Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
m R BOSSZÚT NEM IEHET FELEJTENI LÉGI ŰT A NAGYVILÁGBA Találkozások Dnnavarsányban — Hiába vallottam én magam magyarnak, mikor 41-ben összeírtak minket. Hiába mondta az apám: szerencséd, hogy ezt felelted, különben kaptál volna tőlem olyan pofont! ö úgy nevelt bennünket, hogy magyarok vagyunk. Müller Feri bácsi félbehagyta a főzést, hogy beszélgethessünk. Bablevest főzött, a meggyesbéles már elkészült — a szomszéd- asszonya annyit segített, hogy dagasztott tésztát, maga főz, mióta özvegy —, szeleteket vágott belőle, s elém tette: egyek. Vitték az embereket — Negyvenöt január 4-én mentem el itthonról. 47 augusztus 26-án érkeztem vissza. Feri bácsi pontosan emlékszik a dátumokra, hogyne, ilyesmit nem felejt el az ember: mikortól meddig tartott számára a „malenkij robot”. Az hozott el hozzá — és másakhoz —, hogy a polgármesteri hivatal szociális előadójától. Glázer Mihály- nétól hallottam: nyugdíj-kiegészítést kapnak, akik hadifogságban vagy szovjet munkatáborban voltak. Havi 500—1500 forintig terjedhet ez a kiegészítés. A túlélő házastársnál 250—750 forintig. Hogy személy szerint kik részesednek belőle? Sok köztük a német nevű. Vitték a háború után a németeket. A svábokat. Nőket is, gyereksorból alig ki- nőtteket, sokgyerekes családapákat. Volt. aki, mint éppen Müller Ferenc, várandós feleséget hagyott itt. , — Akkor láttam először a fiamat, mikor már két és fél éves volt — mondta. Kreisz Lajosné, akit következőnek felkerestem — Müller Ferenc kapujából odaláttunk a háza palatetejére —, nem volt még férjnél, mikor elvitték. Taksonyban élt. — Tizenkilenc éves voltam, mert csak 45 szeptemberében töltöttem a húszat. Dobolták január 2-án, hogy a 18 és 45 év közötti nők, férfiak jelentkezzenek. Mintha most is látnám, ahogy dobolnak. Az a tizenkilenc hónap, amit a messzi munkatáborban töltött, rég volt. Betegsége miatt engedték haza, sebes volt a lába. még most is az, mutatta. Fel-felbuk- kant egy-egy emlék, ahogy kérdezgettem, mintha most is látnám, tette akkor megint hozzá, de látszott, túl sokat nem gondol ezekre a régi dolgokra. — A nyugdíja mennyi? — kérdeztem. — Az oroszországi pénzzel? 750-et kapok onnét. A férjem után 7500 forint özvegyi nyugdíjat. R pénz jói jön — Nem volt úgy vele valaki, hogy nem kell neki a nyugdíj-kiegészítés? — Nem. A pénz mindenkinek kell. — Jelentkezni kellett érte? — Igen. Szóltunk egymásnak is, hogy te jelentkeztél már? Meg igazoltuk, hogy a másik is ott volt. Látszott, örömet jelenthetett erre az a kis pénz is. Nem gazdag emberekhez került. Sose voltak azok. Mikor elhurcolták őket. akkor se „burzsujokat” büntettek. Müller Ferencék tizen voltak testvérek. Az édesapjuk 10 hold földjéből 1-1 hold jutott mindegyikükre. Abból nem éltek volna meg, mesterséget tanultak, ő asztalos lett. Később földet bérelt, 22 évig a Csepel Autógyárban dolgozott. — Most 10 ezer 800 forint formán van a nyugdíjam — számolta össze. Rkik hazatértek Pillmayer Jakab pedig napszámos, cselédember volt a háború idején. De ezt éppen szerencséjének tartja. Akik könnyebb munkához voltak szokva, azok nem bírták ki Oroszországban. emlékezett. Azok meg- 'haltak. Szénbányában kellett dolgozni. A kertészetben dolgozók magukat fogták az eke elé. Milyen soványak voltak! Aratott a tífusz. Ö már harmincegy éves volt, miikor mennie kellett. — Volt egy fiam, a kislány azalatt született, amíg odavoltam. A felesége közbesóhajtotta: — Nem is jó rágondolni! — Én elejétől végéig kinn maradtam. Negyvenkilenc november 7-én jöttünk haza. Októberben kaptunk tíz napot a feljavításunkra. Mikor már elég jó kondiban voltunk, akkor indítottak az utolsó transzporttal. Amíg Debrecenben ki nem vagoní- roztak, addig nem hittük el, hogy hazavisznek. Haza. Nincs bennük sértettség, nincs olyan gondolat, hogy ez a haza elhagyta őket. Nádudvari Anna A ringben nincsenek eiőjogok! A falusiak sem kisindiánok A valódi piaci viszonyok előbb-utóbb lenyesegetik a monopolhelyzetekből adódó diktátumokat. A függőségben lévő másik oldal kiszolgáltatottságát. Persze nem egyik napról a másikra, '„önként és dalolva”, hanem sok a nyűglődés, amíg az érintettek felismerik a változásokhoz igazított saját érdekeiket. .Vetéiytárs jelentkezett A távközlés, a víz- és gáz- «zolgáltatás egyaránt jó példa erre. Az önkormányzatok minden áron bizonyítani akarnak, behozni a lemaradást: a Tápió-vidék települései egymást is előzve óriási vehemenciával nyüzsögnek a telefon és vezetékes gáz ügyében. Az utóbbi esetben 2-3 megoldási módozat létezik már. Kivitelezőből sincs hiány: a helyi lapokban hirdetik magukat aa víz- és gázszerelők. Nyíltan meg a kulisszák mögött zajlik a verseny. A ringben pedig nincsenek előjogok, itt mindenkinek kockáztatnia kell. — Eddig igen nagy mellénnyel kezelt bennünket, kistelepüléseket az olyan mamutcég, mint a Tigáz (a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat) — kezdte előterjesztésnek szánt mondóká- ját a legutóbbi képviselőtestületi ülésen Tápióság polgármestere, dr. Samu János. — A Tigáz — egyedül lévén a piacon — keményen diktált, miközben beruházásait lakossági pénzeken valósította meg. Hogy azok elkészülte után tulajdonba véve kezelje, egyúttal saját szája íze szerint, önhatalmúlag szabja meg szolgáltatásainak az árát. Ez ellen apellálni sem lehetett. nem még tenni valamit. Mára azonban megváltozott a korábbi képlet, bejelentkezett nálunk a Fővárosi Gázművek, hogy ajánlatot tegyen a vezetékes gáz kiépítésére. Eszerint a beruházó önkormányzatok velük együtt részvénytársaságot hozhatnának létre. Kedvező az ajánlott köbméterenként egységár, ugyanúgy, mint a vázolt hitel- konstrukció. Másnap kopogtattak Ki gondolta volna korábban: másnap már kopogtatott a Tigáz küldöttsége! ígértek fűt, fát, a másik alá srófolták le áraikat. Nem voltak szívbajosak, kevés jót mondtak a vetélytársról. No de két hónappal ezelőtt még alig tudtunk hozzájuk, Hajdúszoboszlóra bejelentkezni, ráadásul azután is sokáig toporogtunk bebo- csáttatásunkig a küszöbön. Most fordult egyet a világ: ők jöttek, hívtak minket. Töltőtollat, mappát, szórólapokat nyomtak a kezünkbe, olyan kisindiúnoknak valót... Hiába, szeretnék visszacsábítani a kuncsaftokat. Elmondták: ők ugyancsak részvénytársasággá kívánnak alakulni, előbb mint a fővárosiak. Azaz minden további nélkül fogadják a részvényeinket, befektetéseinket. Csakhogy kilóg a lóláb! Százszázalékos állami tulajdonú rt.-ről lenne szó. Kicsik és zajosak. Személyszállítók a budaörsi repülőtéren. A gyors célba érés egyre fontosabb üzleti szempont (Erdősi Ágnes felvétele) repülőtér speciális feladatokat fog adni, őrző és védőszemélyzetre, vámszakemberekre, adminisztrátorokra, karbantartókra lesz szükség. — A munkanélküliek munkához jutásán kívül milyen előnye származik ebből a községnek? — A szolgáltatások fejlődését. az utak, a gáz- és vízvezetékek, szennyvízel- vezető-hálózat kiépülését varjúi;. Azonkívül a vállalkozások fellendülését, a beruházás időszakában azáltal, hogy részt veszünk a munkálatokban. Később pedig a szállítási lehetőségek alakulhatnak nagyon kedvezően. — Mi a véleménye, számíthatnak-e környezet- szennyezésre, zajra? — A szakemberek majd megtalálják a módját, hogy minimálisra csökkentsék ezeket a hatásokat. Tudomásom szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság kidolgozott erre egy koncepciót. Feltételezem, hogy nyugat-európai normáknak megfelelően építik meg a repülőteret. Mint a torok tábor Négy-öt kilométert autóztunk amíg a községből a helyszínre értünk. Az őrszemélyzet egy tagjának kíséretével bemehettem a területre. Üresek a volt tiszti lakások, a laktanyák. Cirill betűs feliratok idézik csak azt az időt, mikor itt még katonák éltek. Az már történelem. Ha elhagyott török sátortáborban járkálnék. akkor is azt érezném, amit most, gondoltam. Igen, jó lenne itt egy olyan repülőtér, mely Európához, a nagyvilághoz kötne minket. Nádudvari Anna Ha megkérdeznének, szeretnék-e repülőteret lakóhelyem közelében, feltétlenül igennel válaszolnék. Ha nem is utaznék — legalábbis nem gyakran — mégis érezném, hogy összeköttetésben vagyok a nagyvilággal. Ezüsttestű gépmadarak szárnyalnának a kék ég alatt, fehéren fodrozódó csíkot húzva maguk után, éjszakánként piros fényvillanásokkal adnának hírt magukról. Nem riasztana a megnövekedett földi forgalom, nem riasztana a zaj sem.., Az Expo idejére Kiskunlacházának megvan a lehetősége rá, hogy repülőtér legyen a határában. A volt szovjet katonai repülőteret talán „Ferihegy III”-nak alakítják át. Ennek akadnak ellenzői, akik környezetszennyezéstől, zajAmi ugye azt jelenti, hogy ugyanazok maradnak mint eddig, csak éppen a nevük más. Ilyen tapasztalatok alapján csoda-e, hogy a képviselő-testület az új partner mellett tette le a voksát, akit menten megbízott a tanulmány és kiviteli -terv elkészítésével. Lépésükkel a ságiak persze nem állnak egyedül, akciójuk összehangolt. Ennek lényege szerint egy Zsámbokról kiinduló körvezetékkel Sülysápot, Úrit, Gombát, Bénvét. Kávát, Pándot, Tápióbicskét, Nagykátút, Szentmártonká- tát. Tóalmást és Tápiósze- csőt el lehetne látni légnemű energiával. A megkötött szándéknyilatkozat jövő évre már a munkálatok tényleges megkezdését ígéri. Tápióság közművei — Gombán napokon belül ott lesznek a colstokos mérnökemberek, hogy azután hozzánk is elérjenek a tervek elkészítése végett — bizakodott a polgármester. — A lakosság látja majd, hogy megy a dolog, csináljuk, akkor nagyobb bizalommal szánja rá magát a gáz bevezetésére. Tudja, hogy jó helyre megy a pénze. Valami hasonlóra lenne szükség a telefon ügyében is. Jóllehet késik a távközlési törvény: ugyanez a gáz dolgában is fennáll. (tóth) tói tartanak, ám összehasonlíthatatlanul többen várnak arra, hogy megvalósuljon az elképzelés. Kocsis Mihály, Kiskun- lacháza polgármestere egy hete tárgyaláson vett részt, melynek témája a repülőtér sorsa volt. Erről tájékoztatott, s a tervekről. — A június 12-i kormánydöntés szerint a repülőtér gazdája a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósága lett. A területen található lakásoké pedig a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A repülőtéri beruházások a magyar államot terhelik majd, de ön- kormányzatunk is minden segítséget megad, hogy megindulhassanak. Reméljük. hogy községünk munkanélkülijei is rendszeres jövedelemhez jutnak. Sokan már alig várják. Dr. Farkas József beruházási főmérnök elmondta, hogy készülnek az építkezés tervei. Bízunk benne, hogy jövő év tavaszán elkezdődik a repülőtér átalakítása, hiszen ha a világkiállításra el akarunk készülni vele, nem várhatunk soká. — Milyen fajtájú és forgalmú lesz a repülőtér? — Információnk szerint személy- és teherforgalom egyaránt bonyolódik majd rajta, s a világ minden részével összeköttetést tart személyzete. Az is az egyik célja, hogy Ferihegy zsúfoltságát enyhítse. Vigyázat, zajártalom ! — Milyen munkakörökben . foglalkoztatják majd ott az embereket? — Eleinte építőipari munkákat kell végezni, bontani, utakat, hangárokat építeni, a meglevőket felújítani. Később az elkészült dik Szegeden, a Füvész- kertben. Az automatikus, 40 centiméteres tükrös távcsövű csillagvizsgáló biztosítja, hogy nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódjanak a szegedi kutatók. A szegedi József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszéke még 1985-ben kapta a műszert az odesszai egyetemtől. Azonban elhelyezését nem tudták megoldani, ezért eddig Baján, az MTA kutató- intézetében működött. A szegedi egyetem két évvel ezelőtti kezdeményezésére létrejött Csillagvizsgáló Alapítvány segítségével 3 és fél millió forintos költséggel felépülhetett az új kutatóbázis, így lehetővé válik, hogy az oktatás mellett Szeged is bekapcsolódjon az úgynevezett változó fényességű csillagok kutatásába. A csillagokat kutatják Űj csillagvizsgáló műkőRepülőtér Lacháza mellett
