Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

KEMPINCHáBOR Ú TRHIBRN Jó éjszakát azoknak, akik meztelenül alszanak KÓRHÁZREKONSTRUKCIÓS VIZSGÁLAT Alkalmatlan épületek, elöregedett műszerek (Folytatás az 1. oldalról.) panaszokat, amelyek kö­zött szerepel, hogy a szom­szédék eltömték a csator­nát, szennyvízzel árasztva el á másik területet; olajjal locsolták a fákat, és egye­beket műveltek. Ám ami ezen a hétvégén történt, valóban meghökkentő. A Duna-parti kemping éjjeli­őre este 9 óra tájban egy székkel úgy fejbe vágta Juhászék egyik vendégét, hogy utána kórházban ré­szesítették elsősegélyben. Láttuk, hogy Lakatos József liláskék. dagadt­ra vert arca nem ép­pen a kempingezés reklám­ja. A vendég, aki felesé­gével együtt már évek óta ezen a tájon üdül, elmond­ta, hogy kutyát sétáltatva tévedtek a szomszéd felség­vizeire. Ez lett az eredmé­nye. No, meg egy feljelen­tés. amit természetesen megtettek a Szentendrei Rendőrkapitányságon. A másik Duna Kemping­ben is a szomszédokra pa­naszkodott Borbély Pálné, a tulajdonos felesége. Ami a verekedést illeti, hát az megtörtént. Tagadhatatlan, hogy az ő éjjeliőrük ütött a székkel. De hát amazok Is annyi bajt csinálnak ne­kik. Például ott van a vil­lanyszámla, amit mindig ők fizetnek a másik helyett is. És az a sok jól fizető vendég, akit lekapcsolnak, még mielőtt ideérnének, ugyanis kint ülnek az úton, és szólongatják az autóso­kat, főleg a külföldieket. Itt tart hát a hosszú ide­je tartó kempingháború, amelynek már sérültje is van, s ha így folytatódik a dolog, ki tudja, hová vezet a küzdelem. A táj pedig festői, a szolgáltatások színvonalasak és nem drá­gák. Vendég van, s talán több is lenne, ha meg­szűnnének az áldatlan vi- «zálykodások. Gál Judit MŰVEK A CSATORNA KÖRNYÉKÉN Közös beruházással Alsónémedi, Dunaharasz­ti és Taksony önkormány­zatainak összefogásával szennyvíztisztító létesül majdan a Duna—Tisza-csa- torna, és a kerülő 51-es út kereszteződésében. Ahogy Dekonics Ildikó vízellátási és csatornázási üzemmér­nöktől megtudtuk — aki Dunaharaszti polgármeste­ri hivatala műszaki osz­tályának munkatársa —. most készülnek a tervek. Ha a szakértők elfogadják, a következő lépés az enge­délyek beszerzése. Ami már most bizonyos: a szenny víztisztító összkapa- citása tizenkétezer köbmé­ter lesz naponta. Három ütemben képzelik el meg­építését, s eszerint bővül befogadóképessége. Az. hogy mikor kezdhetnek a munkálatokhoz. nemc.sak az engedélyek beszerzésé­től, a tervektől, hanem a pénztől is függ. Céltámoga­tást szeretnének kérni az építéshez, s remélik, meg is kapják. 4 íMa™ A magyar egészségügy nemcsak struktúrájában, de épületeiben is jelentő­sen elöregedett, önkor­mányzati kórházaink közül például a vidékiek 29, míg a fővárosiak több mint 60 százaléka még a második világháború előtt épült — tartalmazza egyebek mel­lett az a vizsgálati anyag, melyet a Népjóléti Minisz­tériumban ismertettek. Az egészségügyi reformot elősegítendő, egy kormány- határozat nyomán tavaly ősszel kezdte meg munká­ját egv, az önkormányzati kórházak rekonstrukciós igényeit áttekintő munka­bizottság. — Az ország 166 fekvőbeteg-intézményéből 121 kórházra kiterjedő nagyszabású felmérés so­rán megállapították — mondta Horváth Ottó, a bizottság vezetője —, hogy vidéken az épületek 1,4 százaléka, Budapesten pe­dig 0.4 százaléka kórházi feladatokra alkalmatlan. összességében pedig a kór­házak 27 százaléka szorul valamilyen fokú rekonst­rukcióra. Nem jobb a hely­zet az orvosi gépek, mű­A kutyusok jóban vannak egymással, és nem vesznek tudomást a két Duna Kempinget elválasztó kerítésről A vendég még ki sem száll a kocsiból, de a két tulajdo­nos máris megrohanja az ajánlatokkal AMIT MA MEGESZÜNK... A büntetés nem cél, csak eszhoz Bizonyára sokunkkal elő­fordult már, hogy vásárol­tunk valamit az élelmiszer- boltban, s hazaérve vettük csak észre, hogy már lejált a szavatossági ideje. Egy­szóval ehetetlen. Először megfogadjuk, máskor óva­tosabbak