Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
Szőkébb pátriánk ékessége a megyénket átszelő kék szalag. Honfitársat és idegent vonzó, üdítő Dunánk a korok tanúja (Vimota Károly felvétele) Ä közelgő világkiállítás, a ' Duna—Majna—Rajna-csa- i torna őszi megnyitása vár- : hatóan fellendíti a vízi tű- ' rázást. Különösen várható ] ez a motorcsónakosak és a ' yachttulajdonosok körében : — vélik a Közép-Duna-vidé- 1 ki Intéző Bizottság elnökségének pénteki ülésére készült jelentés fogalmazói, s Ámbár a dokumentum sorai között helyet kaptak 1 azok az aggodalmak is, me- ; lyek a mindinkább pénz- i felenné váló hazai sportvi- 'lúgot nyomasztják. Nehezí- • tik a dolgok áttekintését, a hatékony intézkedéseket a i Dunakanyar e társadalmi ' szervezetének átmeneti kö- '■ rülményei is. 1 , i VÁLTOZIK A KDIB \ A legutóbbi tanácskozó- ' son azt hallottuk, hogy a \ Csepel-sziget, a Kis-Duna környéke, Ráckeve városának képviselői kiválnak ‘ majd a KDIB keretei közül, mert az önkormányzati tör- 1 vény rendelkezései szerint a nem kiemelt idegenfor- ] galmi körzetek turizmussal, idegenforgalmi fejlesz- ; léssel kapcsolatos ügyeiben ] ezután a főváros és a me- i gyei önkormányzatok lesz- . nek a partnereik. Csakhogy ] ettől esetleg meg is változ- : hat a regionális testület el- i nevezése. Kérdés, hogy mi- ; vé, hisz ha ismét Dunaka- ; ■nyár Intéző Bizottságnak < hívják majd, ez a cím sem ( lesz egészen pontos. Az Esz- . tergomig terjedő körzet j mellé ugyanis még mindig . oda csatlakoznak a Börzsöny települései, noha ott i a Börzsöny Baráti Társaság is szervező erővé vált az el- ] múlt években. , Visszakereshető adatok szerint az Országos Idegen- 1 forgalmi _ Tanács támogatásával 1957. július 10-én ; alakult meg a Dunakanyar • Intéző Bizottság, s a megyei kezdeményezéshez csatlakoztak a már említett szomszédos régiók. A KDIB a ráckevei térség csatlakozásával 1981-ben vált még nagyabb területet átfogó testületté, ahová rendszerint delegálták a tagokat a körzetek területi SZÉTTÁRT KAROK, BESZÉDES NÉMASÁG Szakszervezeti üzemzavarok Nehéz ma pontos képet alkotni a munkavállalók szakszervezetekbe vetett bizalmáról, noha éppen ott található ma a legnagyobb szervezett tagság. Mi ennek az oka, milyen a hangulat lent a végeken — kíváncsiskodtam Tápiósze- lén, a KODA Rt. szakszervezeténél. A sajtóból leginkább az látható, hogy a vég nélküli vagyonviták, a régi szak- szervezetek múltja, az új, de még „birtokon kívül lévő” szakszervezeti csoportok nem titkolt pártpolitikai elkötelezettsége miatt sokan a szakszervezeti vezetőségeket ugyanolyan marakodó elitcsoportoknak tartják, mint a pártok többségét védelemre szorulókból állunk. — Miért baj az? Legalább egyszínübbek az érdekek, könnyebb az eligazodás. A jelenséget akár megtisztulási folyamatként is fel lehet fogni — tűnődtem hangosan. — Az igaz. Csakhogy mi a fenének a szakszervezeti tagság, ha egyszer nincs semmi megkülönböztetés a kívülállókhoz képest — replikázott Juhász József, szakszervezeti bizalmi. AZ UTCA TÚLOLDALÁN SZEMBEN A TULAJJAL — Elkeserítő az a hatalmi harc ami fent folyik, miközben mi itt lent semmiféle támogatást nem kapunk! Egyedül állunk szemben a munkaadóval, ahogyan egykor proletár a tőkéssel! — fakadt ki mindjárt a hangulatot firtató kérdésemre, Naggyőr Lajos, a szakszervezeti bizottság elnöke, gépkocsivezető. — Arra is gondoltunk már, hogy új nevet kellene választani nemcsak itt helyben! De mit ér az, ha nincs kapcsolódás a felső szinthez, ahol a törvényeket hozzák? Akkor beleszólásunk is alig van saját ügyeinkbe! — El akarják nyomni a munkavállalókat, egymással szembeállítani — csatlakozott sommás véleményével Tóth Béla, aki funkciója szerint szb-titkár, amúgy hegesztő művezető. — A magamfajta középvezetők meg a magasabban lévők például nem véletlenül maradtak ki a szak- szervezetből. Kizárólag a A beszélgetés során lassan hámozódott ki ennek a problémának a valódi gyökere. Miszerint a jóléti alapot az egykori KGYV gyáregységéből önálló részvénytársasággá alakított üzem továbbra is képezi, de minden dolgozót figyelembe véve. Az elosztás egészen a tavalyi évig hagyományosan szakszervezeti előjog volt. Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben a három és fél száz munkásnak csak mintegy 60 százaléka maradt meg tagnak. — Megkülönböztetést nem tettünk, előnyös helyzetbe senkit sem hoztunk, de mégis mi adtunk valamit — jellemezte a helyzetet Naggyőr Lajos. Ám egy alkalommal robbant a bomba: valaki nem kapott segélyt, emiatt háborgott. Az rt. vezetése egy segélyezőbizottságot akart felállítani, persze az szb részvételével. De ki legyen még benne? Az igazgató majd kijelöli ? Végül maradt minden a régiben, a bizottság az elosztó, csak éppen nem a saját nevében. Egy „anonim” társulatba pedig miért lenne érdemes belépni ? — Nem az üdülőjegy meg a segély a lényeg — mondta ismét Naggyőr Lajos, az elnök — sokkal inkább az, hogy év elején 15 százaA TÖRVÉNY SZERINT Csáti Sándor, az intéző- bizottság tagja a május 22-i ülésen fejtette ki azt a nézetét, hogy a Duna üdülőkörzet egységes, szakaszait nem lehet elválasztani. Együtt kellene kezelni a közelgő világkiállítás dolgát, a dunai hajózás ügyét, s reményét fejezte ki, hogy a Pest megyei önkormányzatnál megalakuló idegen- forgalmi albizottság az eddigiekhez hasonló jelentőséget tulajdonít majd a ráckeve—soroksári térség gondjainak. Dr. Sághy Vilmos elnök ugyanezen az ülésen fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy az említett körzet kiemeltté nyilvánítása elhúzódott. Akkor közölte azt a szándékot is. hogy a nyár végi ülést mintegy búcsúzásként Ráckevén tartják majd. Ekkor nemcsak megköszönik a testületben végzett munkát, hanem elkészítik a tSrületfejlesztés eddigi mérlegét, s összefoglalják a térség jövőjére vonatkozó javaslatokat. Az úgynevezett IFA-ke- retből az idén 25 millió forint támogatást osztott szét a KDIB. Ebből például a Drégelyvár romkonzerválására 3 millió, a váci várhoz ugyanennyi, a visegrádi fellegvárhoz 6 millió forint jutott. Két és fél millió forintot kapott Királyrét. Kö4 i JfíAnn KÉK MEZŐBEN BA FARKAS Az inárcsiak sem közömbösek Á napokban lezajlott testületi ülésen az inárcsi községatyák a településrendezési terv végrehajtását tárgyalták, ennek kapcsán hangzott el az a mondat: az anyagi gondok növekedésének függvényében erősen csökkent a lakosság érdeklődése minden közérdekű probléma iránt, Inárcs egyre passzívabb. Telkeseket toboroznak? Aztán a vitatkozás során ennek az ellenkezőjét tapasztaltam egy-egy döntés előtt. Álláspontjuk alátámasztásául a képviselők rendre választóik igényeire hivatkoztak. Inárcs rendezési tervének felülvizsgálatával utoljára tavaly ősszel foglalkozott a testület, akkor oiyan határozat született, hogy hallgattassák meg a lakosság, s ennek alapján döntsenek. Ez megtörtént, a beérkező javaslatok döntő része szükségesnek tartja a Hunyadi és Gagarin utcák meghosszabbítását, és az Inárcs—Kakucs közti, még beépítetlen rész beépítését is, hogy ezáltal megszűnjön a Napsugár utcai település- rész. valamint az új iskola látszólagos elszigetelődése az inárcsi belterülettől. A szóban forgó terület a Március 21. Mgtsz tulajdonát képezi, ők viszont kinyilvánították parcellázási szándékukat, 200 ezer forint körüli irányárat jelöltek meg a 100 négyzetméteres telkekért. Inárcson az utóbbi tíz évben sok ház épült, mondhatnánk azt is, aki akart, az felépítette a saját tanyáját. Nem véletlen tehát az a testületi vélemény, miszerint helyben nem nagy kereslet lesz a telkekre. Dr. Krenkó József polgármester szerint a pesti emberek érdeklődését kell felkelteni, hisz azáltal, hogy elkészült a lehajtó út az M5-ről, mindössze 20 percre csökkent a Pest—Inárcs közti távolság időben. Inárcs jelenleg 3 ezer 800 lelket számlál. A polgármesteri ,kalkulus alapján az 5-6 ezer lélek volna az ideális. Ahhoz viszont, hogy más égtájról ide csábítsák az embereket, nemcsak telek kell, hanem kedvező körülmények is. Ennek tekintetbe vételével nem gondolkozhatnak iparban, az iparmentes jelleggel akarnak tartalmat adni a pihenőfalu megjelölésnek. (így lesz feltüntetve a prospektusokban.) Itt persze nem arról van szó, hogy minden termelőtevékenységet száműznek a községből. A környezetre káros, poros, zajos üzemek létesítését nem támogatják. aktív címervita Hogy mennyire nem passzív a lakosság, ha a községük rangjáról, hírnevéről van szó, azt ékesen bizonyítja az a buzgólkodás is. mely Inárcs címerének elkészítése körül zajlott. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem a községben élő neves helytörténész, Czagá- nyi László szavait: „A helység címerének, mint a lakosság által ismert és elfogadott, összetartozásukat és a helységhez való kötődésüket megtestesítő szimbólumnak minden egészségesen működő helyi társadalomban jelentősége van. A pajzson ábrázolt jelképek a helység történel- miségével lehetnek (vannak) célszerű kapcsolatban.” Érzelmek és kohézió Inárcsnak nem volt címere, de annál gazdagabb a történelme, volt miből választani szimbólumokat. Czagányi László hónapokig tanulmányozta a település és környéke múltját, s az így született tanulmány alapján Kállay István professzor, a jeles heraldikus indikációja nyomán a Heraldikai Művészeti Stúdió elkészítette a címertervet, amit az önkormányzat elfogadott. A címer hamarosan közkinccsé válik, rajta lesz a községi lobogón (amely hófehér, szélén arany rojtokkal) és a pecséten, a helyi sportolók mezein, még a könyvtári könyvek borítójára is felkerül. — Reméljük, ezzel is erősíteni fogjuk a meglévő és a majdani lakosság ösz- szetartozását, lakóhelyükhöz való kötődésüket, lokálpatriotizmusukat — mondotta dr. Krenkó József polgármester a testületi ülés végén. (—mfUula—) J lékos bérfejlesztés helyett 20 százalékot hajtottunk ki a vezetésből. Ez már nem semmi! — Ez igaz. De hány dolgozót tudtunk megvédeni, hogy ne kapja kézhez munkakönyvét? —• dobta fel a kérdést önmaga is felelősséget érezve Varga József bizalmi, villanyszerelő. — Fölléptünk, mire kerestek más kifogást. Megtanultunk félni. Nem merünk őszintén nyilatkozni, hiszen alig kiszámítható, hogy aki velünk szemben áll, hogyan reagál? Ráadásul vidéken vagyunk, ahol hiába megyünk át az utca túloldalára. Nincs se kft., se más munkahely. Itt a család, a ház, minden. MIBE SZAVAZZANAK? — A vidéki, úgynevezett „kétlaki” munkás mindig termelt a kertben, állatokat tenyésztett, kiegészítette a jövedelmét. — Nézze meg a piacot, hány csóró árulja ott kis portékáját, hogy most már a munkanélküli-segélyét egészítse ki valamivel. Oda nem érdemes termelni, legfeljebb saját fogyasztásra — válaszolt Juhász József, akivel a többiek is egyetértettek. Űjabb és újabb problémák sorjáztak szúmolatla- nul és fésületlenül. Ki fogja megkeresni a munkanélküli-segélyt. miért nem működik úgy az érdek- egyeztetés, mint a taxisblo- kúd idején? Noha azóta sokszor emeltek már árakat. Hol van Palotás? Lesz világkiállítás? Öt meg csak az érdekelte. Velünk viszont ki fog törődni? — S tudják mire szavaznak, ha jön a szakszervezeti választás? A tanácstalanul széttárt karok mellett némaság volt a sokatmondó válasz. Tóth Ferenc zel négymillió forintot utalnak át Szentendre önkormányzatának a Duna-parti sétány, a Péler-Pál templom előtti tér, a Bükkös-patak hídjának rendbetételére s más célokra. SOVÁNYABB PÉNZTÁRCÁVAL Összességében és vásárlóerejében is kevesebb most ez a pénz, ha azt nézzük, hogy az alapból például 1981-ben 27, 1982- ben 36, az 1989-ig növekvő összegek szerint ez utóbbi esztendőben 75 millió forinttal segíthetett évente a KDIB. Ezután mindig kevesebbet tudott adni. Itt és most, ez a testület kórképe. K. T. I. bizottságai, a helyi tanácsok, szervezetek. Felkérésre váltak rendszeres munkatárssá helybéli szakemberek. lokálpatrióták, a vidék szerelmesei, érte munkálkodni akaró személyiségek. A regionális jellegű testület szakbizottságai segítségével tárja fel a vidék idegenforgalmi kérdéseit, s tesz javaslatot fejlesztésre, a turizmus színvonalával összefüggő intézkedésekre. Az Idegenforgalmi Alapból támogat jónak ítélt helyi törekvéseket. Tagjai szakértő tanácsaikkal segítik a döntéseket. Ráckeve és térsége képviselői szeptemberig még együttműködnek a régi kollégákkal, később is ezt szerették volna. Ám a törvény az törvény, s azt sem lehet ma megmondani, hogy jövőre hogyan alakul, e szervezet sorsa. Tartalmi, szervezeti korrekcióit a kor változásai követelik meg. Műszakodnak a régiókéi Érzékeny búcsú Ráckevétól
