Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

* / A BÜSKEPU LOVAG IDE7ESE Szülőházára néz a róla elnevezett utca A ceglédi önkormányzat körültekintő elemzés után fe­lülvizsgálta a város utcanév jegyzéket, anjju semmikép­pen sem volt azonos a névváltoztatással.äjjgyanis szá­mos olyan „belakott utca" akadt, amelynek bizonyosan illett volna már nevet adni. Mégis kisebb hibák előfor­dultak, amit csak sikerült korrigálni, még ha az új vá­rostérkép túl gyorsan is jelent meg — kicsit később, ki­csit pontosabban jobb lett volna. Ennek azért van aktua­litása, mert végre a ván­dor már nemcsak vissza­néz szeretett szülővárosá­ra. hanem vissza is ért. Ismét működik ugyanis a Kárpáti Aurél Asztaltársa­ság, s utcanevet kapott a neves irodalmi s színházi „jelenség". Egyszemélyes intézmény volt, az írás­művészet szinte minden ágával foglalkozott, ver­sektől a színikritikáig. 1884. december 5-én szü­letett Cegléden; a kis pol­gárházat már elég régen lebontották, de tábla őrzi a helyet. „Ott laktunk a töltésén túl, a széles jege­nyesor végén. Alacsony, fehér falú házon nem volt semmi feltűnő, csak .a ket­tős kémény emelkedett ki magasan a mohos zsin­delytetőből. A homlokza­tán évekig látszott egy villámcsapás nyoma. Há­rom ecetfa vetett rá dél­ben árnyékot. A fal tövé­ben Öles árok húzódott. Szélét keresztbe rakott cö­löpök óvták a beomlástől. Víz csak esős időben vott az árokban, máskülönben gyíkok és tücskök tanyáz­tak benne. Két oldalán po­ros líciumbokrok burján- zot.tak. Kis fakorlátos hí­don át lehetett bejutni az udvarra... A kert szőlővel volt be­ültetve. Váróéi, az éjjeli­őr metszette karóra. Kö­zépen a hosszú utat sárga homokkal szórták be ta­vasszal, és szombat este mindig fölgereblyézték. A végén vén lugas állott, ke­rek kőasztallal. .. .Két man­dulafa emelkedeft ki a ferdére billent szőlőkarók egyformaságából. Húsvét felé tele voltak virággal, ám őszre sohasem maradt rajtuk érett szem. Váróéi ugyan azt mondta az apámnak, hogy a fagyos­Általános iskolák tanévnyitója A város általános iskolái az alábbi időpontokban tartják a tanévnyitó ünne­pélyeket: Augúsztus 30-án, vasár­nap in órakor a nagytemp­lomban a református isko­la. Előtte 17.30-tól a Sza­badság téri intézmény ud­varán lesz a gyülekezés. Augusztus 31-én-, hétfőn ,10 órakor kezdődik az Ör­kényi út:: 17 órakor a Tán­csics. 17.30-,kor a Várko- nvi. valamint a Budai úti, IS órakor a Mészáros-is­kola tanévnyitója. Autósmozi Az autósmoziban Cet Back (Paul McCartney kon­certfilmje). Az előadás este 9 órakor kezdődik. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postáéiul: Cegléd, pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 23-6353. © Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (53) 10-763. szentek hibásak a dolog­ban, de ennek az állítás­nak határozottságát nagy­ban csökkentette az a kö­rülmény. hogy a Váróéi gyerekek zsebe október tá­ján állandóan mandulával volt kibélelve. . . .Az udvaron orgona- bokrok voltak, és egy ke­rek ’virágágy’, tele ördög- szemmgl. árvácskával, be­góniával. Az üveges folyo­só oszlopait zsinegháló bo­rította, amelyen a hajnal­ka sápadtzöld indái ka­paszkodtak fel. A csatorna alatt egy fekete hordó áll­dogált. A hordóban sárgás esővíz, s benne csudálatos alakú, apró szörnyek nyü­zsöglek . ..” Szinte képet rajzolva ír­ta le Kárpáti a szülőhá­zat, gyakorlott kezű festő akár meg is tudná festeni, rekonstruálhatná a régi házat és környékét, Azóta sokat változott a környék, ostorfák tették a Rákóczi utat emelkedetté, az árok­nak nyoma sincs, de a nyári forróságbán épp az ostorfák sokszor megkér­dőjelezett léte szolgáltat bizonyítékot. Kellenek azok! Hisz hat-nyolc fok­kal is hűvösebb van itt jú­liusban az emléktábla kö­rül, mint a gyermekorvosi rendelő felőli utcarészen. Mit tudhat mindebből a nagy író. kit a hazai szak­ma kicsit elfelejtett? Régen adták ki valamelyik mun­káját is. De mint említet­tük, igen gazdag volt a munkássága. Az én örök­ségem (1909), Kaláris (1921) verseskötetek mellett a Budai képeskönyv (1913), A bihari remete (1920) el­beszélések, sőt regényt is írt, pl. A nyolcadik po- hárt. Kritikusi , munkássá­ga volt a legjelentősebb. legutolsó művét. A vándor visszanézi már csak a ha­lála évében hozta ki a Magvető Kiadó. Az Esztergomi Tanító­képző Intézetet végezte el, s útja innen a fővárosba vezetett. A Magyar Szem­le, a líazánk és az Új Idők voltak azok a sajtóorgá­numok, amelyekben rend­szeresen publikált. Később A Hét munkatársa lett. majd pedig Halasi Andor­ral elindították a Kritikát. Az I. világháború alatt a Déli Hírlap s a Nap c. lap szerkesztőségében dolgo­zott, 1922-től a Pesti Napló munkatársa lett egészen a napilap megszüntetéséig. A '40-es és ’50-es évektől egyre több időt szentelt a színházi élet bemutatására, rajongásig szerette a jó da­rabokat, noha rá a nagyon- nagyon zárkózott életvitel, tehát semmiféle rivalda­fény volt a jellemző. Me­nekülő lélek, máskor bús­képű lovag volt Kárpáti Aurél, de mindig magas színvonalat, csak az érté­kes alkotást tudta dicsér­ni. A jó kritikus kiváló írókészsége, emberi tartá­sa és az örökös olvasás- és színház szeretete segítette ahhoz, hogy a kritikát szinte művészi fokon tud­ta művelni. 196.?. február 7-én hunyt el, 79 éves korában, a nagy tömeg, amely elkísérte utol­só útjára — a bús lovag­nak járó köteles tisztelgés volt. Három évvel előtte kapta meg a Kossuth-dijat. Életműve sokak a.gvába és szívébe beleivódott, de hogy a fiatalabb generá­ciók is tudjanak róla — il­lik halálának közelgő. 39. évfordulójára is gondolni: innen indult el, nem ért testében vissza, de a foly­tonos vándorlást kívánó testéből a lélek mindig idézte a szülői házat, a ceglédi emberek emlékét. A lelke és írói hagyatéka viszont hazatalált, de az opuszokat kellően forgatni is szükséges. Surányi Dezső CEGUD| voiia XXXVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM 1992. AUGUSZTUS 27„ CSÜTÖRTÖK A TÁRGYAKNAK IS VAN ÜZENETÜK Mindig velünk lesz a koncerttermek pódiumain Április végén minden várakozást felülmúló sikerrel ren­dezték meg városunkban a hazai dzsessz ünnepét. Azóta a kitűnő szervezésért és szereplésért a Magyar Dzsessz Szövetség őszinte elismerését fejezte ki a ceglédi Petrik Memorial Bandnek. Az együttes szeptember 5-én újabb jelentős koncertre készül. Ennek apropóján beszélget­tünk a dobossal, Kármán Sándorral. — Hadd kezdjem egy val­lomással — mondja a muzsi­kus némi meglndultsággal. — Sokáig tartogattam ma­gamban ezt a különös tör­ténetet. Most is azért me­sélem el, mert ez szép példa arra, hogy bizonyos esetek­ben a tárgyaknak is van üzenetük. Immár három éve, hogy zongoristánk, dr, Petrik András tragikus hir­telenséggel elhunyt. TITOKBAN — Ö gyakran inspirált, hogy próbáljak dobverő he­lyett seprűjátékkal kísérni néhány számot. Ezt nagyon nehéz jól csinálni. Ezért ha­logattam a dolgot, de titok­ban készültem rá. Amikor elérkezettnek éreztem az alkalmat — fellépés előtt —, felutaztam Budapestre és vettem a pergődobra egy új bőrt, ami speciálisan a seprűjátékhoz való. Gyö­nyörűen sikerült a koncert. Szinte lélegeztek a seprűjá­téktól a lassú dalok. Akkor még nem sejtettük, hogy utoljára játszottunk együtt Bandival .. . Élteit egy esz­tendő. Ismét kicsomagoltam a dobjaimat. Meglepődve láttam, 'hogy az úi bőr kör­kuiyák védelmében A kínzásnak vannak enyhébb változatai is Abonyban kevés az olyan kertes családi ház, ahol ne fogadná kutya a látogatót. Sok a házőrző eb. Termé­szetesen rendjén való dolog mindez. S abban sincs sem­mi kivetnivaló, ha az álta­lánostól eltérően nagy az állathoz való ragaszkodás. A minap egy helybeli hölgy keresett lel — kérte, hogy a nevét ne említsem meg —, s meglepően drámai képet festett cgy-egy házőrző-tu­lajdonos „kutyabarátságá- röl". — Észrevételeim nem em­berek ellen irányulnak, ha­nem a szerencsétlen sorsra jutott és várhatóan, jutó ál­latok védelmében mondom — hangoztatta. — Tapasz­talataimat az utóbbi hóna­pokban gyűjtöttem. A legszörnyűbb, hogy a megunt házőrzőket elvit­ték a közeli erdőbe, fához kötötték, s ott múltak ki. Elpusztított vagy elpusztult tetemeket talállak Kőrösíe- tétlen határában az úgyne­vezett Krakónál. Ezek mindegyike korcs volt. A fajtiszták sorsa valamivel jobb. mert azokat elviszik, és a határban vagy más te­lepülés területén elengedik. Ha visszajön, szerencsés esetben legfeljebb újra el­utaztatják. Igaz, arra is van példa, hogy néhol a jobb érzésű emberek befogadják a szélnek eresztett ebeket. Miért csinálják ezt? Mert megunják az állatot. Cserélgetik, mint a ruhát. S az egészben az a meg­lepő, hogy a kíméletlenek között vannak fiatal nők. Utóbbiak tettüket gyermeki segítséggel hajtották, hajt­ják végre. A kínzásnak vannak enyhébb változatai is. Például borsot, paprikát tesznek a kutya orrába, hogy hamisabb legyen. A csípős szer természetesen nagy fájdalmat okoz az ál­latnak, amely emiatt nyü­szít, üvölt. Az is előfordul, hogy egyesek nem adnak enni a kutyának. A nyugati orszá­gokban már azért megbün­tetik a tulajdonost, ha az állat lánca három méternél rövidebb. Jó lenne, ha ná­lunk is minél hamarabb megszületne egv állatvédő törvény. De addig ugyan­csak megoldás lehetne, ha a megunt kutyától valamivel kulturáltabban szabadulna meg a gazdája. Például térítésmentesen kapna injekciót a házőrző, amitől gyorsan, fájdalom nélkül jobblétre szende- rülne. Az sem lenne túlzottan költséges megoldás, ha a vasadi (Monor mellett) ku- tvamenhelyre elvinnék az ebet. Ott még azt sem kér­dik meg, ki és honnan hozta. Tudom, most neveket és címeket kellene mondani. Nincs érteimé. Az a cél, hogy senki ne tegyen ilyet, a jóérzésű poLgárok pedig ne engedjék az ebekkel szembeni kíméletlenséget. Az említettek hatására ta­lán meggyorsulhat Abony­ban egy állatvédő egyesület szerveződése. Gy. F. ben elszakadt. Mintha azt üzente volna, hogy valami véget ért. S az, ami az utolsó estén egyszer olyan csodálatos volt, már meg­ismételhetetlen ... — A briliáns játékú. zon­gorista és elbűvölő barát elvesztése megbénította a zenekart. Mikor érezték úgy, nem sértik Petrik András emlékét, ha újra­kezdik mással? — Valóban teljesen meg­bénultunk. A gyász idősza­kában dr. Lénárd Bélával önkéntelenül is arra gon­doltunk, hogy senki mással nem zenélünk. Eddig tar­tott, s ebbe beletörődhe­tünk. Hosszú időnek kellett eltelni, hogy feldolgozzuk magunkban: egyáltalán akarunk-e még zenélni. Márpedig ha igen, akkor kénytelenek leszünk elfo­gadni azt, hogy másként is megpróbáljuk. Persze nem volt elég erőnk, hogy ke­ressünk társakat. Megvár­tuk, míg a dolgok maguktól elrendeződtek. NÉGYEN — Két tehetséges fiatal­ba botlottak. Ez szerencse vagy felnőtt egy generáció? — Az utóbbi. Űjra van­nak középiskolás zeneka­rok. Hallottunk Sárik Péter zongoristáról, aki több együttessel szerepelt. S kü­lönböző gimnáziumi rendez­vényeken lépett fel nagy sikerrel. Üzentünk neki, szí­vesen próbálnánk, esetleg játszanánk vele. ö egy ideig szabódott. Mondván: más a könnyűműfajban és egy dzsesszzenekarban zon­gorázni. Fél év telt el, köl­csönös bátorítgatásokkal. Aztán összejött az első ran­devú. Mindjárt megkérdez­te, mi lenne, ha szólna egy gitáros barátjának, Szalay Gábornak is. Nincsenek elő­ítéleteim. Ám kapásból egy rockerre gondoltam, aki ügyesen penget rocknótá­kat. Azt álmomban sem reméltem, hogy egy virtuóz gitáros érkezik. Aki akkor is be tud szállni a tempóba, ha egy helikopterről dob­ják le. — Világos, hogy a máso­dik próba után az együttes négytagú lett. Egymás meg­ismerése újfajta örömöt hi­ndit. Amíg ezek a fiatalok megelégszenek azzal, hogy két „öreg” dzsesszzenésszel játsszanak —■ mielőtt elin­dulnak komolyabban a ze­nei pályán —, addig aligha­nem remek hónapokat, éve­ket tölthetünk együtt. ÚJDONSÁGOK — A zenekarok többségé­nél az egyik legnagyobb gond a névválasztás... — Mindannyian úgy gon­doltuk, olyan hevet kellene választani, amellyel drága barátunk emlékét ápoljuk. Voltaképpen Lénárd Bélá­hoz és hozzám — mivél tizenhárom évig muzsikál­tunk együtt — erősebb szá. lakkal kötődött. De a két fiatal társunk is jól ismerte őt. A Petrik Memorial Bandáéi azt akartuk sugall­ni, hogy ugyanazt a muzsi­kát kívánjuk játszani, amit vele. Ugyanakkor a névvel lehetővé tettük számára, hogy egy kicsit mindig ott legyen velünk a plakáto­kon és a koncerttermek pó­diumain. — Vajon emelt-e gátat as önök és az ifjú muzsikusok közötti korkülönbség? Nem túl nagy-e a resoekt? — Szerencsére az első tíz perc után leomlott minden­féle gát. Kölcsönösen res­pektáljuk egymást. — További elképzeléseik? — Elsősorban örökzöld kompozíciókat — Duke El­lington- és Oscar Peterson- szerzeményeket — játszunk. Ügy tapasztaljuk, hogy ezek népszerűek a fiatalok köré­ben is, akikkel szeretnénk — talán nem veszik sze­rénytelenségnek — megked­velteim a dzsesszt. Igyek­szünk majd felújítani a re­pertoárunkat. Reméljük, hogy a szeptember 5-i kon­certünkön a közönség is hallhat egy-két új számot tőlünk. Fehér Ferenc MA DELUTAiS Testületi ülés Augusztus 21-én, csütör­tökön 15 órakor tartja so­ron következő ülését az önkormányzati testület. Egyebek mellett szóbeli előterjesztés hangzik el Cegléd és az Expo-ról. Elő­adják a CVSE vízilabda- szakosztály, valamint a CÁT egy-egy kérelmét. Megválasztják a földrende­ző bizottságot. Az ülést időszerű kérdé­sek zárják. Zeneiskolások tanévkezdete A ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskolában szeptember 2- án, szerdán 10-től 11.30-ig vagy 14-től 18 óráig kell jelentkezni a beiratkozott hangszeres növendékeknek; 3- án, csütörtökön pedig — ugyancsak az előbb említett órákban — az előképzősök- nek, míg 4-én, pénteken a kis előképzősöknek (óvodá­soknak).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents