Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-12 / 190. szám
Július végéig a költség- vetésben 121,7 milliárd forint hiány halmozódott fel az egész évre tervezett 70 milliárd forintos deficittel szemben. A bevételek szintje a hetedik hónap végéig elérte a 411,1 milliárd forintot, ez 11,8 százalékkal marad el a tervezettől. A kiadások összege 532,8 milliárd forint volt, ez is kisebb, mégpedig 2,4 százalékponttal az időarányostól — tájékoztatták kedden a Pénzügyminisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A jelentős hiány kialakulását az okozza, hogy a gazdasági folyamatok több tekintetben nem a várakozásoknak megfelelően alakultak. Emellett a kisebb összjövedelmen belül, a költségvetés rovására módosultak az osztozkodási arányok is. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek a számítottnál kevesebb nyereségadót fizettek be. A jelentős hiány ellenére biztató viszont, hogy az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetésimér- leg-pozíciója továbbra is kedvező, a fogyasztói árak pedig tartósan mérséklődnek. A költségvetés adósság- szolgálati kiadásai folyamatosan növekednek. Az első hét hónap során a nettó adósságszolgálat értéke 65,9 milliárd forint volt. A növekvő hiány ellenére a költségvetés finanszírozása nem okoz gondot a Pénzügyminisztériumnak, mivel a belföldi megtakarítások továbbra is erőteljesen növekednek. Júliusban a költségvetésben 13,7 milliárd forintos deficit keletkezett, AZ AGRÁRKAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSA Felülről fogták vissza Emelkedett az agrárágazat adószintje, megváltozott a befektetések idei adózási rendje, diszkriminatív a földadó, s az agrárrendtartás nem a termelők érdekében működik — ezért támogatta a Magyar Agrárkamara az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának javaslatát, miszerint megvonja támogatását a pénzügyminisztertől. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatója az MTI- nek elmondta: a mezőgazdasági vállalkozásokat rendkívül hátrányosan érinti, hogy az idén mintegy 10-15 milliárd forintos adószint-emelkedés történt az ágazatban, elsősorban az energiafelhasználás tétén. Főként azt sérelmezik a mezőgazdasági vállalkozók képviselői, hogy az üzem- anyagárak adótartalmát a nyugati országokban általában — 70-90 százalékos arányban — visszatérítik. Ez hazánkban nincs így, ami igen. diszkriminatív, és csak a mezőgazdaságot érinti — fejtette ki a szakértő. Megváltozott a befektetések adózási rendje is az idén: aki ugyanis még tavaly fektette be pénzét vállalkozásba, adózatlanul tehette. A befektetésre szánt megtakarítások 1991ben csökkentették az adóalapot. Ez azért érinti hátrányosan az ágazatot, mert a mezőgazdaságban — az érdek-képviseleti vezető szerint — felülről fogták vissza az átalakítási folyamatot, s így tavaly új szervezetek alig jöhettek létre, illetve ezek megalakulása áttolódott az idei és a jövő évre. Ennek következtében a befektetési előnyt nem tudták kihasználni a mező- gazdasági vállalkozók. A földadót ugyancsak diszkriminatívnak ítélte Mészáros Gyula megkülönböztető jellege miatt. Rámutatva arra, hogy sikerült ugyan a párhuzamos adóztatást megszüntetni, ám jelenleg hazánkban a földtőke az egyetlen a működő tőkék közül, amely akkor is adózik, ha nincs hozadéka. Ezt kellene megváltoztatni úgy, hogy a társasági adó csak a ténylegesen képződött jövedelmet vonja el. Az agrárrendtartás kérdésében — az agrárkamara képviselőjének állítása szerint — pont fordított intézkedések születtek, mint a fejlett piacgazdaságú országok gyakorlatában. Azaz néma termelők jövedelmét