leszünk, alapo­sabban megnézzük, mit vá­lasztunk. Kicsit dühösek is vagyunk. Persze, mert meggyőződésünk, az eladók tudták, hogy a szemétben lenne a helye, nem az asz­talunkon. Most. nyáron, valószínű, a szokásosnál több hiányosságggal talál­kozhatunk. A PECSENYÉS HÜTŐGÉFE Ilyen kedvezőtlen ta­pasztalatok előfordulnak-e a megyében — érdeklőd­tünk Solymár Árpádnál, a Pest Megyei önkormányzat Fogyasztóvédelmi Felügye­lőségének vezetőjénél. Kiderült, munkájuk so­rán sajnos, még elég ko­moly problémákkal talál­koznak. A közelmúltban semmisítettek meg vagy száz kilogramm húst Ceg­léden. A piacon, az egyik pecsenyesütőnél zajlott az ellenőrzés. A hűtőszekrény­ben élelmiszer helyett pa­pírt és egyebet találtak. Kérdezősködé,s után azt a választ kapták, az övéké elromlott. A szomszéd hű­tőjét használják. Ott tisz­tázatlan eredetű vágásból származó, úgymond tölte­léknek valót találtak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal, vala­mint az Állategészségügyi és Élelmiszer-vizsgáló Szol­gálat munkatársait is tájé­koztatták az esetről. A hús végül a hulladéktemetőbe került. A leendő vásárlók pedig megúszták gyomor­rontás nélkül. A bírság kiszabásán túl, ilyenkor annyit tehetnek a vizsgálatot végzők, hogy az illetékes önkormányzattal tudatják a történteket. Ezután már a testület dönt: visszavonják-e a vál­lalkozó iparengedélyét, vagy csak figyelmeztetik. VE SZÉL YES MARADÉKOK Találkoznak lejárt szava­tossági idejű élelmiszerrel is Legutóbb Monoron fog­laltak le ilyet, elég nagy tételben. Mostanában nagyon sok külföldi termék érkezik hazánkba. Ezeken fel kel­lene tüntetni magyarul is az angol, német és más nyelvű feliratok mellett, hogy mit tartalmaz a cso­mag. Például hogyan hasz­nálható fel, meddig ehető. Nem árt persze, ha a ter­mék összetétele is szerepel a közölt információk kö­zött. Egyébként az ilyen élel­miszerek forgalmazásához engedély is szükséges. Ez pedig sok helyütt hiányzik. Ha az ellenőrzések során ilyesmivel találkoznak, kénytelenek az árusítást ad­dig szüneteltetni, míg a fontos papír meg nem ér­kezik. Nyáron, különösen most, az egyre szaporodó vállal­kozások korában, amikor nem nagy befektetéssel vágnak bele az üzletbe, gyakori gond, hogy elavult a hűtőszekrény, az áru könnyen romlik a meleg­ben. Figyelmeztetés, né­hány tanács, feljegyzés kö­vetkezik az ellenőrök ré­széről. A házi kolbászok körül sincs mindig, minden rend­ben. Olykor maradék hú­sokból készül, nyersen fo­gyasztva még veszélyes is lehet. Ha átsütik, a vevőnek az erős fűszerezésen kívül nem tűnik fel semmi, de azért mégsem engedhető meg ezek árusítása. A megyében közel húsz­ezer élelmiszerbolt van. Az ellenőr viszont kevés, de igyekeznek minél több he­lyet felkeresni. Vannak si­kerélményeik is. Megfo­gadják tanácsaikat, hiszen a büntetés nem cél, csak esz­köz a vásárlók érdekében. S van, ahol az ellenőr is élvezi az üzlet hangulatát, a kínálat gazdagságát, az udvarias kiszolgálást. Ahol megfelelő szaktudással ve­zetik a boltot, s a kellő tő­ke is megvan a bővítésre, a jó minőségű árukra. Ma már nincs áruhiány. A legkisebb településen is több bolt működik. A ve­vő pedig oda megy. ahol friss az áru, bő a választék, és kedvesen fogadják. N/NCS RÁ TÖRVÉNY Semmilyen törvény nem kényszerítheti arra a vál­lalkozót, amire a piac, a vásárló. Vagyis, az marad fönn, aki a jobbat kínálja. A többiek, akik elnagyol- tabban kezelik a tárolást, gyenge az árukínálatuk, előbb-utóbb tönkremennek Vagy tartani tudják a lé­pést, vagy lehúzhatják a valóságos, avagy képzelet­beli rolót. S ez, ha a ke­reskedőnek látszólag nem kedvez, a vevőnek jó. A fogyasztóvédelem felügye­lőségének vezetője szerint a helyzet, ha nem is gyor­san, de változni fog. Az előnyére, természetesen. J. Sz. I. szerek tekintetében sem: a 18.5 milliárd foriréot érő műszerpark 32 százaléka ugyanis öt évnél öregebb, 37 százalékát pedig már legalább 10 esztendeje üze­meltetik. Különösen rossz állapotban vannak a