Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-03 / 182. szám
Bár javában dúl a nyár, mégsem a szabadságok miatt kong a csarnok. Egyébként is üresen tátong — az eszközök kihasználatlanul várják a csodát. Illetve már azt sem. Mindenki tudja, a csodák idejének vége. — Egy rossz taktika következményeit nyögjük — kalauzol a budaörsi Elekt- romechnikai Szövetkezetben Garancsi Magdolna főkönyvelő —, az 198!)-es elválás terheit. Ekkor kezdtünk önálló életet, csakhogy amire akkor nem gondolt senki: a Texelekt- rótól átvett veszteségektől azóta sem tudunk megszabadulni. Használhatatlan, mozdulatlan raktárkészlettel, teljesen lerobbant gépparkkal „engedett el”, a mai napig olyan elfekvő anyagok halmozódnak nálunk, amelyektől lehetetlen megszabadulnunk. S minthogy fejleszteni azóta sem tudtunk, megálltunk a forrasztópáka színvonalán. Ma, amikor éppen az elektronika ugrott toronymagasat ... Alacsony színvonalú termékeiknek a posta volt a felvevője, az alközpontjaiba beépítendő ikerszelvényekből még tavaly is negyvenmillió forint árbevétele volt a szövetkezetnek. Csakhogy a postánál is megkezdődött a korszerűsítés, s ma egyetlen darabra sincs megrendelés.— Most már valóban a véletlen megrendelésekből élünk — panaszolja a főkönyvelő —, nem tudjuk, mi lesz holnap. Ebben az évben ugyan — német megrendelésre — hőkapcsolók alkatrészeit készítjük, ezt azonban szinte bagóért csináljuk. És nem jobb a helyzet a többi üzemünkben sem, a műanyagfröccsöntőben ugyancsak nullára írt gépeink vannak, s a forgácsolóban szintén esetleges a munka. Kiváláskor még' százhuszonhat tagunk volt, ma alkalmazottakkal, bedolgozókkal együtt úgy hatvanan vagyunk. Akit lehetett, el- küldtünk, hiszen egyre ki- látástalanabbak körülményeink. Ez az állapot bizonyára nem húzható a végtelenségig. Ki kell mondani : nincs jövőnk. A fiatal főkönyvelő szerint az egyetlen járható út, hogy bérbe adják az üzemrészeket, ez azonban csak időhúzás, fellendülést nem hoz. Pénz és tőke kellene a termékszerkezet átalakíÁ Marks and Spencer Budapesten A lelkes kelet-európai vásárlók első ízelítőjüket kapják a brit fogyasztói társadalomból, amikor a Marks and Spencer Áruházlánc első boltja meg- nvílik szeptemberben Budapesten — írta a The Daily Telegraph című brit lapban Mary Brasier. Szeptemberben felbukkannak az első Marks and Spencer blúzokat, kardigánokat és ruhákat viselő magyarok. — Vízbe dugjuk az ujjúnkat, hogy lássuk, kellemes-e úszásra — mondta a lapnak a cég egyik szóvivője a kísérletről. A Marks and Spencer kipróbálja a kelet-európai piacot, a magyar főváros szívében korlátozott választékkal megnyíló boltjával. Magyarországot jó gazdasági kilátások miatt vái lasztották, de hasonló próbálkozáson gondolkodnak Csehszlovákiában is. A Marks and Spencer nagyon kevés pénzt költött vállalkozására. és áruinak ellenértékét fontban veszi majd ki, persze a magyarok forintért vásárolhatnak majd — írta a The Daily Telegraph. tásához — ez azonban nincs. — Azt látom a legnagyobb problémának — mondja —, hogy évekkel ezelőtt, amikor már a levegőben lógott a veszedelem, s a váltás szükségességét érezni . lehetett, nem történt semmi. Pedig akkor még pénz is több volt. Eszükbe sem jutott az illetékeseknek, hogy új piacok és új termékek után nézzenek, megfelelt, ami volt, s ahogyan ment. Ma már késő. A halmozódó problémák kulminálnak — ma már valóban nem lehet pénzigényes átalakításokba kezdeni. Mi nem tehetünk mást, mint becsületből is kitartunk. Amíg lehet, termelünk, fenntartjuk magunkat. — vasvári — Elvesztett piacok, csalódott vevők A nyolcvanas évek közepétől a rendszerváltásig a megye agrárágazatának nagyüzemei 2,8 millárd forint adózott nyereséget produkáltak — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának felmérése. Növekedett a veszteságlis- ta. 1990-ben 68 termelőszövetkezet közül huszonhatnál, míg a 11 állami gazdaság közül háromnál mutatkozott mérleghiány, ösz- szesen 100 millió forint. Tavaly már 45 termelő- szövetkezet zárta veszteségesen az évet, egyötödüli 10 millió forint alatt, több mint felében viszont 10—50 