Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
HAZÁNK UTÁN A TÁVOL-KELET Mindig a fehér foltokat Szövetkezeti nap és kárpótlás Bár a vagyonnevesítés nagyobb problémák nélkül mindenütt megtörtént, azon(Folytatás az 1. oldalról.) venni — folytatja az igazgató —, hogy leálltak a magánépítkezések, s a gázmüveknek sincs pénze az új berendezések tömeges felszerelésére. Csak a legszükségesebb, kötelező cseréket hajtja végre; mi tehát lényegesen többet tudnánk gyártani, mint amennyire jelen pillanatban igény van. Igazából egy százezer darabos nagyságrendnél lenne a termelés gazdaságos — a mai negyvenezerrel szemben. Mi abban bízunk, hamarosan kedvező változások történnek a gazdaságban, s akkor — még a konkurencia ellenére is — jó pozícióban leszünk. Jelenleg a Tigáz foglalkozik Gödöllőn hasonló termeléssel, A KITELEPÍTETTEK FOGADÁSA MEGHALADJA ERŐNKET Az osztrák kormány 1992. július 2-án felfüggesztette az Osztrák Szövetségi Kormány és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti, a vízumkényszer megszüntetéséről kötött egyezményt. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az osztrák hatóságok csak a függetlenné vált Horvátország és Szlovénia által kibocsátott új útlevéllel léptetnek be vízum nélkül utasokat a jugoszláv utódállamokból — tájékoztatta az MTI-t közleményben a Belügyminisztérium csütörtökön. Az osztrák kormány intézkedése — kinyilvánított szándékuk szerint — nem irányul annak megakadályozására, hogy Bosznia- Hercegovinából érkező háborús menekültek Ausztriába beutazhassanak. Ennek ellenére ma hajnalban Ausztria megtagadta 1273 Bosznia-Hercegovina háborús körzetéből érkezett, erőszakkal kitelepített személy beléptetését, akiket a magyar szervek a nagyatádi menekülttáborba irányítottak. Az osztrák hatóságok eljárási gyakorlata a Magyar Köztársaságot nehéz helyzetbe hozta. A Bosznia-Hercegovinából érkezőik elmondása szerint Szerbia területén mintegy 15-20 ezren várnak tovább- . utazási lehetőségre és szamuk folyamatosan növekszik. A hazánkon keresztül Nyugat-Európába továbbutazó szándékozó kitelepített bosznia-hercegovinái állampolgárok beléptetését az osztrák hatóságok — arra hivatkozva, hogy útlevelüket szerb területen állították ki — megtagadják. A Magyar Köztársaság, miként eddig, a jövőben is megtesz mindent a menekülők ellátása érdekében, azonban az egyre növekvő számú erőszakkal kitelepítettek fogadása meghaladja erőnket. A kialakult helyzet európai ösz- szefogást és mielőbbi hatékony intézkedéseket követel. Csakis együtt A szakszervezeti konföderációk nem tartanák célszerűnek, ha kiilön-külön folytatnák az előzetes egyeztetést a Munkaügyi Minisztériummal — fogalmazták meg a szakszervezeti szövetségek képviselői csütörtöki találkozójukon. A minisztérium jelezte ugyanis, hogy a tárca képviselői először az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tisztségviselőivel egyeztetnének, majd az MSZOSZ, s ezt követően a LIGA és a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviselőjével találkoznának. Vélhetően, ez a csoportosítás a vagyonmegosztást tekintve alapvetően eltérő álláspontokat fejezne ki. Göncz a Századvég főiskoláján Politikai hitvallás szintén nyugati együttműködéssel. A kft. egyelőre huszonnyolc embernek ad munkát, de várhatóan — a termelés bővülését követve — létszámot növelhetnek. Hamarosan egy kiskereskedelmi üzletben forgalmazzák majd a gázkészülékekhez szükséges kiegészítőket, később pedig a profilba tartozó szerelvények gyártásához kezdenek. A nyugati piacokat nem célozzák meg, hiszen ott a sok közül