Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
A barátság jegyében hasznot remélve ÉRDÉL YIEK PEST MEGYÉBEN 1 i Tegnap délelőtt, azaz július 7-én a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének székházában együttműködési megállapodást írtak alá a megyei Teszöv és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének vezető képviselői. Már több, mint két éve felvetődött az együttműködési szándék a két szervezet között; a Pest megyei és az erdélyi mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervezetek tevékenysége, szervezeti felépítése, termeléstechnológiája megismerése céljából. Á ttekin tik Amint azt dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Teszöv titkára az együttműködési megállapodás aláírását követően elmondotta, segíteni kívánják egyebek között az egymás közötti kereskedelmi tevékenységet, a különböző termelő- és szolgáltatóegységek kölcsönös egymásra találását. A két szervezet az érdekképviseleti körébe tartozó gazdálkodók részére közös tapasztalatcseréket szervez; lehetőség szerint közös bemutatókon, kiállításokon kívánják a jövőben lemérni elért eredményeiket. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének titkára bekapcsolódva a beszélgetésbe, szólt arról, hogy a jövőben a két megye mezőgazdasági dolgozóinak csereüdülietését is segíteni szeretnék. Támogatni fogják a különböző szakmai csoportok kölcsönös ismereteinek a bővítését, s a turisztikai jellegű látogatásokat. A megállapodást aláíró két fél képviselői évente áttekintik az oktatási, képzési lehetőségeket, s javaslatokat dolgoznak ki azok megvalósítására. A hagyományok ápolásán, a kölcsönös barátságon alapuló szakmai együttműködést kívánja szolgálni az úgynevezett „tastvérfalu”-kapcsolatok szervezése. Tervezik Az aláírt megállapodásban külön szerepel a kulturális, a népművészeti, a nemzetiségi kultúrák megismerése és elterjesztése. Tervezik helyi kulturális fórumok rendezését, közte népitánc-találkozókat, népművészeti kiállításokat. Mindkét fél vezetői kifejezték készségüket a szomszédos országokban élő magyarsággal való többoldalú együttműködésre, a hagyományok, a kulturális örökségek ápolására. s a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Zsúfolt programot állítottak össze a megyei Teszöv vezetői a Maros megyéből érkezett szakemberek számára, többek között megvitatták és keret- szerződés formájában aláírták egy leendő közös kft. alapító okiratát is. A Ma-Ro Kft.-ben, amelyet majd Marosvásárhelyen jegyeznek be, remélhetőleg még az idén 50-50 százalékban részesednek a kft. gazdasági eredményeiből a felek. Az 500 ezer lej törzstőkével létrehozandó vegyes vállalat kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet egyaránt végez, a közeljövőben tervezik Magyarországról élelmiszer-ipari termékek kivitelét a Pest megyében működő élelmiszer-ipari üzemekből, gazdasági társaságokból. A Ma-Ro Kft. alapvetően mezőgazdasági vegyes vállalat, ámde a mezőgazdasági üzemek számára oly fontos gépjavításokat, alkatrészeket is biztosítani kívánja. Szerény haszon mellett ugyan, de szükségesnek vélik műtrágya, növényvédő, illetve gyomirtó szerek forgalmazását is Maros megyében. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének titkára a megállapodás aláírása után érthető örömmel beszélt arról is, hogy a kft. ügyvezető igazgatójául azt a Ferenci Tibort jelölték, aki Debreceniben tanult az ottani agrártudományi egyetemen. (Ö az első, Magyarországon végzett agrár szakember, sokat várnak tőle.) Az RMGE-nek egyébként Maros megyében több mint 6 ezer tagja van, s az együttműködési megállapodás, remélhetően elősegíti majd a Románia-szerte szétzilált mezőgazdaság talpra állását. Felkészülhetnek Dr. Gyovai Pál. méltatva kölcsönös előnyökre irányuló megállapodásuk és a Ma-Rro Kft. megalapításának a jelentőségét, érdekességként megemlítette. hogy nem lehet különösebb akadálya egy autóbusz üzemeltetésének például Budapest és Maros- vásárhely között. Mivel Erdély ásványi anyagokban, köztük sóban rendkívül gazdag, így felkészülhetnek annak behozatalára, s minden bizonnyal keresett lehet majd a kovásznál posztó is a magyar- országi felhasználók körében. Gyócsi László A KISEBBSÉGEK VÉOPAJZSA AZ EURÓPAI KOZBECSÜLET LEGYEN Magyarországot nemzeti büszkeséggel töltheti el, az elmúlt diplomáciai nagyhét rangos nemzetközi eseményeinek sikere — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről tartott keddi sajtókonferenciáján. Jeszenszky Géza az elmúlt heti események közül kiemelte az