Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
R „KMGY KRLRNDELŐT Önmagukat keresve Július 4-ét a szövetkezeti mozgalom nemzetközi napjaként ünnepelték. A világ különböző pontjain hatszázmillió ember nevében hangzottak el megemlékezések. történeti összegzések. Hazánkban is. ahol a lakosság egy harmada, több mint hárommillió magyar állampolgár tagja valamelyik szövetkezetnek. A kereskedelem, a pénzügy, a lakásépítés és a mezőgazdaság területén közel hétezer szövetkezet működik — százezreknek ad munkát, megélhetést. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke szerint a hazai mezőgazda- sági szövetkezetek egy soha nem látott „nagy kaland” előtt állnak. Meg kell mutatniuk, hogy a régi köntöst levetve és igazodva a nemzetgazdaságon belül zajló változásokhoz, a nemzetközi piac kihívásaihoz, képesek megújulni. A szövetkezeti világnap alkalmából tartott, s a MOSZ által rendezett fogadáson agrár újságírók előtt elmondotta: jó száz évvel ezelőtt Németországban, éppen egy nagy gazdasági és politikai lépésváltás idején eresztett gyökeret a szövetkezeti mozgalom. Ma Magyarországon háromezer falu, település, lakosságának nagy része él a szövetkezeti munkából. Az új törvények pedig világosan mutatják az utat, amely megteremti a lehetőséget a mozgalom továbbélésének. Nem hallgatta el Nagy Tamás, azt sem, hogy az 1990—91-es év szinte a szakadék szélére sodorta a termelőszövetkezeteket, hiszen eredményeik mintegy 34 milliárd forinttal romlottak. Dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének a titkára az ünnep kapcsán tartott elnökségi ülésen szintén értékelte a jelent. — Napjainkban éles bírálatok érik a szövetkezeteket. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést, van-e erkölcsi alapunk az ünneplésre!? Jómagam úgy vélem, igen! Hiszen többségünk csupán résztvevője volt a társadalmi folyamatoknak, s csak kis részben formálója. Természetesen a pártállam korlátáit, az államosított szövetkezés béklyóit a mi lehetőségeinken belül széttörni nem lehetett. Mégis, a kínok, keservek. de kétségtelenül remények közepette születő-formálódó társadalmunkban is meg kell találni a helyünket ... Göncz Árpád írásos üdvözletében a következő gondolatokat fogalmazta meg: „A magyar szövetkezeti mozgalom átalakulásának és megújulásának napjait éljük... A mozgalom nehéz, pusztulással fenyegető időszakot vészelt át. Egyszerre volt eszköze és áldozata a magyar politikai közélet küzdelmeiket, amelyek gyakorta formáltak jelképet belőle-a pártállami évtizedek „kolhozjelképét” —, mit sem törődve azzal, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom maga is megsínylette azokat az évtizedeket, részben pedig a legnehezebb időszakokban is a demokrácia őrzője maradt, átmentve a civil társadalmi szerveződés csíráit jelenünkbe... Kívánom, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom megerősödve kerüljön ki tulajdon rendszerváltásának viharaiból és mind gazdasági súlyát, mind társadalmi szerepét tekintve, nemzetünk jövőjének erős pillére legyen”. — i. — ó. Lassan, de töretlenül TAKARÉKOSKODIK A MAGYAR, NEM AKAR ELADÓSODNI A korábbinál kisebb ütemben ugyan, de tovább nőttek májusban a lakossági megtakarítások — derül ki a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott végleges adataiból. Az ötödik hónap végén a pénzintézeteknél a megtakarítások bruttó összege 884 milliárd forint. Ez valamivel kevesebb az előzetesen számítottnál, de mintegy 7 milliárd forinttal meghaladja az áprilisi szintet. Elsősorban a bankban elhelyezett betétek összege növekedett gyorsan, szintjük elérte a 477,9 milliárd forintot. Áprilisban a bankbetétállomány 464,7 milliárd forintot tett ki. Ezen belül gyarapodott a deviza- betétállomány is, bár meglehetősen mérsékelt ütemben. Május végére a lakossági devizabetétek összege 137,8 milliárd forint volt. Áprilishoz viszonyítva több mint 1 milliárd forinttal bővült az állomány, ám márciust is figyelembe véve alig tapasztalható növekedés, ugyanis akkor a devizabetétek összege 137,6 milliárd forintot ért el. A pénzintézeti értékpapír-állomány 197,9 milliárd forintra növekedett. E téren tapasztalható a megtakarítások legstabilabb bővülése. A készpénzállomány csökkent áprilishoz viszonyítva, ebből májusban 208,2 milliárd forintot tartalékolt a lakosság. A nettó megtakarítások is növekedtek, mivel a lakosság továbbra is tartózkodik az eladósodástól. Legalábbis azok, akik tehetik, visszafizetik hiteleiket, és új hitelt csak kevesen vesznek fel. így a lakosság hitelállománya hónapok óta csökken, májusban már csak 179,1 milliárd forint volt. Ennek eredményeként a nettó megtakarítások 704,9 milliárd forintra emelkedtek, a májusi 695,4 milliárd forintról. ŐSZTŐL ÚZMG Tőkével és biztatással Az iparban és a kereskedelemben eddig végbemenő változások, s azok visszatükröződése az cgy-egy régióban élők vállalkozásaiban, kórképét adják a gazdaságpolitikai folyamatokban fellelhető visszásságoknak. Éppen a ki- scbb-nagyobb településeken tulajdont, vagy bérleményt szerzett vállalkozók a megmondhatói, még mindig nem sikerült olyan letisztult verseny-szemléletet meghonosítani, amely biztosítaná számunkra a hosszú távú talpon- maradást. A napokban éppen Szentendrén, a pártok házában megtartott fórumon — amelyet a Független Kisgazdapárt helyi szervezete rendezett — esett szó e kérdésekről. S arról, hogy a főváros közelsége, s az idegenforgalom mennyire adhatnak biztatást a vállalkozásokhoz. Megfeleltek Dragon Pál országgyűlési képviselő, valamint képviselőtársa, Pohankovits István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára a meghívott vendégekkel, köztük több önkormányzati vezetővel cseréltek gondolatot. Elhangzott, miszerint a szentendrei körzet területén havonta, a területileg illetékes ÁFÉSZ 1,4 millió forint bérleti díjat kasszíroz be, s ebből legalább harminc hivatali dolgozó fizetését oldja meg; ezáltal nem kényszerül a létszám leépítésére. Többen is elmondták, hogy az ÁFÉSZ- üzleteket, köztük az élelmiszerboltokat, a gyorsabb tőkemozgásnak köszönhetően a bérlők, a vállalkozók igénylik, keresik. Felvetődött, hogy a kereske-' delemben és a vendéglátó- iparban a jövőben nincs szükség a vállalatokra, s majd sor kerül minden 15 dolgozónál nagyobb létszámmal üzemeltetett egység privatizációjára. Bebizonyosodott ugyanis — éppen a két világháború közötti időszakban —, hogy a magántulajdonban lévő kereskedelmi és vendéglátó- ipari üzletek nagyszerűen megfeleltek rendeltetésüknek. A polgármesterek — közÉrvényben: 1992. július 7. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 147,57 150,37 r ' Ausztrál dollár 57.32 58,56 £ Belga frank (100) 247,97 252,63 f Dán korona 13,27 13,53 ? Finn márka 18,70 19,10 Francia frank 15,15 15,43 Görög drachma (100) 41,78 42,62 Holland forint 45,29 46,15 ír font 136,03 138,63 Japán jen (100) 62,05 63,25 Kanadai dollár 64,20 65,60 Kuvaiti dinár 266,92 272,42 Német márka 51,06 52,02 Norvég korona 13,03 13,27 Olazz líra (1000) 67,48 68,76 Osztrák schilling (100) 724,98 738,58 Portugál escudo (100) 61,06 62,16 Spanyol peseta (100) 80,73 82,25 Svájci frank 56,96 58,04 Svéd korona 14,12 14,38 USA-dollár 77,10 78,66 ECU (Közös Piac) 104,52 106,48 Csak az ára más Belga sajt Bajok vannak a magyar tejtermeléssel, kivált a tejből készült termékek Iránt csökkent a kereslet. A jelenség okát — elsősorban — a lakosság vásárlóerejének romlásában látják a szakértők. Ám mivel magyarázható, hogy rohamosan nő a francia tej és a holland sajt iránti kereslet? Amik — tudvalevőleg — jóvalta drágábbak. Az alábbi, kis családom mindennapjaiból kiragadott példa azt igazolja, nem mindig a minőségen múlik, hogy ki mit vesz meg. Nejem két doboz Ramek krémsajttal rukkolt elő tegnap, melyet 65 forintért kínáltak az egyik körúti csemegeüzletben. A belga Kraft cég mutatós terméke 140 grammot nyom, az íze alapján az összetétele azonos a mi Mackó sajtunkkal. Nejem és fiam úgy nézik a dobozt, mint egy mi- rákulumot. Mindkettő teli várakozással, mi más is lenne a vacsora, mint Ramek sajt? — Majd én elkészítem a szendvicseket — készség eskeddk álnoikul, amíg a társulat tévét néz, megkenek néhány kenyérszeletet — felét magyar Mackóval, felét Ramokkel. — Ez igen! Ez sajt! Micsoda íz, micsoda zamatok! Világosban van némi különbség a két sajt közt, a belga sajt sárgább. De sötétben, tévénézés közben érvényes a régi, bölcs mondás: sötétben minden tehén fekete. Viszont az ízt — ha van különbség — behunyt szemmel is megéreznék. De nem érezték. Tehát nincs. Különbség csak az árban van. A 140 grammos Ramek 64 forint, a 200 grammos Mackó 56 forint. Amihez még azt is jó tudni, a belga sajt eredetileg 110 forint volt. Az árengedményre az adott okot, hogy a doboz hátulján szerénykedő pecsét szerint a gyártók jótállása július 17-én lejár. Utána pedig — belga sajt ide, belga sajt oda — a magyar kereskedelem csak egyet tehet a kemény valutáért beszerzett csicsás sajttal: a szemétbe dobja. Mennyivel bölcsebb volna ezekből a pénzekből a magyar termelőket dotálni, nem rászoktatni, hanem leszoktatni a vevőt a drága, de semmivel sem jobb külföldi saj*t(ok)ról. (—gye—) tűk Adorján Istvánná, a leányfalui önkormányzat vezetője — azt hangoztatták, hogy a helyileg működtetett üzletekből származó nyereségnek a településen kell maradnia, ezáltal a helyi vállalkozásokat erősíthetik. A fórum résztvevői között voltak jogászok is, akik hangsúlyozták: aki az előprivatizáció keretében üzletet bérel, működtet, úgy az adott létesítményre a tulajdonjogot is megszerezheti. Kérdés viszont, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik a privatizáció során majd elvesztik állásukat? Vajon a munkanélküli-segélyből meg tudnak élni!? Túl alacsony Egy idős, hajdani tulajdonos azt a kérdést tette fel az államtitkárnak, mi lesz a volt ingatlanok, üzletek egykori tulajdonosainak a kártalanításával. A kisgazda képviselők menynyire érzik jogosnak, avagy jogtalannak a felkínált nevetségesen alacsony összegeket?! Ugyanis az állam például 7 millió forintért elad egy üzletet, vagy lakóépületet. s azért még havonta jókora bérleti díjat is kasszíroz!? Pohankovits István válaszában elmondta, megérti a panaszos aggályait, de nem a kisgazdákon múlott az in. gatlanoli esetében a kárpótlási díjak alsó és felső határának a törvényben rögzített elfogadása ... Egyébként az országban legalább 60 ezer ingatlan létezik, s közülük 20 ezer a városokban, míg a többi a kisebb-nagyobb településeken található. Felgyorsulhat Á