Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
A magyar textilműwsség klasszikusa TER EPG YAKORLA T AERIKABAN Szövött színek mestere P. Szabó Éva a modern magyar kéziszövött és nyomott művészi textilek megteremtője. A törékeny, hajlott kora ellenére is friss érdeklődésű, nagy akaraterővel betegségén uralkodó művész a magyar iparművészek legendás nemzedékéhez tartozik, akik a két világháború közötti időszak nyomorúságában, nélkülözések közepette is nemzetközi színvonalra emelték a magyar iparművészetet. A Kozma Lajos, Kaesz Gyula építész-belsőépítészek köré csoportosult Luk áts Kató, Kovács Margit, valamint Gádor István, Gorka Géza és társaik korszerű, ugyanakkor tartalmában sajátosan magyar stílust hoztak létre. Szabó Éva 1910-ben született Budapesten. Rajztanulmányait Csabai Ékes Lajos festőfaűvésznél és Bortnyik Sándor magyar bauhaus műhelyében végezte, így a kor két alapvető stílusáramlatát ismerte meg. Textiles akart lenni, ezért a szövéstechnikát Münchenben, a nyomott textilek tervezését pedig Berlinben sajátította el. Innét a kor leghíresebb iparművészeti iskolájába, a Wiener Werkstattébe ment Josef Hoffmannhoz, a bécsi iparművészeti főiskolán pedig O. llaerdthez. A legmodernebb technikával és kifejezési eszközökkel megismerkedve Bécsből hazatért, s 21 éves korában, 1931-ben megnyitotta szövőműhelyét. Eredeti munkáival hamar feltűnt. 1932- ben már aranyérmet nyert az országos iparegyesüiet kiállításán. Érdeklődésének sokszínűsége révén képességei több irányban kibontakoztak: A korszerű törekvések mellett a múlt öröksége is vonzotta, leginkább a románkori szövött emlékek. A magyar népművészet behatóbb tanulmánvozására az ország különböző vidékein és Erdélyben gyűjtött motívumokat. Munkái a világ számos helyére elkerültek, neve a hazai és külföldi kiállítások során ismertté vált. Fokozódó sikerét jelzik rangos kitüntetései. 1936- ban elnyerte a Milánói Triennálé aranyérmét, 1937- ben a párizsi világkiállítás arany- és ezüstérmét. 1937-ben ezüstkoszorús takácsmester lett. 1938- ban a berlini nemzetközi kézművesipari kiállításon aranyérmet. 1940-ben a Milánói Triennálén bronzér6 met kapott, s az idén a Magyar Köztársaság érdemrendjét nyerte el. A szövés mellett már 1934-től kézzel nyomott anyagokat is tervezett növényi elemekkel, stilizált virágokkal, népművészeti motívumokkal, és történeti tárgyú, metszetek után vett jelenetekkel. Erdély műemlékeit nyomta nemesi címerekkel nagy falképére. Élete főművének tartja a pécsi püspökség megrendelésére az 1938-as eucharisztikus kongresszus és Szent István-év alkalmából készített. 28 darabból álló ünnepi főpapi ornátusát (miseruhakészletét), mely nemcsak a modern magyar, hanem az európai egyházmű- vészet kiemelkedő alkotása is. Terveit és kivitelezését egyaránt maga készítette. A vészkorszak kataklizmája vetett véget sikereinek. Egyéni kálváriája után a szétrombolt országban nehezen talált magára. Az újjáépítés éveiben azonban a Kaesz-kör ismét megrendelésekkel látta el. A munka visszahozta életkedvét. Rangos alkotásai készültek, szállodák (Gellert). minisztériumi fogadószobák, színházak (Erkel) részére. 1952-ben belépett a Textilipari Művészeti Szövetkezetbe. Művészeti vezetőként és tervezőként évtizedeken át reprezentatív bútorszövetekkel és függönyökkel lá^ta el a fontosabb hazai középületeinket. 1968-ban egyéni kiállítását rendezte meg az Ipar- művészeti Múzeum. Évtizedek óta részt vett a magyar textilművészek hazai és külföldi bemutatóin. A II. Szombathelyi Fal- és Tér- textilbiennálén minitextil- jeivel aratott sikert. 