Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

Külvárosi „hepiend" 4 TJfMnn bevallással van némi gu­banc. És rábukkantak a kétballábas ügyfelek is, akik befizettek a követke­ző tanfolyamra. Amihez nincs kocsi. Szóval sürgősen pénzre volt szükség. Megbékíteni az APEH-et, kártalanítani az úrvezetőket, a napi há­romszor nyolc karéj ke­nyérről már nem is beszél­ve. Lehet, hogy pontatlanul idézek: ahol a baj, ott a segítség. És az is igaz, a környéknek van egy bele­való papja, aki nemcsak igét hirdet és bölcs intel­meket oszt, hanem törődik a nyája sorsával is. A dologhoz az is hozzá­tartozik, ha Feri tartozik is az APEH-nek, Ibi az egy­háznak szánt támogatást mindenkor befizette, s a hat gyerek közül a három nagyobbik rendszeresen jár templomba. hitoktatásra Nyilván ez késztette a tisz- teletes urat arra a döntés­re, hogy a presbiterekkel egyetértésben segít a baj­ba jutott családon. Kamat­mentes kölcsönt adtak Fe­rinek egy kocsira. Feri tanult az esetből. Megnyitotta a betonkeri- tést, bejáratot csinált az udvarra. És cascót is kö­tött. Mert hogy az ördög nem alszik. Ibi is megnyugodhatott, lesz kenyér a srácoknak. Vidáman, dúdolgatva mos főz a rengeteg gyerekre, s bizonygatja a feleségem­nek: Lásd, beigazolódott, amit az írás mond. Aki megteremtette, annak gondja is van a mezők li­liomára. ez rr a A«- Jf rzz Sí-. f / Érd: 399 Ft/m2 REKLÁMÁRTÓL PAULÓ 'öZÖi í ME Cl--------- ----------­Nagyk őrös: FANTÁZIA Rt, Szabadság tér 9. Pilisvörösvár: LA-ÁSTEXT.ÜZlET,FÓU.V29. Ráckeve: TÜZÉP, Shifting! U Sült,sáp: CSABA László, Pesti u.27, Szentendre: „MINDÉNT ITT' üzlet, Szent l.u.24. Szolt: SZŐNYEGBŐL t, Parku.t. Törökbálint: VE GYES Iparcikk, Munkácsy u.23* \ áo: V«SAZÍ LATO. Deákváritóút! 3, Albertirsa: : AkASTEXT BOLT. Pesti u.53. Alsónémcdi: RUr-ÁZAT Bo!'..Fo, 38. Bialorbágy: MŰSZÁK I Boll. Ba’css Q.u.2. Cegléd: DISZKONT Áruház, Vörösmarty léc 16. Dabas: LAKÁSTExT BOLT. Bátho? V.u.3, BUT OR H ÁZ , K o ss u-h j. 47 3, Dunaharaszti: ár. Diói . Fehér. Kiskunlacháza: a : ? 0. FA i AZIA Rt. Március 1 5.tér 17* Monoi: KÁRPITOS Ocsa: ZÉ.OLiT ű I M PORTOK: 1*1 t SÍ-KÉR Kfl. ereskeilöinkiiek; Tel.: (72 ) 71-921, 71-032 Oktatási tájékoztató! A Pest Megyei Kereskedők Szövetsége szeptembertől újra indítja szakképesítést nyújtó tanfolyamait Általános iskolát végzettek számára: ABC-áruházi eladói, vendéglátó eladói, hulladékgyűjtői, szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy ennél magasabb képesítéssel rendelkezőknek: kereskedelmibolt-vezetői, vendéglátóüzlet-vezetői szakmákban. A képzés időtartama: 4 hónap. Elméleti, szakmai és vállalkozói tantárgyak oktatása, valamint gyakorlati oktatás. Tandíj: 20 000 Ft, KISOSZ-tagoknak 16 500 Ft. Tanfolyamot szerveznek Budapesten, a Belvárosban, továbbá kellő számú jelentkező esetében, a megyében, Cegléden is. Jelentkezni lehet a Pest Megyei Kereskedők Szövetségénél (volt KISOSZ), személyesen munkanapokon 8 és 16.30 óra között, cím: Budapest XI., Tétényi út 100/C, telefon: 161-0057 vagy levélben: Budapest 112, Pf.: 356. 