Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
SZERENCSE IS KELL Svarcban a járadékosok ZÁRULT a KOR A játszma vége Az ember — bár tagadja — váltig hisz a csodákban. Sok-sok pénzről álmodik, s ha csak halvány reményt lát a gyors anyagi gyarapodásra, lépre megy. Az eredmény általában ismert, a néhány szerencsés mellett a többség ráfizet. Általában a kisemberek. A botrányos gilisztaügy kapcsán is így lett. Nemrégiben a kárvallottak harmincezer biogiliszta- és biohumusz-termelő nevében tiltakoztak a Parlament előtt, immár nemcsak kérve, követelve bajaik orvoslását. Nagy Lajos Zsolt fóti lakos például szerkesztőségünkbe juttatott levelében így jellemzi az elkeseredett vállalkozók helyzetét. „A rengeteg tartozás a nyakunkba szakadt, a gilisztát eladni nem tudjuk, részünkre nincs semmiféle segítség és támogatás. Most itt állunk az OTP-tartozás- sal és fenyegetéssel.” Sokan sárosak E „meleg” helyzetben most örülhet, akinek tiszta a keze. Ebben az ügyben ugyanis sokan sárosak, a csodatechnológiákat kidolgozó és kiárusító tudós emA DOLGOZÓK IS PÁLYÁZTAK Augusztusban újabb forduló Lassan két éve lesz annak, hogy a Peslvidéki Gépgyár ellen megindult a felszámolási eljárás, de a szigethalmi gyár ügye még mindig nem jutott nyugvópontra. Hosszú ideig biztosnak látszott — a szerződést is aláírták —, hogy az angol Line Up cég veszi meg a gyárat, de a vételár csak nem érkezett meg, s a remények elszálltak. A kútba esett üzletet követő értékesítési pályázatot az Eldo- rádó Alapítvány nyerte, de a kipattant botrány miatt ez az üzlet is gellert kapott. Ismert, hogy a gyár értékesítésére a Reorg Rt. új pályázatot írt ki, az erre beküldött anyagokat a napokban értékelték. Mint megtudtuk, heten pályáztak, közülük öten az egész gyár megvételére, ketten pedig egy-egy részterület megvásárlására. Hogy ki lesz az új tulajdonos, arról a Reorg Rt. még nem döntött, s mindegyik pályázónak visszaadták az anyagát azzal, hogy egy-egy kívánt információval egészítse ki azt. Űjra ringbe szállt a korábbi győztes, az Eldorádó Alapítvány is, s a szigethalmi gyár dolgozóiból és vezetőiből alakult Duna Repülőgépgyár Részvény- társaság is a pályázók között van. Hogy a Reorg Rt. közülük kit tart a legjobbnak az néhány napon belül kiderülhet, a következő fordulóra ugyanis augusztus 3-án kerül sor, s az ígéretek szerint ekkor már döntés is lesz. H. É. berektől az ügybuzgó, nyerészkedő kft.-ken át a kistermelőig, akit végül is behúzhattak a csőbe. Mert bár ő az áldozat, megfontoltabban kellett vqjna belefognia az üzleti tranzakcióba. De ki bizalmatlankodott volna, amikor a kezdet kezdetén jól indult minden? Mint a nagyüzemi előállításra elsők között rástartoló Kiskun Tsz elnöke, Kiss János mondja: ők tisztességes eszközökkel, és értelmes megfontolások szerint dolgoztak. A hat esztendővel ezelőtt megalakított Biohumusz Közös Vállalat keretében gazdaságokat és szövetkezeteket tömörítettek — de csak őket. Kistermelőkkel nem szerződtek, mert egyértelmű volt számukra: hiába lenne a szak- tanácsadás, nem tudják tőlük visszavásárolni sem a gilisztát, sem a humuszt. A társulásban részt vevők egyrészt a hazai piacra a törzstelepet szaporították, másrészt a biohumusz exportlehetőségét kutatták, ígéretes volt a kezdet, a biogazdálkodás igénye robbanásszerűen fogalmazódott meg, s a kísérletek is jó eredménnyel kecsegtettek. Az alkalmazott technológiával — a Kiskun Tsz a lehető legegyszerűbbet dolgozta ki — egy mázsa trágyából harminc-negyven kiló biohumuszt nyertek. S minthogy a szövetkezet az elsők között vette a lapot, jó üzletet csinált. Egy darabig. Amikor azonban érzékelte a piaci anarchiát, kiszállt. Telepén jelenleg is tíz tonna rostált és ötvenhatvan rostálatlan biohumusz vár vevőre — de senkinek sem kell. Szerencsére ők nem állnak veszteségesen. Óriási csapda Nem mondhatják ezt el magukról a kisvállalkozók, akik lázas reményekkel szerveződtek a szakmailag teljesen laikus integrátorok köré. Még OTP hiteleket is kértek, s aztán a kétszázezer forintjukért átvették a gilisztát. Óriási csapda volt ez, hiszen a kétszázezer giliszta helyett általában húszezerrel tért haza a szaÉrvényben: 1992. július 24. VALUTAÁR FO L Y AMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,61 149,41 Ausztrál dollár 51,15 58,39 Belga frank (190) 250,18 254.84 Dán korona 13,41 13,61 Finn márka 18,82 19,22 Francia frank 15,31 15,59 Görög drachma (100) 42,01 42,85 Holland forint 45,81 46,61 ír font 131,63 140,22 Japán jen (100) 60,33 61,53 Kanadai dollár 64,21 65,61 Kuvaiti dinár 263,42 268,92 Német márka 51.65 52,61 Norvég korona 13,15 13,39 Olasz líra (1000) 68,11 69,39 Osztrák schilling (100) 132,33 145,93 Portugál escudo (100) 60,13 61,83 Spanyol peseta (100) 80,13 82,25 Svájci frank 58,35 59,43 Svéd korona 14,23 14,49 USA-dollár 16,51 18,13 ECU (Közös Piac) 105,26 101,32 EGY BANKBOTRÁNY UTÓÉLETE Még kitartanak az ügyfelek porításra vállalkozó delikvens: az átvett csomagban nemhogy ellenőrizni, de még becsülni sem lehetett a valóságos számokat. Ezt tetézte az integrátorok felelőtlensége, akik annak ellenére, hogy továbbértékesítési szerződéseik nem voltak, visszavásárlást ígértek: így nem csoda, ha teljessé lett a káosz. Ráadásul a minőség kifogásolhatósága miatt az exporthoz fűzött remények is szertefoszlottak. Ők a vesztesek Dr. Pacs István gödöllői agrármérnök, genetikus, a Gilisztatenyésztők és Humusztermelők Országos Szövetségének elnöke még annak idején, az üzlet felfelé ívelő szakaszában figyelmeztette az érdekelteket: a szakmai igényesség mellőzésében igen nagy- buktatók rejlenek. A tenyésztés kifejezetten nagyüzemi körülményeket és módszereket igényel — a kistermelők könnyen elvérezhetnek. A laikus módon termelt humusz valójában csak nevében az — ezzel nem lehet kilépni a piacra. Az intelem pusztába kiáltott szó maradt, s nem sokkal később a lavina el is indult, nem kímélve az áldozatokat. Tavaly tetőzött a zűrzavar, most már csak 'az egymásra mutogatás keserves vádaskodása van. Pacs István szerint súlyos felelősség terheli az értékesítésre vállalkozókat is, akik rosszul mérték fel a keresletet. E vállalkozás többszereplős ördögi köre azért zárult be véglegesen, mert a különböző specifikus területek — tudomány, termelés, értékesítés és finanszírozás — más malmokban őröltek. Természetesen homlokegyenest eltérő érdekek szerint, tönkretéve a program hitelét is. A kisvállalkozók ellehetetlenülését most a tartozások törlesztése okozza. Többségük hitelt vett fel, mint Nagy