Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
RÓZSÁK A KŐBÁNYÁBAN A sánta dervis nyomában Szemes Zsuzsáról egyedülálló dolgokat olvashatunk a Kortárs Magyar írók Kislexikonában: „... volt pásztor, építőipari segédmunkás, toronydarus, kazánfűtő, építőgép-szerelő, könyvtáros és ápolónő". Finom megjelenésű fiatal nő jön elém Pátyon, a fák szegélyezte mellékúton megközelíthető kertes ház kapujához. Az ebédlőben, ahol leülünk — ott van a leghűvösebb, a lakás legkellemesebb helyisége —, az óriási hőségben, mindenfelé keleti, ázsiai stílusú, származású edényeket látni. Mindjárt közvetett magyarázatát is kapom Szemes Zsuzsától ezeknek a tárgyaknak: Korán és Biblia — A férjem, Kis József filmrendező filmjeinek a forgatókönyvét írtam éveken át. A dokumentumfilmeken, ismeretterjesztő filmeken kívül egy játékfilmünk volt. az üzbég— magyar koprodukcióban készült A sánta dervis, amely Vámbéry Árminról szólt. Hét évig gyűjtöttem hozzá a néprajzi anyagot, igyekeztem megismerni az üzbég, arab világ mítoszait. A Koránt összevetettem a Bibliával, és természetesen Vámbéry minden könyvét elolvastam. Már gyerekkoromban ő volt a példaképem, a szorgalma, a játékossága, a humora, az emberismerete már akkor csodálattal töltött el. Ű tokkal többet akart tenni a magyarságért, mint amire lehetőséget kapott. A Magyar Tudományos Akadémián kinevették, miközben Angliában ünnepelték felfedezői, földraj ztudósi eredményeiért. % El is utazott a Vámbérii által bejárt tájakra? — 78-79-ben voltunk Üzbegisztánban a férjemmel. Készítettünk egy ötször félórás filmet az üzbégek- ről és a tadzsikokról. Együtt búvárkodtam az ottani néprajzosokkal. Három hónapig lakva Tas- kentben, belülről is megismertem a mohamedán világot, legszebb olvasmányomnak, Az ezeregyéjszakának a világát, • Ügy tűnik, személyiségében különválik a for- gatókönyvírá és az író. Első könyve A hallgatag mélyből című regény, mint már a címe is elárulja, a „mélyben” élő emberekről szól. A Kanca Hotel című elbeszéléskötet szintén- Segédmunkásokról, munkásszállások lakóiról, cigányokról ... — Nincs itt semmi kettősség. A néprajz érdekel Minden nép sajátosságát szeretem. A másságát, az érdekességét. A harmadik, legutoljára megjelent könyvem, a Boldogsziget tiszta néprajz. Azt igyekeztem benne megmutatni, milyen törvények szerint éltek . a közelmúltunkban. Az ember és a természet egységét, amely mára elveszett. Elődeink szerették a tájat, ahol éltek, óvták, becsülték. Az állatokhoz való viszonyuk is egészen más volt, mint ma. Annak a régi világnak egy szeletkéjét még én is magamban hordozom, s hogy körülöttem már hiába keresem, az olyan érzés, mintha a szárnyamat vesztettem volna el. • Most mit ír? Forgató- könyvet? Regényt? — Mindkettőt. A férjem halála után engem sokáig nem bíztak meg forgatókönyvírással, de tavaly decemberben megkerestek, hogy lenne-e kedvem rajz- filmforgatókönyvet írni. Dargay Attila Az erdő kapitánya című filmjének figurái élnek majd tovább egy tizenhárom részes, részenként hétperces rajzfilmsorozatban. Német üzletember felkérésére készítjük, s talán további folytatására is lesz majd igény. A kérés az volt. hogy természetvédelemről szóljon, meseszerűen, vidáman. szellemesen. Oktatva, de ne szájbarágón. Mint prózaírót is ért egy kis öröm: a bécsi West- pennest folyóiratban megjelent a Kanca Hotel, s szeptember 9-én irodalmi estem is lesz Bécsben. Léltkhasadás • fix a készülő regény? — Most van egy óriási témám, ami engem felkavart és rengeteget hozzágyűjtök. hozzáolvasok. A főhősöm egy ügyvéd, aki 44-ben munkaszolgálatos volt. Később, a népbírósági perek idején pedig éppen ő véd egy hajdani keretlegényt. Lélekhasadás a címe és valóságos alapja van: az ügyvédet ismertem, a per anyagát az Országos Levéltárban olvastam. Azt akarom ezzel a regénnyel elmondani, hogy nem lehet gyűlöletben élni, tudni kell megbocsátani. De néha olyan pocsékul érzem magam. Félek, hogy a borzalmak meg fognak ismétlődni itt, nálunk is. Az emberi jellem évezredek alatt semmit sem változott. Kincsesbánya lehetne • Hogyan él itt Pátyon? — A férjemnek meg nekem ez a ház volt az álmunk. Pesten egy kis panellakásban laktunk, rengeteg könyvvel, papírral. De a vizet elszívta a mányi bánya. Most akkor van vizem, ha hozatok. Az antennát levitte a vihar, azóta nincs tévé. Téleft, ha sok hó esik, be vagyok ide zárva. # A faluval van kapcsolata? — 2603 könyvet ajándékoztam a falunak, a férjem emlékére. Ö mindig gazdagítani akarta a körülötte élőket. A tervünk volt, hogy a közelben levő, évek óta nem üzemelő kőbányában művésztelepet hozzunk létre. Páratlan kilátás nyílik onnét a Zsámbéki-me- dencére, ideális hely lenne szobrászok, festők, nemzetközi alkotótábora számára. Odavonzhatná a kultúrát. Most odahordják a szemetet. Kincsesbánja lehetne ez a szemétbánya. Persze egy művésztelep felépítése sok pénzbe kerülne, de megszépülhetne a kőbánya úgy is, hogy nem kerülne pénzbe: ha minden pátyi lakos ültetne oda egy rózsatövet. Egy rózsát az első szerelme vagy az első csókja emlékére. Nádudvari Anna ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG Fölfedezve az egyéni értékeket Gödöllőn tegnap két új, egyházi iskola tartott ünnepélyes tanévnyitót. Délelőtt a Református Líceum, délután a Szent Norbert Gimnázium. A líceum otthona a református templom udvarában álló épület, 1951-ben államosították. Falai között most hatosztályos iskola kezdi meg működését. Az első tanítási napon, kedden — tízperces templomi áhítat után — két líceumi első osztály (volt hatodikosok) és egy gimnáziumi osztály tanulói foglalják el termeiket. Az istentisztelettel egybekötött tanévnyitón Szenté Péter lelkész többek között arról szólt, hogy az egyházközség az eddigi legnagyobb ajándékot kapta: az ifjúságot, amit negyven évvel ezelőtt elvettek tőle. Dr. Gémesi György polgármester kifejtette: boldogsággal tölti ej, hogy a két egyházi iskola példamutató módon szerveződött meg, nem „ültek rá” más oktatási intézményekre. Az önkormánj'zat számára ugyanis valamennyi egyformán fontos. A líceum igazgatója, Barthos Zoltánná Gémesi Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházközség nem csak az iskolával gazdagodott, Ócsai múltidéző Ölelkeznek, csókolőznak, kezet fognak — s közben fürkészik egymást. Van mit fürkészni. Az idő kíméletlen maszkmester, nem lesimít.ja, hanem elmélyíti a ráncokat. A ma mosolygásában hiába keressük a régit, harminchat cv nem múlik el fölöttünk nyom nélkül. Az ócsai Bolyai János Gimnázium harminchat évvel ezelőtt végzett diákjai találkoztak az öreg alma materban, azok a fiúk és lányok — ma nénik es bácsik —, akik 1952-bér. elsőként ültek a padokba. A jubileumi évnyitót ez a találkozás tette emlékezetessé. Annak, aki nagymamaként ülte végig az ünnepséget a díszhelyén, de am,u is, aki gólyaként ál .ti végig a háttérben. Tudatosan vagy ösztönösen mindkét korosztály érezte, hogy egy soha vissza nem térő pillanat részese. A Bolyai-gimnázium 40 éve nyitotta meg kapuit Porpáczy István igazgató vezetésével. Az akkori köszöntő bevezetője így hangzott. „A ma elindított új intézmény hirdeti a jogot a tanuláshoz, a művelődéshez, a kultúrához és az alkotáshoz. Jogot ad ma 68 tanulónak, holnap és holnapután pedig ezreknek. Mi csak azt várjuk cserébe, hogy becsülettel tanuljatok, legyetek fegyelmezettek, becsüljétek meg egymást és a felnőtteket, tiszteljétek a hagyományokat." A testamentumnak is be- I illő szavak szellemiséget [teremtettek ebben az iskolában, s a prófécia is bekövetkezett. Az elmúlt négy évtized alatt ezrek éltek a tanulás jogával, ezrek távoztak Ócsárol gazdag út- ravalóval. Az iskola közben kin ,.te önmaga falait, terjeszkedett és terjeszkedik, az idén ötször annyi tanulóval kezdte a tanévet, mint 1952-ben. Az egész sok részecskéből áll össze. £ minden részecskéhez emlékek fűződnek. A rész lehet élmény és lehet tárgy. Egy megőrzött füzet, egy régi diáksapka vagy egy sokat nyúzott öreg toll. Ezekből az időmérő mérföldkövekből rendeztek kiállítást a rendhagyó évnyitón, a tárgyakat szívós gyűjtéssel levelezték össze a rendezők, Zsadányi László igazgató és Uhrin Sándor tanár úr. Milyen megmosolyogta- tóan primitív a harminc évvel ezelőtt korszerűnek számító kézi számítógép. Vagy az egykori szertár egy-egy szemléltetőeszköze. Formátlan, durva és mégis tisztelete't parancsoló az egyensapka, amelyet a bo- lyaisok viseltek. Milyen jó elnézni őket, megsimogatni, elnoszlalgiázni a régi tárgyak közt. Van, aki tízezer kilométert utazott, a világ másik feléről jött el, e tárgyakat újra látni, s hogy a jubileumi ünnepségen itt legyen. Az esemény rangját emelte, hogy az Ócsán élő négy képzőművész a maga „nyelvén" alkotott maradandót a negyvenedik születésnapját ünneplő iskola’ tiszteletére. Dönti Károly szobrászművész márványba véste Porpáczy István képmását, Varga Zoltán fa- szobrász a névadó Bolyai Jánost faragta ki tölgyfából. Móricz Katalin festőművész az iskola ódon szárnyát örökítette meg olaj- festményen, Biczó Magda keramikus pedig egy emlékplakettet készített. — Ha ezt megérte volna Pista bácsi! — mondta az egyik hölgy, egyike azoknak, akik még jól emlékeznek a szigorú de csupa szív tanáremberre. Sajnos Porpáczy Istvánt elszólították az égi iskolába, s talán egy felhőről nézett le a rá könnyes szemekkel emlékezőkre. Mellette ott voltak azok a diákok is, akik 1956-ban érettségiztek, és idő előtt elmentek. Róluk is volt szó. róluk sem feledkeztek meg. A ma már országos hírű intézmény alapítója büszke lehet a művére, amelyre hatványozottan érvényes Falu Tamás örökszép versének refrénje: Az Isten áldja meg az iskolát, mely minden évben meghal, s él tovább. Az iskolák sorsában az a legszebb, hogy soha nem halnak meg. Örökké élnek az emlékezetben, még akkor is, ha csak ritkán jutnak az eszünkbe. (—matula—) Zsadányi László, a jelenlegi igazgató: ugye még tetszenek emlékezni erre a sapkára és ezekre a szertári tárgyakra? (Vimola Károly felvétele) hanem a felelőssége is megnövekedett. Az egyetemi városrészben egy régi iskola újjászületésének lehettünk tanúi, a premontrei rend Szent Norbert Gimnáziuma a 25. tanévét nyitotta meg. Mint Fényi Ottó perjel, az iskola igazgatója megnyitójában kifejtette: az évnyitó a 69. lett volna, ha nem vettek volna el tőlük 44 évet. Mint köztudott, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főépületét a premontreiek építették, miután Trianont követően régi iskoláin átszaladt a határ. Most két épületet kaptak meg az egyetemtől, az egyikben kezdődik meg — két osztályban — a nyolc évfolyamos oktatás. A régi kápolna — ma színházterem — csakúgy mint a délelőtti színhely — a református templom — zsúfolásig megtelt. A tanévnyitón résztvevőket, öregdiákokat, kisdiákokat és szüleiket — meleg hangon üdvözölte dr. Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök, dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter és dr. Korzenszky Richard miniszteri biztos. A miniszter többek között elmondta, a kormány a lehető legnagyobb jóindulattal és szeretettel kezeli az egyházi gimnáziumok sorsát és azt kívánja, hogy az ország és a nemzet javára dolgozzanak. Az új diákok ünnepi műsorát követően az öregdiákok átadták az utódoknak a régi gimnázium zászlóját. B. G. Körúton Külföldön és itthon ezen a nyáron is letette névjegyét a Tápiószecsői hagyományőrző népi együttes. Az országos minősítésen sokadszor arany fokozatot értek el, majd két alkalommal Németországban folk- iórfesztiválokon szerepeltek nagy sikerrel. Augusztus 20-a előtt egy hétig a Hamburg közeli Uetersen városka nagyszabású rendezvénysorozatán léptek fel többször, tizenegy rangos külföldi együttes társaságában. Amint hazaérkeztek, máris az őrségbe indultak, ahol augusztus 20— 23-a között az ottani kulturális napokon szerepeltek. Üj líceum és gimnázium Gödöllőn tási miniszter aláhúzta: a magyar érettségi bizonyítványt és a diplomát elismerik Európában, s ezt az értéket a továbbiakban is szavatolni kell. Ennek érdekében a tanuló és tanár szabadsága, valamint az előírt követelmények között szükséges az egyensúly megteremtése. Az új tanév tennivalóira utalva arról i.s beszélt, hogy az iskola feladata a tanulók önismeretétiek és képességének felmérése is. Ügy fogalmazott: a diákok nem egyformák, mindegyikben van különlegesség és valamilyen tehetség. A szülő és a tanár feladata, hogy felfedezzék az értéket, s tegyenek meg mindent annak kifejlesztéséért. példaértékűnek tartják, amely megfelel az európai elvárásoknak. Megállapították továbbá azt is, hogy szükség van az egységesen elvárható tudás megfogalmazására. amit egyébként az alkotók nálunk nemzeti alaptantervnek neveztek el. A szakértők véleménye szerint szükség van a minőség, a szakmai munka ellenőrzésére, amit a majdani területi szervezetek oldanak meg, épp a gyermek, a pedagógusok védelmében. Andrásfalvy Bertalan hangot adott annak a véleményének, hogy a felkészült, lelkiismeretes tanár nem fél a szigorúan segítő szándékú szakmai ellenőrzéstől. A művelődési és közokta(Folytatás az t- oldalról.) embertelen, így a hitleri és a sztálini diktatúrával szemben. A magyar egyházak vezetői is bátran kiálltak a nehéz időszakban az ország minden lakosáért, annak ellenére, hogy üldöztetésben volt részük. — Ne féljünk hát előre, ne keltsünk félelmet, hanem közös erővel tegyük széppé, tartalmassá az elkövetkezendő iskolai évet — mondta Andrásfalvy Bertalan. Beszédében szólt továbbá arról is, hogy sokan várják már az új oktatási törvényt, amelyet két év óta vitat az ország. A tervezetet értékelték az UNESCO és az Európa Tanács szakemberei is, akik azt jónak, sőt
