Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

Július végéig a költség- vetésben 121,7 milliárd fo­rint hiány halmozódott fel az egész évre tervezett 70 milliárd forintos deficit­tel szemben. A bevételek szintje a hetedik hónap vé­géig elérte a 411,1 milliárd forintot, ez 11,8 százalék­kal marad el a tervezettől. A kiadások összege 532,8 milliárd forint volt, ez is kisebb, mégpedig 2,4 szá­zalékponttal az időarányos­tól — tájékoztatták kedden a Pénzügyminisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A jelentős hiány kiala­kulását az okozza, hogy a gazdasági folyamatok több tekintetben nem a várako­zásoknak megfelelően ala­kultak. Emellett a kisebb összjövedelmen belül, a költségvetés rovására mó­dosultak az osztozkodási arányok is. A Magyar Nem­zeti Bank és a pénzintéze­tek a számítottnál keve­sebb nyereségadót fizettek be. A jelentős hiány elle­nére biztató viszont, hogy az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetésimér- leg-pozíciója továbbra is kedvező, a fogyasztói árak pedig tartósan mérséklőd­nek. A költségvetés adósság- szolgálati kiadásai folya­matosan növekednek. Az első hét hónap során a net­tó adósságszolgálat értéke 65,9 milliárd forint volt. A növekvő hiány ellenére a költségvetés finanszírozása nem okoz gondot a Pénz­ügyminisztériumnak, mivel a belföldi megtakarítások továbbra is erőteljesen nö­vekednek. Júliusban a költ­ségvetésben 13,7 milliárd forintos deficit keletkezett, AZ AGRÁRKAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSA Felülről fogták vissza Emelkedett az agrárága­zat adószintje, megválto­zott a befektetések idei adózási rendje, diszkrimi­natív a földadó, s az ag­rárrendtartás nem a ter­melők érdekében működik — ezért támogatta a Ma­gyar Agrárkamara az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaadói oldalának javasla­tát, miszerint megvonja támogatását a pénzügymi­nisztertől. Mészáros Gyula, a Ma­gyar Agrárkamara közgaz­dasági igazgatója az MTI- nek elmondta: a mezőgaz­dasági vállalkozásokat rendkívül hátrányosan érin­ti, hogy az idén mintegy 10-15 milliárd forintos adó­szint-emelkedés történt az ágazatban, elsősorban az energiafelhasználás tétén. Főként azt sérelmezik a mezőgazdasági vállalkozók képviselői, hogy az üzem- anyagárak adótartalmát a nyugati országokban álta­lában — 70-90 százalékos arányban — visszatérítik. Ez hazánkban nincs így, ami igen. diszkriminatív, és csak a mezőgazdaságot érinti — fejtette ki a szak­értő. Megváltozott a befek­tetések adózási rendje is az idén: aki ugyanis még tavaly fektette be pénzét vállalkozásba, adózatlanul tehette. A befektetésre szánt megtakarítások 1991­ben csökkentették az adó­alapot. Ez azért érinti hát­rányosan az ágazatot, mert a mezőgazdaságban — az érdek-képviseleti vezető szerint — felülről fogták vissza az átalakítási folya­matot, s így tavaly új szer­vezetek alig jöhettek létre, illetve ezek megalakulása áttolódott az idei és a jövő évre. Ennek következtében a befektetési előnyt nem tudták kihasználni a mező- gazdasági vállalkozók. A földadót ugyancsak diszkriminatívnak ítélte Mészáros Gyula megkü­lönböztető jellege miatt. Rámutatva arra, hogy si­került ugyan a párhuza­mos adóztatást megszün­tetni, ám jelenleg hazánk­ban a földtőke az egyetlen a működő tőkék közül, amely akkor is adózik, ha nincs hozadéka. Ezt kelle­ne megváltoztatni úgy, hogy a társasági adó csak a ténylegesen képződött jö­vedelmet vonja el. Az ag­rárrendtartás kérdésében — az agrárkamara képvi­selőjének állítása szerint — pont fordított intézkedések születtek, mint a fejlett piacgazdaságú országok gyakorlatában. Azaz néma termelők jövedelmét véd­ték, hanem megakadályoz­ták, hogy