fórumon megfogalmazódott az az észrevétel is, miszerint sok a hiszékeny vállalkozó, akik üzleti s nem kellően felkészült partnereiket felületesen választják meg. Számos példa bizonyítja, hogy az életképes vállalkozásokhoz tőke szükséges, s nem is kevés. Akik banki hitelek révén jutnak pénzhez, még vállalkozásuk kezdetén elmegy a kedvük, ha belegondolnak a 38-40 százalékos kamatterhekbe. Értesülések szerint — s ezt a fórum szakértő vendégei is hangoztatták —■; ősszel várható a lízing útján történő ingatlanszerzés, amely a privatizációs program felgyorsítását segítheti elő. A fórum végén Dragon Pál bejelentette, legközelebb a kárpótlással, a kárrendezéssel kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre, s vendégként majd dr. Sepsey Tamást, az Országos Kárpótlási Hivatal elnökét köszönthetik. Gyócsi László Egyeztetni kell Itthon adnak rajta túl — Idén, ha minden az elképzeléseink szerint történik, úgy — a csirke kivételével — hazánk 110 ezer tonnányi baromfit exportálhat. Sikerként lehet elkönyvelni, hogy a hazai termelők számára az Európai Közösség országaiban a piaci telítettség ellenére is adottak az értékesítési lehetőségek. Dr. Kállai Béla, a Baromfitermelők Országos Egyesületének az igazgatója mondotta mindezt. Majd szólt a hazai baromfiex- porlőrök kifogásairól, miszerint egyes baromfitermékeknél csökkent az export- lehetőség. — Szeretnénk elérni, hogy 1993-ban a Baromfi- termék Tanács kezelje a kvótapályázatokat. Idén a lefölözési kedvezményeket az EK-val történt megállapodás szerint Magyarországnak nyújtják, s ez elhangzott a közelmúltban a Magyar Gazdasági Kamarában tartott konzultáción is. Dr. Kállai szerint valamelyest bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon az esztendő második negyedévétől kezdődően az exportőröknek is folyamodniuk kell a kedvezményekért. A magyar pályázat időben megelőzi ugyan a EK-ét, de mivel nincs egyeztetés, így a baromfiexportőrök szerint az eladó és a vevő igazából nem talál egymásra. Dr. Kállai Béla elmondta: a csirketenyésztők termeltetési, tartási gondokkal nyűglődnek. Amíg jól ment a mezőgazdasági nagyüzemeknek, addig nem volt különösebb gond. hiszen a téeszek által a feldolgozók tfeló forgalmazott háztáji csirkékért a termelők ta- karmányköltség-támogatást élveztek. Jelenleg az úgynevezett regionális kisfel- dolgozók, a magán baromfí- vágóhidak kerülhetnek olyan előnyös helyzetbe, hogy export nem lévén, ők forgalmazzák az árut, de alapvetően csak belföldön, hiszen a szigorú közös piaci előírásoknak sem higiéniai, sem pedig minőségi, csomagolási szempontból nem tudnak megfelelni. Pest megyében a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet az egyik legjelentősebb csirketermelő. A szárnyasokat Hernádra, Budafokra, illetve a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó üzemeknek szállítják. A Baromfitermelők Országos Egyesületének az igazgatója tájékoztatást adott a pillanatnyi tojáshelyzetről is. Ezek szerint a jelenlegi négy-öt forintos tojásárak kedvezőek a fogyasztók számára. — A piacokat járva, s alapozva a naponta kapott termelői tájékoztatásokra elmondhatom, bőséges a kínálat! Az árak 3 forint 50 fillér és 6 forint között mozognak. Mivel exportra nincs idén lehetőség, így a belföldi piacon kell a tojáson túladni. A nemzetközi tojáspiacon ugyanis pillanatnyilag Hollandia számít egyeduralkodónak. Ha mégis lesz érdeklődés a magyar kínálat iránt, azokkal kisebb kereskedelmi kft.-k lépnek piacra. (gyócsi) *3#ífiiap 5