millió forint között „szóródott” a hiány. A vizsgált agrárszervezeteknek a múlt év végén mindössze 1,3 millárd forint volt az „össztőkéjük”, miközben a megtermelt áruik — a vevők által ki nem fizetett értéke, vagyis a kinnlevőség — 9 milliárd forintot tett ki. Valamennyi termelő igyekezett piacot találni, viszont ez nem mindig sikerült. Az ágazat tsz-ei és állami gazdaságai — a nehéz anyagi helyzetük miatt — tavaly 20 százalékkal csökkentették a kiadásaikat. A termeléshez szükséges különböző anyagokra egyötödével kevesebbet költöttek, mint 1990-ben. Mivel folyamatosan „lefaragták” a dolgozói létszámot, 27 százalékkal kevesebb bért fizettek ki, viszont a banki tartozásaik a másfélszeresére növekedtek. A tanulmány megállapítja, hogy a megye mezőgazdaságának eszközellátottsága az elmúlt két esztendő alatt nem változott. Tavaly év végén 37,4 milliárd forint volt az eszközök bruttó értéke. (Ez megegyezik az 1989-es adatokkal.) Az átalakulások közben a termelésben használatos gépek és berendezések 28 százalékát adták el. Ügy tűnik, a gazdálkodók nem a termelés fejlesztésére koncentrálnak, hanem értékpapírba fektetik a pénzüket. Elhanyagolták a gyepterületek karbantartását, visszaesett az állattenyésztés. A húsárak emelkedése a fogyasztás csökkenését eredményezte. A magán- termelőknél gyarapodott az eladatlan árukészlet. Viszont ha nincs vevő a végtermékre. vagyis az élő állatra, akkor miért költené- nek pénzt a gazdaságok a gyepterületek öntözésére? A kérdés megfogalmazása önmagába visszatérő folyamatot jelent, A vízdíjak jelentős áremelése miatt a legtöbb gazdaság a meglévő berendezések és vízkészletek ellenére sem tudta mestei’ségesen pótolni a termőföld vízkészletét. Az idei prognózis lesújtó: a statisztikusok előre látják a szomorú jövőt. Még a mostaninál is drágábbak lesznek a mezőgazdasági termékek, s ezzel együtt romlik az életszínvonal. I. M. Diszkontgondok megyeszerte Olcsóm,de ne a garázsból Az élelmiszerdiszkontok mind jobban elterjednek a megyében. Átlagosan 5-10 százalékkal adják olcsóbban a konzervet, a tartós élelmiszereket a megszökött árszintnél. Ez a folyamat egyre inkább érezhető, hiszen a kispénzűek oda mennek, ahol olcsóbban vásárolhatnak. A megyei önkormányzat piacfelügyelőségi vezetője, Solymár Árpád elmondta: átfogó vizsgálatokat végeznek, vajon mindenben megfelelnek-e ezek az üzletek az alapvető higiénés szabályoknak. Ma nagyon egyszerű egy diszkont megnyitása. A kereskedő, vagy ha nem az, bemegy az illetékes polgármesteri hivatal vállalkozási előadójához és vállalkozói igazolványt kér. Ennek birtokában máris árusíthat — akár diszkontáron is. A vásárlónak az a fontos, hogy olcsón kapja, hogy milyen körülmények között, az gyakran nem is érdekli. (Nem úgy az egészségügyet, amely sokszor okolja a gondatlan árust.) A megyében Monoton, Dunakeszi és a pilisi hegyek környékén szaporodtak meg az élelmiszer diszkont-gondok. Csak kötelezni tudják a kereskedőket, hogy tartsák be a szabályokat. A vevőt csak az érdekli, hogy jót, olcsón kapjon. . Most már az a kérdés, milyen helyiség lehet árusításra alkalmas diszkont? A garázs, vagy a volt üzlethelyiség? Értelmezés kérdése az is, hogy helyi adót fizetnek-e a diszkontosok? A kiskereskedelem árai átlagosan 35,9 százalékkal csökkentek tavaly. I. M. A nulláról indultak Kockázatot jelen t Az Európai Közösséghez tartozó országok budapesti nagykövetségein figyelemmel, érdeklődéssel viseltetnek Magyarország új törekvései iránt. A diplomaták — ha módjuk van — sokrétű segítséget nyújtanak a kapcsolatok bővítése érdekében. A francia nagykövetség gazdasági és kereskedelmi tanácsosa Philippe O. Ouin. Régi barátja a magyar kultúrának, a magyar szellemnek. Vele készített interjút a Tőzsde Kurír munkatársa. — Tanácsos úr, miként vélekednek a francia befektetők a magyar piacról? — Általános megállapítással kezdem, ami egyben mottóul is szolgálhat: Magyarországon befektetni a francia tőke szempontjából „jó kockázatot” jelent. Itt nyugodtan lehet rövid és középtávra tervezni; mert nincsenek meg azok a nagyobbfajta nehézségek, amelyek a régió más országaiban fennállnak. Máris érezhető a nyugati országokéhoz hasonlítható liberális rendszer. A jogi körülmények, legalábbis papíron. egyre több analógiát mutatnak. Elég, ha a csődtörvényt említem. Az EGK- társult tagság pedig kifejezetten bátorítólag hat a befektetőkre. — Van valamilyen sajátossága a magyarországi francia beruházásoknak? — A franciák gyakorlatilag a nulláról indullak a befektetési versenyfutásban, hiszen Magyarország sohasem volt hagyományos partnerük. Elmondható, hogy két-három év alatt meglepő felfutást értek el, s ez folytatódik. Ma több mint 160 francia beruházó van jelen a magyar gazdaságban, és legalább 200 francia—magyar vegyes vállalat működik. Ez nem nagyon sok, ha összehasonlítjuk azokkal az országokkal. amelyek 500—1000 vállalkozásban érdekeltek, mint például Ausztria, Németország. Számottevő viszont a befektetett francia tőke nagysága. Ez a mintegy 300 millió dollár a negyedik-ötödik helyet jelenti a magyarországi külföldi befektetők sorában. — Milyen ágasatok érdeklik a francia befektetőket? — Eddig leginkább a vegyiparban és a gyógyszeriparban jelentünk meg, de perspektivikus számunkra a pénzintézeti szektor is. Számos francia bank van már jelen Magyarországon (Paribas, BNP, Cré- dit, Lyonnais és mások), melyek nagymértékben megkönnyítik a francia kis- és középvállalatok bekapcsolódását a magyar gazdaságba. Az élelmiszer- ipar is erősen érdekli a franciákat. — A francia vagy a magyar oldalon nagyobb-e a kezdeményezőkészség? Hogyan jönnek létre a kapcsolatok? — A kapcsolatteremtésnek több módozata van. Az elsőt az úgynevezett pozitív tájékoztatási csatornák képezik: kormányzati szervek, külképviseletek, kölcsönös hivatalos látogatások, küldöttségek, előadások és a sajtó. Ezek „reklámozzák” Magyarországot. Egy másik kategóriában találjuk a professzionális piackutató és tanácsadó vállalatokat, amelyek gondosan figyelik az ÁVÜ jelzéseit, a tendereket, és számba veszik az összes felmerülő lehetőséget Nagyon sok múlik azon, hogyan alakulnak Magyarország belső körülményei. Itt két lényeges tényezőre kell figyelni: hogyan lábal ki a magyar gazdaság a recesz- szióból, és milyen módon és körülmények között folytatódik a privatizáció, különösen most, hogy az „érzékeny” ágazatok — a légi közlekedés, a távközlés, az energiatermelés — kerülnek terítékre. A versenyeztetés tisztasága, áttekinthetősége és a játékszabályok objektivitása alap- követelmény. G. M. 5 Esetleges a piac, egyszer van megrendelés, másszor nincs. Most éppen dolgozhatnak a műanyugüzemben. Bár így lenne egész évben (Erdősi Ágnes felvéíelei) PÉNZ ÉS TŐKE KELLENE Amíg lehet, kitartanak Az EBRD forintkötvénye Nem tartja — kölcsönadja bevételét, hanem azonnal kölcsön akarja adni magyarországi vállalkozások finanszírozására. Ezeket a nyilatkozó nem nevezte meg, csak annyit mondott, hogy .néhány. magánvállalkozás és egy állami intézmény számíthat a pénzre. A forintkötvényeket akkor bocsátja ki az EBRD, amikor megállapodik a magyar illetékesekkel a vállalkozás finanszírozásának részleteiben is. Marcus Fedder elmondta, a forintkötvény ötletéről az EBRD áprilisi budapesti közgyűlésén tárgyaltak először a magyar pénzügyi hatóságokkal, s a befektetés iránt érdeklődő mintegy negyven magyar intézménnyel, és azóta nagyszerűen halad az előkészítés. A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) körülbelül kétmilliárd forint névértékűén bocsát ki forintkötvényeket Magyar- országon az év vége felé, elsőként a nemzetközi pénzintézetek közül. A kötvényeket valószínűleg 5-7 éves lejáratra bocsátják ki, rögzített kamatú szelvényekkel. A várható hozamot Marcus Fedder, a bank pénzügyi kockázat- kezelő osztályának vezetője a mostani helyzet ismeretében 20 százalékosra becsülte, de hozzátette: ez változhat, mert az ármegállapításig még tovább csökkenhet az, infláció és a kamatszint M agya rországon. Az EBRD egy pillanatig sem akarja tartani forintA hőkapcsolók alkatrészét nyugati megrendelésre készítik. Nem is lenne rossz, ha jól • fizetnének érte, csakhogy ez sem hoz nagy bevételt
