Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
VÁCI NYÁR KIÁLLÍTÁS PILISSZÁNTÓN Szombaton nyílt meg az Orosdy-kastély története című kiállítás a pilisszántói polgármesteri hivatal dísztermében. Erről a kastélyról mindeddig szinte semmit sem tudtunk. A falu végén — a busz végállomásán is túl — találjuk, az útról jóformán észre sem vesszük, eltakarja az erdő. Értelmi fogyatékos gyerekek nevelőintézete működik benne. Expanzió IV. Érkezés. Bona Rudolf akciója- Immáron negyedik alkalommal rendezték meg a hét végén a Váci nyár egyik -sokat vitatott, de mindig fokozott érdeklődéssel kísért programsorozatát, az Expanziót, alcíme szerint ..Kortárs művészeti fesztivál a görög templom kiallítótermé- ben”-t. A három nap bővelkedett látni- és hallani valókban. A péntek délutáni „Érkezés”, a fesztivál nyitóakciója a nagyváradi román Bone Rudolf bemutatkozása volt. Egy vászonkajak csővázával/ban „evezett” végig a vasútállomástól a váci főtérig, ahonnan barátai, önkéntes hajóvontatóként húzták el őt a Görög utca sarkára, hogy kisvártatva a görög templom „szentélyében” folytassa akcióját: pucérra vetkezve, kitartó munkával kösse gúzsba magát a vantatókötéllel, hogy aztán segítői akár egy múmiát a maga választotta hajószarkofágba helyezzék. Hogy a műről ki mit gondolt? Alighanem mindenki mást. Orvos András festőművész például politikai eseményekre asszociált általa, e sorok írója inkább a tehetetlenséget és kiszolgáltatottságot látta megjeleníteni. Az utca bá- mész ‘ömege nem formált hangos véleményt, de az ilyenkor gyakori értetlenségnek sem adott hangot. Pénteken este Lois Viktor, a Hortus Musicus, a Kráter Műhely, a Magyar Műhely és a váci kiadású Katedrális szerzői: Geltz Péter, Faljó Kinga, Petőcz András, Tóth Gábor, Háy János, Marno János, Ku- korelly Endre, Turcsány Péter, Kemény István, Robert Desnos, Kövesdi László és Németh Péter Mikola mutatkoztak be, a Kék-ló- fény Klubban pedig Vasz- lawik Gazember stb. László koncertezett. A szombat esti „Lapozás”. Sorin Vreme akciója leginkább azzal aratott elismerést, hogy a késő délutáni tűző napon száznál több nézőt sikerült hosszú Duna-parti sétára rávenni, hogy megtekinthesse, miként szel ki a földből több rétegben gyeptéglákat, majd temet vissza az aktor. hogy végül fehér lepelbe burkolt kellékeivel angolosan távozzon. Este a templomban nemzetközi társaság jött össze: Szentendréről Fe Lugossy László, Százhalombattáról Borgó és csoportja, Litvániából Green Leaf, Svájcból Markus Eichenberger, Pozsonyból Milan Adam- ciak, Romániából Mihai Olos, Érsekújvárról Juhász József s ahogy mondani szoktuk: és még sokan mások ... A vasárnap este a színházaké volt. Fellépett Olescher Tamás Multi Média Színhaza, a román Lia és Dán Perjovschi, Szemző Tibor és a Xertox Csoport. A Pótlékszínpad az Ételliftet, a Fiesta Színház a Folyamatábrát mutatta be. A háromnapos fesztivál szervezője és motorja Németh Péter Mikóla az első este feltett kérdésre, hogy milyen érdeklődésre számíthatnak, ekként válla- szolt: — Akik itt most bemutatkoznak. nem a sikerért teszik, önmagukat akarják megvalósítani. Akik eljönnek, azokat pedig az érdekli. A nemzetközi közönség kitartott három napig. Ki kollégiumban, ki — a sok háló- és hátizsákból ítélve — váci barátainál talált szállásra. A város ezúttal is barátságos vendéglátónak bizonyult. Bányász Hédi Megérkezés előtt (A szerző felvételei) A kiállítás kezdeményezője és rendezője, a 17 éves Alföldy Gábor figyelt fel rá először. Pilisszántói nyaralójukból éppen a kastélyra látni, gyakran sétált arra, s három éve — 14 évesen! — ütött szöget a fejébe: mi lehet az oka, hogy egy modernnek látszó épületen szecessziós részletek találhatók. Nem sokkal később,; egy budapesti antikváriumban véletlenül a kezébe került Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye régi monográfiája, ebben fedezte fel a pilisszántói kastély eredeti képét. Levéltárakban, könyvtárakban kezdett kutatni, ismerősei szerint valósággal megszállottja lett a kastélynak. Hároméves kutatómunkájának eredménye ez a mostani kiállítás. A megnyitón Szőnyi József polgármester és Hadik András művészettörténész mondott beszédet, majd a polgármester átadta AÍföl- dy Gábornak Pilisszántó kitüntető emlékérmét, melyet csak azok kaphatnak meg, akik valami kiemelkedőt tettek a faluért. Szőnyi József elmondta, milyen misztikus legendák keringtek Szántón a kastélyról és lakóiról, s hogy az épület a második világháború után is változatlanul elérhetetlen és titokzatos maradt — a mai napig. Háború után belső berendezését, értékeit széthordták, a kiállított, 175 cm magas, finoman megmunkált rézfüstölő például ócskavasként hányódott, a faragott íróasztal pedig sokáig a hentesboltban szolgált húsvágó pultként! (Szerénységből elhallgatta, A kastély régen ... hogy a rézfüstölőt ő hozatta rendbe.) A gondosan kasírozott térképek, képeslap-reprodukciók és fényképek, megismertetnek a kastély szomorú történetével: 1895-ben Orosdy Fülöp — Kossuth egykori titkárának fia — vette meg a birtokot és korának híres építészét, Meinig Artúrt bízta meg vadászkastélya megtervezésével. Hadik András szavait idézve: „az épület eklektikus gondolatvilágban született, de már erősen mutatkoztak rajta a szecesz- szió hatásai is!” A kiállításra látogatók láthatják a régi pompás kastélyt és parkot, a TréNcmctli Péter Mikola 6 'f/P' JB A közelmúlt egyik nagy visszhangot kiváltott, rangos kulturális eseménye volt a Budakeszin megrendezésre kerülő Erkel-na- pok rendezvénysorozata. Az esemény nyitóhangversenyén — ahol többek között megjelent dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is — egy különlegesen szép zongoraszólót hallhatott a közönség. Erkel Eszter, Svájcban élő művész-pedagógus játékában gyönyörködhettek a budakesziek De amikor a hangverseny után a helybeliektől érdeklődtünk, vajon tudják-e, hogy ki is Erkel Eszter valójában — bizony igencsak tájékozatlanok voltak. Éppen ezért most a legilletékesebbet, Erkel Esztert kérdeztük: — ön valójában pianista vagy pedagógus Svájcban? — Én alakítottam Zürichben a Kodály Zoltán Zeneiskolát. Ne csodálkozzon, a Kodály-módszernek nemcsak Japánban, de Európa számos országában igen sok követője van. — ön személy szerint mit tud a Kodály-módszer- böl átadni Svájcban a tanítványoknak? — Nemcsak cn, de peda- gógustársaimrnal a zeneiskolában úgy érezzük, hogy Először járt Budakeszin Találkozás Erkel Eszterrel a fő feladatunk a Kodály- módszer alapján tanárok képzése. Természetesen vannak gyermekcsoportjaink is. A húsz esztendő során — mert azóta tanítok Svájcban — igen sok pedagógust képeztünk ki. — Mennyiben különbözik az önök oktatási módszere a magyarországitól? — Csak annyiban különbözik, hogy a Kodály-módszer alapjaira a svájci népdalokat is tanítjuk. — Mióta él Svájcban? — Huszonöt éve, de előtte már Kanadában éltünk. 1956-ban mentem el Magyarországról. A Ko- dály-módszert különben itthon, gyermekként sajátítottam el, de az első. tanár, akit húsz esztendővel ezelőtt meghívtunk Svájcba, az Mrecsányi Magda néni volt, akinek rengeteget köszönhetünk. Tulajdonképpen ő alapozta meg az iskolát. — Ön tulajdonképpen milyen rokoni leszármazottja Erkel Ferencnek, a nagy magyar zeneszerzőnek, akire immár évente hagyó má nyosan emlékeznek a budakesziek? — Látja, ez érdekes kérdés. Nem én. hanem a férjem ősei a rokonok. A férjem a dédunokaöccse Erkel Ferencnek. Én valójában csak felvettem a férjem nevét. — És önnek Budakeszivel milyen a kapcsolata? — Hát én most vagyok itt először Budakeszin. Az Erkel Ferenc Társaságból hallotta . valaki. a zongora- játékomat, amikor Szegeden tartottam néhány koncertet. Aztán még októberben meghívtak a Kerepesi temetőbe a koszorúzásokra. amikor is az ösz- szes Erkel-sírra ■ tettünk a •kegyelet virágaiból. Ott találkoztam a budakesziek- kel, és aztán így került sor a mostani.meghívásra. Ezután majd gyakrabban jö- vök..• Deák Attila ... és ma! zsi-forrás fölé épített mesterséges cseppkőbarlangot és a fürdőmedencét. Néhány régi fényképen Ka- rády Katalin és Jávor Pál bukkan fel, de ezúttal nem ők a főszereplők, hanem a háttér! Az Orosdy-kastély- ban forgatták ugyanis 1943-ban a Makrancos hölgy című film egyes részleteit, s a filmkockák híven megőrizték az épület belső képét. Aztán a rombolás időszaka következik: először egy bombatalálat (mely kevesebb kárt okozott, mint a későbbi átépítések), majd az 1953-as átépítés. Az idők folyamán újabb és újabb átépítésekre került sor attól függően, hogyan változott a funkciója. A hetvenes évekig a Belügyminisztérium üdülője volt, majd a Fővárosi Tanács kezelésébe került és nevelőotthon lett. A kiállításmegnyitón részt vevő támogatók és szimpatizánsok nem tudtak pozitív választ adni arra a kérdésemre, hogy mi lesz ezután? A gimnazista zeneszerzőjelölt, Alföldy Gábor nem táplál hiú reményeket. Tudja, hogy — legalábbis a közeljövőben — lehetetlen visszaállítani a kastély eredeti állapotát, annyit viszont szeretne elérni, hogy az épület és a park ne romoljon tovább. A kiállítás augusztus 31- ig tekinthető meg, szombat és vasárnap kivételével naponta 10-től 16 óráig. (Aki azonban csak hétvégén ér rá, keresse meg a polgár- mesteri hivatallal szemközt lakó gondnokot. Frisala Ju- ditot, aki beengedi a díszterembe.) Pachner Edit Múzeumi foglalkozások Szentendrén A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyári programjában múzeumi foglalkozások is szerepelnek óvodásoknak, illetve általános és középiskolai tanulók részére. A kiscsoportos óvodásoknak rövid sétát ajánlanak a Felsö-Ti- sza-vidék mesét idéző házai között. A játékos foglalkozások alkalmával énekeket, népi mondókákat is tanulnak a gyerekek. A közép- és nagycsoportosok a múzeumi sétán naptári ünnepekhez és évszakokhoz kapcsolódó népszokásokkal ismerkedhetnek meg. A tervezett múzeumlátogatás előtt legalább két héttel kell az igényeket telefonon vagy levélben bejelenteni. Az általános és a középiskolai tanulóknak három téma nyújt maradandó élményt: az Élet a múlt századi szatmári falvakban, a Mindennapi kenyerünk és Az elvetett kendertől a vászonig. « Az Orosdy-kastély története