rönt­genberendezések, mert ezek közül minden máso­dik már tízéves. Ezen adatok ismeretében a bizottsági tagok vélemé­nye szerint — és ezzel a Népjóléti Minisztérium is egyetért — a legfontosabb feladat a kórházak állapot­romlásának megállítása, és a zajló rekonstrukciós munkák mielőbbi befeje­zése. Ehhez évenként 10 milliárd forintnál többre lenne szükség, szemben az ez évi 7,4 milliárdos keret­tel. A hosszú távú rekonst­rukciós igények ugyanak­kor összességében 87 mil­liárd forintot jelentenek. Szükséges mindemellett az intézmények, régiók kö­zötti jobb együttműködés, a jelenlegi 102 ezer kórhá­zi ágy jobb kihasználása — mondta Horváth Ottó. Dallal, tánccal, rigmusokkal Öregember nem vénember Mennyi élmény van, amiről az újságíró lemarad, pedig szívesen lenne ott, örömmel adna hírt minden olyan eseményről, mely tarka színt visz a hétköz­napok szürkeségébe. Ilyen volt az a közel­múltban lezajló baráti ta­lálkozó is, amelyen a pe­regi nyugdíjasok fogadták a kunszentmíkiósi és a pi­lisi nyugdíjasklub tagjait, valamint a Budajenői Ve­gyes Asszonykórust. A találkozó egy dömsö- di és ráckevei kirándulás­sal kezdődött, a peregiek megmutatták a vendégek­nek szűkebb házuk tája nevezetességeit. Ebéd után a helyi Művelődési Köz­pontban Kiskunlacháza pol­gármesterének köszöntő szavai nyitották meg a kul­turális programot. A mű­sorban budajenői német és magyar nyelven előadott dalok csendültek fel. mely­re rákontráztak a peregiek is, a térség népdalaival, táncaival szórakoz.atták a szépszámú közönséget. A pilisi „színeket” Ipovsz- ki Pálné képviselte, a nép­szerű Mari néni. Aki ko­rát meghazudtoló — öreg­ember nem vénember — csengő, szép hangon éne­kelte mikrofonba a Pilis környéki dalokat. Ezt kö­vetően egy pilisi fonójele- netet mutattak be, felele­venítve vele a régi fonók esti hangulatát. Menet — és poharazga- tás — közben derült ki, hogy Mari néni születés­napot ünnepel, a 78.-at. Ezt persze külön még kel­lett tisztelni, melynek v<an egy sváb. módija. A buda- jenöi asszonyok tüstént felelevenítették azt. A kő mellé helyezett székbe ül­tették, majd da’olva köriil- táncollák az ünnepeltet. A peregi nyugdíjasok klubja egyike' a legaktívab­baknak Pest megyében A fent leírt, jól sikerült ta­lálkozó után Tiszaörs köz­ség fennállásának 700 éves évfordulójára rendezett ün­nepségen képviselték Kis- kuniacházát és Peregét. Tánccal, dallal, rigmusok­kal gazdagították a prog­ramot a tiszaörsi klubtár­sak és az ottani önkor­mányzat meghívására. (—gyé—) Fegyver nélkül, jó szóval Megkerült az eltűnt kislány Regionális polgárőrség alakult a Csepel-szigeten, amely a Kis-Duna menti települések vagyonvédel­mével és bűnmegelőzésével foglalkozik. Az Országos Polgárőr Szövetséghez tar­tozó szervezet szigetszent- miklósi központúi! műkö­dik. Egyelőre Szigelhal- mon, Dunaharaszti ban, Tö­kölön, Szigetszcntmárton- ban, Sziget szentmikl oson járőröznek rendszeresen a tagjai. Éjszakánként végig­járják az iskolák és óvo­dák környékét, az üdülő­területeket, a diszkókat. Több környékbeli önkor­mányzat ígérte, támogatja majd a szervezet működé­sét, de egyelőre a polgár­őrök a saját zsebükből fe­dezik a fenntartási költsé­geket. Nincs helyiségük sem. Egyedül az Országos Polgárvédelmi Parancsnok­ságtól kaplak segítséget, amely kézi CB-rádiókat ajándékozott a Csepel-szi­geti szervezetnek. A polgárőröket az Orszá­gos Polgárőr Szövetség fényképes igazolványokkal látta el, amely tanúsítja, hogy közfeladatokat ellátó személyek. önvédelmi fegyverük nincs. Szép szó­val. udvarias fellépéssel igyekeznek elérni a célt. A szervezet működésé óta lényegesen kevesebb víkendházat törnek fel a környéken. Talán ennek is köszönhető, hogy az embe­rek bíznak a járőrökben. Nemrég eltűnt egy tizen­négy éves szigetszent mik- lósi kislány. A szülők a polgárőrséghez fordultak segítségért, akik egy hétig tartó keresés titán meg is találták a gyermeket. II. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents