Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
VÉLEMÉNYÜK EGYBECSENG —.II.— —. | ■ ■■■■■.!. ■■■■■■■ .11 ■ l.l...- I WO Magyarországon a Sanofi A Sanofi elnök-vezérigazgatója, Jean-Francois Dehecq szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Sanofi az eredetileg tervezettnél korábban szerzi meg a Chinoinban a többségi részesedést. A második legnagyobb francia gyógyszeripari cég Magyar- országon tartózkodó elnökvezérigazgatója elmondta, hogy az Állami Vagyonügynökség képviselői — akikkel hétfőn tárgyalt — nem zárkóztak el a francia többségi tulajdon 1994 előtti megszerzésének lehetőségétől. Mint ismeretes, a Sanofi 1991-ben 40 százalékos részesedést vásárolt a Chinoin Rt.-ben és 1994- től opciót kapott további 11 százalékra. (MTI) Az első önkormányzati beruházásban megvalósított tejfeldolgozó üzemet adják át augusztus elején a Borsod-Abaúj-Zempién megyei Domaházán — tájékoztatta az MTI-t az üzem tervezését végző Él- tech Kft. illetékese. A község önkormányzatának vállalkozásában az Éltech tervezésében és kivitelezésében létesített üzemben napi mintegy 2000 liter nyers tejet dolgoznak majd fel. Az üzemben poharas iskolatejet, üveges tejet, tejszínt, tejfölt, túrót és vajat készítenek. A termékek előállításához szükséges technológiai berendezés, valamint a létesítmény elkészültéhez szükséges egyéb — például tervezési — munkák mintegy 10 millió forintba kerültek. Két minisztérium vitája Vámvédelmet! Akár Kossuth apánkig is visszatekinthetünk, ameny- nyiben a magyar termékek védelméről holmi szakcikket kívánnánk kanyaríta- ni. Napjainkban, sajnos azt láthatjuk tévériportban, hogy francia földön föltartóztatnak magyar kamionokat, amelyek libamájat szállítanak. Eközben francia tejet is vehetünk már hazai boltokban, ugyanakkor a magyar tehenészeteket megnyirbálja a kormányzat, tízezer forintot fizetvén egy-egy állat levágásáért ... Nincs itt valami nagy- nagy ellentmondás? Ezzel a kérdéssel kerestem Eöl <lr. Szerdahelyi Pétert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettesét. — De van, s erre nem mostanság, a francia tej, az osztrák sör kapcsán jövünk rá — hangzik a válasz. — Tisztességtelennek tartjuk, ha választékbővítésen felüli importot támogatunk, amit már régen nem tesznek meg nyugat-európai partnereink, sőt! Persze aki francia pezsgőt óhajt, ám legyen az asztalán, még a francia tejet is elviselnénk, ha legális úton jött volna be,' de nem ez történt! Engedély nélkül érkezett. — Es mit kívánnak tenni7 — Kidolgoztunk egy tervezetet, amit átküldtünk a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába, ahonnan azzal küldték vissza, hogy még várjunk vele. mert fontos gazdasági tárgyalásokat folytat a külkereskedelmet felügyelő tárca. Amelyeket mi nem kívánunk megzavarni, mi is elkerülnénk az ellenségeskedést. Ám ha kifejlesztettünk 11 millió hektó sörgyártó kapacitást, akkor meg is kell védenünk a magyar söripart! Legyen persze osztrák és más — cseh, bajor, és így tovább — sör is a pultokon, de bizonyos határig csupán. — Alighanem bajos lesz megvonni azt! — Csakugyan nem köny- nyű — tűnődik Szerdahelyi Péter. — De ha meg altarjuk tanulni az oly sokat emlegetett piacgazdaságot, menjünk el a szomszédhoz, s ha nem is blokádokkal, de bevált vámintézkedéssel szorítsuk vissza a nem kívánt behozatalt. A GATT ajánlásaival szinkronban lévő eszköztár mellett lehet még a lefölözés, az engedélyezési eljárás, a különféle pénzügyi rendelkezések csomagja. Ezek, vagy más védelmi eszközök életbeléptetése találkozik az érdekvédelmi testületek törekvéseivel, tehát jelentős társadalmi támogatást élvezünk ily módon. — A piacokon gyakran látni olcsóbb cigarettát, italt, más portékát... — Csempészárukról van szó javarészt, máskülönben aligha volnának képesek alacsonyabb áron adni őket — így Szerdahelyi Péter. — Elképesztő, mekkora ez a forgalom! Másrészt visszab reklámra pénz kell Az idén már csak háromezer festőhengert gyártanak Nagy Péter műhelyében Nagy Péter gumivulkanizáló- és f est ős ze r szá m -készítő — vállalkozó Sziget- szentmiklóson. A Hold u. 15-ben él családjával, három-gyermekével. A felesége az egyetlen alkalmazottja. Nem azért, mintha így akarnának spórolni, viszont a mesterséget, az önálló ipart csaknem tíz esztendeje gyakorolja, s bizony elkél a gyakorlott segítség. A festőhenger-készítés — látszólag — nem ;s olyan ördöngös munka. De csak látszatra. Azonban sok türelmet igényel, mivel kézzel készítik, metszik ki a mintákat. Az észak-csepel-szigeti ipartestületi szövetség küldöttgyűlésének tagjaként Nagy Péter arról is tapasztalatot szerez, milyen problémák foglalkoztatják a kisiparosokat. A véleményük egybecseng: a jó üzletek megszerzéséhez reklám kell. Arra viszont nincs pénz. Ha egymaga dolgozik a kisiparos, akkor a hétből két nap rámegy az üzlet- szerzésre. Az idő pénz, ez utóbbiból meg egyre kevesebb folyik be a kasszába. Ki segít rajtuk, ha már magukon sem tudnak? I. M. Talán, ha profilt váltana. Ahhoz is hitel kellene. Már pedig azt nem akar felvenni. A jelenlegi műhelye — a benne lévő gépekkel együtt — megközelítően tízmillió forintot ér. Pénz nélkül viszont nem tud gyorsan alkalmazkodni a piachoz. Egyhelyben járó őrlőgép a vállalkozói szektor. Keveset dolgozott állami vállalatnál, megszokta már a vállalkozók szabadságát, de öröme mégsem teljes. Az adó mindent elvisz. Hogy mennyi nyeresége képződik a gumihengereken? 250 forint a nyersanyagköltség darabon(Vimola Károly felvételei) ként. Ezután az eladási árba be kell kalkulálni a munkabért, az áfát, stb. Így kerül 450 forintba a festőhenger, amely eredeti kau- csukból készül. Négy esztendeje évente 15 ezer darabot készítettek. Tavaly 3 ezerre érkezett megrendelés. A másik terméke, a hidraulika-tömítés kelendő lenne, azonban gyakran külföldről rendelik meg a cégek. Nem védi meg senki sem a hazai vállalkozót, meg a magyar ipart sem, hogy otthon vásárolják meg a gumitömítő szíjakat. Pang az üzlet. Ma már inkább a tapétát választják az emberek — kesereg Nagy Péter. Jó, ha nettó 6-8 ezer forintot ki tud termelni havonta. — Nem védik a magyar ipart — panaszkodik a tulajdonos Az üzlethez reklám, • • Önkormányzati tejüzem A Les Echos a magyar gazdaságról „A visegrádi hármak közül ma Magyarország haladt leginkább előre a piacgazdaság kialakításában. A külföldi beruházók nem tévednek” — írja egyebek között a magyar gazdaság helyzetéről szóló összefoglalásában a francia üzleti körök lapja, a Les Echos. A lap tudósítója, Maria-France Calle, a budapesti beszámolón kívül interjút készített Kupa Mihály pénzügyminiszterrel is. „A szakértők véleménye egyöntetű: Magyarország nagy érettségről tett tanúságot. Ha korántsem lehet még minden tökéletes, azért a gazdasági eredmények bizonyítanak ebben a kis közép-európai köztársaságban” — írja a lap, megállapítva : Magyarország, amely már a hatvanas évek végén megkezdte a gazdasági reformokat, különösen a privatizáció terén van előnyben Lengyelországhoz és Csehszlovákiához képest. A gazdasági eredmények közé sorolja az írás az infláció ütemének csökkentését, az általános forgalmi adóban bekövetkezett módosításokat, és a „decentralizált” privatizációt. Erről a témáról írva a lap megjegyzi, a külföldi beruházók jelenléte fontos, a magyar beruházások mennyisége azonban még meglehetősen alacsony: Ismerteti a privatizáció szakaszait és jelenlegi módszereit. Erről a tudósító Kardos An- talnéval, az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatójával készített interjút. Érvényben: 1992. július 21. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,78 149,58 Ausztrál dollár 57,14 58,38 Belga frank (100) 256,96 261,62 Dán korona 13,40 13,66 Finn márka 18,80 19,20 Francia frank 15,27 15,55 Görög drachma (100) 42,01 42,85 Holland forint 45,78 46,64 fr font 137,93 140,53 Japán jen (100) 61,25 62,45 Kanadai dollár 64,31 65,71 Kuvaiti dinár 265,48 270,98 Német márka 51,63 52,59 Norvég korona 13,13 13,37 Olasz líra (1000) 68.03 69,31 Osztrák schilling (100) 751,60 765,20 Portugál escudo (100) 60,42 61,52 Spanyol peseta (100) 82,39 83,91 Svájci frank 58,57 59,65 Svéd korona 14,19 14,45 USA-dollár 76,63 78,19 ECU (Közös Piac) 105,19 107,15 esett a fogyasztás! Sosem hittük volna, hogy alapvető élelmiszerek háttérbe kerüljenek mondjuk más kiadásokkal szemben. De hát, ha megugrik a lakbér, a villany ára, azt kell elsősorban kifizetni... — Az aratás közepén járunk, aktuális volna egy példát összevetésül mondani a búza védővámjáról ... — Nos, Olaszországban 150—200 százalék a búza védővámja, nálunk csupán 3—10 százalék! Nincs mit a szemünkre vetni tehát, ha emelni kívánjuk vámjainkat, jóllehet érthető, hogy tárgyalások közben — amelyek alapja ugyebár a mai vámhatár — nem volna célszerű vámemelésekkel zavarni azokat. — Ha már a búzánál tartunk, az idei hozamok nyújtanak-e vajon exportra is lehetőséget? — Erről még korai beszélni, ám az már bizonyos, hogy 1992-ben akkor is rekordot érünk el búzakivitel dolgában, ha már semmi nem jut kivitelre. Ugyanis az első félévben 3 millió tonna gabonát exportáltunk, igaz, a tavalyi termésből még, s elsősorban a FÁK országaiba. — Befejezésül: mégis mikorra várható, hogy megegyeznek a másik tárcával, és életbe lépnek a vázolt intézkedések a magyar paraszt, de közvetve mindannyiunk érdekében? — Azt szeretnénk, azon vagyunk, hogy január elejével leeresszük a vámsorompót, amihez persze meg kell erősíteni a vám- pénzügyőrséget is — fejezte be nyilatkozatát az FM helyettes államtitkára. Keresztényi Nándor FELE, MINT KÉT ÉVE Borseregszemle Sárospatak ad otthont szeptember 1. és 4. között a XXIII. országos borversenynek. A nedűk vetélkedőjét a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége; a Tolvaj i Szőlő- és Bortermelők Egyesületével közösen rendezi — tájékoztatták az MTI-t a Szőlő- és Bortermelők Szövetségében. A bot seregszemléjén a szakemberek a termékek minőségét szeretnék felmérni, különös tekintettel a származás megnevezésére és az eredetvédelem szempontjaira, valamint a privatizációra. A különféle minőségű borok és pezsgők vetélkedőjére várhatóan mintegy 400 bormintát neveznek majd a termelők. A szervezők ugyanis lényeges csökkenésre számítanak: a két évvel ezelőtti nevezett mintegy 800 minta a felére csökkenhet, mivel az ágazat helyzete jelenleg elég kritikus. Egy ideig a szövetség vezetésében még arról is vita folyt, hogy érdemes-e megrendezni jelenleg a versenyt. Ám a szakértők végül is úgy döntöttek, hogy a helyzet felmérése érdekében erre kerüljön sor.
