Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

Kádár Béla a külgazdaság első félévéről Talán elkerülhető a felszámolás 1992 fordulópont lesz — Az első félévben foly­tatódott az export növeke­dése. A kivitel az előző év azonos időszakához képest 1G.5 százalékkal nőtt, az im­port viszont 6 százalékkal mérséklődött — mondotta a külgazdasági folyamatokat elemző szerdai sajtótájékoz­tatóján Kádár Béla külgaz- gazdasági miniszter. A kivitel az év első hat hónapjában meghaladta az 5.1 milliárd dollárt. A kül­kereskedelmi áruforgalom­ban 40 millió dolláros pasz- szívum keletkezett, ami több mint egymilliárd dol­lárral kedvezőbb, mint az előző év közepén. Azoknak a tételeknek a levonása után, amelyekhez nem kap­csolódik fizetés — például apport, lízing, bérmunka- anvag —, a megtisztított külkereskedelmi áruforga­lom 133 millió dolláros ak­tívumot ért el. Az első félévben a ma­gyar export 70 százaléka a fejlett, több mint 5 száza­léka a fejlődő és csaknem 25 százaléka a volt szocia­lista országokba irányult. Az Európai Közösség része­sedése kivitelünkben 3 szá­zalékkal nőtt, aránya jelen­leg 49,4 százalék, s várha­tóan még az idén megha­ladja az 50 százalékot. Leg­jelentősebb külkereskedelmi partnerünk Németország, ide szállítjuk kivitelünk 27 százalékát. Nagymérték­ben — mintegy 50 százalék­kal — nőtt olaszországi ex­portunk is. Az összes kivi­telben legdinamikusabban — 41 százalékkal — a fo­gyasztási cikkeit, ezt köve­tően — 22 százalékkal — az agrárgazdasági termékek értékesítése bővült. Megállt a külgazdasági kapcsolatok sorvadása a keleti térfélen. E területen legnagyobb partnereink a Szovjetunió utódállamai, közülük is elsősorban az Orosz Föderáció, ahová a magyar kivitel öthatoda irá­nyul. Növekedett . forgal­munk Romániával és Bul­gáriával is. A volt KGST- országok közül egyedül len­gyelországi forgalmunk csökkent. Viszonylag kedvezőtlenül alakultak gazdasági kapcso­lataink az EFTA-országok- kal, amelyeknek részará­nya kereskedelmi forgal­munkban 16 százalékról 14 százalékra csökkent. Ugyan­csak visszaesett a fejlődő országokba irányuló export. Miután nem működik az Adria, csővezeték, nem tu­dunk olajat vásárolni a fej­lődő államokból. Az import 6 százalékos csökkenésén belül az anyag- és alkatrész-behozatal 20, az élelmiszerimport 5 százalék­kal volt kevesebb az első félévben, mint a múlt év azonos időszakában. A be­hozatal egyötödét változat­lanul az energiahordozók tették ki, ami nemzetközi összehasonlításban megle­hetősen magas arány. Ép­pen ezért — hangsúlyozta Kádár Béla — igen nagy jelentősége van az energia- takarékos fejlesztéseknek A miniszter elmondta: az év első felében 800 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott az országba. Jelen­leg már meghaladja a 4 milliárd dollárt hazánk­ban a működő külföldi tőke. A hat hónap alatt több mint kétezer új vegyes vál­lalat jött létre. Számuk je­lenleg összesen mintegy 13 ezer. Valamelyest fejlő­dött a magyar tőkekivitel is: 801 magyar részvételű vegyes vállalat működik külföldön, összesen 110 mii­Határidő: 27-e, 24 óra Ülést tartott szerdán a bankfelügyeleti bizottság. A testület meghallgatta a három megrendült- helyze­tű pénzintézethez — az ÁVB-hez, az Ybl Bankhoz és a Vállalkozói Takarék­szövetkezethez — kiren­delt bankfelügyeleti bizto­sok közbenső jelentését. Emellett foglalkozott az Általános Vállalkozási Bank tulajdonosai és 20 millió forint feletti nagyhi­telezői között folyamatban lévő egyezségi tárgyalások eddigi eredményéről szóló tájékoztatással.. Meghallgatta a bizottság a néhány nappal ezelőtt megalakult Betét- és Fo­lyószámla Tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezete főtitkárának tájékoztatását szervezetük tevékenységé­ről, kezdeményezéseikről. A bizottság állást fog­lalt az Általános Vállalko­zási Bank Rt.