1991- ben a hévízgyörki középkori templomban volt kiállítása, melyen életművét mutatta be. Brestyánszky Ilona Miseruha Mohaközpont a tanárképzőben Terepgyakorlat Kelct- Afrikában címmel nyílik kamarakiállítás kedden a Természettudományi Múzeum szervezésében a Nemzeti Múzeum kandallótermében. A tárlaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak Elgon-expedíciója által összegyűjtött növények, ősmaradványok, valamint a helyszínen készült fotók láthatók. A tudományos expedíció ötletadója, szervezője és támogatóinak felkutatója Fodor Ferenc, az ELTE növényélettannal foglalkozó tanára volt; a társuláshoz még Pócs Tamás botanikus, Galácz András geológus, valamint Sáfrány József, a Magyar Televízió vállalkozó szellemű operatőre és nyolc egyetemi hallgató csatlakozott. Az afrikai terepgyakorlat 5 hétig tartott, a kutatómunka a Kenya és Uganda határán fekvő, 4,300 méter magas Elgon nevű vulkán élővilágának feltérképezésére irányult. Az expedíció tagjai három hetet töltöttek él a 3200 méter magasságban kialakított táborhelyen. — A terepgyakorlat lényege, hogy a leendő geológusok, biológusok, botanikusok, zoológusok Magyarország határain kívül is tanulmányozhassák az élővilágot, az ősmaradványokat — mondta el az MTI-nek Merkl Ottó zoológus, az expedíció tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara eredelileg közép-ázsiai területre készült, az utazás költségei azonban annyira megnövekedtek, hogy a terepgyakorlatot az „olcsóbb” afrikai helyszínen töltötték el. Az Elgonon 2000 méter magasságban van az erdőhatár, így gyakorlatilag e fölött nem nagyon jártak a bennszülöttek , sem, tudományos munka pedig még nem volt a területen. Az itt gyűjtött .mohák és zúzmók, más növényi társulások, illetőleg gerinctelen állatok tehát sok érdekességet ígérnek a szakembereknek. Az utazás leltára számokban : több mint tízezer gerinctelen állat, háromezer moha és zuzmó, nyoiészáz ősmaradvány, rengeteg Totó és filmfelvétel. Az elemzőmunkához. preparáláshoz már hozzákezdtek. Az állati preparátumok a Természettudományi Múzeum gyűjteményét gazdagítják, a növények az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola birtokába kerülnek, ahol a világon egyedülálló vállalkozásként mohaközpontot szeretnének kialakítani. A társadalom kölönce A ködlovag emlékezete mányai is azok. Sokféle, többnyire fizikai munkát végzett, s meglehetősen későn, 1975-ben jelent meg első elbeszéléskötete, A fűtő, amely azonnal a legjobbak közé sorolta nemzedékében. A címadó elbeszélés Heinrich von Kleist hí rés kisregényének szabad, mai magyar környezetbe helyezett parafrázisa, azzal a nagyon lényeges különbséggel, hogy a fűtő. végül is visszalép az emberek döntő többsége által normálisnak tekintett. s megváltoztathatatlannak tartott héköznapi életbe, feladja küzdelmét, amelyet a megvont járandóságáért. a védőitalért folytatott, s csak képzeletben tartja meg különállását. A legigazibb ködlovagok különcök voltak a társadalom szemében: nem tartották te a társadalmi együttélés nélkülözhetetlennek tartott szabályait sem, s az alkalmazkodás helyett a maguk viselkedésének tudomásulvételét várták el másoktól. Az íróiét eleve különleges életforma, s ha ehhez nagyfokú egzisztenciális bizonytalanság, alkoholizmus is társul, még- inkább megérthetjük, hogv Hajnóczy Péter műveiben a Félszázada született, s mindössze 39 esztendőt élt Hajnóczy Péter, az újabb magyar epika egyik kiemelkedő alkotója. Mészöly Miklós nevezte búcsúztatójában ködlovagnak őt. E fogalomnak többféle értelme van. Legáltalánosabban azokra értelmezhetjük e fogalmat a mi irodalmunkban, akik nem vállalnak közéleti szerepet, s „csak” írók. Az ő népszerűségük. ismertségük ritkán éri el a többséghez tartozó elkötelezettekét. De értelmezhetjük arra is, aki nem tartozik irányzatokhoz, írói csoportosulásokhoz, aki esetleg művei sorsát sem követi rendszeres figyelemmel, s természetesen az is, akinek egzisztenciális helyzete, polgári léte, magánélete sem tekinthető rendezettnek. Hajnóczy Péter a ködlovagi rendbe tartozás szinte minden lehetséges ismérvének megfelelt. Lelencházból került nevelőszülőkhöz, s nemcsak családi háttere bizonytalan és zaklatott, de iskolai tanulAz Általános Fogyasztási Szövetkezetek