védték, hanem megakadályozták, hogy a termelők jövedelemhez jussanak, ez pedig alapvető felfogásbeli probléma.. Megszűnik az intézményes érdekképviselet Eztán egyénileg A társadalombiztosítási járuléktartozások esetében szeptember elsejével megszűnik az intézményes érdekképviselet — mondotta az MTX-nek Szeremi Lász- löné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. Eddig a tartozásokért kirótt bírságok és késedelmi pótlékok mérséklésének vagy eltörlésének ügyében a megyei társadalombiztosítási tanácsok automatikusan képviselték az érintetteket. A tanácsokat augusztus 31-én megszüntetik. Így szeptember elsejétől az adósoknak, bírság esetén egyénileg kell az érdekvédelmi szervezetekhez — szakszervezetekhez vagy a MOSZ-hoz — fordulniuk. Ez utóbbiaknak pedig, szeptemberig megfelelő tájékozottságot kell szerezniük méltányossági ügyekben is. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a háztáji földterületek címén felvett pénzösszegek járulékmentesek. Szintén nem kell tb-járulékot fizetni a dolgozó családtagjaira jutó üdülési hozzájárulás után. Csak a hozzájárulást nyújtó munkáltató dolgozójára eső összegrész járulékköteles. ennek több mint a felét a kincstárjegy, csaknem ti- zedi észét az államkötvény- állomány növekedése fedezte. Emellett tovább csökkent az állami forgóalap, ami szintén hozzájárult a hiány finanszírozásához. Júliusban az államkötvények állománya 1 milliárd forinttal nőtt, mivel az Állami Biztosító a korábban lejegyzett értékpapírok újabb részletét fizette ki. Így az állomány a hét hónap alatt 36 milliárd forinttal emelkedett, beleszámítva az MNB által megvásárolt 30 milliárd forint értékű speciális államkötvényt is. Július végéig a kincstárjegy-állomány szintén jelentősen bővült, növekedése 110,2 milliárd forintot telt ki. Júliusban elsősorban a diszkont- és likviditási kincstárjegyek állománya növekedett. Az állami forgóalap júliusban 11,8 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 79,9 milliárd forinttal zárt. Ebből a pénzből kisebb részben a költség- vetési hiányt fedezték, nagyobb hányadára — 6,2 milliárd forintra — a társadalombiztosítási alapnak volt szüksége a nyugdíjak kifizetéséhez. Kisgazdavisszatérés Cseh Sándor, a Németh Béla irányításával működő FKGP-vezetés első alelnö- ke az MTI munkatársának kedden kijelentette: minden párt természetes célja, hogy kormányra, illetve a hatalom közelébe kerüljön, így az FKGP-é is. Ezért a Németh Béla főtitkár fémjelezte vezetés célja, hogy legkésőbb az év végéig visszakerüljön a koalícióba. A közalkalmazotti törvény szerint a már az idén biztosítandó különféle anyagi juttatások fedezetét az intézményeknek kell előteremteniük, erre a költség- vetésben egy fillér sincs — mondta Kupa Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A már idén is járó többletjuttatások költségigénye — a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Taná-. csa (KIÉT) szakszervezeti oldala szerint — 3Ö-35 milliárd forint. A pénzügyminiszter szerint ez a szám értelmezhetetlen, nem volt hajlandó viszont megjelölni azt sem, hogy szerinte mennyi idén a reális finanszírozási összeg. Némiképp eligazíthatta az újságírókat azonban, hogy az 1992-es költségvetés eredeti terve 2,5 milliárd forintot irányzott elő a közalkalmazotti törvény idei terheinek finanszírozására. Ebből a tervből viszont 600 millió forintot a képviselők fizetésemelésére, 1,9 mil- liárdot pedig az egyes költségvetési területeken tervezett béremlésekre csoportosítottak át. Némiképp engedékenyebb hangot üt meg az a levél, amit Kupa Mihály pénzügy- miniszter, valamint Kiss Gyula