-vei kapcso­latban. Eszerint a bank felszámolását akkor tartja elkerülhetőnek, ha — az Állami Bankfelügyeleten keresztül — a bizottság július 27-én 9 óráig meg­kapja a 20 millió forint fe­letti nagyhitelezőknek és tulajdonosoknak a bank veszteségrendezését és lik­viditását, valamint a 20 millió forint alatti hitele­zők (betétesek) teljes kielé­gítését biztosító hiteles ma­gánjogi szerződését, kötele­zettségvállalását. A bank­felügyeleti bizottság — fi­gyelembe véve a BEFESZ főtitkára által jelzett meg­oldási javaslatokat — e po­zitív törekvéseket értékel­ve az Ybl Bank esetében is július 27-én 9 órát jelölte meg utolsó határidőül, ameddig a konkrét megol­dási javaslat a bankfel­ügyelethez eljuttatható. Ugyancsak ezt a határ­időt tartotta elfogadható­nak a bizottság a felszámo­lási eljárás kezdeményezé­sének megvitatására és a döntés meghozatalára a Vállalkozói Takarékszövet­kezet esetében is, tekintet­tel a tulajdonosok és a hi­telezők közötti kapcsolatra. Mindezek alapján a bi­zottság nem módosította az Állami Bankfelügyeletnek a három pénzintézettel kapcsolatban a korábbiak­ban kiadott és nyilvános­ságra hozott határozatait, így- július 27-én. 24 óráig a három pénzintézetnél a kifizetések lehetséges jog­címei is változatlanok. Csillapodik a menekülthullám Versenyt a biztosítópiacon! A KORMÁNY ÜLÉSÉN A GRASSALKOVICH-KASTÉLY Az MTI értesülése sze­rint a kormány csütörtöki ülésén foglalkozik a biz­tosítási piac szabályozásá­nak koncepciójával. Az utóbbi időben sok új bizto­sító jelent meg a magyar piacon, illetve több régi in­tézetet privatizáltak. A kormánynak az a célja, hogy a biztosítók között valódi verseny alakuljon ki, s bővüljön az általuk nyúj­tott szolgáltatások köre is. Egy másik koncepció, a Vámrendszer korszerűsíté­sével foglalkozik. Erre töb­bek között azért van szük­ség, hogy a magyar szabá­lyozás alkalmazkodjon az európai gyakorlathoz. A kabinet foglalkozik a szovjet csapatok által hasz­nált s lepusztult gödöllői G ra s.s alko v ich - kastély helyreállításának kérdésé­vel. A hatalmas műemlék- épületet múzeumként, il­letve kulturális és idegen- forgalmi központként sze­retnék hasznosítani, ám eh­hez több milliárd forintra lenne szükség. A kormány várhatóan jó­váhagyja a Norvégiával és Törökországgal kötött be­ruházásvédelmi megállapo­dást, és a tervezett magyar —bolgár alapszerződést is. Ezenkívül szó lesz még az Alföld környezet- és tájvé­delméről készülő program­ról, valamint 39 önkor­mányzat soron kívüli tá­mogatásáról is. lin dollárnyi magyar tőké­vel. Kádár Béla azzal zárta tájékoztatóját, hogy az ál­tala felvázolt adatok alap­ján cáfolta az elmúlt két hétben lábra kapott pesszi­mista gazdasági híresztelé­seket. Nem, igaz — mon­dotta —, hogy fel kell ké­szülnünk egy évtizedes tar­tós depresszióra. A prog­nózisok szerint a világgaz­daság jövő évi növekedése 3 százalékos lasz. a magyar külgazdaság szerepe is fo­lyamatosan erősödik. Nem fenyeget az a veszély, hogy csupán a belső piacra kell berendezkednünk. Az sem helytálló — hangsúlyozta Kádár Béla —. hogy az EK társulási szerződés aláírá­sával a kormány „padlóra küldte" a magyar mezőgaz­daságot, hiszen az agrárex­port ebben a félévben is nőtt, míg az agrárimport 5 százalékkal csökkent. A miniszter fenntartja azt a korábbi véleményét, hogy 1992 — mint azt az első félév eredményei is bizo­nyítják — igenis forduló­pont lesz a magyar gazda­ság történetében. (Folytatás az 1. oldalról.) lyek. támogatások odaíté­lésében kapnak szerepet a köztársasági megbízotti in­tézmények. Ha valamelyik önkormányzatnál letelepe­dési szándékkal jelentke­zik egy menekült, akkor a helybéli jegyző állapíthat­ja meg, mennyi segítséget nyújt az illetőnek A pénzt megelőlegezi, az ak­tákat továbbítja a köztár­sasági megbízott hivatalá­hoz, ahonnan megkapja