Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
I ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ | OmORMÁNYZATÉS VÁllAimZÁS NEM LEHET MAGÁNYOS AKCIÓ Természetes jelenség, hogy napjainkban egy olyan kulcsfogalom, mint a vállalkozás, nagyon sokféle magyarázat tárgya, a tudományos vizsgálattól a leyhétTar falék is legyen RENDELTETÉS SZERINT, FELELŐSSÉGGEL köznapibb értelmezésig. Az önkormányzat szempontjából jelentőségét és időszerűségét az adja, hogy a hagyományos feladatok mellett, egyre nagyobb szerepet kívánnak maguknak az önkormányzatok a települések fejlődésének befolyásolásában. Ugyanakkor a kialakult kényszerhelyzet is cselekvésre ösztönzi az egyes önkormányzatokat, Ott, ahol a munkanélküliség bizonyos határokat meghalad, rövid időn belül elfogadhatatlan feszültségek alakulhatnak ki. Ennek kezelése, illetőleg feloldása kiköveteli az önkormányzatok kezdeményezéseit is. Keresniük kell a használhatónak látszó megoldást. Partnerekkel A másik jellemző motiváció az, hogy az önkormányzatoknál a forrás mindig kevesebb, mint a szükséglet — amelyet a rendszerváltással járó felfokozott várakozás kielé- gítetlenségei is felerősítettek —, és ez a tevékenység reményt ad arra. hogy a hiányzó forrás a vállalkozás bevételeiből kiegészíthető. pótolható. Megkezdődött a közigazgatás reformját előkészítő műhelymunka, a program tematikáját már szeptemberben leteszik a kormány elé — ezt közölte Dudás Ferenc, a Belügyminisztérium főosztályvezetője hétfőn Veszprémben, a Köz- igazgatási Nyári Egyetem megnyitó ülésén. A továbbiakban vázolta a terveket, amelyek szerint a reform részletes kidolgozásához Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Bán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájei frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) Az önkormányzatok egyszerre néznek szembe a választások során átvett problémákkal, választóik elvárásaival és az egyre szorítóbb gazdasági realitásokkal. Tagadhatatlan, hogy a kialakult problémák megoldása, kezelése nem könnyű. Az önkormányzatoknak meg kell küzdeni több olyan gonddal, amely a szándék megvalósításának akadálya. Elsősorban azzal, hogy bármilyen vállalkozáshoz eszközre van szükség, másrészt „létre kell hozni” azokat a partnereket, akikkel a vállalkozásban együttműködhetnek. Röviden: a vállalkozás nem lehet az önkormányzat magányos akciója. Az utóbbi időszakban különösehb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk, hogy az önkormányzatok a vállalkozásélénkítés terén fontos szerepet töltenek be. Egyrészt saját feladataik vállalkozásba adásával fizetőképes piacot teremtenek a vállalkozásoknak. Ezek sokkal több és szerteágazóbb lehetőséget takarnak, mint azt sokan vélnék. Leggyakoribb meghárom esztendőre van szükség. Az első két év ben kerül sor a helyzetelemzésre, a javaslatok összegezésére, és a feladatok meghatározására. Ebben az időszakban már bevezethetnek változtatásokat is, de csak olyanokat, amelyek nem igényelnek törvény- módosítást. Az egész államműködést érintő kérdésekkel a harmadik évben foglalkoznak. 147, 32 150,1? 