Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

Gyámnak nézik a hivatali Beszélgetés dr. Pálffy Ilonával, a köztársasági megbízott hivatalának főosztályvezetőjével A közigazgatás átszerve­zése, az önkormányzatok megalakítása és a megyei közgyűlés a múlthoz ké­pest kisebb hatásköre meg­követelte azt, hogy törvé­nyességi felügyeletet gya­korló intézményt építsen be a kormányzat ebbe az egész rendszerbe. A köz- társasági megbízott és an­nak hivatala őrködik a tör­vényességen, de csak vé­leményezési jogkörrel, ál­lásfoglalásaik bíróságon megtámadhatók. A törvé­nyességi felügyelet gyakor­lásáról, annak kialakult, de még ma is formálódó rendjéről beszélgettünk dr. Pálffy Ilonával. ■ Hogyan informálódik a köztársasági megbízott hivatala az önkormányza­tokban folyó hatósági mun­káról? — Pest megye 182 ön- kormányzatának a szerve­zeti működési szabályza­tát a polgármesteri hivata­lok megküldték nekünk. Mi azokat véleményeztük, ahol nagyon szükséges volt, ott kértük az utólagos ki­igazítást. Meg kell monda­ni, hogy bár nem határidő­re, de nagyon sok helyen magas szakmai színvona­lon készítették el ezeket a szabályzatokat. Másik in­formációs lehetőségünk az, hogy — akárcsak a megyei közgyűlés hivatalának — nekünk is megküldik az ön- kormányzatok a testületi ülések jegyzőkönyvét. Mi ezeket tanulmányozzuk, és az utóbbi időben egy-egy esetben már kérünk bizo­nyos magyarázatokat is. Ennek az az oka, hogy lo­gikusan, érthetően, három sorban leírnak a jegyző­könyvben egy testületi ha­tározatot, mi viszont éppen a szűkszavúság miatt nem ismerjük a határozat „elő­életét”, ezért kérünk aztán magyarázatot. Megjegy­zem, még nemigen fordult elő, hogy javasoltuk volna egy-egy magyarázattal ki­egészített testületi határo­zat visszavonását. A törvé­nyességi felügyelet gyakor­lása ugyanis lényegében abból áll, hogy mi ellen­őrizzük a határozatok jog­szerűségét és törvényessé­gét. Sem fel nem függeszt­hetjük ezeket a határoza­tokat, sem vissza nen\ vo­nathatjuk. Csak szakszerű véleményt adunk. ■ A köztársasági megbí­zott hivatala tehát, ha szükségét látja, állást fog­lal ezeknek a határozatok­nak az ügyében. Kérnek-c a testületek vagy a polgár­mesteri hivatalok egyes, számukra kényes ügyekben állásfoglalást? — Igen. Viszonylag gyak­ran, nemegyszer — mond­hatni — fölöslegesen. A szervezeti működésűi sza­bályzatban a testületek le­fektetik a hivatal működé­si rendjét, és előfordul, hogy olyan dologban kér­nek tőlünk állásfoglalást, ami a saját maguk által ké­szített SZMSZ-ben benne van. Hl Az önkormányzati for­mával hogyan vannak megelégedve azok a tele­pülések, amelyek nem ren­delkeztek önálló tanáccsal a múlt rendszerben? — Minket is meglepett egy kicsit, hogy törvényes­ségi szempontból ezekkel az egykori társközségekkel van a legkevesebb bajunk. Ügy látszik, hogy mivel demokratikusan választ­hattak polgármestert, a maguk által választott em­bereket el is fogadják, s így van a falvaknak gaz­dájuk. Több és nagyobb gondunk van a városok­kal, a tíz-tizenötezer lako­sú nagyközségekkel. ■ Az önkormányzati tör­vény szerint, a köztársasá­gi megbízott hivatalának joga és kötelessége is sar­kított esetben az Alkot­mánybírósághoz fordulni. Mivel ilyen biztos volt Pest megyében is már néhány­szor, kérem, mondjon pél­dákat. — Három alkalommal fordultunk eddig az Al­kotmánybírósághoz. Az egyik a nagy port felvert szentendrei peep-show-ügy volt, amikor is a városi képviselő-testület megtil­totta egy vállalkozónak, hogy Szentendrén peep- show-t üzemeltessen. Eh­hez a képviselő-testület­nek nincs joga, mi a tes­tület határozatát megküld­tük az Alkotmánybíróság­hoz, azzal, hogy vélemé­nyünk szerint az ellenke­zik a vállalkozási törvény­nyel. Igaz, 11 hónap után, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a képvi­selő-testület határozatát. A