aa- összeget. Erről az új fel­adatról tájékoztatták a kerületi önkormányzatok jegyzőit, A célja a rende­letmódosításnak az, hogy egységes gyakorlat alakul­jon ki a kérdés megoldásá­ban. Dr. Pusztai Ferenc fog­lalkozik a menekültek ügyeivel Pest megyében, ahol nagyon sokan tele­pedtek le, elsősorban a szűkebb agglomerációban, mert zömük a fővárosban kapott valamilyen munkát. Az elmúlt négy és fél esz­tendő során ezerkétszáz család letelepedését oldot­ták meg. Ez év januárja­' (Folytatás az l. oldalról.) gok magyar nemzetiségű lakosai, kivéve Erdélyt, ahonnan a magyarok mel­lett tizenhárom román moz­gássérült is érkezik. ­A hazai, erdélyi, délvi­déki, felvidéki és kárpát­aljai mozgássérültek üdü­lésének költségeit teljes egészében vállalta a Pro Renovanda Cultura Hun­ger ea Alapítvány, valamint az „Adj esélyt” nemzetközi alapítvány. Az üdülés rész­vevői nemcsak szállást, ét­kezést kapnak, számos szó­rakoztató, szabadidős prog­ramot, pusztai kirándulá­sokat is szerveznek szá­mukra. A mozgássérültek testi és lelki segítségéről a Máltai Szeretetszolgálat he­lyi csoportja, illetve a Báes- Kiskunban működő törté­nelmi egyházak gondos­kodnak. A mozgássérültek ma­gyarországi üdültetésének, valamint a szórványma- gyarságbeli gyermekek tör­ténelmi és anyanyelvi tá­borozásának támogatására az „Adj esélyt’’ Alapítvány jótékony célú műsort is szervez július 28-án dél­után Kecskemét főterén, ahol neves művészek, mű­vészeti csoportok föllépésé­vel, a mozgássérültekért rendezett főtéri program este nyolc órai kezdettel nemzetközi . ökumenikus imaesttel zárul. A rendez­vény fővédnöke Göncz Ár­pád köztársasági elnök, há­zigazdája Keszthelyi Fe­renc, váci római katolikus megyés püspök. Az ökume­nikus imaest vendégei kö­zött lesz Harmathy Béla, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke. He­gedűs Lóránt, a magyaror­szági református egyház zsinat lelkészi elnöke. Tő­kés László, nagyváradi re­formátus püspök, Templi József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Nicolae, a román ortodox egyház Bánát megyei met- ropolitája. Fokozódó érdeklődés a kiválás iránt Ä vagyonnevesítő köz­gyűlések lezajlását köve­tően a termelőszövetkeze­tekben fokozódó érdeklődés tapasztalható a kiválási le­hetőségek iránt, ez azon­ban csak ritkán párosul a kiválásra irányuló konkrét szándéknyilatkozattal _■ — tűnik ki a Földművelés- ügyi Minisztérium egy nem­régiben . készült összegzé­séből. A jelentés szerint mind­ennek az az oka, hogy a tsz-tagok körében nagy a bizonytalanság a kiválás esetén alkalmazandó va­gyonmegosztási eljárás elő­re nem látható kimenetele miatt. Emellett a csoportos kiválásnak gátat szab az agrárértelmiség jelenlegi „mozdulatlansága" is, a ki­válni szándékozó tagok legtöbb helyen ugyanis el­bizonytalanodtak vezér- egyéniség nélkül. Várhatóan nem lesz zök­kenőmentes a tulajdoni részarányok kiadása sem a földtulajdonosoknak: — ál­lapítja meg az értékelés. A kárpótlási jeggyel rendelke­zők többsége ugyanis gör­csösen ragaszkodik elvett földjéhez. Elképzelni sem tudja, hogy árvérés során az esetleg más személy tu­lajdonába kerülhet, A ter­melőszövetkezetek átala­kulásával kapcsolatosan a tárca megyei földművelés- ügyi hivatalaihoz igen sok egyéni és csoportos megke­resés, kérdés érkezik, ame­lyekből arra lehet követ­keztetni, hogy az érintettek még mindig kevés infor­mációval rendelkeznek. Ezért a minisztérium me­gyei hivatalainak szakér­tői továbbra is folyamato­san részt vesznek a külön­böző tájékoztatókon, s vá­laszolnak a felvetődő kér­désekre. Emellett a hiva­talok szakemberéi közre­működnek az átalakulással, kárpótlással kapcsolatos bi­zottságok munkájában is. tói június végéig száztizen­hat családnál intézték el ezt, ebből három kivételé­vel mind Pest megyei volt. Több településen csopor­tos építkezések folytak, és folynak ma is. így Érden, ahol nemrégiben kezdődött meg a munka, Dányban, Tahitótfalun és Zsámbékon. Főleg Erdélyiből érkeztek ezek a családok, ’88—89- l>en. a zöldhatáron, vagy útlevéllel, a visszatérés szándéka nélkül, avagy áttelepültek, befogadókhoz. Előfordult, hogy a férj ér­kezett elsőként, s miután mindent elrendezett, érke­zett meg az asszony a gye­rekekkel. Dr. Pusztai Ferenc el­mondja, jó tapasztalatokat szerzett a csoportos építke­zésekről. Átjönnek az erdé­lyi rokonok, és kalákában dolgozva igyekeznek miha­marabb tető alá segíteni a családokat. A támogatáshoz szükség ván egy komplett aktára, hogy az fölterjesz­tésre alkalmas legyen. En­nek részleteiről tájékoztat­ja a hozzá fordulókat. Jelenleg inkább a volt Jugoszláviából érkező me­nekültekre irányul a ügye­lem. Pest megyében száz­négy ember ellátásáról gon­doskodtak. Számuk változó. Az onnan menekülők befo­gadóknál laknak általában, s elsősorban magyarok. Ré­szükre ötszáz forint élelme­zési, száz forint tisztálko­dási segélyt tudnak biztosí­tani, télen a befogadónak ezer forintnyi fűtési hozzá­járulást. Ha a menekültek munkát vállalnak, a segély megszűnik. De tevékenysé­gének nagy része még min­dig az erdélyiekre irányul, mivel ők vannak többen — tudatta dr. Pusztai Ferenc. Viszont azok, akik 1990 után érkeznek, már nem­igen számítanak menekült­nek. Nekik is segítenek, ha mással nem, hát informá­ciókkal. Csillapodik a me­nekülthullám, egy ideig azért még van tennivalója a menekültügyi hivatalok embereinek. J. Szabó Irén ★ A boszniai menekültek­nek a békéscsabai befoga­dóállomáson történt állító­lagos bántalmazása és éheztetése éppen olyan ko­molytalan vád, mint az a korábbi, miszerint Békés­csabán terroristakiképzés folyna — nyilatkozta az MTI munkatársának Hor­váth Gergely, a tábor veze­tője annak nyomán, hogy a magyar hírügynökség belg­rádi tudósítója hírt adott e szerb állításról A békés­csabai táborból hétfőn Szerbiába távozó bosnyák menekültek állításait kom­mentálva Horváth Gergely elmondotta: A buszokra való felszál­láskor a menekültügyi hi­vatal munkatársai ellen­őrizték a távozni szándéko­zók személyazonosságát, i közölték: a buszon lévők útlevelét majd a határon osztják ki. Ekkor az utasok két hangadójának egyik» félretolta az embereket, fel­szállt a busz lépcsőjére, én elkezdett kiabálni: adják ki személy szerint az útle­veleket! Felszólította tár­sait, tiltakozzanak. Fölkér­ték, hogy hagyja abba a rendbontást, mire tárna dó mozdulatot tett, végül a dü- höngőt meg kellett bilin­cselni. De gumibothaszná- lat nem volt, a rendőrök nem verték meg. Az éhezte; és vádja ia megalapozatlan, az adomá­nyokból még gyümölcsöt és süteményt is kapnak, s mo­hamedán előírások szerinti étkezést kapnak a menekül­tek. A tábor többi lakója elégedett az ellátással. A szerdai étrend egyébként: reggelire vaj, szilvalekvár, méz, tej, kifli, ebédre mar­hahúsleves, almamárlá« főtt marhahússal, süte­mény, a vacsora bii'kapör- költ sós burgonyával, sa­vanyúsággal. Kedden reg-, gelire annyi baromfivirslit kaptak, hogy sokan jó ré­szét visszavitték. Az a vád, hogy a szülő­ket és gyermekeiket elkülö­nítik, részben igaz, hiszen a járványveszély miatt ezt több esetben meg kellett tenni, de a szülők látogat-' halták a kórházban és a tá­bori elkülönítőben gyer­mekeiket. Egyébként a bos- nyákokat az egészségügyi szűrés előtt valóban nem engedik ki a táborból. Az akció -két főszereplője, a húszévá? Fillpovics Haris Banja Luka-1, és a 29 éves Csamo Muio visegrádi la­kos volt. Egyikük az újvi­déki televízióban azt nyi­latkozta, hogy azért nem adták oda nekik útlevelei­ket, nehogy Ausztriába menjenek ... Éppen 5 volt az, aki a táborban azt kia­bálta: M kellene irtani az összes szerbet. Nemzetközi üdülőtábor mozgássérülteknek

Next

/
Thumbnails
Contents