1502. (—gyé—) Kinek ketyeg a vízóra? (Folytatás az l. oldalról.) Vagyis, ha sikerül egyez­ségre jutni, úgy megoldha­tó a leolvasás kérdése! CEGLÉDEN a Pest Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat kirendeltségén Soltész Ferenc üzemmér- nökségvezető-helyettes el­mondta, hogy Cegléden az önkormányzat nem nyújt anyagi támogatást a víz­órák felszereléséhez, így mindenki a saját költségén gondoskodhat erről. Ök ezt követően veszik át a víz­órákat. A társasházaknál már egyéni leolvasás tör­ténik; ez így tisztább, mert senki nem tudta pon­tosan, mennyi vizet fo­gyaszt. A leolvasás — a díjbeszedéshez hasonlóan — havonta történik. GÖDÖLLŐN is a reáli­sabb és igazságosabb víz­díjszámlázás érdekében mind többen szereltetnek fel lakásukban vízfogyasz­tást mérő órát. Az önkor­mányzat, kimondottan erre a célra ugyan nem nyújt támogatást, ám a nehéz anyagi körülmények között élők — akiknek gondot okozhat a vízóra kifizetése — mint annyi más esetben, ezúttal is kérhetnek szociá­lis segélyt. Amennyiben igényük jogos és indokolt, számíthatnak támogatásra. MONORON is indultak már próbálkozások a lakó- közösségek részéről, hogy ne átalányban kelljen fi­zetniük a vízfogyasztást, hanem lakásonként mérő­óra mutassa a tényleges adatot. A KÖVÁL Rt.-hez, amely az önkormányzattal kötött szerződés alapján üzemeltetője és gondozója a tömblakásoknak, ugyan­csak érkezett már több la­kó által írt kérelem. Ta­kács Endrével, a részvény- társaság ügyvezető igazga­tójával beszélgetve a té­máról, kiderült, hogy víz­óra-elhelyezés ürügyén mi­csoda kusza helyzet állt elő a városban. Az önkormányzat, amely kezdetben elzárkózott, most már nem ezt teszi — vi­szont egyelőre nem is segít, nem járul hozzá a vízórák lakásonkénti felszerelésé­hez, a PVCSV pedig olyan szabályokat állít, amelyek meglehetősen furcsák, és még inkább bonyolítják a helyzetet. A száznál több lakás — amely a KÖVÁL Rt. fenn­hatósága alá tartozik — la­kói egyelőre csak állnak es várnak, hátha ésszerűen lép valaki. A Mátyás király utca sarkán lévő 12 lakásos tömb lakói azonban na­gyon akarják a változást, s alighanem őí^ lesznek a kísérleti alanyok. Ha ott sikerül megoldani a dolgot, megtörténik az áttörés. 7’a- kács Endre szerint azonban az önkormányzatnak min­denképpen változtatnia kell álláspontján. A saját jól felfogott érdekében is rá­kényszerül, hogy támogassa a lakókat. (Összeállította: Szabó, Kóbor, Pillér, Koblcncz) MÉG NEM BESZÉDTÉMR Egy törvénytervezet ürügyén Térségünkben, azaz itt, Kelet-Közép-Európában a néhány esztendeje kezdő­dött változások ismét fel­színre hoztak egy korábban is meglévő, de politikai, ideológiai megfontolások­ból tudomásul vett gondot. Nevezetesen azt, értvénye- sithető-e a nemzetek ön­rendelkezési joga, az em­beri és kisebbségi jogokkal összekapcsoltan. Különböző tárgyalások folynak az ügyben, ám itt is. ott is bőségesen akad­nak szélsőséges példák. Pe­dig a fejlődés, ami miatt a gazdasági fellendülés, a de­mokratikus átalakulás ér­tendő, csak akkor valósul­hat meg. ha e folyamatban a méltányossáp a vezérlő­elv, s nem a megkülönböz­tetés, A megkülönböztetés kínjai Az előkészítő munka hat-e azokra, akiknek ér­dekében mindez történik? Tudnak-e a tervekről, s ha igen. mi a véleményük ró­la? Ügy véltük, Pest me­gye jó néhány településén választ kaphatunk ezekre, hiszen sok helyütt élnek nemzetiségiek. szlovákok, horvátok, szerbek, svábok. Dunabogdányban