munkaügyi miniszter küldött a napokban a kormány nevében a KIÉT ügyvivőjének. Ebben további munkaadói, munkavállalói, körmányszakértői egyeztetésről van szó, amelynek során a többletköltségekkel esetleg halmozottan terhelt intézmények problémáit is rendezhetnék. A levél szerint a költségvetés .,érdemi terhelése nélkül” áthidalha- tónak látszik a probléma, ha a szociális partnerek együtt keresik a megoldási lehetőséget. A pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Kiss Gyula munkaügyi miniszter többek között rámutatott, hogy a közalkalmazotti törvény szerint az illetmény-előmeneteli rendszert csak 1994. január l-jétől kell alkalmazni, tehát annak költségei is csak akkor jelentkeznek. Ugyancsak 1994-re szükséges elérni az illetménypótlékok 100 százalékos mértékét, addig az intézmények lehetőségeikhez mérten adják meg ezeket a juttatásokat. Távolról sincs tehát idén olyan nagy forráshiány, mint ahogy azt a szakszervezetek állítják. A költség- vetésnek nemcsak az igényekkel, de a lehetőségekEgyetlen országnak sincs félnivalója Nem törvényszerű az, hogy az új Európában az ellentétek, a nemzeti türelmetlenség és azok a jelenségek üssék fel fejüket, amelyeket jól ismerünk a diktatúra évtizedeiből _—, mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter az MDF keddi sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint Középes Kelet-Európa valameny- nyi országában megtalálhatóak a demokratikus erők, a menekültügy kapcsán pedig megnyilvánul a szolidaritás. A külügyminiszter szólt azonban arról is, hogy a nemzeti türelmetlenség új fellángolásának vagyunk tanúi szomszédságunkban. Nem Budapest inspirálásá- ról van szó — jelentette ki a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban elhangzott vádra utalva. — Nem azért esik szó a kisebbségekkel összefüggésben önkormányzatról és közigazgatásról, mert valaki kar mesterkedik, hanem azért, mert ezek aktuális feladatok. Magyarország a kisebbségek helyzetével kapcsolatban azt szeretné elérni, amit Nyugat-Európa 1945 után megvalósított. Egyetlen országnak sinc3 félnivalója Magyarországgal szemben — húzta alá Jeszenszky Géza. A magyar kormány még ezen a héten nyilvánosságra hozza a magyarok III. világtalálkozójával, valamint a magyar kisebbségekkel kapcsolatos állás- foglalását — hangzott el a tájékoztatón. Az MDF soproni szervezete nevében Borsányi Zoltán elnök és Szarlca László alelnök részletesen beszámolt az augusztus 16-án. vasárnap tartandó Európa- nap 92 programjáról. A rendezvény Fertőrákoson ökumenikus istentisztelet- . tel kezdődik. Lesz futóverseny. valamint focimeccs az osztrák és a magyar külügyminisztérium diplomatái között. Az 1989-es páneurópai piknik sopronpusz- tai emlékoszlopánál Katona Tamás államtitkár mond majd beszédet. A délutáni nagygyűlésen részt vesz Tőkés László református püspök, Boross Péter belügyin i n iszter, J eszenszky Géza külügyminiszter és Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár. kel is számolnia kell, A Szolidaritási Alap bevételi hiánya miatt például idén mintegy 40 milliárd forintot biztosít a költség- vetés a munkanélküli-járadékok, -segélyek és a költségvetési területek munkaadói'járulékainak fizetésére. Jövőre a még nagyobb költségvetési teher miatt m;n- denképpen fontolóra veszik a munkanélküli-járadék fizetési idejének csökkentését, illetve az 5 plusz I százalékos járulék emelését. ENSZ-BIZTOSÍTÉKOT KÉRNEK A HAZATELEPÜLÉSHEZ A menekültek tervezett hazatelepítéséhez biztosítékot vár az ENSZ-től a hor- vát kormány — mondotta kedden újságíróknak a horvátországi Baranya illetékes helyettes kormánybiztosa, aki a hazatelepítési akcióról korábban közzétett hírek pontosítása végett tartott sajtótájékoztatót Pécsett. Elmondta, hogy a horvát kormány baranyai hivatala levelet küldött a Baranyában állomásozó ENSZ-erők parancsnokának, amelyben garanciát kér a biztonságos hazatelepülésre. A levél másolatát elküldték New Yorkba Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárnak, valamint Sadako Ogata asszonynak, az ENSZ menekültügyi főbiztosának is. A tíz drávaszögi faluba — Torjánc, Üjbezdán, Petárda, Lőcs, Bellye, Metsző. Kopács. Várdaróc, Laskó és Albertfalva — biztonsági okok miatt tömeges hazatérést terveznek. mert a helyettes kormánybiztos szerint tartani lehet a betelepült szerbek fegyveres atrocitásától. Az akció sikerét szolgálja az a körülmény is, hogy Baranyában gyorsabb ütemben folytatják a szerbek lefegyverzését, mint másutt. A hazatelepülés időszerűségét indokolja, hogy — mezőgazdasági terület lévén — el kell kezdeni az őszi mezőgazdasági munkákat, amiben máf így i* óriási elmaradások vannak. Példaként említette, hogy a legtöbb környékbeli faluban már csak hetente egyszer lehet kenyeret kapni. Ha némi késéssel is, de a tanévet is már otthon szeretnék elkezdeni. A hazatelepítés szervezését már elkezdték: minden menekült családhoz eljuttattak egy kérdőívet arról, hajlandók-e hazatelepülni, hiszen ez csak önkéntes alapon lehetséges. Előzetes becslések szerint mintegy ötezer ember térhetne majd haza otthonába. REKLÁMRENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA Könnyű kibúvót lelni Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője szerint az év vége felé várható a belkereskedelmi törvény reklámozással kapcsolatos rendelkezéseinek módosítása. A törvény még ma is az 1978-as állapotoknak megfelelően működik, így nem alkalmazkodik az azóta jelentősen megváltozott piaci viszonyokhoz. Az intézkedések szerint tilos a szeszes ital és dohányáru fogyasztására ösztönző reklámozás. Ennek ellenére a város számos pontján és az újságokban is megjelentek a cigarettareklámok. A törvény módosítására két lehetőség van: oldani, megszüntetni a korlátozást, vagy szigorúbb megtorló intézkedéseket hozni, hiszen szabálysértés esetén a jelenlegi bírság mindösz- sze 3000 forint. Azt, hogy milyen irányú változás várható, még egyelőre nem lehet tudni. A joganyagot folyamatosan vizsgálják a szakemberek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleménye és törekvései szerint érvényt kell szerezni a jelenleg hatályos törvénynek. Azonban a főfelügyelőség szerint a törvény értelmezése is érdekektől függően változhat. Nehéz azt eldönteni, hogy melyik reklám ösztönzi fogyasztásra a vásárlókat, és melyik nem. A törvény meghatároz kivételeket is, melyek nemzetközi sporteseményeken, üzletek belterületén stb. engedélyezik e javak egyébként tiltott hirdetéseinek elhelyezését, így viszonylag könnyű megtalálni a kibúvókat. Garamszegi - Gábor, a Philip Morris vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta, a dohányáruknál készek a kompromisszumra. A reklámokat csak felnőttek által olvasott sajtóban helyeznék el, a televízió és a rádió nyilvánosságát is mellőznék. Így a szabad akaratukból nem dohányzókat továbbra sem ösztönöznék arra, hogy most kezdjenek el hódolni ennek a szenvedélynek. A plakátokon látható a Philip Morris által elhelyezett cigarettahirdetések célja egy új termékimage- kialakítása. ami ellen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek egyelőre nem volt kifogása. SZftdaa.3 E lehetőségekkel is számolni kell Törvény van, pénz nincs KEDVEZŐ MÉRLEGPOZÍCIÓ Fogytak az államkötvények