Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

Milan Bí bic életveszélyben

Éjjel-nappal tüntetnek

Kereken 1500 francia, ukrán és egyiptomi katonát vezényelnek Szarajevóba, hogy felváltsák majd a jelenleg odaérkező kanadai egységeket — jelentette be csütörtök délután Londonban az ENSZ főtitkára. Butrosz Gáli szerda este érkezett a brit fővárosba, hogy a londoni vezetőkkel. valamint az Európai Közösség képviselőivel a jugoszláv válság leküzdésének lehetőségeiről tárgyaljon. Időközben Szarajevóból ENSZ-források jelentették. hogy megérkezett az ezer fős kanadai csat pat első csoportja, mintegy 350 katona a szarajevói repülőtérre.

Szerda éjszaka újabb támadás érte a szarajevói repülőtér környékén levő

lakónegyedeket. A zágrábi rádió jelentése szerint a szerb szabadcsapatok által kirobbantott harcban egy ember életét vesztette. A viszonylag nyugodt éjszaka után a szerb alakulatok ismét ágyútűz alá vették Dubrovnik külvárosait. A dubrovnikiak reggeltől ismét ivóvíz nélkül maradtak, az áramszolgáltatás pedig már hetek óta szünetel.

A belgrádi sajtó csütörtöki jelentései szerint Ben- kovácon. Knin mellett június 29-én merényletet követtek el Milan Babic, a horvátországi szerb kisebbség területének, Krajiná- nak a vezetője ellen. A szerb politikus életveszélyesen megsebesült. A merénylet hátterében állítóPuccskísérlet Szakián Húszéin ellen

Az iraki köztársasági gárda egyik hadosztálya hétfőn államcsínyt kísérelt meg Szaddám Húszéin elnök ellen — közölték csütörtökön Londonban, az Iraki Nemzeti Kongresszus elnevezésű szervezet képviselői.

A szervezetnek állítólag megbízható hírforrásai vannak az iraki hadseregen belül. E források szerint a köztársasági gárda egyik vidéki gépesített hadosztálya hétfőn megindult Bagdad ellen, de az alakulatot a főváros északi határában feltartóztatták Szaddám Húszéin biztonsági szolgálatának különleges egységei. A kialakult tűzharcban a lázadó brigád parancsnoka, Szabri Mahmud tábornok életét vesztette. A többi puccsista azonban, a kísérlet kudarca ellenére sem mondott le arról, hogy megdöntik Szaddám Húszéin uralmát — állították az iraki nemzeti kongresz- szus képviselői.

BALOGH ISTVÁN, a Magyar Köztársaság Szlovén Köztársaságba akkreditált nagykövete július 1-jén átadta megbízólevelét Milan Kucannak, a Szlovén köztársaság elnöksége elnökének.

PÁRIZSBAN tett többnapos hivatalos látogatást Bisz- terszky Elemér művelődési és közoktatási államtitkár. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a NATO brüsszeli központjában tájékoztatta szövetségeseit arról, hogy — a Bush elnök által tavaly szeptember 27-én bejelentett kezdeményezésnek megfelelően — befejezte az európai szárazfölden tárolt valamennyi taktikai atomfegyver kivonását a földrészről.

OSZTRÁK ÉS MAGYAR tudósok, gazdasági szakemberek, művészek, újságírók, gyakorló külpolitikusok fognak . rendszeresen eszmecserét tartani annak a párbeszéd-fórumnak a keretében, amelynek létesítéséről a két külügyminisztérium magas rangú képviselői szerdán Budapesten megállapodtak.

lag a Babic és szerb ellenlábasai között hónapok óta dúló hatalmi harc áll.

Belgrádban szerdán este és éjszaka is folytatódott a Slobodan Milosevic szerb elnök távozását követelő, a Szerb Demokratikus Mozgalom (DEPOS) által szervezett ellenzéki tüntetés. A résztvevők száma a hírügynökségi jelentések szerint 20 ezer és 80 ezer között ingadozik.

Orosz—grúz kapcsolat

Oroszország és Grúzia csütörtökön hivatalosan is diplomáciai kapcsolatra lépett egymással. Az erről szóló jegyzőkönyvet Moszkvában, Andrej Közirev és Alekszandr Csikvaidze külügyminiszterek írták alá. A diplomáciai kapcsolatok felvételének meggyorsításáról Eduard Sevardnadze és Borisz Jelcin dagomiszi találkozóján született megállapodás, nem sokkal, azután, hogy az orosz—grúz viszony a déloszét helyzet nyomán kiéleződött.

Hüllőiét! esemény«

_

egy mondatban

Magyar—román konzultációk

Parafáitok a toloncegyezményt

Aradon csütörtökön magyar—román konzultációk kezdődtek. A megbeszélések fő témái a Jugoszlávia elleni BT-embargónak, a két országot érintő következményei enyhítése, valamint az átmenő forgalom javítása a két ország között új határátkelő helyek nyitásával és a meglevők korszerűsítésével. A román tárgyaló küldöttséget Theodor Melescanu államtitkár vezeti, a magyar küldöttség feje Martonyi János külügyminisztériumi államtitkár.

Magyar—román szerződést parafáltak szerdán Bukarestben személyek államhatáron történő átvételéről. A szeződést — közismert néven toloncegyez- ményt — Sáringer László, a magyar Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője és román kollégája, Alin Burea látta el kézjegyével. A tárgyalások Budapesten kezdődtek, és a szerződés szövegét most véglegesítették. Aláírásra egy későbbi időpontban kerül sor, és az egyezmény a parlamenti ratifisalás után 30 nappal lép majd érvénybe. Megkötését az teszi szükségessé, hogy mindkét ország csatlakozni kíván egy összeurópai idegenrendészeti rendszerhez.

A csehszlovák állam

életképessége bizonytalan

Csütörtök délután a prágai várban Václav Havel államfő előtt letette a hivatali esküt a Jan Strasky vezette új csehszlovák szövetségi kormány. A kijelölt miniszterelnök — szerda esti nyilatkozatában — úgy fogalmazott, hogy „a kormány feladata tevékenységének első háiom hónapjában a föderáció megőrzése lesz”. Ez a sajátos kijelentés is arról tanúskodik, hogy a csehszlovák állam életképessége felettébb bizonytalan. A három hónapos határidőre történt utalás arra vonatkozik, hogy Csehország és Szlovákia vezető politikai erejének megállapodása alapján szeptember 30-ig kellene a két köztársasági parlamentnek megegyeznie egymással abban, miként rendezzék az államkapcsolat vitáját.

Majdnem kéthetes szünet után július másodikán ismét elkezdődött a bősi erőmű felvízrsátornájának feltöltése. Julius Binder, a pozsonyi vízgazdálkodási beruházó vállalat igazgatója megerősítette az Üj Szó csütörtökön megjelent közlését, hogy a nap során, a délelőtti órákban újra elkezdték az erőmű felvízcsa- tornájának feltöltését. Cáfolta azokat az állításokat, melyek a magyar sajtóban azzal magyarázták a feltöltés időleges szüneteltetését, hogy a feltöltés korábbi fázisában műszaki hiányosságokra — átszivárgásokra — derült fény.

MÉG TART ALGÉRIÁBAN a kétnapos nemzeti gyász, amelyet a 73 éves, hányatott sorsú, alig fél évig tisztségében volt, háborús hős elnök hétfői meggyilkolását követően ren- delt el a kormányzó államtanács. Miután azonban Mohamed Budiafot szerdán örök nyugalomra helyezték a Mártírok temetőjében, volt harcostársai mellett — akik közül sokukkal együtt küzdött a felszabadító háborúban, majd a történelem fintoraként egyesek közülük arra kényszerítették, hogy 28 évig hazájától távol száműzetésben éljen —, már este lövöldözések hallatszottak Algírban.

A hadsereg legfelsőbb vezetését, megtestesítő államtanács szinte csak „kávéskanállal” adagolja az információkat, s ezek nemegyszer ellentétesek egymással. Az első hírek szerint Budiaf gyilkosát a merénylet színhelyén azonnal lelőtték, majd később úgy tűnt, hogy csak az egyikkel végeztek, a másikat letartózMAI KOMMENTÁRUNK \

AI ELNÖKGYILKOSSÁG UTÁN

tatták. A temetés után, az államtanács közleménye szerint, a gyilkos a titkos- szolgálat tisztje volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy biztosítsa az elnök védelmét. De nem lehet tudni, hogy az. állítólag lelőtt merénylőről van-e szó vagy bűntársáról — ha volt ilyen —. akit elfogtak és kihallgattak.

A 2,5 millió négyzetkilométernyi, stratégiailag fontos fekvésű, ásványi kincsekben oly gazdag 26 millió lakosú észak-afrikai ország, éppen az elnök meggyilkolása idején ünnepelhette volna meg három évtizedes függetlenségét. Tavaly december óta azonban. amikor megrendezték a parlamenti Választások első fordulóját, az állam szüntelen véres események színhelye. Az történt ugyanis, hogy a törvényhozási voksolás e fordulójában a független államiság óta megszakítás nélkül kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) katasztrofálisan alulmaradt. A 231 mandátumból már az első menetben 181-et az Iszlám Üdvfront (FIS) szerzett meg, amely győzelme esetére az iránihoz hasonló vallási államrendszer megteremtését hirdette meg.

A FIS azonban korán ünnepelte győzelmét már az első forduló után. A hadsereg legfelsőbb vezetése a védelmi miniszterrel, Kha- led Nezzarral, Algéria ..erős emberével” az élen, „alkotmányos puccsot” hajtott végre, lemondatta Sadfi államelnököt. öttagú államtanácsot alakított, megsemmisítette a választás eredményét, és rendkívüli állapotot hirdetett, miközben ezrével tartóztatta le és küldte börtönökbe és internálótáborokba a FIS vezetőit és aktivistáit, azzal a váddal, hogy „államellenes felkelést szerveztek”. Mivel azonban a polgárháborús veszély fenyegetett, hazahívták a száműzetésből Mohamed Budiafot és azt várták tőle, hogy háborús hősi múltjával segítsen nekik megszilárdítani a katonaság háttérből való kormányzását.

Budiaf azonban nem váltotta be ezeket a reményeket. Nem sikerült valóságos párbeszédet kialakítania az ország különböző társadalmi rétegeivel, s csődöt mondott az a kísérlet, hogy pártok felett álló nemzeti hazafias frontot hozzon létre. A FIS aktivistái az elnöki ígéretek és fenyegetések ellenére gerillaháborúba kezdtek, s mintegy száz rendőr esett áldozatul támadásuknak, hiába hozott a kormányzat halálos ítéleteket. Budiaf eközben szembekerült az uralkodó réteggel is. amennyiben harcot hirdetett meg a hatalom korrupciója ellen.

LEHETSÉGES, sőt valószínű, hogy a FIS egyik, a titkosszolgálatba beépült aktivistája végzett vele. De az sem zárható ki, egyes kommentárok szerint, hogy a tevékenységével elégedetlen kormányzatnak váll terhére Budiaf, és tetette el láb alól, hogy így ürügyei találjon a FIS még hevesebb üldözésére.

Árkus István

A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE

(Folytatás az 1. oldalról.) sének jogi indokait, a kormány is meg fogja tenni „ésszerű időben” ugyanezt: összefoglalja azokat az érveket, amelyek igazolják, hogy a köztársasági elnök ebben a kérdésben is túlterjeszkedett alkotmányos jogkörén. Nyomatékosan hangoztatni szeretnénk azonban, hogy a kormánynak nem érdeke az államfő és a kormányfő közötti feszültség, még kevésbé annak fokozása. Ez a kormány és ez az Országgyűlés megteremtette Magyar- országon a működő demokráciát, biztosította és a jövőben is biztosítani fogja az alapvető szabadság- jogokat, köztük az egyik legfontosabbat, a véleménynyilvánítás, a sajtó szabadságát.

Magyarország nemrég tért vissza a parlamentáris demokráciához, éppen ezért a kormány érthetőnek tartja, hogy sokan féltik ezt a demokráciát, hogy akár aláírásokat is gyűjtenek hol itt, hol ott a demokrácia védelmében. Ezt azonban nem azoktól kell félteni, akik a választók bizalmából a magyar demokráciát megteremtették. A koalíciós kormány terjesztetté az Országgyűlés elé mindazokat a törvényeket, amelyeknek az elfogadásával. amelyeknek a megvalósításával Magyarország több mint négy évtized után újra beléphetett az európai demokráciák sorába.

Politikailag gyorsan és viszonylag könnyen lehetett Magyarországon stabil helyzetet teremteni, „megvédeni a polgárokat bármiféle hatalmi túlkapás ellen”. Az elmúlt rendszer csődbe jutott gazdaságát átalakítani, a kényszerű és elkerülhetetlen nehézségeken minél hamarabb túljutni, a működő piacgazdaságot és az emberhez méltó élet lehetőségeit megteremteni, hosz- szabb időt vesz igénybe. A volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon sikerült ezt a hatalmas gazdasági változást alig két-három esztendő alatt elérhető, jövőre már érezhető, tapintható közelségbe hozni. Ezt a munkát a külföld a legnagyobb elismeréssel figyeli, támogatja.

Nem közömbös, hogy ebben a nehéz átmenetben a

magyar társadalom „pártatlan és tényszerű a pártérdekeken felülemelkedő tájékoztatását, az ország valamennyi lakosának tisztánlátását” hogyan tudja a rádió és a televízió biztosítani. A kormány a szabad. a tárgyilagos tájékoztatás reményében javasolta 1990-ben „két nagy tekintélyű közéleti személyiség és társadalomtudós” kinevezését a rádió, illetve a televízió élére. Nagyra értékeltük kivált Hankiss Elemér korábbi szociológusi tevékenységét, hiszen ő volt az. aki az előző rendszert visszatetsző meztelenségében mutatta be a tudomány eszközeivel. Azonban két év alatt sem született meg a csakugyan pártatlan tájékoztatás. A két tudóst fokozatosan felőrölték azok a kemény, szervezett érdekcsoportok, azok az apparátusi vezetők, akik végül is dirigálnak ezekben az intézményekben. Ezért látta a kormány szükségesnek, hogy me- nedzser-alelnököket állítson a tudós elnökök mellé. Az alelnökök kinevezése megtörtént. Meglepő, hogy a köztársasági elnök, aki az alelnököket alkalmasnak találta és kinevezte, alig néhány hónap múlva alkalmatlannak ítéli őket az elnöki funkciók átmeneti ellátására.

Éppen azért, hogy á köz- társasági elnök által is igényelt cél, „a társadalomban meglévő vélemények teljes körű kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatása, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatás” elérhető legyen, javasolta a kormány Gombár Csaba és Hankiss Elemér felmentését. Kétévi tevékenységükkel ugyanis nem tudták elérni, hogy az említett célok megvalósuljanak.

A kormány tisztában van azzal, milyen nehéz az országgyűlési kisebbséghez, az ellenzékhez tartozó köz- társasági elnök helyzete, az Országgyűlés többségének támogatását élvező kormánnyal szemben. Sokszor — meglehet, legjobb szándéka ellenére — az elnök a kisebbség véleményét, pártjának véleményét képviselte, és nem kísérelte meg, hogy a pártérdekeken csakugyan felülemeD kedve, a napi politikai küzdelmektől magát távoltartva, megtestesítse azt az erkölcsi tekintélyt, amelyet minden parlamentáris demokrácia biztosít a köztársasági elnöknek. A kormány a maga részéről minden segítséget megad ahhoz, hogy egy ilyen típusú, valóban egy egész nemzetet képviselő államfői tekintély kialakuljon, hogy a köztársasági elnök az alkotmányszabta, az Alkotmánybíróság meghatározta keretek közt megmaradva élhessen jogaival.

Az elnök politikai lépéseihez azonban a felelős kormányzat ellenjegyzése szükséges, csak ezzel az ellenjegyzéssel gyakorolhatja az államfő legfontosabb alkotmányos jogait. A kormány ismételten leszögezi. hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja és sietteti a médiatörvény megalkotását. Megérti, hogy egy induló demokráciában több alkotmányos garancia lehet szükséges, ezért is terjesztette hosszú bizottsági egyeztetés és előkészítés után az Országgyűlés eió Európa legliberalizáltabb médiatörvényét. Nem a kormány lépett vissza a konszenzust kereső szövegtől, hanem az ellenzék. Ez a törvény elfogadása esetén megoldja a jelenleg vitatott kérdéseket, biztosítja a vélemény szabadságát és a tények tiszteletét.

Egyetértünk a köztársasági elnök úrral abban, hogy Magyarországon nincs alkotmányos válság. Az Országgyűlés csakugyan »jól megérdemelt nyári szabadságát tölti, az ország kormányzása csakugyan akadálytalanul folyik, sem a sorsunkat érintő nemzetközi kapcsolatokat, sem a döntő gazdasági kérdések megoldását csakugyan nem érinti a Rádió, vagy a Televízió elnökének menesztése, vagy marasz- tása«. Éppen ezért sajnáljuk, hogy az elnököt a szabályosan és indokoltan előterjesztett felmentési javaslatok elbírálásánál nem a fenti szempont vezette, hanem politikai, pártpolitikai döntést hor zott.

A kormány »ésszerű időben« elő fogja terjeszteni részletes jogi véleményét és minden alkotmányos aggályát a sajnálatos döntéssel kapcsolatban, szeptemberben pedig az Ország- gyűlésben folytatni fogja erőfeszítéseit a médiatörvény elfogadtatására, illetve a benne foglalt célok megvalósítására, hogy a sajtó csakugyan akadálytalanul szabad lehessen. Most és mindörökké!”