Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ •» iiiMŰi wwääÄWtfaSfiiöifl HELYI ADÓK PEST MEGYÉBEN INKÁBB HELVBEN, MINT A „NAGY KALAPBA” A gazdaság nehézségei — a magas infláció, a munka- nélküliség növekedése, a költségvetés és a lakosság egyaránt romló pénzügyi lehetőségei — mellett az önkormányzatok feladatai­nak megoldása, a polgárok­kal való teljes jogú elis­mertetése és megértetése ma még sok esetben szin­te megoldhatatlan erőfe­szítéseknek tűnik. A gazda­ságilag új alapokra helye­zett önkormányzatoknak a normatív állami támogatá­son, a személyi jövedelem- adón és a gépjárműadó át­engedett hányadán túl végeredményben két terü­leten van bevételszerzési lehetősége: a helyi adózta­tásnál, vállalkozási tevé­kenység folytatásánál. A helyi adókról szóló törvény keretjellege lehető­séget biztosít a helyi adók típusának és az adó mér­tékének a helyi viszonyok­hoz való legcélszerűbb igazításához. Természete­sen a lehetőségek másként jelennek meg a különböző nagyságrendű, adottságú és fejlettségi mutatójú önkor­mányzatoknál. Adót fizetni, adózni ugyan senki sem szeret, de ha már fizetési kényszerről van szó, szívesebben fizet­nek a polgárok szűkebb környezetük számára, mint a „nagy kalapba”. A helyi adó a központi adókhoz képest előnyösebben mű­ködhet a kisebb közössé­gekben, ahol az adók kive­tése és a mentességek meg­állapítása is egymást isme­rő polgárok előtt történik, Így a jogtalan kibújások az adófizetők érdekeit is sér­tik. Pest megyében az idén a 182 önkormányzat közül 103 vezetett be helyi adót. Az önkormányzatoknak le­hetőségük van arra, hogy — megtartva a helyi adóz­tatásra vonatkozó törvény kereteit — több jogcímen is adókötelezettséget álla­pítsanak meg. A helyi adót bevezető önkormányzatok közül egy adónemet 35, kettő adónemet 37, három adónemet 17, négy adóne­met 6, öt adónemet 7 és hat adónemet 1 önkor­mányzat vezetett be. Ezek az adatok valóban a sajátos helyzetek sokszí­nűségére engednek követ­keztetni. A bevezetett adó­nemek közül a legtöbb te­lepülésen az építményadó (69), majd a kommunális adó (65) bevezetésével él­tek, de jelentős az ipar­űzési adót bevezetők száma is (39). A helyi adókról szóló törvény az adók mértékét felső határos megszorítás­sal és mentességek megna- tározásával szabályozza. A mentességeknél az önkor­mányzatoknak a törvény­ben foglaltakon túlme­nően szinte korlátlan lene- tőségük van a kiszélesítés­re. Pest megye helyi adót megállapító önkormányza­tai — a központi kedvez­mények mellett — további mentességet, illetve ked­vezményt 43 480 adótételnél alkalmaztak. Ez nagyság­rendben eléri az adótételek 10 százalékát, tehát mu­tatja, hogy az önkormány­zatok éltek a helyismeretre alapozott kedvezményezés­sel. Természetesen az adatok nem véglegesek, hiszen az egyéni kérelmekre lefoly­tatott eljárásokkal tovább módosulhatnak. A helyi adókötelezettséget bevezető önkormányzatok felelőssé­ge igen nagy, hiszen a te­herviselő képesség megíté­lése a gyorsan változó kö­rülmények mellett rendkí­vül nehéz. A település lakosságának ellátása érdekében eseten­ként vállalni kell a nép­szerűtlen intézkedéseket is, nevezetesen, hogy az őket megválasztó polgárokat he­lyi adókötelességgel terhe­lik. A befolyt összegről az önkormányzatoknak tájé­koztatási kötelezettségük van a lakosság felé. Az Országgyűlés a mo­torizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a te­lepülési önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, Érvényben: 1992. július 6. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,77 149,57 Ausztrál dollár 57,81 59,05 Belga frank (100) 218,84 253,40 Dán korona 13,19 13,45 Finn márka 18,61 19,01 Francia frank 15,08 15,36 Görög drachma (100) 41,60 42,44 Holland forint 45,01 45,87 ír font 136,11 138,71 Japán jen (100) 62,07 63,27 Kanadai dollár 64,57 65,97 Kuvaiti dinár 268,60 274,10 Német márka 50,72 51,68 Norvég korona 12,94 13,18 Olasz líra (1000) 66,98 68,26 Osztrák schilling (100) 728,17 741,77 Portugál escudo (109) 61,42 62,52 Spanyol peseta (100) 81,01 82,59 Svájci frank 50,53 57,61 Svéd korona 14,04 14,30 USA-dollár 77,56 79,12 ECU (Közös Piac) 103,92 105,88 valamint a közúthálózat karbantartásához, bővíté­séhez szükséges források növelése érdekében tör­vényben rendelkezett a gépjárműadókról. Az adók megállapítási jogát a forgalmi engedé­lyekbe bejegyzett települé­sek önkormányzati hatósá­gai látják el. A Pénzügy­minisztérium a napokban végzi a törvény végrehaj­tási tapasztalatainak orszá­gos értékelését. A június 1- jei állapot szerint Pest me­gye adatai az alábbiak: be­vallott gépjárművek* szá­ma: 211 700 darab, kivetett gépjárműadó éves összege: 430 millió 973 ezer forint, befolyt összeg június 1-jéig: 193 millió 475 ezer forint. Az 1992. évre vonatkozó szabályzat szerint, az előző összegek 50 százaléka képe­zi az önkormányzatok be­vételét. Komáromi Gyula MEG­ÁLLAPODÁS Annak elősegítésére, hogy Pest megyében minél több pénzügyi dolgozó szerez­hessen felsőfokú képzett­séget, a napokban a Pénz­ügyi és Számviteli Főisko­la főigazgatója és a BM Pest Megyei TÁKISZ igaz­gatója együttműködési megállapodást kötöttek. A főiskola többek között vállalta, hogy a TÁKISZ által szervezett tanfolya­mokon, vezető- és pénz­ügyi továbbképzés formá­jában pénzügyi, számvite­li, elemzési, számítástech­nikai ismereteket nyújtó, azokat felújító és fejlesztő oktatási tevékenységet vé­gez. Várható, hogy — kel­lő számú jelentkező ese­tén — szeptemberben a fő­iskola kihelyezett felvételi előkészítő tanfolyamot in­dít. Az intenzív, egyéves tanfolyam elsősorban a költségvetési intézmények­ben, önkormányzatoknál dolgozó, középfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók részére je­lent segítséget a tanulmá­nyok megkezdésében. A jelentkezési feltételeket és a további információkat várhatóan augusztusban te­szik közzé. Pályásé Batkormányz&iok KELL A KIEGÉSZÍTÉS A Népjóléti Miniszté­rium felhívással fordult a települési önkormányza­tokhoz, hogy az ez évi ne­velési segélyre jóváhagyott pénzeszközeiket pályázat útján egészítsék ki. Jelent­kezhetett minden olyan te­lepülési önkormányzat, mely az idei költségvetési rendeletében kiskorúak rendkívüli és rendszeres nevelési segélyezésére pénz­eszközt biztosított. A felhívásra Pest megye valamennyi önkormányza­ta benyújtotta pályázatát. Ez igazolja, hogy az ön- kormányzatok éves költ­ségvetésében erre a célra tervezett keret központi ki­egészítésre szorul. Megyénkben a családi pótlékra jogosultak száma meghaladja a 224 ezer főt. A pályázható összeget ez a létszám alapvetően meg­határozta, így Pest me­gyére 226 millió foi’int ju­tott, amelyből — a közzé­tett feltételekkel behatá- roltan — csak 211 millió forintot igényelhettek a te­lepülések. A felmérések szerint a tényleges szük­séglet ennek kétszerese volt. RENDSZÁMCSERE Július elsejével a „Z” betűjelű rendszámtáblát a Pest megyei lakosok a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság igazgatásrendé­szeti osztályán, valamint a határátkelőhelyeken mű­ködő vám- és pénzügyőr­ségeken igényelhetik. De kizárólag a külföldre szállí­tandó, belföldön vásárolt, illetve belföldi tulajdonú és külföldi letelepedési céllal kiszállítandó gépjárműre kérhető. A külföldi által Magyar- országon vásárolt gépjár­műnél igazolni kell a gép­jármű megvásárlásához szükséges pénzösszeg for­rását, mely lehet: a ma­gyar munkáltató jövedel­mének igazolása, a valuta­beváltási dokumentum, il­letve a jogerős hagyatéki végzés és az ajándékozási szerződés. Ez utóbbi esetben devi­zahatósági engedélyt is csa­tolni kell. A kitelepítési céllal kiszállítandó gépjár­műhöz a vám- és pénzügy- őrség által jóváhagyott „Ki­viteli árunyilatkozatot” kell mellékelni. Az ügyfélfogadás helye és ideje: Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság, ügyfél- szolgálati iroda (Budapest, VI., Csengeri u. 43.). H.: 8— 18-ig; sz.: 8—12-ig. MAGAS A MÉRCE Emberek a számok mögött A „régiek”, akik azon­ban nem feltétlenül idő­sek, a közelmúltban meg­hitt ünnepségen emlékez­tek a TÁKISZ jogelődjé­nek huszonöt esztendős évfordulójára. Az összejö­vetel vendégei közül nem kevesen évtizedek óta meg­maradtak az intézmény kö­telékében — köztük Gedó- né Kádár Katalin főelőadó is, akinek 1971 óta van itt a munkahelye. — Ez idő alatt sokszor változott a cégér — mesé- az asszony —, a lényeg azonban nem: a bérszám­fejtést azelőtt is és most is csinálni kell. Csakhogy míg a hetvenes-nyolcvanas években a kevesebb mun­kát lényegesen korszerűt­lenebb, addig ma a több feladatot összemérhetet­lenül jobb körülmények kö­zött végezzük. Az évek so­rán fokozatosan lett egyre több a dolog, ámbár a jog­szabályi változások az utóbbi időben különösen felgyorsultak. Az SZTK- ügyintézés módosult a leg­többet; most a közalkal­mazottak, illetve a köz- tisztviselők jogállásáról szóló új rendelkezések be­folyásolják a munkát. Aki azt hiszi, a számfejtés csak amolyan egyszerű és ru­tinból végezhető papír­munka, téved: sokféle is­merettel, alapos tudással kell rendelkezni a jó szak­embernek. A betanulási idő fél év, ámde mint a főelőadó mondja, sok olyan szak­mai kérdés fordul elő, amely először csak egy esz­tendő elteltével jelentke­zik. A magabiztosságért ke­ményen kell dolgozni. — Talán azért is olyan nagy a fluktuáció, mert so­kan — pláne a véletlenül idesodródott fiatalok — csa­lódnak az első hetek tem­pója után. Azt hiszik, fél­gőzzel is lehet teljesíteni, holott itt igen magas a mérce. Viszont akiben meg­van a kitartás, előbb-utóbb felfedezi a munka örömét, s jó érzéssel marad. Én is így voltam, lassan-lassan belerázódtam, kievickél- tem a mély vízből, s aztán már elképzelhetetlen lett volna máshol. Megismer­tem a helységeket, s bár az intézmény a fővárosban működik, mégis megyeinek érzem magam. A települé­sekkel napi, szoros kapcso­latban vagyunk, jó szak­mai-emberi kontaktusban dolgozunk. Amióta pedig május elsejétől a szakmai tagozódásról áttértünk a területi számfejtésre, még A gépterem korszerű technikája jól szolgálja a munkatársakat Gedóné Kádár Katalin: „Megyeinek érzem magam” (Erdösi Ágnes felvételei) jobban erősödnek e köte­lékek. Amikor Gedóné pálya­kezdőként idejött, még az ascona rendszerű bérszám­fejtést végezték. Ezt a ké­zi, sok manuális munkát igénylő gyakorlatot váltot­ta fel a törzsadattárral mű­ködő adatrögzítés, majd pedig 1990-től a számító­gép. Ez utóbbi gyökeres változást idézett elő. — Nem ment könnyen az átállás — emlékszik az asz- szony —, különösen a szak­mában még járatlan kol­légák kerültek nehézségek elé. Rajtuk kettős teher volt: a gépkezelést a szám­fejtéssel együtt kellett megtanulniuk. Ma már azonban megszereztük a rutint, s csak most tudjuk, mekkora szolgálatot tesz a korszerű technika. Egy-egy munkatársra átlagosan hét- száz-nyolcszáz karton jut, ázt pedig tudjuk: ezek mö­gött emberek vannak. Az 5 jogos igényük, hogy pon­tosan és időben intézzük ügyeiket, a mi törekvé­sünk pedig teljesíteni eze­ket. Va. É.

Next

/
Thumbnails
Contents