Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

NINCS LEHETETLEN A szájával alkotó festőművész Farmos — k's falu Tá- piószele mellett. Itt él Fe­kete József festőművész, aki a szájába vett ecsettel fest. S itt él dr. Bencze Jó­zsef rendőr alezredes, na­ponta járva be budapesti munkahelyére, az V. ke­rületi rendőrkapitányság­ra. amelynek a vezetője. Szülői segítség Hogyan, milyennek is­merte meg Fekete Józse­fet? Mi indította arra. hogy tárlatát megnyissa? — Dr. Bencze József kész­séggel válaszolt, mikor fel­kerestem, hogy feltehes- sem neki kérdéseimet. — A két évvel ezelőtti választások után egy évig , polgármester voltam Far­moson. Ezalatt ismertem meg Jóskát. Látásból ko­rábban is ismertem, mint ahogy az egész falu. Az édesapja gázolajat szállí­tott megrendelőknek, és Jóskát mindig magával vitte az útjaira, ö volt a „pénzügyminisztere”, ő szedte a pénzt. Soha nem felejtem el: Ült a bakon és erősen dohányzott. Egy tanyán laktak, négy-öt ki­lométerre a falutól. Isko­lába nem járt. Mikor be­költöztek a faluba, már felnőtt volt. Annak idején mondták az édesanyjának, hogy adja be intézetbe, hi­szen nehéz lehet olyan gyerekkel, aki kezét-lábát nem tudja használni. Ha­talmas dolog, hogy nem hallgatott a tanácsra. Ma­ga tanította a fiát írni. olvasni is. — Polgármesterségem idején találkoztam az al­kotásaival, ismertem meg igazán a sorsát. Ebben a mai világban, ahol min­denki sír, panaszkodik, kö­vetel, megdöbbentő volt, hogy amikor megkérdez­tem, mire van szükségük, azt válaszolták: semmire. Az édesanyja, akivel már csak kettesben élnek, azt mondta: Amíg ő tudja emelni a kezét, senkitől nem kér semmit. Olyan önérzettel beszéltek, hogy én éreztem kellemetlenül magam. Erősködtem: Jós­ka, kívánjál valamit! Mit szeretnél egyáltalán? Ült a kis vasszékén, s végül annyit mondott: Szeretne többet látni a világból. Ne­ki a világ addig Cegléd, Nagykáta, Jászberény há­romszögön belül volt. S ő ezt a kis világot megfes­tette. Valóságos „falumú­zeumot” hozott létre. A képei. témája: vályogvetés, lekvárfőzés, favágás ... Mindezt ő még látta. Az én gyerekeim már nem. Üzenet a világnak Ma már nem folytatják a hagyományos falusi mun­kákat, de Jóska fejében benne vannak. ANTIK ÉS MODERN Aquincumi mozaikok Tibeti kultúra A dalai lámával Tibetben címmel másfél hónapja megnyílt kamaratárlatot eddig mintegy 15 ezren te­kintették meg a Néprajzi Múzeumban. A kiállítás idegenvezetője maga a most éppen hazánkban ven­dégeskedő XIV. dalai lá­ma: Tendzin Gyaco. Kunkovács László fotó­művész Tibetben készült képei alatt a Száműzetés­ben — szabadon címmel nemrégen megjelent önélet­rajzi írásának részletei ka­lauzolják a látogatókat. A képekhez kapcsolódva mu­tatják be a vallási kultikus tárgyakat. A Néprajzi Mú­zeum különlegességei kö­zött látható a híres ima­malom egy példánya. Az imák szent szövegét papír­csíkokra jegyezték le, azo­kat díszes henger belsejébe helyezték. A malmok for­gatásakor száll az ima az égbe. Kiállították a lámais­ta kánon néhány lapját is, amelynek társait a tibeti kolostorok mélye őrzi. A Néprajzi Múzeum bir­tokában lévő tárgyak túl­nyomórészt a századfordu­lón, adományként kerültek a közgyűjtemény tulajdo­nába. A dalai lámával Ti­betben című bemutató szeptember végéig tekint­hető meg. ★ Lámaista szobrászat cím­mel négy évszázad művé­szi alkotásaiból látható íze­lítő a Hopp Ferenc Kelet­ázsiai Múzeumban. Az év végéig nyitva tartó kiállí­táson mintegy 150, a gyűj­temény kincseiből, magán­gyűjtőktől és külföldről kölcsönzött műalkotást: többnyire aranyozott szob­rokat, kisplasztikákat mu­tatnak be. — Először Farmoson ren­deztünk neki kiállítást, be­kereteztük a képeit. Az, hogy már Leányfaluig is eljutott, nagy dolog a szá­mára. Nagyon élvezte a Dunát, csodálkozott, hogy mekkora fák vannak ar­ra. Kezd teljesülni az a kí­vánsága, hogy többet lát­hasson a világból. S őt is megismeri, elfogadja a vi­lág. Tíz. képe van a szent­endrei múzeum állandó ki­állításán. Eljutott a híre