a termelők jö­vedelemhez jussanak, ez pedig alapvető felfogásbeli probléma.. Megszűnik az intézményes érdekképviselet Eztán egyénileg A társadalombiztosítási járuléktartozások esetében szeptember elsejével meg­szűnik az intézményes ér­dekképviselet — mondotta az MTX-nek Szeremi Lász- löné, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. Eddig a tartozásokért ki­rótt bírságok és késedelmi pótlékok mérséklésének vagy eltörlésének ügyében a megyei társadalombizto­sítási tanácsok automati­kusan képviselték az érin­tetteket. A tanácsokat augusztus 31-én megszün­tetik. Így szeptember else­jétől az adósoknak, bírság esetén egyénileg kell az ér­dekvédelmi szervezetekhez — szakszervezetekhez vagy a MOSZ-hoz — fordulniuk. Ez utóbbiaknak pedig, szeptemberig megfelelő tá­jékozottságot kell szerez­niük méltányossági ügyek­ben is. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a ház­táji földterületek címén felvett pénzösszegek járu­lékmentesek. Szintén nem kell tb-járulékot fizetni a dolgozó családtagjaira jutó üdülési hozzájárulás után. Csak a hozzájárulást nyúj­tó munkáltató dolgozójára eső összegrész járulékköte­les. ennek több mint a felét a kincstárjegy, csaknem ti- zedi észét az államkötvény- állomány növekedése fe­dezte. Emellett tovább csökkent az állami forgó­alap, ami szintén hozzá­járult a hiány finanszíro­zásához. Júliusban az államkötvé­nyek állománya 1 milliárd forinttal nőtt, mivel az Ál­lami Biztosító a korábban lejegyzett értékpapírok újabb részletét fizette ki. Így az állomány a hét hó­nap alatt 36 milliárd fo­rinttal emelkedett, bele­számítva az MNB által megvásárolt 30 milliárd fo­rint értékű speciális állam­kötvényt is. Július végéig a kincstár­jegy-állomány szintén je­lentősen bővült, növekedé­se 110,2 milliárd forintot telt ki. Júliusban elsősor­ban a diszkont- és likvidi­tási kincstárjegyek állomá­nya növekedett. Az állami forgóalap jú­liusban 11,8 milliárd fo­rinttal csökkent és a hó vé­gén 79,9 milliárd forinttal zárt. Ebből a pénzből kisebb részben a költség- vetési hiányt fedezték, na­gyobb hányadára — 6,2 milliárd forintra — a tár­sadalombiztosítási alapnak volt szüksége a nyugdíjak kifizetéséhez. Kisgazda­visszatérés Cseh Sándor, a Németh Béla irányításával működő FKGP-vezetés első alelnö- ke az MTI munkatársának kedden kijelentette: min­den párt természetes célja, hogy kormányra, illetve a hatalom közelébe kerüljön, így az FKGP-é is. Ezért a Németh Béla főtitkár fém­jelezte vezetés célja, hogy legkésőbb az év végéig visszakerüljön a koalícióba. A közalkalmazotti tör­vény szerint a már az idén biztosítandó különféle anya­gi juttatások fedezetét az intézményeknek kell előte­remteniük, erre a költség- vetésben egy fillér sincs — mondta Kupa Mihály pénz­ügyminiszter kedden Buda­pesten tartott sajtótájékoz­tatóján. A már idén is járó több­letjuttatások költségigénye — a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Taná-. csa (KIÉT) szakszervezeti oldala szerint — 3Ö-35 mil­liárd forint. A pénzügymi­niszter szerint ez a szám értelmezhetetlen, nem volt hajlandó viszont megjelöl­ni azt sem, hogy szerinte mennyi idén a reális finan­szírozási összeg. Némiképp eligazíthatta az újságírókat azonban, hogy az 1992-es költségvetés ere­deti terve 2,5 milliárd fo­rintot irányzott elő a köz­alkalmazotti törvény idei terheinek finanszírozására. Ebből a tervből viszont 600 millió forintot a képviselők fizetésemelésére, 1,9 mil- liárdot pedig az egyes költ­ségvetési területeken terve­zett béremlésekre csoporto­sítottak át. Némiképp engedékenyebb hangot üt meg az a levél, amit Kupa Mihály pénzügy- miniszter, valamint Kiss Gyula munkaügyi miniszter