egyetlen gyártók lennének — ráadásul partnerük versenytársai —. így a Távol-Keletet próbálják elérni. Az ügyvezető szerint a fehér foltokat kell megcélozni, ez is egyik elvük. (Va. É.) ban várhatóan több vitás kérdés is felmerül az elhúzódó szövetkezeti átalakulás során — mondta Nagy Tamásba szövetkezeti nap alkalmából rendezett sajtófogadáson. A kárpótlási jegyért vásárolható termőföldről szóló törvény nemrég elfogadott módosított változata —- a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke szerint — nem tudja felgyorsítani a kárpótlási folyamatokat. Az eredeti törvényjavaslat több szempontból is jobb megoldásokat kínált. A módosításból eltűntek a garanciális elemek. Az sem tisztázott, hogy a még át nem alakult szövetkezeteknél ki fogja eldönteni, hogy gazdálkodjanak-e a kárpótlásra kijelölt földterületen. Az MSZP állásfoglalása A közép- és kelet-európai térségben mély bizalmatlanság uralkodik és nagy az egymással szembeni félreértés lehetősége. Ezért is fontos lenne, hogy Magyarország minél előbb átgondolt biztonságpolitikai koncepcióval rendelkezzen. A kormány ugyan már benyújtotta erre vonatkozó tervezetét, de megtárgyalását az Országgyűlés még mindig nem tűzte napirendjére. Minderről Kovács László, az országos elnökség tagja beszélt az MSZP csütörtöki sajtótájékoztatóján. A párt elnökségének állásfoglalását Magyarország biztonságáról, Közép- és Kelet-Európa stabilitásának megteremtéséről és a magyar haderőreform fő irányairól, Tabajdi Csaba ismertette. " Álláspontjuk szerint Magyarországot nem fenyegeti közvetlen háborús veszély. Az ország veszélyeztetettsége elsősorban a magyar gazdaság nyersanyag-energia ellátásának zavaraiban, exportpiacainak szűkösségében rejlik. VERSENYTÖRVÉNY-ELLENES VOLT A FORDNAK ADOTT VÁMKEDVEZMÉNY Nem vitatva a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának indokait, a Ford cégnek adott vám- kedvezmény tartalmában alkotmányellenesnek ítélhető, míg a rendelet kiadásának módja a versenytörvénybe ütközik — közölte a Magyar Távirati Irodának küldött állásfoglalásában a Gazdasági Verseny Hivatal csütörtökön. Véleményük szerint a működő tőke bevonásához szükséges kedvezmények rendjét indokolt lenne úgy kialakítani, hogy az sem a külföldi, sem a belföldi piac szereplői számára ne eredményezhessen diszkriminációt-. A versenyhivatal a gazdasági kabinet által hozott döntéssel, vagyis a verseny semlegességének helyreállításával, a probléma rendezésének törvényes lehetőségével egyetért, így véleménye szerint nem szükséges eljárást indítani az Alkotmánybíróságnál. Politikai hitvallásnak beillő beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön délután a Századvég Politikai Főiskola diplomaosztó ünnepségén. Mint fogalmazott: olyan politikusként beszél, aki kétéves tapasztalatot szerzett „a szakmában”. A politika emberi vonatkozásaival kapcsolatban a köztársasági elnök rámutatott: mielőtt bárki bekapcsolódik az aktív politikai életbe, önismeretre kell szert tennie. Ha ez nem történik meg, akkor a politikus nem tudja az objektív helyzet és önmaga kapcsolatának dimenzióit. Azt is fontosnak nevezte, hogy a politikus békességben éljen önmagával. Teleki Pál életére utalva Göncz Árpád rámutatott: van olyan helyzet, amikor a politikusnak, ahhoz, hogy békességben éljen önmagával, öngyilkosságot kell elkövetnie, de hozzáfűzte: ez végletes példa. A politikusok életében vannak olyan szakaszok, amikor „hallgat az ösztönére, és nem feltétlenül az eszére gondol”. A politikus jellemvonásait két határvonal között húzta meg Göncz