Dániába, Kanadába, ahol szeretnék egy naptárhoz felhasználni a képeit. El­nyerte az idén a liechten­steini székhelyű „Szájjal és lábbal festő művészek egyesületének” ösztöndí­ját, szeptembertől 24 ezer forintnak megfelelő össze­gű svájci frankot kap majd havonta. A példa: Leonardo — öt az 1978-ban a ív­ben sugárzott, Leonardo da Vinci életéről szóló so­rozat indította arra, hogy fessen. Megérintette a leo- nardói eszme: az ember számára nincs lehetetlen. Amiben az ember hisz. azt meg is tudja valósíta­ni. Most már Jóska misz- sziót teljesít. Bizonyít a hozzá hasonló sorsú em­bertársainak, akik fogya­tékossággal születtek. Négy tárlatát nyitottam már meg, és láttam, hogy anyák vi­szik oda a beteg gyerekei­ket, hogy megmutassák ne­kik: diadalt lehet aratni a kegyetlen sorson. Jóska felvette a kolompot, őne­ki most már rázni kell másokért is. Érkeznek hozzá külföldről levelek: valamennyire a kis falucs­káját is híressé tette. De még jó hatással van a fa­lu életére, ebben a mosta­ni, veszekedős demokrá­ciában az ő .kiállítása ér­dekében mindenki össze­fogott. Dr. Losonci Miklós művészettörténész szerint, aki nagy szeretettel fog­lalkozik a munkásságával: Fekete József „világcsúcs”. Legközelebb Pátyon ta lálkozhatunk Fekete József képeivel. Öt magát pedig augusztus 2-án láthatjuk a televízióban Szilágyi János Kávé habbal című műso rában. A római kori antik mo­zaikokat és a modern mo­zaikművészet alkotásait egy időben és egymás mel­lett mutatja be az Aquin­cumi Múzeum és a Tri­gone nemzetközi művész- csoport minap megnyílt közös kiállítása, hogy fel­tárja a magyar és az európai kultúra kapcsola­tát, kölcsönhatását. A mozaikok alkalmazá­sa szerves része volt az an­tikvitás kori építészetnek. Miután akkor is luxus­cikknek számított, ezért el­sősorban állami megren­delésre készültek. A II. szá­zad elejére épül fel a mái Flórián tér helyén a légió­tábor, körülötte a katona­város (a mai Óbuda), és 2 kilométerrel északabbra a polgárváros (az Aquincu­mi Múzeum és Romkert területe). Ebben a században emel­ték az óbudai Hajógyári szigeten a Róma hatalmát szimbolizáló helytartói pa­lotát, valószínűleg az első helytartó, a későbbi .Had­rianus császár tervei alap­ján. A II. század közepétől már a katonaváros tiszti és a gazdag polgárváros palotáinak díszítésekor is alkalmazták a mozaikot. Ebben a korban épült a Meggyfa utcai Herkules­villa. A tárlaton a Folyam­őr utcai tisztiház töredé­kes mozaikképe látható. A Trigone nemzetközi mozaikművészeti társulás tagjai: Etsuko Miyoshi ja­pán, Fabrice Vannier fran­cia és Balázs Miklós Ernő 6 ‘KJfíiian Egy ember élete Fotográfiák Kassáról 1915 —1967 címmel nyílik kiál­lítás a Kossuth-díjas író, költő, festő és művészeti szákíró halálának 25. évfor­dulóján, július 22-én a Kassák Lajos Múzeumban. A tárlat különlegességei azok a mára megbámult eredeti fotókópiák, amelye­ken az ifjú, pályakezdő Kassák látható. ★ A nap folyamán koszo- rúzási ünnepséget tartot­tak Kassák Lajos síremlé­kénél a Farkasréti temető­ben. Nádudvari Anna A japán művésznő munkája előtt. magyar művész. Mindhár- több négyzetméteres alko- man a párizsi Ecole des tások is. Beaux-Arts képzőművésze- Az Antik és modern ti főiskolán végeztek. A Aquincum című kiállítás kiállításon közel kéttucat augusztus 30-áig tekinthe- munkájuk látható: kismé- tő meg az óbudai múzeum- retű táblaképek, valamint ban. Idén is megrendezik, im­már másodszor Cividale Friuli városkában a közép- európai színházi fesztivált (Mittelfest): a július 31-ig sorra kerülő eseményen Franz Kafka alakja áll a középpontban — mond­ta el az idei fesztivál művészeti vezetője, George Tábori magyar származású osztrák színpadi szerző és rendező sajtótájékoztatóján a római osztrák kultúrin- tézetben. A Mittelfest a Közép-eu­rópai Kezdeményezés (volt Hexagonale) nagyszabású kulturális rendezvénye. Idén hét országból — Ausztria. Olaszország. Len­gyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország — vesznek részt színházi