befejezték az átalakulást. Júliustól — a szövetkezeti ágazatok között elsőként — legitim, a tagság valós érdekeit kiszolgáló AFÉSZ-ek gazdálkodnak országszerte. Az új szövetkezetek decemberben tartják kongresszusukat. Erre tekintettel az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÄFEOSZ) riport- és publicisztikai, valamint fotó- pályázatot hirdet újságíróknak, profi és amatőr fotósoknak. Valamennyi pályázótól azt várják, hogy mutassa be a megújult szövetkezetek gazdálkodását, a falusi ellátást, a tagság szövetkezeti kötődéseit. A pályamunkákat szakemberekből álló zsűri értékeli, s a díjakat a decemberi kongresszuson adják át. A pályázatok feltételei: Riport és publicisztikai A pályázóiktól maximum három publikációt várunk, melyeket a fenti műfajokban július 1-je után jelentettek, meg. A beküldési határidő: 1992. november 20. Pályadíjak: I. Rádió, televízió: I. díj (1 db) 30 ezer forint, II. díj (1 db) 25 ezer forint, III. díj (1 db) 20 ezer forint. II. Országos, megyei napi- és hetilapok: 1. díj (1 db) 30 ezer forint. II. díj (2 db) 25 ezer forint. III. díj (3 db) 20 ezer forint. III. Szaklapok: I díj (1 db) 30 ezer forint, II. díj (1 db) 25 ezer forint. III. díj (1 db) 20 ezer forint. Fotó A profi (és amatőr) fotósoktól legalább három darab 13X18 cm méretű színes vagy fekete-fehér fotót várnak, amelyeket — profik esetén — július 1-je után közöltek a lapokban. A legjobb alkotásokat a decemberi kongresszuson kiállítják, ezért a beküldési határidő: 1992. október 30. Pályadíjak: mindkét kategóriában 5-5 díjat osztanak ki 30, 25, 20, 15, illetve 10 ezer forint értékben. A pályázati anyagokat AFEOSZ Elnöksége 1054 Budapest, Szabadság tér 14. címre várják „PÁLYÁZAT” jelzéssel. hősök elementáris létgondjai az ösztönök és a tudat szintjén is sok személyes megszenvedettsé- get hordoznak. A társadalomba való beilleszkedés, a normák elfogadása ■ azért problematikus a Hajnóczy- liősök számára, mert magát a társadalmat az álsá- gok rendjének és rendszerének tekintik, amely a különlegest mindig kiveti magából, gyakran el is pusztítja. Márpedig az ember csak akkor lehet igazán önmagává, ha különleges, ha mindenki mástól különbözik, ha „egyedüli példány”. Az ilyen emberiét az igazán értékes, azonban a körülmények szinte mindig arra kényszerítenek, hogy feladjuk különlegességünket. Az alkoholmámor persze nem oldhatja fel ezt az ellentétet, csak a szorongást növeli, a látomásokat sodorja a szenvedő ember elé. s élteti azért a reményt is, hogy a küldetés értelme, az írás megszületik. Tanúsítja ezt A halál kilovagolt Perzsiából. A Jézus menyasszonya, az életművet lezáró kisregény viszont már egy abszurd, jövőbe vetített, emberségétől megfosztódó világot mutat, ahol a hős alkalmazkodni készül, s természetesen védtelenül pusztul el társaival együtt. Nem volna hát remény? Amíg a betűrengetegből mű formálódik. mindig van. Hajnóczy Péter művei élnek, hatnak, elgondolkoztatnak a rossz világról és lehetséges fonákjáról: a jóról és szépről. Vasy Géza Árpád-kori főoltártól a tájházig Érdekes feladatokra vállalkozott az a hatvanfőnyi restaurátorcsoport, amelynek tagjai négy országból érkeztek vasárnap a Cseszlregen megnyílt szakrális és néprajzi táborba. A gárda fele a falu Szent István alapította plébánia- temploma főoltárának, szobrainak és belső terének felújításán dolgozik majd, a résztvevők másik csoportja pedig a község legrégibb, s védett házzá nyilvánított épületének teljes néprajzi gyűjteményét restaurálja és konzerválja. Munkájukhoz neves művészeti, műemlékvédelmi szakemberek nyújtanak segítséget. Előadásokkal egybekötött gyakorlati bemutatók témája lesz például a faszobrok. bútorok konzerválása. aranyozása. Számos szakmai kirándulás keretében is gazdagítják mes4erségbcli tudásukat a háromhetes tábor hazai és külhoni résztvevői. Erdélyi műemlékek (falikép) Riport- és fotópályázat ÁFÉSZ-ek a vidékért