küldött a napokban a kor­mány nevében a KIÉT ügy­vivőjének. Ebben további munkaadói, munkavállalói, körmányszakértői egyezte­tésről van szó, amelynek során a többletköltségekkel esetleg halmozottan terhelt intézmények problémáit is rendezhetnék. A levél sze­rint a költségvetés .,érdemi terhelése nélkül” áthidalha- tónak látszik a probléma, ha a szociális partnerek együtt keresik a megoldási lehetőséget. A pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoz­tatón Kiss Gyula munka­ügyi miniszter többek kö­zött rámutatott, hogy a köz­alkalmazotti törvény szerint az illetmény-előmeneteli rendszert csak 1994. január l-jétől kell alkalmazni, te­hát annak költségei is csak akkor jelentkeznek. Ugyan­csak 1994-re szükséges el­érni az illetménypótlékok 100 százalékos mértékét, addig az intézmények le­hetőségeikhez mérten adják meg ezeket a juttatásokat. Távolról sincs tehát idén olyan nagy forráshiány, mint ahogy azt a szakszer­vezetek állítják. A költség- vetésnek nemcsak az igé­nyekkel, de a lehetőségek­Egyetlen országnak sincs félnivalója Nem törvényszerű az, hogy az új Európában az ellentétek, a nemzeti tü­relmetlenség és azok a je­lenségek üssék fel fejüket, amelyeket jól ismerünk a diktatúra évtizedeiből _—, mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter az MDF keddi sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint Közép­es Kelet-Európa valameny- nyi országában megtalál­hatóak a demokratikus erők, a menekültügy kap­csán pedig megnyilvánul a szolidaritás. A külügyminiszter szólt azonban arról is, hogy a nemzeti türelmetlenség új fellángolásának vagyunk tanúi szomszédságunkban. Nem Budapest inspirálásá- ról van szó — jelentette ki a magyar nemzeti kisebb­ségekkel kapcsolatban el­hangzott vádra utalva. — Nem azért esik szó a kisebbségekkel összefüg­gésben önkormányzatról és közigazgatásról, mert vala­ki kar mesterkedik, hanem azért, mert ezek aktuális feladatok. Magyarország a kisebbségek helyzetével kapcsolatban azt szeretné elérni, amit Nyugat-Európa 1945 után megvalósított. Egyetlen országnak sinc3 félnivalója Magyarország­gal szemben — húzta alá Jeszenszky Géza. A magyar kormány még ezen a héten nyilvánosság­ra hozza a magyarok III. világtalálkozójával, vala­mint a magyar kisebbsé­gekkel kapcsolatos állás- foglalását — hangzott el a tájékoztatón. Az MDF soproni szerve­zete nevében Borsányi Zol­tán elnök és Szarlca László alelnök részletesen beszá­molt az augusztus 16-án. vasárnap tartandó Európa- nap 92 programjáról. A rendezvény Fertőrákoson ökumenikus istentisztelet- . tel kezdődik. Lesz futóver­seny. valamint focimeccs az osztrák és a magyar kül­ügyminisztérium diploma­tái között. Az 1989-es pán­európai piknik sopronpusz- tai emlékoszlopánál Kato­na Tamás államtitkár mond majd beszédet. A délutáni nagygyűlésen részt vesz Tőkés László református püspök, Boross Péter bel­ügyin i n iszter, J eszenszky Géza külügyminiszter és Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár. kel is számolnia kell, A Szolidaritási Alap bevé­teli hiánya miatt például idén mintegy 40 milliárd forintot biztosít a költség- vetés a munkanélküli-jára­dékok, -segélyek és a költ­ségvetési területek munka­adói'járulékainak fizetésére. Jövőre a még nagyobb költ­ségvetési teher miatt m;n- denképpen fontolóra veszik a munkanélküli-járadék fi­zetési idejének csökkenté­sét, illetve az 5 plusz I szá­zalékos járulék emelését. ENSZ-BIZTOSÍTÉKOT KÉRNEK A HAZATELEPÜLÉSHEZ A menekültek tervezett hazatelepítéséhez biztosíté­kot vár az ENSZ-től a hor- vát kormány — mondotta kedden újságíróknak a hor­vátországi Baranya illeté­kes helyettes kormánybiz­tosa, aki a hazatelepítési