Kálmán, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának vállalkozási osztály- vezetője mondja, a több száz kérelmezőnek százmillió forintot meghaladó kölcsönt adtak. Ebből most ötvenmillió látszik behajthatatlannak — nem véletlen, hogy tavaly május óta leálltak e hitelek folyósításával. Csakhogy míg mindenki leáll és kiszáll, a kisvállalkozó a pácban marad. Számára nincs kiút, ő olyasmibe ölte pénzét, amiről kiderült, nem is az — ami. Tudományos ismeret híján értékes biohumusz helyett eladhatatlan utánzatot termelt: eredménytelenül. S bár most az OTP a fizetések átütemezésével próbál humánus megoldásokat keresni, ezzel a kétségeknek nem lesz vége. A játszmának vége — újra ők a vesztesek. Vasvári Éva Hogy tető legyen a leje lelett, azonnal rendelje meg A cserepet Hívja fel a (66)-25-392-es telefonon a téglamintaboftot! 2320 cserépnél több megrendelése esetén DÍJMENTES SZÁLLÍTÁS! Most még árkedvezmény is vanl Xjfhlan 5 Amióta a munkaadók és munkavállalók is köteles- ségszerűen fizetnek a Szolidaritási Alap kasszájába, azóta sokan úgy vélik, a munkanélküliek számáról közölt riasztó adatok nem valósak, hiszen akadnak jó néhányan. akik nem is akarnak elhelyezkedni. Többen nem rejtik véka alá azt a véleményüket, hogy 1-2 ezer forint pluszért bizony nem érdemes állást vállalni, pláne ha az embernek a segély mellé még egy kis isv arcmunkája is akad. A munkaügyi tárca illetékesei mindenesetre szigorítást ígértek, s hogy erre szükség van, azt igazolják a megyei tapasztalatok is. Pest megyében — az országban az elsők között — még tavaly megalakult az a csoport, amely a munkanélküli-járadékon levőket ellenőrzi. A héttagú csapatot jelenleg hat felsőfokú végzettségű munkatárs és egy adminisztrátor alkotja, s hozájuk szeretnének még egy jogászt is szerződtetni. Érdekesség, hogy van köztük, aki előtte maga is munkanélküli volt. SZERENCSÉVEL Megbízott vezetőjük Lődi- né Cser Zsuzsa elmondta, szoros együttműködésben dolgoznak a munkaügyi irodákkal, a rendőrséggel, de jó néhány lakossági bejelentést is kapnak. így sikerült például a napokban Szentendrén „lefülelni” tizenöt román illegális munkavállalót, akiket a Matáv egyik alvállalkozója foglalkoztatott. A legnehezebb azonban azokat megfogni, akik a segély felvétele mellett vállalnak fekete munkát. Ehhez — mondta Lő- diné — a kellő technikai felszereltséggel sem rendelkeznek. így csak a szerencse segíthet, s az, hogy a gyanús esetekben a munkaügyi irodák dolgozói az érintetteket gyakori visszajelentkezésre kötelezik, amit vagy a munkanélküli, vagy az őt feketén alkalmazó unja meg. (Amennyiben a munkanélküli nem tesz eleget a jelentkezési kötelezettségének, úgy a járadék megvonható tőle.) Akadtak olyan munkanélküliek is, akikről az önkormányzatoktól kapott lista alapján kiderült, vállalkozói igazolványt is kiváltottak, miközben a segélyt is felvették. Mikor ez napvilágra került, kötelezték őket a felvett pénz visszafizetésére, de a pert három esetben is a Munkaügyi Központ elveszítette, mert a „munkanélküliek” olyan igazolást produkáltak, hogy a vállalkozásukból semmiféle jövedelmük nem származott. Az igazolások szerzésében egyébként is élelmes a magyar ember, előfordul nemegyszer az is, hogy a munkanélkülinek végzettségének megfelelő állást ajánlanak fel, de az elhelyezkedni nem akarók orvosi papírral igazolják, hogy egészségügyi okok miatt nem alkalmasak a felkínált feladat ellátására. LEÁLLÍTOTTÁK Lődinétől megtudhattuk azt is, hogy meglehetősen zavaros és tisztázatlan az újrakezdési kölcsönök ügye. Sokan talán már nem emlékeznek rá, hogy 89—90- ben — amikor még gyerekcipőben járt a munkanélküliség — lehetett igényelni a 400 ezer forintra rúgó kamatmentes kölcsönt. A rossz tapasztalatok hatására tavaly már leállították a kedvezményes kölcsön folyósítását, bebizonyosodott ugyanis, hogy sokan nem arra használták fel a hitelt, amire kérték, de a pénzt visszafizetni nem tudják. A kamatterheket viszont a Foglalkoztatási Alapból még 1994-ig fedezni kell. SORRA VESZIK Most a kölcsönt felvevőket is ellenőrzik. Lődiné elmondta, hogy először Érdre látogatnak, ahol háromszáz érintett él. Az első találkozóra hatvan embert idéztek be, de jellemző módon már többen jelezték, hogy nem tudnak elmenni a megadott időpontban. A munkaügyi ellenőrök az újrakezdési kölcsön ügyében Érd után a megye többi településén is folytatják a vizsgálatot. Hargitai Éva Hetek óta gyűrűzik az Ybl Bank, a Gyomaendrő- di Takarékszövetkezet, valamint az Általános Vállalkozási Bank felelőtlen gazdálkodása körül kialakult botrány. Ettől visszhangzott a pénzügyi világ, az utca embere csóválta a fejét, a vállalkozók pedig amiatt aggódtak, hogy nem jutnak hozzá a folyószámlájukon vezetett pénzükhöz, így nem tudják kifizetni szállítójukat. Milyen kár érte a Pest megyei vállalkozókat? A bank jelenlegi ügyfélkörének tíz százaléka, mintegy hetven vállalkozó volt állandó ügyfele az Általános Vállalkozási Banknak. Érd, Szentendre, Po- máz, Gödöllő és Vác térségéből választották a gazdálkodók ezt a pénzintézetet. Amikor július 8-án felfüggesztették a pénzkifizetést, majdnem mindenki megrohamozta a bankot. Aki más pénzintézetbe akarta vinni a folyószámláját, tehette. Akik viszont kitartottak, azoknak egymillió forintos „gyorssegélyt” folyósított a bank, hogy legalább a munkabéreket ki tudják fizetni a társaságok. A többi pénzhez nem nyúltak hozzá, hiszen a működőképtelenség miatt mindent zároltak. A kisbetétesek pénzének visszafizetését az állam szavatolja. így például a lakosok az elhelyezett betéteikért megkapják majd a kamatot. A világbanki forrásból finanszírozott hitelek (Egzisztencia-, Start-, a privatizációs vagy a mezőgazdaság támogatását célzó hitelek) folyósítása nem szenved csorbát, mert a jegybank más intézményt is kijelölhet. Az Állami Bankfelügyelet bankbiztosa, Fehér Dénes úgy véli, most még lokalizálni tudták a gazdálkodási zavart. Feltételezhetően máskor is megismétlődhet a jelenség, ha nem tartják be a szabályokat. Az ügyfeleknek egyelőre csak kis hányada jelezte, hogy más bankot választ a jövőben. A banknak jelenleg 4,6 milliárd forint a kintlevősége, ezt a pénzt egy Autóklinik elnevezésű csoportnak hitelezték. Ügy tűnik, nehéz lesz majd behajtani, mert a pénznek csak egy része van ingatlanokba befektetve. A rendőrség dolga lesz kivizsgálni, ki és mennyiben felelős a „bankzavarért”. Mint megtudtuk, „csupán” 30 százalékos veszteség éri a Pest megyei vállalkozókat, amely sovány vigaszt jelent azoknak, akik bíztak a bankban. I. M.