EBEÉ-parla- ment tanácskozását, megemlítve. hogy a záró nyilatkozatban szinte szó szerint benne foglaltatnak olyan kérdések, amelyekre a magyar diplomácia korábban már több alkalommal is felhívta a figyelmet. Időszerű nemzetközi ügyeket érintve a külügyminiszter foglalkozott a szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos vitákkal. Előrebocsátotta, hogy nem kíván polémiába keveredni ez ügyben, ám úgy vélekedett, hogy a feszültségeket valójában nem a kisebbségek igényei keltették. Figyelmeztetett arra, hogy önkormányzat és demokrácia elválaszthatatlan, annak ellenére, hogy sokan hallani sem kívánnak az autonómiáról. Ilyen formán a konfliktusok igazi forrása az elégtelen demokráciában van. Ami pedig a többség és a kisebbség viszonyát illeti, a magyar diplomácia irányítója figyelR and S ajándék A Vakok Intézetében élő kisgyermekek számára az R and S Külkereskedelmi és Szolgáltató Kft. a közeljövőben 100 garnitúra evőeszközt ad át a kft. által képviselt Collini cég világhírű, egyedi színes evőeszközeiből. A left, a közelmúltban a Pető Intézetben nevelkedő gyermekek számára nyújtott hasonló ajándékcsomagot néhány hónappal ezelőtt. Az R and S. amely a Collini evőeszközök mellett a Lilien porcelánok és a Schott Christal poharakat gyártó cég vezérképviseletét is ellátja Magyarországon, feladatának tekinti, hogy támogassa a nehéz sorsú gyermekekkel foglalkozó intézményeket, intézeteket. meztetett arra, hogy a relatív fogalompar egyik elemét sem szabad túlhangsúlyozni. Célszerű megoldásnak látszik az arányos képviselet feltételeinek megteremtése. A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország nem kíván kizárólagos protek- torként fellépni a határokon túl élő magyarság védelmében, e helyett inkább — Kossuth szavaival élve — „az európai közbecsület védpajzsa” alá kívánja helyezni a kisebbségeket. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter érintette az osztrák vízumpolitika legújabb fejleményeit. Elmondta, hogy Bécs továbbra is kész a menekültek befogadására, ám mind Magyarország, mind Ausztria kénytelen különbséget tenni az elüldözöttek, politikai menekültek, illetve a gazdasági okok miatt otthonaikat elhagyók között, Budapest egyébként igyekszik összehangolni menekültpolitikáját Ausztriával. A két ország közösen keresi a megoldásokat; a lényeg azonban az lenne, hogv szűnjenek meg a migrációt kiváltó okok, mindenekelőtt egves népcsoportok kitelepítése. Elismerés Boross Péter belügyminiszter elismerésben és dicséretben részesítette a Százhalombatta térségében június 13-án bekövetkezett baleset kárelhárításában részt vevő tűzoltókat, a polgári védelem dolgozóit, rendőröket, határőröket, továbbá Százhalombatta város polgármesterét és az Országos Mentőszolgálat mentőorvosát. Az elismeréseket kedden délelőtt Kara Pál önkormányzati helyettes államtitkár adta át. ' Az állam irányító szerepe az ipar szerkezetátalakításában jelentősen lecsökkent, a struktúraváltás a pénzügyi és á piaci kényszer hatására kezdődött meg. Bár a kisvállalkozások száma rohamosan növekedett, és dinamikusan nőtt a külföldi tőkebeáramlás is, a válsághelyzetek súlyosbodtak. Az érintett vállalati kör önerőből nem képes a kibontakozásra, csak monetáris szabályozással a probléma már nem kezelhető, állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a kormánynak készített előterjesztése. A szaktárca véleménye szerint az államnak, mint tulajdonosnak, részt kell pállania a szerkezetváltásban. Ezt a kockázatok egy részének átvállalásával, a privatizálás előtti reorganizációval, új munkahelyek teremtésével, a válságjelenségek aktív kezelésével kell megvalósítani. Indokolatlan válságtér-: ségeknek nyilvánítani országrésznyi területeket, ugyanakkor célszerű a hanyatló és önerőből megújulásra képtelen kisebb körzetekre, a nemzetgazdasági érdekeket képviselő vállalatokra fordítani a figyelmet. El kell kerülni viszont az egyedi kezelést. Egyértelmű és egyszerű kritériumokat kell meghatározni a preferált térségek kiválasztására. A válságkezelés eszköz- rendszerének kialakítása már csaik azért is sürgető, XKM-koncepció a válság kezelésre Ha nem megy másként, avatkozzon be a kormányzat mert a csődtörvény hatálybalépése óta szaporodnak a felszámolások. Mindez nemzetgazdaságot megrendítő folyamatot is eredményezhet. A kormánynak ezt a csődöket kezelő monetáris eszközökkel is lassítania kell. Az IKM szerint lehetővé kell tenni, hogy a vállalatokat jelentősen terhelő tartozások csökkenjenek, esetleg azokat elengedjék. Szükséges az is, hogy a fejlesztéseket, a szerkezetváltást, a piacra lépés biztonságát új intézkedések is segítsék. A javaslat szerint abban a vállati körben, ahol a szerkezetváltást és a privatizációt az állami beruházáshoz kapcsolódó, nagy összegű állami alap- juttatás utáni járadékfizetési kötelezettség, vagy állami kölcsöntartozás akadályozza, megoldást jelenthet az adósság állami tőkerészesedéssé való átalakítása, illetőleg részbeni vagy teljes leírása. Az ipari tárca első lépésként kijelölte azokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek a már említett alapjuttatások, állami kölcsönök, hosszú lejáratú hitelek miatt kerültek nehéz helyzetbe. A vállalatokról az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyelőre nem ad bővebb információt. Bagó Eszter, a tárca ipar- fejlesztési főosztályvezetőhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta: 12 vállalatról van szó, ám ezek nevét egyelőre azért nem hozzáír nyilvánosságra, mert az súlyosan érintené e cégek üzleti érdekeit. E vállalatok iparpolitikai szempontból jelentősek, jövőjük van, önhibájukon kívül kerültek e körbe, ezért célszerű tartozásállományukat kormányzati beavatkozással rendezni. További érdeklődésre még annyit közölt a főosztályvezető-helyettes, hogy a listát akkor hozzák nyilvánosságra, ha a tárca koncepcióját megvitatta az Érdekegyeztető Tanács, amely e héten tárgyalja a témát, és megszületett az ezzel kapcsolatos kormányhatározat is, A szaktárca véleménye szerint a meg nem nevezett 12 cégein kívül további vállalatok is segítségre szorulnak, ezek sorsa azonban már most valamilyen módon rendezés alatt áll. Ilyen például a Dimag Rt., az Ózdi Kohászati Üzemek, a Csepel Autógyár, a Papíripari Vállalat, a Hungalu Rt. Emellett több olyan kisebb árbevételű ipari gazdálkodószervezet is megkülönböztetett figyelmet érdemel, amelyek a régió foglalkoztatáspolitikai Szempontjából, illetőleg nemzetbiztonsági érdekből fontosak. A felsorolt körben olyan döntés szükséges, amely módot ad a jelzett vállalatok működőképességének és likviditásának fenntartására, a már megkezdett vagy feltétlenül szükséges szerkezeti változások végrehajtására. A privatizáció eredményei A kormány megvitatta és jóváhagyta az Állami Vagyonügynökség elmúlt évi tevékenységéről szóló jelentést, Magyarországon 1991. január 1-jén 2244 vállalat volt állami tulajdonban, ebből 1897 tartozott az Állami Vagyonügynökséghez. Az állami tulajdon könyv szerinti értéke 1900 milliárd forint volt, ebből 1860 milLiárd forint értékű vagyon — vagyis az állami tulajdon 98 százaléka — került az Állami Vagyonügynökséghez. Az ÄVÜ tavaly összesen 191 állami vállalat társasággá történő átalakulását hagyta jóvá. E vállalatok mintegy 319 milliárd forint könyv szerinti és 424 milliárd forint átértékelt saját vagyonnal rendelkeztek. Az ÁVÜ-höz tartozó vállalatok 10,1 százaléka, Illetőleg a könyv szerinti érték 18,1 százaléka alakult át társasággá. Az év végén 636 állami vállalat átalakulás« volt folyamatban, e cégek saját vagyonának összege körülbelül 304 milliárd fo- rint. Az elmúlt év októberében indult meg az egyszerűsített, vállalati kezdeményezésű privatizáció. E program keretében 167 állami kisvállalat átalakulása kezdődött meg, húsznál pedig be is fejeződött az akció december 31-ig. Az átalakulások átlagos időigénye tavaly 3,8 hónap volt. A privatizáció eredményeként tavaly, az év végére 345 milliárd forint könyv szerinti értékű állami vagyon került társasági tulajdonba. Ennek legkevesebb 50 százaléka felett érvényesül a magántulajdonosi kontroll. Az 1900 milliárd forint állami tulajdonból 205 milliárd forintnyit értékesített az ÁVÜ, azaz a privatizáció mértéke 10,82 százalékos volt. TALAJTISZTÍTÁS A SZOMBATHELYI LAKTANYÁBAN A szombathelyi volt szovjet laktanya területén — az országban elsőként — megkezdték a vegyi tisztítást. Erre a célra ^7 millió forintot szán az önkormányzat, amiből tízmillió forintot a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott. A munkát az a tény sürgeti, hogy a talajban ötvenezer kiló benzin halmozódott fel kötött állapotban, nyolcezerkétszáz kilónyi pedig a talajvízen úszik és lassan eléri a közeli kutakat. Ezenkívül gázolaj is van a talajban. A szovjet katonák annak idején a fáradt gázolajat a nyílt árokba engedték. A szakemberek speciális kutak, szivattyúk, kádak segítségével távolít.iák el a szénhidrogén-származékokat a földből. A generál- kivitelező a Környezetgazdálkodási Intézet. A tisztítás befejezését szeptemberre tervezik. 3