tuda­kozódtunk, ahol a község közel háromezer lakosának fele németajkú. Az első anyakönyvi bejegyések sze­rint valamikor az 1420-as években telepedtek itt le nagyobb csoportban. Művelés alá vették a föl­det, kiváló gyümölcster­mesztéséről vált is­mertté a vidék. Többen még ma is emlékeznek ar­ra, hogy hajnalban miként indultak a hajók Becsbe a friss málnával, cseresznyé­vel megrakotlan. Aztán jöttek a téeszesítés, az ál­lamosítás. a kitelepítés esz­tendei A megkülönböztetés kínjai, hiszen felelőssé tet­tek embereket valamiért, amihez szeinély szerint nem sok közül volt. A bogdónyi örömzenekar Persze később változott a helyzet, enyhült valame­lyest, ha nem is a feledés, de a múlt része lett mind­ez. Az élet ment tovább, aki maradt, alkalmazko­dott. A hagyományok, szo­kások ápolására is lehető­ség nyílt, amit hol így, hol úgy oldottak meg. Dunabogdányban Horváth Imréné, a művelődési ház vezetője szerint ez a kul­turális tevékenységekben mutatkozott meg. Zenekar alakult vagy tíz esztendeje, ami mára ifjúsági, utánpót­láscsoporttal is büszkélked­het. Számos fellépésük volt itthon és külföldön, főleg Németországban. Három éve született meg a Dunabogdányi Németek Alapítványa, azzal a céllal, hogy segítse ' a német nyelv oktatását, a hagyo­mányőrzést. a cserekapcso­latok ápolását. A művelő­dési ház mindig tartott nyelvtanfolyamokat, ame­lyekre az utóbbi időben egyre többen jelentkeznek. A fiatalok — főleg azok, akik szakmunkásképző in­tézményekben tanultak to­vább — rájöttek, nem sza- ba elfelejteniük az otthon, az óvodában, általános is­kolában tanultakat. Na­gyobb eséllyel vállalhat­nak munkát a nyelvismeret birtokában, A német e so­kadik dialektusát — a svá­bot — jószerivel csak a2 idősebbek beszélik. S azok. akiknél otthon még ezen a nyelven folyik a szó. A gyerekek a családokban — ott is, ahol vegyesek a há­zasságok — elsősorban a mentalitást kapják örökül. Ami nem jobb. nem más az úgymond, hazainál, ta­lán annyiban különbözik, hogy a pontosság, a mun­ka szeretete, a kötelesség- tudat nagyobb szerepet kap benne. A művelődési ház­ban a helytörténeti gyűjte­mény vázolja fel a múltat, a régi szokásokat. Bárki betérhet, megtekintheti. Vitatkozzanak a politikusok A készülő törvényről, Horváth Imréné véleménye szerint nem sokan tudnak a községben. Ha valaki felhívná rá az érintettek figyelmét, talán beszédté­ma lenne. Általában nem kap különösebb hangsúlyt, melyik család nemzetiségi, melyik nem. Valószínű, ez abból gyökeredzik, amikor jobb volt úgy, hogy nem hivatkoztak rá. Az új hely­zet pedig, amikor pedig adottak a lehetőségek, s él­hetnek vele — még nem ivódott be a tudatukba. Talán később ez is kiala­kul. Egy példa persze még még nem jogosít fel az ál­talánosításra. Jelzésértéke azért van. S eszerint a nemzetiségieket egyelőre nem foglalkoztatja a tör­vénytervezet. ’A vitákat, tárgyalásokat a politiku­sokra s képviselőkre bíz­zák. S majd meglátják, milyen hatással lesz ez a további életükre. J. Sz. I. Nem ok nélkül tartja a mondás: a szegény embert áz ág is húzza. Feri — át- ellenben szomszédom — oktató volt egy gépkocsi­vezető-iskolánál, amely feloszlott. Következésképp Feri elsők között élhette meg a munkanélküliséget. Lévén, hogy nem olyan fajta, aki könnyen feladja, no meg hal gyereknek kell a kenyeret nap mint nap megszegni, a spórolt pén­zéből és némi rokoni köl­csönökből vett egy lerob­bant Ladát. Kipofozta, át­alakította, majd kiváltotta az ipart, kétballábasokat okítgat gépkocsit vezetni. A magas betonkerítésen nincs bejárat az udvarra, amiért is a kocsi az utcán parkolt. Okkal írom múlt időben, mivel a vén jár­gányt a minap éjszaka el- kötötték. Azon a reggelen arra éb­redtünk, hogy két rendőr­ségi autó vesztegel a szom­szédok előtt. Nyomokat ke­restek. Nyom semmi, a yard továbbállt. Ibi, a Fe­ri felesége, kezét tördelte. Mint kiderült, a Lada nem volt biztosítva. Feri csití­totta Ibit, meg a két ikret, Vincét és Marcit. — Ne bőgjetek, majd csak lesz valahogy. Kocsi nem tűn­het csak úgy el, a rend­őrök megtalálják. Feri optimizmusa nem Igazolódott, a Ladát azóta sem találta meg a rendőr­ség. Meglelte viszont az APEH Ferit. A tavalyi adó­ben az is kiderül, a száz­éves fennállását ünneplő Waghäusi Tűzoltó Egyesü­let egy új tűzoltókocsit és új felszerelést kap „szüle­tésnapi” ajándékként a waghäusi elöljáróságtól. A lecserélésre kerülő, de még sokáig életképes Opel tűz­oltókocsit és a hozzá tar­tozó teljes felszerelést a szigetújfaluiak „öröklik Szóval nem hiába sült a sváb hurka a Duna-parti csillagos estéken, bár távol áll tőlem ezzel azt sugall­ni, hogy a vendéglátók rút számítással rakták a hur­kát a tányérba, s öntöget- ték a jó magyar bort a né­metek poharaiba. Különben is, ahogy Var­ga Józsefet Ismerem, ő egy tűzoltókocsinál többet sze­retne. Nevezetesen becsalni a német tőkét a szigetre. S ennek érdekében valóban nem . árt egy-két birkát, malacot feláldozni a köz­ségi érdekek oltárán. A közavondás is úgy tartja: a cél szentesíti az eszközt. (—tula gyé—) Szüle f és napi tűzoiióaufá Kamatozó barátság programot állítottak össze. Volt ebben kalocsai és dömsödi kirándulás autó­busszal, a szigetszentmár- toni és dunaújvárosi Du- na-szakaszt pedig hajóról mutatták meg a vendégek­nek. A magyar borok mi­nőségét a szigetcsépi és a hajósi borpincékben kós­tolták meg a német sógo­rok, a lakomák közti szü­netekben pedig a tűzoltók mérték össze tudásukat, va­lamint sor került a foei- csapatok vetélkedőjére is. Mit nyer ebből Újfalu, mire jó ez a nagy eszem- iszom barátság? „A barát­ság kedvéért" — vágja rá Varga József polgármester. Csakhogy beszélgetés köz­Magyar és német zászló lengett egymás mellett na­pokon keresztül a szigetuj- falui polgármesteri hivatal portálja felett, már ameny- nyire lengésre képes bármi is e rekkenő hőségben. A német zászló annak okán lett kitűzve, hogy ven­dégek érkeztek a Baden- Württemberg tartomány- beli Waghausenből. Az ot­tani tűzoltóegyesület és az Old Boy néven ismert fut­ballcsapat tagjai. A vendégek elszállásolá­sát és ellátását a lakosság vállalta magára, a progra­mokat az önkormányzat szervezte. Mindjárt az ele­jén egy jól sikerült Anna- bálon rophatták a polkát a waghäuseni vendégek, s a magyar gasztronómia olyan Ínyencségeivel köthettek Ismeretséget, mint a mar- halábszárpörkölt, a birka­paprikás vagy a szigeti ha­lászlé. És mert nemcsak a ha­sának él az ember, a há­zigazdák látványos úti

Next

/
Thumbnails
Contents