Árpád: az alsó határ a cinizmus, a felső a vakbuzgóság. Felszólította hallgatóságát, hogy mindkettőtől igyekezzen tartózkodni. Mint mondta: „tudjatok visszavonulni, amikor vissza kedl vonulni”. Ha ez a készség hiányzik a politikusból, és „valami misszionáriusi buzgalom” él benne, az a meggyőződés, hogy csak ő van a közjó birtokában — ez nagy veszélyekkel jár. A politikus kapcsolata a politika tulajdohképpeni alanyával, a néppel, volt Göncz Árpád beszédének másik fontos mondanivalója. Ezzel kapcsolatban rámutatott: ismerni kell az emberek életviszonyait, és meg kel! tanulni a hétköznapi ember nyelvén, világosan szólni. A köztársasági elnök rámutatott az őszinteség fontosságára a politikában. Ez azonban nem jelenti azt. hogy „ne lehetne az embernek stratégiai elgondolása, saját világszemlélete, de azt sem jelenti, hogy nem változhat”. Mint Göncz Árpád fogalmazott: nem biztos abban, hogy az abszolút következetesség a politikában alapfeltétel. Megkérdeztük Reneszánsz a Duna mentén? Mint arról hírt adtunk, megalakult a Duna Menti Kikötővárosok Szövetsége, melyhez azonnal csatlakozott nyolc magyar település, majd Győr és Százhalombatta is jelezte ebbéli szándékát. A nagy érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy hovatovább mindenki felméri a vízi utak gazdasági értékét, valami nagy reneszánsz van megmdulóban, visszatérnek azok az idők, amikor a Duna fő artériája volt a hazai és külföldi áru- és személyforgalomnak. A kérdéssel kapcsolatban Vezér Mihályt, Százhalombatta polgármesterét kértük nyilatkozatra: — Polgármester úr, milyen meggondolásból döntöttek úgy, hogy felzárkóznak a DMKSZ-hez? — Döntés még nem született, de Fekete Imre képviselőtársunk beszámolója alapján — ő vett részt az alakuló ülésen megfigyelőként —, a testületnek nagyon tetszett a kezdeményezés, nagy lehetőségeket látunk felcsillanni benne. Rövidesen visszatérünk a kérdésre, s szinte biztos, hogy csatlakozunk. Az ok többsíkú. Induljunk ki abból, hogy Százhalombatta egy zsákszerű település, elkerülik a nemzetközi, de még a hazai útvonalak is, nincs átmenő forgalmunk. Következésképp ide csak az esik be, aki valamilyen fix céllal jön. Ez jó környezetkímélő szempont, de rossz gazdaságilag. Azzal, hogy nincs turistaforgalmunk, jelentős bevételtől esünk el. Negy- ven-ötven évvel ezelőtt ez Kormányszóvivői tájékoztató Exodus Magyarországon Bosznia egyes területein immár szervezett kitelepítés zajlik, és a kitelepítettek többsége — tekintettel az osztrák vízumkényszer bevezetésére — Magyarországon keres menedéket — jelentette ki Boross Péter belügyminiszter, a csütörtöki kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A miniszter hozzáfűzte: hazánk nincs abban a helyzetben, hogy több ezres csoportban érkező kitelepítet- teket befogadjon. Éppen ezéjrt a Külügyminisztérium már megkezdte a konzultációt az ENSZ illetékes bizottságaival, valamint más érintett nemzetközi szervezetekkel a probléma mielőbbi megoldása érdekében. A köztársasági elnök szerdai döntése is téma volt á kormány ülésén. Az ezzel kapcsolatos írásos állásfoglalást ismertetve Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, előrebocsátotta: a kormány számára súlyos csalódás, hogy Göncz Árpád ismételten megtagadta a médiaelnökök felmentését. A kormány álláspontja szerint — mint az államtitkár a továbbiakban elmondta —, az államfő túllépte alkotmányos jogkörét, és egyértelműen pártpolitikai döntést hozott az ügyben. Mindebből a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az államfő — az alkotmányban meghatározott pártok feletti szerepe ellenére — a kisebbség, azaz pártja érdekeit képviseli. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Zárt ajtók mögött Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Jeszenszky Géza külügyminiszter jelenlétében zártaitok mögött tanácskozott. Á fiatal demokraták és a kereszténydemokraták távolléte miatt négypártira sikeredett eszmecserén olyan időszerű kérdések kerültek terítékre, mint a Cseh és a Szlovák Köztársaság elhi- degülő viszonyának következményei, a délszláv válság legújabb fejleményei. A napirendre vett témakörökről 'Horn Gyula (MSZP), Csóti György (MDF) és Szent-Iványi István (SZDSZ) tájékoztatta az újságírókat. Horn Gyula: a csehszlovákiai események kapcsán a bizottság azt igyekezett körvonalazni, hogy miként alakul majd a szövetség jövője, ennek kapcsán a szlovákiai magyarság helyzete. illetve Budapest és Pozsony viszonya. A testület foglalkozott azokkal a jogos igényekkel, hogy a szlovákiai magyarság valamiféle autonómiához jusson a határokon belül. Csóti György: a terítékre került kérdésekben gyakorlatilag nem volt vita, mert egészen másként volt, óránként, félóránként jöttek- mentek a hajók minden irányból. Volt ennek a városnak is egy olyan jellege, hangulata, ami csak a Duna menti településekre jellemző. Ezt a jelleget szeretnénk visszakapni, a szövetségben látjuk a lehetőségét annak, hogy a Duna mint vízi út felértékelődjön, s ezáltal Százhalombatta is közelebb kerüljön Európához. — Konkrétan mire gondol? — Vegyük példának a ’94-es világkiállítást. A vízi közlekedés felpörgetésével mi is profitálhatnánk a kiállítás gazdasági áldásaiból, sétahajók beindításával hozzánk is lejutnának a vendégek. Más: nekünk komoly vízisporthagyo- mányaink vannak, ami nagy tömegeket vonzhatna ide. Mint Szentendre irányába. Csakhogy felénk nincs hajóforgalom, hiányzik a kikötőhálózat, Mély meggyőződésem, hogy mindez rendeződik, ha mi — és a szomszédos víz menti települések — felzárkózunk a szövetséghez. (—matula—) azokat illetően meglehetősen nagy egyetértés van a parlamenti pártok között. Az igen hasznosnak bizonyult eszmecserén megfogalmazódott az a magyar törekvés, hogy a kérdéseket megfelelő normák kidolgozásával nemzetközi szinten rendezzék. Például egy kisebbségi charta kidolgozásának műhelye lehetne aa Európa Tanács. A problémák rendezését szolgálhatná emellett többoldalú egyezményrendszerek létrehozása. Az autonómia ügyét illetően pedig a magyar külpolitikának az az alapelve érvényes, hogy a kisebbségben élő csoportok — adott esetben a szlovákiai magyarok — maguk határozzák meg, mit kívánnak. A célok meghatározása után pedig a magyar külpolitika a nemzetközileg elfogadott eszközökkel támogatni fogja törekvéseiket. Szent-Iványi István: némi hangsúlybeli eltolódásoktól eltekintve a fő kérdésekben megnyugtató egyetértés alakult ki az eszmecserén, amit remélhetőleg a pártok és a Külügyminisztérium is képviselni tud. Ami a csehszlovákiai helyzetet illeti, a külügyi bizottság nem a kampányjelszavakból akar kiindulni. Szlovákiában a választások során olyan politikai kampány folyt, amely nem nélkülözte a nacionalista elemeket. Ugyanakkor a Meciar-kormányt cselekedetei alapján kell megítélni. A remények szerint a cselekedetek jelentősen eltérnek majd a kampányszólamoktól. Megfigyelői státuszban Az Európai Liberális, Demokrata és Reformpártok Szövetségének (ELDR) Koppenhágában zajló kongresszusán az ELDR tanácsa egyhangúan hozott határozatával 1992. július 1-jei hatállyal felvette az SZDSZ-t — megfigyelői státuszban — tagjai sorába.