5<i,77 58.01 251,09 255,75 13,46 13,72 18.87 19,27 15,34 15,62 42.05 42.89 45,93 46,79 137,74 140,34 60,04 61.24 64.44 65.84 260.35 265,85 51,78 52,74 13.18 13,42 68,51 69.79 736.18 749,78 60.90 62.00 81,03 82,55 58.14 58,22 14.26 14,52 76.36 77.02 105,58 107,54 jelenési területük a különböző kommunális szolgáltatások ilyen módon való megoldása. Várható az átalakulás egves jóléti, kulturális és oktatási szektorba tartozó tevékenységek ellátásánál is. Többen állítják, hogy a monopolhelyzetek felszámolásával és az új monopóliumok létrejöttének megakadályozásával a tevékenység hatékonyabb lesz. A vállalkozásba versenyeztetés útján kiadott szolgáltatás teljesítésének ellenőrzése természetesen továbbra is az önkormányzat feladata marad. Az ön- kormányzati felelősség a legtöbb területen ellátási kötelezettséget jelent. Az önkormányzat majdnem minden funkciója szóba jöhet, mint vállalkozásban teljesíthető. de vannak olyanok, amelyeknél hiba lenne megtenni ezt a lépést. Egyeztetve Nem nehéz belátni, hogy az állami népesség nyilvántartására, vagy az ön- kormányzatok és intézményeik bérszámfejtésére könnyű lenne alkalmas, a feladatot megoldani képes Vállalkozót találni. Ez a módszer azonban nagyon könnyen csődbe vihelné az adott rendszert, például: egv áremelés révén. Az önkormányzati törvény valószínű erre is figyelemmel rendelkezik úgy, hogy felosztja a vagyont törzs- vagyonra és vállalkozói vagyonra. valamint bevezeti a kötelezettségvállalási jog korlátozását. A sok ellentmondás melleit, mégis, mi a kiút? Az önkormányzatnak meg kell tervezni a stratégiáját. Annak ellenére, hogy a korábbi tervezési bizonytalanságok miatt sokan ma is tagadják ennek szükségességét. Pedig a társadalmi átalakulás, a piaci gazdaság irányába való fejlődés, az önkormányzati rendszer kialakításával együtt járó döntési szabadság növekedése a tervezés melletti nézeteket felerősítheti. Az ismert helyzetben automatikusan jön a kérdés: mit kellene itt még tervezni? Különösen mit és miért kellene tervezni akkor, amikor az új viszonyaink lényege, hogy a piac objektív értékítéletére akarja bízni a döntést egy-egy fejlesztés megítélésében. Azonban a piac nem képes az élet minden területének átíogására. A település előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és korlátáit számba vevő terv megmutatja azt. hol és milyen befektetések eredményeznek életkörülmény- változást. Meghatározza, hogy a közösségnek melyek a prioritásai, amelyeket az egymásnak feszülő magánérdekek eldöntésében alkalmaz. Természetesen csak az a terv lehet jó, amelyet az érdek- egyeztetés adott folyamatában az érdekeltek — még ha kompromisszumok árán is — elfogadnak. Nagyon sokféle szervezet, intézmény és magánszemély hoz olyan döntést, amelyek a település sorsát érintik (befektetők, üzletemberek, egyházak, különböző hatóságok stb.). Ha ezek egymástól függetlenül, koordinálatlanok maradnak, könnvű belátni. mennyi negatív hatással járhatnak a település életére. Kezdve az .egymást zavaró szomszédságok kialakulásától addig, hogy veszélyeztetett területen valósul meg valamilyen fejlesztés. Meggyőzően A terv nem egyszerűen a kereskedelem, vagy az iparfejlesztés folyamata, de információt adhat a működő gazdasági szervekről, megmutathatja szükségleteinket, segíthet meggyőzni a befektetőkei. a közösséget a súlyos gondok megoldására irányuló erőfeszítések összefogásában. A tervezés segít kialakítani a térségi gondolkodást, mert az abban részt vevő közösségek hamarabb felismerik, hogy némely probléma megoldása több önkormányzat szövetkezését kívánja meg. Nagyon sok múlik az önkormányzatok magatartásán, településük jövőjét illetően, nemcsak abban az értelemben, hogy mennyire kezdeményezlek, menynyire megalapozottak a törekvéseik, hanem abban az érielemben is, mennyire képesek reális kondíciókat szabni befektetéseik feltételeként. Koordinált elképzelések nélkül nagyon nehéz, szinte lehetetlen a település propagálása. reklámozása, megismertetése a bel- és külföldi befektetőkkel, ami egyetlen településen sem lehet közömbös. A helyi önkormányzatokról szóló törvénynek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. Mivel azonban a települések gazdálkodásukban önállóak, ennek fenntartása megköveteli, hogy pénzügyi lépéseikért maguk viseljék a kockázatot. Az államháztartás számbavételi alapelvének megfelelően ez szükségessé teszi, hogy a helyi önkormányzatok költségvetése minden, a feladatellátáshoz kapcsolódó bevételt és kiadási összeget tartalmazzon. Minden önkormányzatnak, miután végrehajtották a költségvetésüket, szigorúan el kell számolniuk a normatív költségvetési hozzájárulásokkal. Ebben be kell mulatni té- telszerűen, mire költötték a cél- és címzett támogatásokat. illetve az államháztartás más alrendszereitől származó bevételeket. A helyi költségvetést az illetékes képviselő-testületek állapítják meg. Ez azért szimpatikus, mert a választott képviselők maguk dönthetnek a szükséges bevételekről és a tervezett kiadásokról. A gazdálkodás biztonsága megköveteli, hogy az előre nem látható problémák kivédésére megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek a megye önkormányzatai. Az évközi többlet- igényeket elsődlegesen a tartalék-előirányzatok terhére: növelik. Az államháztartás tervezési és számbavételi alapelveinek érvényesülése megköveteli, hogy az információs rendszerek kidolgozásában vegyék figyelembe a mérlegrendszerre és az államszámvitelre vonatkozó szabályokat, előírásokat. A falvak és városok vagyonát, illetve annak forgalmát. az Állami Vagyonügynökség rendelkezései, valamint a privatizációs és a jegybankról szóló törvények értelmezése alapján lehet meghatározni. Az államháztartási törvény kimondja: a vagyonról az Országgyűlés rendelkezik. A nyilvánosság megtartása fontos, s mindenképpen tájékoztatni kell a közvéleményt a vagyon változásáról. Alapvető érdek fűződik a konkretizáláshoz: a kincstári vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Így megelőzhető a tisztességle- len, a társadalom érdekeit sértő gazdálkodás. Mivel az állam vagyonának a jelenleginél hatékonyabb hasznosítása nemzetgazdasági érdek, ezért olyan vállalkozási-társasági formákat alakítanak. melyek kiegészítik az állami feladatok ellátásához hiányzó pénzt. A kormány célja a szociális piac- gazdaság megteremtése. Ennek megvalósulása csak nyitott gazdaságban, a magán- tulajdon elterjedése után jön létre. Ez azt jelenti, a tulajdonreform során az állam vállakózásokba fektetett vagyonát fokozatosan privatizálják. Az Állami Vagyonügynökség jogosult az állam (vállalkozásokban működő vagyonával kapcsolatban) nevében szerződéseket kötni, rendelkezni és gondolkodni az ellenőrzésről. I. M. Komáromi Gyula Ä HM Fest Megyei Térítteti Államháztartási cl Közigazgatási Információs Szolgáiul^ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI ISMERETEKKEL ós gyakorlottal rendelkező MUNKATÁRSAKAT KERES normativ, központosított állami liozzájárulassol 'is céltámogatással kapcsolatos feladatok’ ellátására. Közgazdasági egyetemi vagy szakirányúi főiskolai végzettséggel rendelkezők előnyben; Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szólő (örvény alapján. Az álláshelyek azonnal bcíöUhclofc.’ Jelentkezés szakmai önéletrajzzal és a végzettséget igazoló oklevél másolatának csatolásával az alábbi címen: 1032 Budapest V., Semmelweis u. 13. Tájékoztatást a Í17-7G55 íclefonszáinon £3rai István irodavezető ad. KÖZIGAZGATÁSI NYÁRI EGYETEM VESZPRÉMBEN Érvényben: 1992. augusztus 3. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban
