Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-21 / 197. szám
Az összetartozás tudata több évszázados Munkássága példaértékű és követendő Megőriztük szellemiségünket és élni akarásunkat (Folytatás az I. oldalról.) utalva a miniszterelnök vértanú nemzetnek nevezte a magyart, és kifejtette: — A magyarság Kelet-Közép- Európa legveszélyesebb stratégiai pontján nem csupán fennmaradni volt képes, hanem szolgálatot is tudott tenni az egész civilizált Európának. Mindennek azonban a részbeni pusztulás és a szétszóratás vo't az ára, jóllehet a magyarság mindvégig megőrizte szellemiségét és élni akarását. A történelem és a földrajz kegyetlen — folytatta a miniszterelnök —■, hazánkat is geopolitikai adottságai révén kénysze- rithették bele nem akart 'szövetségekbe, háborúkba. Levert szabadságharcokkal, nemzeti forradalmakkal akartuk megmutatni valódi szándékainkat, és amikor cserbenhagytak bennünket, belekényszerültünk olyan államkeretekbe és politikai szövetségekbe, amelyek logikus következményeként a rossz oldalra kényszerültünk, majd még büntetésben is részesültünk. A kormányfő — felidézve a magyarok világtalálkozóján is kifejtett gondolatait — ismételten nemzeti tragédiaként értékelte az országot kétharmadnyi területétől és lakosságának felétől megfosztó trianoni békeszerződést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarság önmérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Európa követelményeit, és ezért szigorúan megtartja a helsinki és a párizsi megállapodásokban foglaltakat o határok sérthetetlenségéről. Ezzel egyidejűleg azonban a kisebbségeknek — így a határon túl élő magyar népcsoportoknak is — meg kell kapniuk az emberi, nemzetiségi jogokat — szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve. hogy e kérdésben nincs helye megbocsátásnak és engedménynek. A Szent István-i örökséget méltatva a kormányfő végezetül azt hangsúlyozta, hogy a harc és az elnyomatás után most az építés idejét éljük. Beszédét zárva azt kérte a jelenlévőktől, hogy államalapító királyunk ünnepe legyen az újrakezdés, egy új Magyar- ország születésének a napja. Az erre az alkalomra elkészült új kápolna előtt tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött csütörtökön az államalapító tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség az Ópusztaszeri Nemzeti ^Történeti Emlékparkban. Emberek ezrei hallgatták az ünnepi szónok, Szabad György szavait. Az Országgyűlés elnöke beszédében megemlékezett Szent István király korunkban is példaértékű és követendő munkásságáról, hazánk történelmi sorsfordulóiról. Kijelentette: tévednek, akik azt hiszik, hogy mi a múltunkból bármi értéket megtagadunk, de ugyanúgy tévednek azok is, akik azt gondolják, nem vagyunk fogékonyak Európa és a világ jelen értékei iránt. A továbbiakban a demokratikusan megalkotott törvények szükségességét hangoztatta, kiemelve azt, hogy ezeknek a törvényeknek tiszteletben kell tartaniuk a kisebbségek alkotmányban biztosított jogait. Szabad György végül hangsúlyozta: az Ország- gyűlés jó gazda módjára ügyel arra, hogy országunkf képviselői, közöttük Angelo : Acerbi pápai nuncius. Több ezres tömeg gyűlt [ össze a hagyományos szent i jobb-körmenetre — a Ma- I gyár Köztársaság és a pá- ■ pai állam lobogójával feldíszített budapesti Szent István-bazilika előtt csütörtök délután. Az egyházi rendezvényen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint a kormány több tagja. Ma első királyunkra tekintünk, aki országszervező munkájában „sziklás alapot" keresett, s meg is találta. Azóta eltelt egy évezred, de ez az alap most is áll. Boldog lehet a magyar, hogy István sziklára építette ezt az országot — mondta szentbeszéaében Vaskai László bíboros, hercegprímás. A főpap felidézte a tavalyi pápalátogatás eseményeit. Kijelentette: a gondviselés tette, hogy a szentatya a legjobb időben érkezett hazánkba, hogy bátorítást adjon minden magyarnak. A bíboros rámutatott: szilárd erkölcsi eszmékre van szükség, kiváltképp most, amikor tanúi vagyunk annak, hogy eszmék, ideológiák omlanak össze. István a nemzeti eszmét az evangélium szikla alapjára építette, s mint Paskai László hangsúlyozta, hogy az ország vezetőinek a Szent István-i örökség alapján kell szolgálniuk a népet. A körmenetben felvonultak a díszszázad katonái, cserkészek, huszárok, a különböző egyházak vezetői és tagjai. A szent jobbot a koronaőrök kísérték, mögöttük haladt az államelnök, valamint a kabinet több tagja. Augusztus 20-a tiszteletére a késő esti órákban állami fogadást adott a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Az ünnep a hagyományos Gellért-hegyi tűzijátékkal fejeződött be. ban ne maradjon megtorlás nélkül semmilyen pazarlás. A jelenlevőket arra biztatta, hogy az átalakulás nem könnyű harmadik évében — miután már nincs mentség a bajokra, gondokra — mutassák meg, saját erejéből mi mindenre képes a magyar nép. „Államalapító első királyunkra emlékezünk, aki egy évezreddel ezelőtt országunk társadalmi, politikai és gazdasági alapjait megszilárdította. Alkotása a történelmi korok változásai ellenére is gazdag örökségünk” — mondta Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a Mátyás-templomban celebrált csütörtök délutáni szentmisén. Ebből a gazdag szellemi örökségből mindig meríthet a nemzet — szögezte le Paskai László. A múlt esztendő történelmi eseménye volt — emlékeztetett a továbbiakban —, hogy Szent István király ünnepén II. János Pál pápával együtt emlékezhettünk államalapító nagy királyunkra. II. János Pál pápa a Példabeszédek könyvéből vett idézettel szólva azt mondta István királyról: hallgatta az isteni bölcsesség szavait, és meg is valósította azokat. A királynak, a nemzet atyjának ez a bölcsessége a magyarok öröksége. Szent István ezt az örökséget tudatosan adta át a jövő nemzedékének. Az esztergomi érsek ünnepi beszédében hangsúlyozta azt is: az egyház nem úgy jelentkezik, mint hatalmi központ a társadalom fölött vagy mellett, hanem mint a szolgálat helye, ahová kivétel nélkül bárki szabadon fordulhat. Az ünnepi szentmisén részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, a kormány több tagja, valamint az egyházak, a társadalmi szervezetek és a Budapesten akkreditált dip- loiKáciai testületek vezetői. Eltemették Borz Miklós képviselőt Szerdán a budakeszi temetőben helyezték örök nyugalomra Borz Miklóst, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjét. A katolikus gyászszertartáson a családon, közvetlen hozzátartozókon kívül több országgyűlési képviselő is jelen volt. A ravatalnál méltatták az elhunyt gazdag életútját. A parlament nevében Szabad György, az Országgyűlés elnöke vett végső búcsút az elhunyttól. Mint elhangzott: Borz Miklós lúd ovi kasként megjárta a II. világháború frontjait. Az 1956-os forradalomból is kivette részét, amiért sokáig üldöztetést kellett elszenvednie. A rendszerváltozás után a parlamentben számtalan, a demokratikus intézmény- rendszer megszilárdítását előmozdító jogszabály előkészítésében, vitájában vett részt. A parlament honvédelmi bizottságának tagjaként a többi között sókat tett a hadiözvegyek, hadirokkantak szociális helyzetének javításáért. A Magyarok Világszövetségének zárt ajtók mögött tartott szerdai küldöttközgyűlése a kora esti órákig ügyrendi kérdésekkel foglalkozott. Elsősorban a nyugati régió küldötteinek voltak mandátumvitái — tájékoztatta a sajtó képviselőit Szíjártó István, a szövetség elnökségi tagja. Elmondta: a világkongresz- szussal egy időben zajló tanácskozást az elnökség A Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése javaslatára rendezték a nyilvánosság kizárásával. A Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése folytatta tanácskozását csütörtök reggel. A zárt ajtók mögötti megbeszélés párhuzamosan zajlik a magyarok III. világkongresszusával. A küldöttközgyűlésen fartalmi kérdésekről egyelőre nem esett szó, a küldöttek formai és alaki kérdéseket vitattak meg — tájékoztatta az újságírókat — az ebédszünetben rendezett sajtó- tájékoztatón — Komlós AU tila, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja. Elmondta: befejeződött a küldöttek mandátumainak megvizsgálása és megoldódott a közgyűlés tervezett bővítése is. A tanácskozás ugyanis hatvanötre emelte a három régió — Magarország, Nyu- gat-Európa és az amerikai kontinens, valamint a Kárpát-medence — eredetileg megállapított hatvan mandátumát. Tartalmi felada- : tait — az új alapszabály elfogadását és a tisztség- • viselők megválasztását — t a küldöttközgyűlés várhatóan a tanácskozás utolsó — pénteki — napján vég- . zi el. Európába való integrálódásra. A siker érdekében —• mondotta — a magyaroknak félre kell tenniük a széthúzást, összefogásra van szükségük, ugyanakkor meg kell őrizni a sokszínűséget. ★ A délutáni órákban tartott újabb sajtótájékoztatón Zolcsák István és Dávid Gyula elnökségi tagok elmondták: jelenleg a küldöttek az alapszabály-tervezetet vitatják meg. Minden paragrafus több alternatív javaslatot tartalmaz. Döntés született arról, hogy a következő kongresszusokon a küldötti mandátumokat paritásos alapon — háromszor 80 fő — osszák fel a magyarországi, a kisebbségi és az emigrációs magyarság képviselői között Kimondták: a Magyarok Világszövetsége pártoktól és kormányzatoktól független szervezet kíván lenni annak érdekében, hogy megóvják a szövetséget a pártharcoktól. Az elkövetkezendő négy év feladatai közé sorolták olyan regionális rendszerek kidolgozását, amelyek hatékonyabbá tennék a szervezet munkáját. Ennek alapján azt tervezik, hogy minden olyan országban, ahol jelentősebb számú magyar él, nemzeti szervezeteket hoznak létra az adott országban működő magyar szervezetek ösz- szefogására. ★ Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a romániai nacionalista pártok és a hatalommentő posztkommunista kormányzati erők tisztességtelen választási tőkét akarnak kovácsolni a magyarok III. világkongresszusából — hangoztatja a kongresszus különböző rendezvényein Erdélyből részt vevő küldöttek és meghívottak csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata. Ennek érdekében — szögezi le a továbbiakban a nyilatkozat — az érdekeltségi körükbe tartozó román sajtó máris elkezdi« országos szintű magyarellenes félrevezető propagandáját, menetrendszerűen újból felmelegítve a minden alapot nélkülöző magyar politikai irredentizmus szokványos vádját. A cél: a tömegek, illetve a választók gátlástalan manipulációja révén egyfelől döntő csapást akarnak mérni a reális politikai esélyekkel induló romániai ellenzékre, másfelől Erdély veszélyeztetettségének ürügyén továbbra is jogfosz- tottságban akarják tartani a kisebbségi magyar népközösséget. A nyilatkozat hangsúlyozza: az RMDSZ nem tagja a Magyarok Világszövetségének, és az Erdélyi Világszövetségbe sem kérte felvételét, így annak nem is tagja. Az RMDSZ még csak meghívást sem kapott a Magyarok Világszövetségétől függetlenül augusztus 22-re összehívott Erdélyi Magyar Kongresszusra. Kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a magyarok III. világkongresszusa alkalmával is szándékosan felfuttatott ellenségeskedés valódi háttere nem a határkérdés, hanem a demokrácia határainak kérdése. magyarság kárpótlási lehetőségeivel, többek között a II. világháború után kényszermunkára hurcolt kárpátaljaiak ügyével foglalkoztak. A gazdaság iránt érdeklődőket Vasuta Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökségi tagja tájékoztatta. Beszámolt a világkongresszushoz kapcsolódóan a Székesfehérvárott tartott vállalkozói fórum állásfoglalásáról, továbbá arról, hogy megalakították a Magyarok Világ- szövetségének vállalkozói tagozatát. A tagozat célja: öt világrész magyar vállalkozóinak, üzletembereinek összefogása. A nyilatkozatot, mint elmondta, a világkongresszus elé bocsátják elfogadásra. A küldöttek egy csoportja a Magyar Nemzeti Múzeumba látogatott, hogy a világkongresszus képviseletében tisztelegjen a magyar szent korona előtt. A nemzeti ereklyéket őrző teremben díszegyenruhába öltözött koronaőrök fogadták a látogatókat, akikkel a múzeum szakértője ismertette a magyar szent korona, a koronázási jelvények és a palást történetét, szerepét és jelentőségét a magyar államiság történetében. A magyarok III. világ- kongresszusának küldöttei ugyanezen a napon ellátogattak a Magyar Nemzeti Galériába, a Hadtörténeti Múzeumba és a Kiscelli Múzeumba is. A világkongresszus csütörtöki programjának egy másik eseményeként Kupa Mihály pénzügyminiszter fogadást adott a találkozó résztvevői tiszteletére. Üdvözlőbeszédében hangsúlyozta: új Magyarországot építünk fel, melynek alapjai a szabadság, nemzeti függetlenség, gazdasági önállóság, munka és a tisztesség. Kifejtette azt a véleményét: nagyon jó esélyünk van a megújuló Megkezdődött a magyarok III. világkongresszusa Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének . megnyitóbeszédével. A Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényen a világszövetség elnöke hangoztatta: a magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a feltámadásé. A magyarság ugyanis létharcot folytat Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban, sőt még az anyaországban is. Egy népet nemcsak külső, erők, háborús ellenfelek sodorhatnak veszélybe — mutatóit rá —, hanem a belső bajok is: a rossz megosztottság és az egymásra kényszerített hatalmi harc. Antall József miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: a magyarságban évszázadokon át mindig is. megvolt az összetartozás tudata. Történelmi példákat idézve kiemelte, hogy egy eszmei őshazába, egy Magna Hungáriába valamennyi magyar beletartozik, bárhol is éljen a világban. A határon túl élő magyarság nevében felszólalt Teller Ede atomfizikus. Ágoston András. a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Tőkés László királyhágó melléki református püspök. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője. ★ Találkozás magyar értelmiségiekkel” címmel rendezett kerekasztal-be- szélgetésekkel, vitákkal folytatódott csütörtökön Budapesten a magyarok III. világkongresszusa. A beszélgetések a jog, a kárpótlás, a gazdaság, a népegészségügy, a nemzeti tudat, az iskolaügy és politikai témakörökben zajlottak. A jog, kárpótlás témakörében folyó esczmecserén elsősorban a kisebbségi
