Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
SZEMÉTZÚZÓK HARCA Kié legyen a Doppstadt? Hosszas előkészítés után július 8-án megtartották a Pest megye önkormányzatának tulajdonában levő Doppstadt hulladékfeldolgozó gépek első bemutatóját Heves városában. . A megyei önkormányzati hivatal műszaki osztályának vezetőjét, Meleg Zoltánt kérdeztük meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az üzemeltetésük. — Európában már rég használják ezeket a gépeiket. Ha mi valóban Európa felé megyünk, akkor azt hiszem, ugyanazokat a normákat kellene betartanunk, mint a többi államoknak, beleértve az elfogadott környezetvédelmi normákat is. Ezek után nem értem, hogy lehet, hogy a február 19-én behozott gépeknek még ma is csak ideiglenes működési engedélyük van. Elsősorban kellene egy szervezet, amely irányítaná az egész gépezet működését. Ennek a szervezetnek kell egy komplett adatsor, amelynek alapján terveket dolgozhat ki. Pillanatnyilag nem tudjuk megállapítani, milyen költségekkel járna egy köbméter szilárd hulladék feldolgozása, de ezt nem is tudhatjuk meg addig, amíg legalább egy hónapig nem dolgoznak. # Mi a lényege a gépsornak? — Gyakorlatilag szelektív feldolgozást végez, egyrészt majdnem kész kom- posztot állít elő, amit azonnal szétteríthetünk, és még a fák is gyökeret fognak benne. Egy másik gép szétforgácsolja a fémhulladékot, de a tervek szerint Doppstadt úr ingyen a rendelkezésünkre bocsátana egy faforgácsolót, egy kőtö- rőt és egy olyan berendezést is. amelynek a segítségével környezetbarát módon tüntethetnék el a gumiabroncshegyeket. # Mi az akadálya gnnak, hogy valóban beindulhasson mindez? — Nem tudom. Mi 37 millió forintot fektettünk be, és Doppstadt úr ígéretet tett további 50 millió forint értékű gépsor behozatalára, amennyiben a megyei közgyűlés képvise- lő-testülete megszavazza az együttműködési szerződés létrejöttét. A legutóbbi közgyűlésen is tárgyalták már,, mivel egyesek sérelmezték, hogy csak a gépsor felét vásároltuk meg. Nem volt többre pénz, és ha a tulajdonos hajlandó 50 százalékos részesedés fejében átadni nekünk a hiányzó részeket, nem értem, miért kell tétováznunk. Ezekre a hulladékfeldolgozó gépekre szükségünk van, és szeptember 15-ig dönteni is kell. $ Mi van. ha nem születik döntés? — Majdnem hároméves várakozás után Doppstadt úr kilátásba helyezte, hogy esetleg partnert vált. Szóval az óriási masina áll és várakozik, pedig nagyon jó lenne, ha falánk torkún minél hamarabb lecsúsznának a szeméttelepek rakományai. P. A. Hónapok óla nem unatkozik Pest megye közgyűlésének gazdasági bizottsága. Bizonyítékokat, papírokat gyűjtenek, kivizsgálásokat folytatnak egy olyan ügyben, amely egyesekben felháborodást, másokban kétkedést ébreszt. Majdnem egy év telt el azóta, hogy a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítési Vállalat élére kinevezték Varga Istvánt, A cégnek már akkor is voltak kisebb anyagi gondjai. De a helyzet közben annyira súlyosbodott, hogy idén áprilisban csődbe jutott. A kezdeti 18 milliós hiány időközben föltornázta magát bruttó 165 millió forintra. A hitelezők szorításában a megyei közgyűlés elnöke hozzájárulását adta az öncsőd bejelentéséhez. Varga Istvánt felfüggesztették ugyan, de nem a régi munka törvénykönyv alapján, hanem a vállalati törvény szerint. Fizetését nem vonták meg. Az elárvult cég élére a megyei közgyűlés egyhangúlag dr. Szűcs Andrást, az önkormányzati hivatal közgazdasági irodavezetőjét rendelte ki. Vállalati biztosként feladata volt mindazokat a tényeket feltárni, amelyeknek alapján a gazdasági bizottság a legutóbbi közgyűlésen kezdeményezhette a felfüggesztett igazgatóval szembeni fegyelmi eljárás elindítását és beosztásából való felmentését. A képviselők határozatot hoztak, hogy első lépésben a jogi és ügyrendi bizottság hatáskörébe rendelik a vizsgálat lefolytatását. Legújabb fejlemény, hogy a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyv nem ismeri a fegyelmi eljárást. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy a gazdasági bizottság által az ügyrendi bizottság elé juttatott tényismertetés ott folytatódjék, hogy a „hallgattassók meg a másik fél is” elvének alapján hívják be Varga Istvánt. Július 15-én összeült a két bizottság, és megjelent az érintett fél is. Lehetőséget kapott arra, hogy megismerkedhessen a feltárt bizonyítékokkal alátámasztott tények tömkelegével, és védekezhessen. Az iratok áttanulmányozása után Varga István első szavaival megpróbálta megcáfolni mindegyik tényt, kifogásolva, hogy nem kapta meg előzetesen az anyagot, amelyben —• véleménye szerint — rengeteg olyan dolog van, ami nem fedi a valóságot. Bemutatott egy üzletpolitikai tervet, amely 1-3-5 évre szólt, ami azonban nem szerepelt a felfüggesztésekor készített jegyzőkönyvben, és annak mellékleteiben sem. Hivatkozott arra az azonnali intéz.- kedési tervre is, amely magában foglalta a piacfelmérés eredményeit és a maketingtevékenység beindítását. Azt, hogy áttértek a vonal haj ózásra, azzal magyarázta, hogy az nagyobb profitot hoz a konyhára. Mintegy 40 millió forintos bevételre számítolt, ami mögött viszont egyetlen írásos bizonyíték sincs. Tagadta, hogy egyéves kölcsönöket vett volna fel. A tavaly augusztusban kapott összeg visszafizetési határideje idén szeptemberben jár le. Folyamatosan emlékeztetett arra, hogy amikor átvette a vállalatot, tudomása szerint csak 13 millió forintos adósságállomány terhelte — ezt a tényt a gazdasági bizottság elnöke azonnal javította 18 millióra. A későbbiekben a bizottság kimutatta, hogy a kezdeti adósságként bemondott 28 millió forintos alapba Varga István háromszor számította bele a cég bérhátralékát, a több tízezer óra kifizetetlen munkaidőt. Ugyancsak érvként hozta föl, hogy beiktatása utón azonnal, egy héten belül, tízmillió forint kamatot kellett kifizetnie. Felszólalt és utalt arra, hogy ha akkor lett volha csődtörvény, abban a pillanatban csődbe ment volna a vállalat. Megmentéséért kényszerültek felvenni egy 30 milliós hitelt, amely azonnal 40 milliós adósságot jelentett kamataival együtt. Nem kapott választ a megyei önkormányzattól arra a kérdésre, hogy a vállalat részesüljön kedvezményes hitelben. A megyei önkormányzat nem pénzügyi cég, és nem adhat hiteleket. Később javított, és beszélt a 8,5 millió forintról, amit az önkormányzat kiutalt neki. Jelentései szerint ezt az összeget fejlesztésre és újításokra költötte. A következő 26 milliót vissz- lízingbe vette föl hároméves lejáratra. Arra a megállapításra. miszerint a vállalat vezetőségét olyan döntések meghozatalára bátorította, amelyek a megye számára jelentős veszteségeket jelentettek, személyi ügyek boncolgatásával válaszolt, amit a bizottsági tagok visszautasítottak. A feltárt tények szerint a vállalat veszteségesen gazdálkodott. Ezt a felfüggesztett igazgató azzal magyarázta, hogy a tél holt szezon, nem lehet bevételre számítani, de a tervei szerint mintegy 60 százalékos haszonkulccsal működtek volna a nyár folyamán, Ugyancsak felemlítette az átépített és felújított révátkelőkre költött pénzt és a bevezetett szigorításokat, amelyekkel napi több ezer forintot mentett meg. A horányi hajójavító üzem privatizálásáról folyó tárgyalások során szóba került az ő neve is, mint potenciális vállalkozóé. Az általa megbízott cég 50 millióra értékelte föl azt a vállalatot, amelynek értékéről a meghallgatáson Varga úr azt nyilatkozta, hogy 300 milliót ér. A privatizálás mellett a PRHV keretein belül működő Atlantisz Toursról Varga István kijelentette, hogy a név csupán üzleti fogás, a kft. nem létezett, nem voltak tagjai, a PRHV pénzén nem készített ingyen reklámokat saját magának, és hajókat sem vásárolt a kft.-nek. Minden a PRHV nevén szerepelt, a kft.-tagok nem rendelkeztek semmilyen tulajdonjoggal, hiszen a kft. még nem is volt bejegyezve. (Gazdasági bizottság megjegyzése: egy kft. akkor létezik, ha pénzforgalmat bonyolít, különben is kinyomtatott prospektusok hirdették az Atlantisz Tours létezéséi.) Egyszóval, érvek hangzottak el pró és kontra. A döntés várat magára. A cég pedig küszködik a 130 millió forintos adóssággal, l’app Antonclla Önkormányzati akadémia Tisztségviselők egymás között Az önkormányzatok tisztségviselői: a polgármester, az alpolgármester(ek) és a jegyző. Ha egymáshoz való viszonyukat elemezzük, akkor alapvetően két szempont lehet a meghatározó: tisztségbe kerülésük módja és emberi tulajdonságaik. Nem nehéz belátni, hogy más a vezetők kapcsolata ott, ahol a polgármestert közvetlenül a lakosság választotta, s más a kapcsolat, ahol tiszteletdíjas, s más, ahol főállású a polgármester. Tovább színesíti a képet, ha a polgármester tiszteletdíjas, s az alpolgármester főállásban látja el hivatalát. Végül még egy variációt említünk, nevezetesen azt, ha több alpolgármester van. Mint látjuk, a gyakorlatban több megoldás lehetséges, s ez azt is jelenti, hogy egymás közötti kapcsolatuk íratlan szabályai is változatos képet mutathatnak. A jegyzőt, mint a vezetői ..hármas” egyik részvevőjét, a képviselő-testület nevezi ki határozatlan időre. A törvény kimondja, hogy az önkormányzat első számú vezetője a polgármester, s azt is, hogy a jegyző útján irányítja ^ hivatalt, s a jegyző vezeti, szervezi a hivatal munkáját. A másik említett tényezőről csak annyit, hogy három — vagy több alpolgármester esetén, akár öt — ember együttmunkálko- dása lehet zökkenőmentes, és lehet buktatókkal, konfliktusokkal teli. Ez függ valamennyiük habitusától, szakmai és politikai felkészültségétől kapcsolatteremtő készségétől, stílusától, emberi, erkölcsi normáitól, és sorolhatnánk még hosszan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy van, ahol a kapcsolat csak hetek, hónapok múlva romlott meg, s vannak önkormányzatok, ahol a kezdeti egymástól való idegenkedés nehezen alakította ki a későbbi korrekt együttműködést, sőt jó emberi, szakmai kapcsolatokat. Ez utóbbihoz nagy segítséget nyújtott a vállalt felelősség teljes mélységének felismerése mellett a település érdekeinek minden más szempont elé kerülése. ■ Mint korábban már a feladatoknál szó volt róla, a polgármester felelőssége átfogó, hiszen ő felel az önkormányzat egészének működéséért. Ez utóbbiba természetesen beleértendő a testület, a bizottságok, a hivatal működéséért való felelősség. A képviselő-testület alpolgármestert azért választ, mert a polgármester a reá háruló feladatokat teljes egészében, a megkívánt színvonalon és alapossággal nem tudja ellátni. Az alpolgármester tisztének lényege a helyettesítésben., a polgármester munkájának segítésében és egyes önkormányzati feladatok ellátásában határozhatók mag. Az alpolgármester jogállását tekintve a polgár- mester helyettese, s mint ilyen, a polgármester döntése, irányítása alapján végzi munkáját. Ez azt is jelenti, hogy meghatározza, az alpolgármester miben, mikor, hol és milyen mértékű nyilatkozattételi (jogok szerzése, kötelezettségek vállalása!) jogosultsággal rendelkezhet, (Természetesen a legfontosabb kérdéseket a szervezeti és működési szabályzat is tartalmazhatja.) A kettőjük közötti munkamegosztást általában a szakmai felkészültség determinálja. Ennek alapján történhet például annak eldöntése, hogy mely bizottság munkájában vesz részt a polgármester és melyikben az alpolgármester. A törvény meghatározza azokat a hatásköröket, amelyeket a polgármester gyakorolhat (például a képviselő-testület összehívása). Az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja a polgármester minden hatáskörét. A polgármester egyes államigazgatási hatásköröket átadhat az alpolgármesternek. A képviselő-testület ugyancsak átruházhat e körbe tartozó egyes testületi hatásköröket az alpolgármesterre. Mint említettük, a hivatalt a polgármester a jegyző útján irányítja. Ezt az irányító feladatot nem oszthatja meg az alpolgármesterrel, mert a többcsatornás irányítás komoly zavarokat okozna a hivatal munkájában. Számos félreértés és rosszízű konfliktus megelőzhető, ha a törvény alapján a polgár- mester nem ad utasítást vagy irányítást a hivatal dolgozóinak, csak a jegyzőn keresztül. A tisztségviselők jó munkamódszerének kialakítását szolgálja két elterjedt gyakorlat. Az egyik, hogy hetente egy alkalommal együttesen áttekintik feladataikat, összehangolva a munkavégzést, a másik, mikor az aktuális feladatokat napi fél órában beszélik meg. A tisztviselők, egymás között. Dr. Klenicnl Tamás Évforduló Tájház és tanfolyam Egyéves a kiskunlacházai olyan speciális szakiskola tájház, mely egy 200 éves beindítása, melyben kivesző öreg épületben kapott he- kézművesszakmákat, -mes- lyet, a Művelődési és Köz- térségekét tanulhatnának a oktatási Minisztériumtól pályakezdő fiatalok és se- pedig tetemes summát az gítenék az átképzésben a eszközállomány gyarapítá- munka nélkül maradt kun- sára. lacházaiakat is. Egy év nem nagy idő, ám A nyári programba illesz- jószándékkal és hozzáértés- kedik az erdélyi Kisbacon sei tartalmassá lehet tenni, diákjainak meghívása. Be-' A tájház vezetői elsősor- nedek Elek szülőfaluja hibán a kézművesség külön- res a népművészetről és böző fajtáit elevenítik fel, kézművességről, például a terveik közt szerepel egy fazekasságról. . ___.____A RÉ VHAJÓZÁSBAN NINCS DÖNTÉS Gondok vannak