és művészeti együttesek prózai előadá­sokkal, zenés darabokk-1, táncjátékokkal és bábelő­adásokkal. Tavaly a rendez­vény nagy sikert aratott a Pót út jelent kezes a felsőoktatásban Még van remény... Ezerötszáz fiatal számá­ra még mindig van remény arra, hogy az 1992-93-as tanévben egyetemi, főisko­lai polgárrá váljon. Szerte az országban, összesen ennyi helyre hirdetett meg ugyanis pótátjelentkezést 21 felsőoktatási intézmény — tudta meg az MTI Ba­kos Károlytól, a Művelődé­si és Közoktatási Minisz­térium főmunkatársától. Pótlólag lehet átjelent­kezni például a szegedi József Attila Tudomány- egyetem Bölcsészettudomá­nyi Kara angol-,, francia-, német-, valamint olasz nyelvtanári szakára, össze­sen 106 szabad helyre vár gólyákat a nemrégiben ala­kult Bölcsészettudományi Intézet a Miskolci Egyete­men. Ide történelem-, ma­gyar-, szociológia-, filozó­fia-, angol nyelvtanári, va­lamint német nyelvtanári szakra nyújtható be kére­lem. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Termé­szettudományi Kara 60, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisko­la 44 hallgatót tud még fel­venni, míg az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskolán 125 első évfolya­mos hely van még. Pótát- jelentkezőket vár a szege­di Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskola is. A soproni Benedek Elek Óvó­nőképző Főiskola horvát nemzetiségű óvodapedagó-1 gusi szakán 5 szabad he­lyért folyik még verseny. A Budapesti Műszaki Egye­tem Gépészmérnöki; vala­mint Vegyészmérnöki Ka­rára 40-40 jelentkezőt tud­nak még felvenni, ugyan­csak üres helyek vannak a Miskolci Egyetem Bánya-, Gépész- és Kohómérnöki Karán, valamint Dunaújvá­rosi Főiskolai Karán. A Veszprémi Egyetem Mér­nöki Kara gépész-üzem­mérnöki szakra várja a pótátjelentkezőket. A kecs­keméti Gépipari Automati­zálási Műszaki Főiskolán, a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, a Pol­lack Mihály Műszaki Főis­kolán, az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Fő­iskolai Karán, a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men, valamint a soproni Erdészeti és Faipari Egye­temen szintén van még esély a felvételre. A pótátjelentkezési ké­relmeknek a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályához legkésőbb jú­lius 31-ig be kell érkez­niük. Ehhez csatolandó a korábban megpályázott in­tézmény elutasító határoza­tának eredeti példánya, il­letve a felvételihez szüksé­ges egyéb iratok. kétezer éves múltra vissza­tekintő, festői hegyi város­kában, ahol Göncz Árpád Magyar Médea című szín­művét is előadták öt nyel­ven. Idén új elemek, kon­certek és filmvetítések is gazdagítják a műsort. George Tábori mellett a (szintén magyar származá­sú) olasz író és színházi rendező, Giorgio Press bur­ger, a csehszlovák Jiri Men­zel és a magyar Ascher Ta­más alkotják a fesztivál művészeti igazgatóságát, ök egymást váltják: tavaly Pressburger idén Tábori állított össze műsort, ame­lyen ebben az évben 34 elő­adás szerepel. Ezek közül 13 kifejezetten a fesztivál­ra készül, s kiemelkedik kö­zülük az Átalakulás című Kafka-mű Tábori által szín­padra állított változata. Kafka más műveinek színpadi feldolgozása is lát­ható majd a magyar, olasz és horvát együttesek elő­adásában. Elmegy Cividalé- ba a bécsi Burgtheater, a krakkói színház, az olasz Giorgio Strehler és együt­tese. a Szegedi Balett. Ma­gyar együttes Taub János rendezésében mutat be egy Kafka-művet. A zenekarok közül kiemelkedik a zágrá­bi és budapesti filharmoni­kusok Janacek-. Mahler- és Schönberg-művekkel. A fil­mek között Orson Welles, Alfred Hitchcock és Billy Wilder Kafka-művek által ihletett művei szerepelnek műsoron. A Mittelfest rendezői hangsúlyozták a rendez­vény jelentőségét ma, ami­kor a térségben fegyverek dörögnek, és a kultúra sza­va elhalkul, ugyanakkor a rendezés hallatlan nehéz­ségeire is felhívták a fi* gyeimet. Ha fegyverek dörögnek elhalkul a kultúra szava

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents