Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
KÁRPÓTLÁS A MLLT HÓNÉIÉRT Meggyorsulhat a termőföldhöz jutás A héten, holnap lép hatályba az 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politika! okokból megfosztottak kárpótlásáról. A törvény az 1939. március 11. és 1989. október 23. közötti több mint fél évszázadot fogja át, és megpróbálja a nemzetgazdaság teherbíró képességét is figyelembe véve kárpótolni az elmúlt diktatúrák jog- fosztottjait. — A törvény erkölcsi oldala vitathatatlan, míg az anyagi rész sok esetben képtelen pénzben kifejezhető kárpótlást biztosítani, hiszen lesznek olyanok, akiknek szegényes nyugdíjuk mellett csak a mindennapi betevő falatot biztosíthatja. Az Országgyűlés a kárpótlási törvények megalkotásával feladatának eleget tett. így kezdte mondandóját dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen ismertette a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló és csütörtökön életbe lépő törvény néhány fontosabb kitételét. KILÁTÁSOK Így például: szülő, gyermek, özvegy hiányában 500 ezer forintra jogosult a néhai testvére. Több testvér esetén közöttük egyenlő arányban oszlik meg a félmillió forint. A szabadság- elvonás miatt külföldön élő jogosultak egyösszegű kárpótlást kapnak. Ez esetben minden szabadságelvonásban eltöltött hónán után 11 ezer forint értékű kárpótlási jegy jár. A kárpótlási jegy felhasználására és kamatozására a vagyoni kárpótlási törvény rendelkezései az irányadóak. — A belföldön élő jogosultakat — amennyiben 6 hónapot meghaladó időtartam után kérnek kárpótlást — választási jog illeti meg. Egyösszegű kárpótlás esetén ők is kárpótlási jegyben kapják meg az őket megillető pénzt, vagyis havi 11 ezer forint értékű kárpótlási jeggyel számolt összeget. Amennyiben járadékot választanak, úgy az a jogosult élete végéig jár. Halála esetén annak jelét kapja az özvegy. A jogosultaknak igényt kell benyújtaniuk az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, melyet a postákon lehet beszerezni. A hivatal csak a nyomtatványon benyújtott igényeket bírálja el. A kérelmet legkésőbb 1992. november 2-ig lehet postán elküldeni vagy személyesen átadni a hivatalban. VÉSZKORSZAK — A vészkorszak deportáltjai, gettóba kényszerí- tettjei, a harctéren szenvedő munkaszolgálatosok éppúgy most kapnak először kárpótlást az elszenvedett szabadságkorlátozáso- kért, mint a szovjet hatóságok által kényszermunkára hurcolt százezrek. A szovjet hadifogságban voltak, és a kommunista hatalomátvétel után internáltak, kitelepítettek tízezrei. A börtönben szenvedett százezrek és az 1956-os forradalom elfojtása után őrizetbe vettek, s mindazok hozzátartozói, akiknek életét a magyar bíróság törvénysértő vagy semmis ítélete alapján oltották ki; vagy akik halálát az ítélet végrehajtása vagy a büntetőeljárás során a magyar hatóság szándékos közreműködése okozta. A szabadságelvonás miatt fő szabályként a sérelmet szenvedett jogosult a kárpótlásra, amennyiben már meghalt, úgy a túlélő házastárs a fele összeget kapja. Túlélő házastárs a jogszabály értelmében az, aki a sérelmet elszenvedettel a szabadságelvonás ideje alatt együtt élt és a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt; továbbá az is túlélő házastárs, akivel a sérelmet szenvedett a szabadságelvonás idején még nem élt házasságban, de a szabadságelvonás megszűnte után első házasságát vele kötötte, és a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Tehát sem gyermek; sem élettárs nem jogosult szabadságelvonás miatt a néhai után kárpótlásra. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője a továbbiakban elmondta. hogy sajnos a termőföldhöz jutás kérdésében, a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban mé® mindig sok a félreértés, különösen az idősebb korúak körében. Érvényben: 1992. június 30. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 147,24 150,04 Ausztrál dollár 57,85 59,09 Belga frank (100) 246,93 251,59 Dán korona 13,23 13.49 Finn márka 18,63 19,03 Francia frank 15,11 15,39 Görög drachma (100) 41,74 42,58 Holland forint 45,07 45,93 ír font 135,42 138,02 Japán jen (100) 61,67 62.87 Kanadai dollár 64.70 66,10 Kuvaiti dinár 268,88 274,38 Német márka 50,82 51,78 Norvég korona 12,98 13,22 Olasz líra (1000) 67,21 68;49 Osztrák schilling (100) 721,77 735,37 Portugál escudo (100) 61,15 62,25 Spanyol peseta (100) 80.43 81.95 Svájci frank 56,28 57,36 Svéd korona 14,07 14,33 USA-dollár 77,45 79,01 ECU (Közös Piac) 104,07 106,03 Példaként említette: szem- és fültanúja volt annak, hogy egy Somogy megyei kis községben mennyire idegenkednek az emberek a hatóságtól, a hivatali munkát végzőktől. Pedig a közelmúltban fogadta el a parlament a kárpótlási jegy ellenében termőföldhöz jutás elősegítését meggyorsító törvényt. Felhívta a figyelmet, hogy éppen ez utóbbi témával kapcsolatban néhány alapvető kérdés feltétlen tisztázásra szorul. MEGÁLLAPODHATNAK — A törvény nem módosítja a kárpótlási törvényt, hanem lehetővé teszi azok kérelmeinek soron kívüli elbírálását, akik termőföldet kívánnak venni; másrészt jogilag is kimondja: az árverésen a felek megállapodhatnak, hogy ezer forint aranykorona- értékben árverezés nélkül földet szerezhetnek. Az igények felmérésében és a földek hasznosításában nagy- szerep jut a helyi földrendező bizottságoknak, melyeket az önkormányzatok választanak olyan kárpótlásra jogosultak közül, akik helyben árverezhetnek. Brókercégektől 'származó jelzések szerint nagy az igény a kárpótlási jegyek iránt. Az Állami Vagyonügynökségtől függ, hogy az értéktőzsdén a kárpótlási jegyek mikor jelennek meg. Egyébként eleddig országosan 1 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet bíráltak el, s egy hónapon belül 533 millió kárpótlási jegy kiadása várható. Gyócsi László ígéretes próbálkozások Forintokra váltható közeledés Nem minden kapcsolat- építés jelent üzletet, ellenben minden találkozás egy lépéssel közelebb visz a majdani üzlethez. S hogy mennyien gondolkodnak így, azt a csehszlovák kereskedelmi kirendeltség és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által tegnap megrendezett vállalkozói találkozó jelezte, mely iránt a legkülönbözőbb ipari ágazatokat és országrészeket képviselő gyártók, s kereskedők érdeklődtek — köztük megyeiek. — Még nem olyan négen kormányszinten egyengették ezt az utat — vélekedik Szép György, a Vállalkozók Csömöri Egyesületének titkára —, most azonban magunk vagyunk. Nem várhatunk felső döntéseket, magunknak kell megtalálni a jelenlegi és a majdani partnereket. Ezek a közös eszmecserék jól szolgálják ezt, az együttműködő felek megkeresése talán így hathatósabb lesz. Nem ábránd — Amolyan első, ám ígéretes próbálkozásnak tekintem a mai rendezvényt — egészíti ki társát Hartmann József, a csömöri szervezet elnöke —, amely információszerzésre is alkalom. Személy szerint nekem nincs szükségem sok ma elhangzott aktuális ismeretre, de meggyőződésem, otthoni vállalkozótársaim közül sokaknak igen. Hazaérve továbbadom ezeket, s bizonyára mások is profitálnak az elhangzottakból. Akár a szlovák—magyar vegyes vállalatok alapításának feltételeire, avagy a szlovák banki rendszer jellemzőire gondolok — ez létfontosságú ismeret a szlovákokkal kereskedőknek, együttműködőknek. A Szervezők azonban nemcsak információkat adtak. Megteremtették a közös konzultációk lehetőségét, a személyes kapcsolat- teremtés módját. Asztalhoz ülhettek a résztvevők, szót váltva tervekről, problémákról. — Én a falusi turizmusban lennék érdekelt — mutatkozik be Lizicska József tárnoki lakos —, egy présházat szeretnék idegenfoi’- galmi célokra hasznosítani. Tárnok szlovák nemzetiségű falu, úgy hiszem, nem ábránd, ha a vendéglátásra vállalkozom. Még felvevő Többeknek azonban semmi köze a nemzetiségi kapcsolatokhoz, ellenben jó érzékkel és okos számítással meglátják az üzleti lehetőséget. így történt ez Ha- luska János váci vállalkozóval is. — Kozmetikumok gyártásával és forgalmazásával foglalkozom — mondja —, s itt olyan nagykereskedőt szeretnék találni, aki a határon túl is eladná cikkeimet. Nekem éppannyi Budapestre, mint a határ túloldalára menni, ugyanakkor Szlovákia még felvevő lehet. Ma minden azon múlik, találunk-e újabb piacokat. Az előállítás még csak megy valahogy, de aztán eladni — szinte lehetetlen. Mindkét népnek — Én viszont inkább gyártót keresek — kapcsolódik a beszélgetésbe Csapó Imre, a váci FÉMÖ Kft. ügyvezető igazgatója —, szeretnék közös vállalatot alapítani egy szlovák vállalkozóval. Ügy látom, előnyős feltételekkel történhet az együttműködés, ha tehát nem is holnap, de távlatilag lehet erről sző. Ez egyébként központi gondolata volt a tanácskozásnak, a felszólalók azt hangsúlyozták, mielőbb utat kell találni egymáshoz, továbbépíteni a szilárd alappal bíró kapcsolatot. Mint ahogyan a rimaszombati cukorgyár gazdasági igazgatója, Barnabás Antal fogalmazott, ebben a két ország nemzetiségeinek óriási szerep