akcióról korábban közzétett hírek pontosítása végett tartott sajtótájékoztatót Pé­csett. Elmondta, hogy a horvát kormány baranyai hivatala levelet küldött a Baranyában állomásozó ENSZ-erők parancsnoká­nak, amelyben garanciát kér a biztonságos hazate­lepülésre. A levél másola­tát elküldték New Yorkba Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárnak, valamint Sadako Ogata asszonynak, az ENSZ menekültügyi főbiztosának is. A tíz drávaszögi faluba — Torjánc, Üjbezdán, Pe­tárda, Lőcs, Bellye, Met­sző. Kopács. Várdaróc, Laskó és Albertfalva — biztonsági okok miatt tö­meges hazatérést tervez­nek. mert a helyettes kor­mánybiztos szerint tartani lehet a betelepült szerbek fegyveres atrocitásától. Az akció sikerét szolgálja az a körülmény is, hogy Ba­ranyában gyorsabb ütem­ben folytatják a szerbek lefegyverzését, mint má­sutt. A hazatelepülés idő­szerűségét indokolja, hogy — mezőgazdasági terület lévén — el kell kezdeni az őszi mezőgazdasági mun­kákat, amiben máf így i* óriási elmaradások vannak. Példaként említette, hogy a legtöbb környékbeli falu­ban már csak hetente egy­szer lehet kenyeret kapni. Ha némi késéssel is, de a tanévet is már otthon sze­retnék elkezdeni. A hazatelepítés szervezé­sét már elkezdték: minden menekült családhoz eljuttat­tak egy kérdőívet arról, hajlandók-e hazatelepülni, hiszen ez csak önkéntes alapon lehetséges. Előzetes becslések szerint mintegy ötezer ember térhetne majd haza otthonába. REKLÁMRENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA Könnyű kibúvót lelni Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium képvise­lője szerint az év vége felé várható a belkereskedelmi törvény reklámozással kap­csolatos rendelkezéseinek módosítása. A törvény még ma is az 1978-as állapotok­nak megfelelően működik, így nem alkalmazkodik az azóta jelentősen megválto­zott piaci viszonyokhoz. Az intézkedések szerint tilos a szeszes ital és dohányáru fogyasztására ösztönző rek­lámozás. Ennek ellenére a város számos pontján és az újságokban is megjelen­tek a cigarettareklámok. A törvény módosítására két lehetőség van: oldani, meg­szüntetni a korlátozást, vagy szigorúbb megtorló intézkedéseket hozni, hi­szen szabálysértés esetén a jelenlegi bírság mindösz- sze 3000 forint. Azt, hogy milyen irányú változás várható, még egyelőre nem lehet tudni. A joganyagot folyamatosan vizsgálják a szakemberek. A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség véleménye és törekvései szerint érvényt kell szerezni a jelenleg ha­tályos törvénynek. Azon­ban a főfelügyelőség sze­rint a törvény értelmezése is érdekektől függően vál­tozhat. Nehéz azt eldönte­ni, hogy melyik reklám ösztönzi fogyasztásra a vá­sárlókat, és melyik nem. A törvény meghatároz kivé­teleket is, melyek nemzet­közi sporteseményeken, üz­letek belterületén stb. en­gedélyezik e javak egyéb­ként tiltott hirdetéseinek elhelyezését, így viszonylag könnyű megtalálni a kibú­vókat. Garamszegi - Gábor, a Philip Morris vállalati kapcsolatok igazgatója el­mondta, a dohányáruknál készek a kompromisszum­ra. A reklámokat csak fel­nőttek által olvasott sajtó­ban helyeznék el, a televí­zió és a rádió nyilvános­ságát is mellőznék. Így a szabad akaratukból nem dohányzókat továbbra sem ösztönöznék arra, hogy most kezdjenek el hódolni ennek a szenvedélynek. A plakátokon látható a Phi­lip Morris által elhelye­zett cigarettahirdetések cél­ja egy új termékimage- kialakítása. ami ellen a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőségnek egyelőre nem volt kifogása. SZftdaa.3 E lehetőségekkel is számolni kell Törvény van, pénz nincs KEDVEZŐ MÉRLEGPOZÍCIÓ Fogytak az államkötvények

Next

/
Thumbnails
Contents