A célok elérésében bíznak a cég kétszáz munkatársában. Vecsés földrajzi fekvésénél, termőföldi adottságainál fogva különleges lehetőséget kínál a káposztatermesztésre, Ezt használta ki a Ferihegy Tsz, amely ipar- szerűen tevékenykedik. A savanyítóüzemben egy időben 1700 tonna káposztát képesek feldolgozni. A létesítményt a legkorszerűbb német és francia gépek szolgálják ki, s ezek nagy része lízing útján került a téeszhez. A jó hírű szövetkezet belső életébe adott betekintést a minap megtartott sajtótájékoztatón Dobrovitz József elnök. A dobozokba töltött, vörös- és fehérborral ízesített káposztafélék Németországba, Dél-Afrikába, Ausztráliába és a skandináv államokba kerülnek, s jórészt a kint élő magyarok körében találnak vevőre. A szövetkezet, amely 5 ezer 100 holdon gazdálkodik, Vecsés, Üllő és Péteri térségére terjeszkedik. Pontosabban terjeszkedett, hiszen a péteriek kiviszik a teljes földterületüket, az őket megillető vagyont, s eldöntik, milyen szervezeti formában gazdálkodnak. A maradék közös gazdaság részvénytársasággá kíván átalakulni mintegy 170 taggal. Jelenleg a közös gazdaság 820 dolgozót foglalkoztat. Az rt,-be földdel nem lehet belépni. Pillanatnyilag a tagság több mint 90 százaléka végkielégítést akar. Ez meglehetősen előnytelen, hiszen abból a pénzből sokáig nem tudnak megélni. Sokuknak félbemaradt házépítést kell befejezni, vagy éppen az alakuló magángazdaságukba sürgősen gépet vásárolni. A munkanélküli-járadékból nem lehet jövőt építeni. A már magántulajdonba került földeken ott virít a gyom. A tsz ezeket már nem vagy csak bérmunka formájában műveli meg. Dobrovicz József ehhez kapcsolódóan megemlítette; sajnos pillanatnyilag nincs olyan tag. akivel bátran szövetkezne, hozna létre magántulajdonon alapuló közös társulást. Az elnök a továbbiakban amellett kardoskodott, hogy helyes gazdálkodási irányt, kivitelezhető ötleteket kell adni a magyar paraszti gazdaságoknak. A vecsési gazdák előnyt élveznek, hiszen nemcsak a fővárosi piacokon vannak jelen termékeikkel, hanem a vidék nagyobb városaiban is. Többen már exportban gondolkodnak, s a külpiacra termelnek. A Ferihegy Termelőszövetkezet likviditása stabil. Több a gazdaság kihelyezett tőkéje, mint azt sokan hinnék. — Arra mindig kényesen vigyáztam, hogy a szövetkezet pénzügyi helyzete stabil legyen Ehhez pedig a paraszti filozófia elengedhetetlen. Vagyis; nem elég csak termelni, az árut el is kell tudni adni. A haszon pedig a végtermék minőségében és piaci fogadtatásában rejlik. Gyócsi László x/fítVan 5 F. F. Egy jó üzlet a berendezésnél kezdődik. Ezért kínáljuk önnek azt a páratlan lehetőséget, hogy üzletét béta-modul üzletberendezéssel rendezze be, közvetlenül a gyártótól: KING'S LURKÓ Kft. Tiszakécske, Szolnoki út 24. Tel.: (76)-41 -331. Budapest XX., Marx Károly út 44, Előnyben a vecsési gazdák Szerencsére akad tárolni való sertéshús a vágóhidak raktáraiban jó ha hatmillió darab sertés kerül a vágóhidakra. Utóbbiak száma olyany- nyira megszaporodott, hogy egyik-másik már a bezárás gondolatával foglalkozik. Negyed, vagy éppenséggel Talán hihetetlen, de tény: hazánkban évente 30 millió darab sertés vágására, feldolgozására van lehetőségi Ezzel szemben, éppen az utóbbi néhány esztendő adatai szerint, éves szinten