jut. Közeledésük forintokra válthatóan gyümölcsözhet — egyenlő előnyökkel mindkét népnek. Va. É. Egy tanulmány tapasztalatai Kelt a talajnak az utánpó — A magyar mezőgazdaság átalakulásának sikere főként az agrárágazaton kívüli körülmények változásától függ — állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) megbízásából a Szervezési. Tanácsadási Továbbképzési Társaság (GOPA) az Instrupa Consulting GmbH segítségével készített a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulásának esélyeiről. A szakértők véleményének összegzése a következő: a magyar mezőgazdaság jelenlegi nehéz helyzete, a fontos arányok eltorzulása miatt a rendelkezésre álló adatok alapján hosszú távú és megalapozott terveket nem lehet készíteni. Ha rövid időn belül nem történik valamiféle változás — például a torzulásokhoz „hozzájáruló” elvesztett értékesítési piacok visszaszerzése —, akkor a magyar mezőgazdaság életképességének biztosításához állami beavatkozás szükséges. A KGST összeomlásával a magyar mezőgazdaság potenciális piacokat kényszerült feladni. Az alacsony gabonaárak j— ezek a búza esetében a világpiaci ár alatt, vannak — és a magas üzemeltetési költségek miatt már a műtrágyázás is gazdaságtalanná válik. Ezzel az elérhető hozamot minimalizálják, és a talaj termőképessége hosszú távon károsodhat, ha nem használnak elegendő foszforműtrágyát. Számos szövetkezet már veszteségesen gazdálkodik, a gépek és az energia magas ára, no és a 38-40 százalékos banki kamatok miatt. A bérek abszolút és relatív értékben egyaránt alacsonyak. A mezőgazdaság középes hosszú távú beruházásainak finanszírozását a jelenlegi magas hitelkamatok szintén gátolják, még akkor is, ha azt szubvenciókkal a 40 százalékról 15-25 százalékra csökkentik. Vagyis olyan átalakulások, amelyekhez beruházásokra van szükség, nem finanszírozhatók. Ha valamely szövetkezet mégis belevág az elkerülhetetlen beruházásba, igen nagy kockázatot vállal. A magyar mezőgazdaság átalakulását, eredményességét jelentősen befolyásolják az export- és a belföldi piacok lehetséges változásai is. A tőzsde is pang Óvatosak a felvásárlók Megyeszerte túlkínálat mutatkozik a 100 kilós sertésekből. A vágóhidak óvatosak a tenyésztőkkel kötött szerződések során, hiszen a belföldi fogyasztás olyannyira visszaesett, hogy a húsipari üzemek is messze kapacitásuk alatt működnek. Juhász László, a megye í'őállattenyésztője érdekességként elmondta, a budapesti tőzsdén is nagy a pangás, hiszen naponta alig néhány tucatnyi sertésre kötnek 80-81 forintos kilogramonkénti árak mellett üzletet. Az állatvásárlók, köztük számos kft., ott vesznek árut, ahonnan a leginkább megéri számukra a szállítás. Lényegében a szövetkezeti vágóhidak- nál kiegyensúlyozott a sertésfelhozatal és -feldolgozás.. A Budapesti Húsipari Vállalat nagytétényi hizlaldájába a mezőgazdasági nagyüzemek és gazdaságok szállítanak malacokat, méghozzá elfogadható, 120 forintos kilónkénti áron. Az állatvásárokon még az elmúlt héten is 80-100 forintot fizettek a vevők a malacok kilójáért. A szarvasmarhatartók, a bika- és üszőtenyésztők érthetően nem lelkendeznek, hiszen az állatok átvételi ára messze elmarad a tartási költségektől. A tehenenként 35-55 forint között fizetnek, míg a hízott bikákért legjobb esetben is csak 70-75 forintot kínálnak. Ilyen árak mellett aztán nem lehet csodálkozni, ha egyre többen hagynak fel a mindinkább ráfizetéses sertés- és szarvasmarha-hizlalással. (—esi) Ismételt meghívás Nagybirtokosok között A közelmúltban a Burgenlandi Agrárkamara meghívására Eisenstadtban tájékoztató jellegű agrárfórumon vettek részt a Pest Megyei Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal vezető tisztségviselői. Nagybirtokosok részére tartottak tájékoztatót, amelyen olyan történelmi családok képviselői voltak jelen, mint például a Széchenyi, Feste- tich, Pallavinici, Batthyány. A fórumot követően Frauenkirchébe utaztak, ahol a hazai lakossági helyi fórumokra emlékeztető tájékoztatón számoltak be a kárpótlással és kárrendezéssel kapcsolatos magyar- országi tapasztalatokról. Megismerkedhettek 200 burgenlandi gazdálkodó gondjaival is. Dr. Sztáray Mihály, a megyei kárpótlási és kár- rendezési hivatal vezetője érthető elégedettséggel számolt be a burgenlandi úton szerzett, s itthon is hasznosítható tapasztalataikról. Olyannyira jól sikerült a kinttartózkodásuk, hogy ismételt meghívást kaptak egy újabb burgenlandi utazásra és szakmai vélemény- cserére.