másik esetben Törökbálint nagyközség testületének határozatát bíráltattuk fe­lül. A törökbálintiak meg­tiltották az ottani üdü­lőtelek-tulajdonosoknak, hogy állandóra bejelent­kezhessenek. Tették ezt azért, mert magas ii/iülö- helyi adót vetettek ki a hétvégiház-tulajdonosokra, de ez nem vonatkozik az állandó lakosokra. Az Al­kotmánybíróság ezt a ha­tározatot is megsemmisítet­te. A harmadik ügy még most is folyik, ebben arról van szó, hogy van-e joga a megyei közgyűlésnek egy­nél több alelnököt válasz­tani. ■ Csak testületek, illet­ve polgármesteri hivatalok kérik ügyeikbe a beavat­kozást ? — Nem, állampolgárok, képviselő-testületi tagok egyaránt fordulnak hoz­zánk, meglehetősen gyak­ran. Visszatérő téma, hogy miként lehet eltávolítani választott funkciójából a polgármestert. Erre törvé­nyi lehetőség nincs, ezt mindig külön magyaráz­nunk kell. Az a tapaszta­latunk, hogy a polgármes­ter—jegyző vitákban, a tes­tület—polgármester, vagy testület—jegyző ellentétek­ben valahol a háttérben mindig személyes indula­tok lappanganak. A döntő­bíró szerepét szánják ne­künk, amolyan bölcs nagy­bácsinak, gyámnak néznek bennünket az ilyen vitás ügyekben. Kétségtelen, hogy az igen rövid idő alatt elkészült önkormány­zati törvénynek vannak hiányosságai, de ezek nem olyan mértékűek, hogy a törvényt — betűje és szel­leme szerint értelmezve — ne lehetne használni. Az biztos, hogy sokkal egyér­telműbben megfogalma­zott jogszabályokra volna szükség. Ennek ellenére úgy tűnik, nem szükséges a törvénymódosítás, mert az érvényben levőnek le kell vizsgáznia a gyakor­latban. Hegyes Zoltán Tököl Laktanyából lakótelep Lakótelep lesz a volt tökö­li szovjet laktanya, miután a helyi önkormányzat át­vette az épületeket a kincs­tári vagyonkezelő szerve­zettől. A 440 megüresedett lakásból eddig 200 talált gazdára, ezek felújításán most dolgoznak. Az árak meglehetősen kedvezőek, hiszen a lakásokat négyzet- méterenként 22 és 25 ezer forint között kínálják, ám a vételárnak csak 10 száza­lékát kell befizetni, a hát­ralékot pedig 20 év alatt törleszteni. így nem megle­pő, hogy a helybeli és a környékbeli lakosok köré­ben igen keresettek ezek az otthonok. A fás, ligetes kör­nyezetben lévő lakótelepen ABC-áruház, presszó, ját­szótér van. A gáz-, a csa­torna- és a vízvezeték bő­vítéséhez már hozzáláttak, s igyekeznek majd úgy megszervezni a közleke­dést, hogy buszjáratokkal a főváros minél könnyeb­ben megközelíthető legyen. Háziorvosok és nyugdíjasok Fórum a biztosításról jogorvoslati eljárás, a nyugdíjügyek jogerős elin­tézése és lezárása sokszor időben nagyon elhúzódik. Ilyenkor fordul elő, hogy késik a nyugdíj, az állam­polgár ellátatlan. Ezt a kérdéskört tekintette át a PMTT, valamint ezzel együtt a kivételes nyugel­látás és a segélyezés prob­lémáját. A rendszerváltás utáni második évben úgy. tűnik, minden egyesület és szer­vezet mérleget készít, be­számolót tart. Nem kivé­tel ez alól a Pest Megyei Társadalombiztosítási Ta­nács sem. A minap tartott értekezleten mind a fővá­rosi, mind pedig a megyei tb-kirendeltség beszámo­lóját meghallgatták az érdeklődők. A fórum napi­rendjén szerepeltek a rendszer reformjainak idő­szerű kérdései, valamint a háziorvosi szolgálat költ­ségeivel járó problémák megoldása. Nyolc évvel ezelőtt még teljes állami irányítás mellett működött a társa­dalombiztosítás. A törvé­nyi rendelkezések alapján 1993. után a szerveződő biztosítási alapok és az egészségbiztosítás önkor­mányzati jellegű lesz. A megyei társadalombiz­tosítási tanács önálló tes­tület, amelynek működé­sét szervezeti szabályzat­tal rendezték. Folyamatos tevékenységeit közvetlenül a társadalombiztosítási igazgatóság felügyeli. A A bizottság jogosult fe­lülvizsgálni az igazgatóság éves költségvetésének be­számolóját, valamint elő­terjeszti a társadalombiz­tosítással összefüggő ja­vaslatokat. A törvényter­vezetekkel kapcsolatos vé­leményét és javaslatait a testület eljuttathatja az országgyűlési képviselők­höz. Valamennyi esetben élt is a lehetőséggel. A vitán szó esett arról is, hogy milyen minőség­ben élhetnek felhatalma­zással a hatáskörük jog- gyakorlása közben. A meg­változott viszonyok követ­keztében ugyanis a PMTT tagjait delegáló szerveze­tek részben megszűntek, részben átalakultak. — papp — Egyelőre még az egysze­rű tapasztalat sem elég. En­nél pedig mélyebb, gyakran tudományos ismeretekre lenne szükség a települések fejlesztését eldöntő kérdé­sekben. A Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezte — attól az elhatározástól ve­zettetve, hogy segíthessenek a döntések tudományos megalapozásában — a Nemzeti Településügyi Fó­rum létrehozását. Címe is van már. Aki keresi. Buda­pesten, a Rákóczi út 7. sz. alatt találhatja meg. a Ma­gyar Urbanisztikai Társa­ságnál. Létrehozója 33 kormány­zati. önkormányzati, szövet­ségi, valamint szakmai és más társadalmi szervezet. Az alapítók a piac. a szak­mai értékek, a szociális ér­dekek összhangjára szeret­nének törekedni munkájuk­ban, s várják azokat a csat­lakozni akaró szervezete­ket, akik érdekeltek egy- cgy régió, város, falu fej­lesztésében. kölcsönös in­formálásban és információ szerzésben. Mivel a titkárság felada­tait a MUT látja el. annak vezetője. Barna Gábor szol­gál felvilágosítással a 118-1533-as telefonon. Nudizni és szemetelni tudunk Látlelet az Omszki-tóról Napfény, levegő, víz és mindenekelőtt sovány pénztárca. Az idei kániku­lai szezonban ez a jellem­ző. A nyár kellékei persze most is ingyen vannak. Ami viszont a pénzt illeti, az egyre inkább figyel­münk fókuszába kerül. Mert hogyan is lehetne pénz nélkül vagy legalább­Szöveg nélkül érik be ennyivel. Nekik a tóparti kis büfék kínálják a hideg sört és az üdítőt a frissen sült lángossal és más nyalánkságokkal. Az árak sem ostromolják a csillagos eget, úgyhogy aki az idei forró nyári na­pokat nem a Kanári-szige­teken vagy Máltán tölti, annak ott volna ez a hi­deg vizű tavacska. Ámbár jó pár évig az terjedt róla, nogy bi­zony fürdésre nem alkal­mas a vize, hogy szalmo­nellával fertőzött. Ez ugyan már a múlté, az illetéke­sek még a szezon előtt mindent, mindent fertőtle­nítenek. Most megint a fürdőzőké lehetne az Omszki-tó, ám még min­dig a nem ajánlott kate­góriába tartozik. Amire vi­szont jó lenne, ha ügyelné­nek, az a tisztaság. Mert nem elég fertőtleníteni egy elrontott tó vizét, nem elég a nyár elején összeszedni a szemetet, ha a strando­lok később újból min­dent szerteszét dobálnak. Amúgy régi jó magyar szokás szerint térdig — és ma már meztelenül — jár­nak a saját maguk csinál­ta szemétben. Szemetelni, azt tudunk. K. K. 4 ^JCírlav A tó környezete Tiltás és veszélyek ellenére (Hancsovszki János felvételei) Régió, falu, város Fejlesztés tudományosan is olcsón nyaralni? Hát úgy, hogy kizarándokolsz az Omszki-tóhoz, ahol nincs belépti díj, nincs öl- tözésre-vetkőzésre szánt, sem olcsó, sem méregdrá­ga fürdőkabin. Mindössze egy hófehérre meszelt il­lemhelyiség egy takaros, tiszta nénikével, és számos vakítóan tiszta mosdókagy­lóval meg — horribile dic- tu! — el nem lopott mos­dószappanokkal. A szegények és a kis­pénzűek törzshelyéhez az éppen barátságos méretű, se nem kicsi, se nem nagy tóhoz elég a pesti polgár kombinált buszbérlete, és az otthon csomagolt kiadós tízórai is, a bedugaszolt műanyag flakonnal, amibe otthon hideg vizet vagy limonádét töltött a gondos mama. A tehetősebbek és a nagyobbak persze nem , Nem kell feltétlenül Szibériába utaznunk, hogy omszki tavat találjunk. Van belőle egy Budakalásson is, par­kostul. A kötelező barátság parkjának szánták, most meg már csak pihenni, strandolni jár oda a nép.

Next

/
Thumbnails
Contents