Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
ÁLLAMHÁZTARTÁS! NAPLÓ GÉLSZERŰ MEGNÉZNI MÉG EGYSZER A KÁRTYÁRÓL A betegbiztosítási igazolvány — vagy mint sokan nevezik;: kártya — és szabad orvosválasztás témájával az utóbbi hetekben szinte mindenki találkozhatott. S bár sok fontos ismeretet szerezhettünk az újságokból, a rádió és televízió híreiből az igazolvány formájára, adataira, érvé- ny esi Lésére, felhasználási módjára és több más kérdésre vonatkozóan is, mégis sokszor találkozhatunk bizonytalanságokkal, félreértésekkel. Nem haszontalan tehát, ha az általánostól eltérő esetekben követendő tennivalókról is tudomással bírunk. A biztosítottak jogosultsága az érvényesítés jogalapjának megváltozásával — főként a munkaviszony-változások esetében — változik, illetve bizonyos esetekben megszűnhet. Az igazolvány a kiállítás alapjául szolgáló jogosultság megszűnése a hozzátartozói jogosultság elvesztését is maga után vonja. A jogosultság megszűnésekor az érvényesítőnek az igazolvány érvényességét „korlátoznia” kell. Erre az igazolványon külön „Érvényesség korlátozása” rovat szolgál, ahova nem a munkaviszony, tagsági viszony, egyéni vállalkozói tevékenység, munkanélküli-járadék stb. megszűnésének napját kell beírni, hanem ahhoz még 90 napot hozzá kell számítani. A jogosult igazolványa mellett korlátozni kell az eltartott hozzátartozó igazolványának érvényességét Is, s az érvéELTÉRHETNEK, DE FEDEZET KELL Ä foglalkoztatási viszonyok teljes körét érintő — 1992. július 1-jével hatályba lépett — új jogszabályi rendelkezések a helyi ön- kormányzatok képviselőtestületei számára szabályozási lehetőséget, illetőleg döntési kötelezettséget jelentenek. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti egységes közszolgálati rendszerben jogállásukat, alkalmazási feltételeiket, szakmai követelményrendszerüket. előmeneteli rendszerüket, jogaikat és kötelezettségeiket illetően nincs különbség az önkormányzati és az „állami” köztisztviselők 'között. A törvény az önkormányzati alapjogok — mint az önálló szervezetalakítás, pénzeszközök feletti szabad rendelkezés — érvényesítése következtében az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők jogviszonyában önálló szabályozási lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára. Ennek főbb területei a következők: A törvény 4. paragrafusa értelmében a munka végzésére, a munka- és pihenőidőre. valamint az egyéb juttatások körére, mértékére az önkormányzat rendeletében kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, mint amit a törvény tartalmaz. Ez a lehetőség tehát pozitív eltérésre, kedvezőbb szabályok kialakítására ad felhatalmazást. Természetesen az önkormányzatnak saját anyagi eszközeiből kell biztosítania a kedvezmények pénzügyi .fedezetét, ha él ezzel a lehetőséggel. A törvény 42. paragrafusa, harmadik bekezdése alapján az önkormányzat képviiselő-testülete a törvény szerinti illetmény- rendszertől eltérhet. Az eltérés mértékét, arányait — a rendelkezésre álló pénzeszközök figyelembevételével — rendeletben kell meghatározni. A meghatározásnál tartalmi korlátot jelent, hogy az önkormányzatnak a törvényben meghatározott elveket és arányokat figyelembe kell vennie. A körjegyzőségeik köz- tisztviselői esetében az illetményrendszer alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben szintén rendeletet kell alkotni. Ennek speciális követelménye, hogy valamennyi érdekelt képviselő-testület egybehangzó döntése szükséges a közös tartalmú rendelet megalkotásához. amelyet az érintett képviselő-testületek külön-külön fogadnak el. A munkaviszonyban álló polgármesterek bérének megállapítása is feladata a testületnek, hiszen a köz- tisztviselők jogállásáról VALUTA AH F O L Y AM O K Érvényben: 1992. július 20. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 148,15 150,95 Ausztrál dollár 56,62 57,86 Belga frank (100) 250,61 255,27 Dán korona 13,52 13,78 Finn márka 19,04 19,44 Francia frank 15,43 15,71 Görög drachma (100) 41,94 42,78 Holland forint 46,23 47,09 ír font 138,52 141,12 Japán jen (100) 61,00 62,20 Kanadai dollár 63,81 65,21 Kuvaiti dinár 262,98 268,48 Német márka 52,16 53,12 Norvég korona 13,20 13,50 Olasz líra (1000) 68,53 69,81 Osztrák schilling (100) 734,11 747,77 Portugál escudo (100) 61,2« 02.36 Spanyol peseta (100) 80,70 82,22 Svájci frank 58,55 59,63 Svéd korona 14,36 14,62 USA-doIlár 75.91 77,47 ECU (Közös Piac) 106,19 108,15 szóló törvény a vetítési alap összegét jelentősen módosította. Ezért szükséges, hogy a képviselő-testületek az új rendelkezések szerint állapítsák meg a polgármester bérét. Ennek során a korábban megállapított százaléktól lefelé is eltérhetnek, egyetlen korlát, hogy a polgármester bére nem csökkenhet és nem lehet kevesebb 33 600 forintnál, illetve nem lehet több 89 700 forintnál. Az esetleges visszamenő hatály (1992. január 1.) kérdésében is testületi döntés szükséges. Ugyanezen eljárás indokolt a társadalmi megbízatású polgármesterek tekintetében is, mert a tiszteletdíjuk megállapítása aző esetükben szintén a miniszteri illetményhez kötődik. nyesített igazolványokról korábban felvett nyilvántartásba a korlátozás tényét be kell jegyezni. Mi a teendő, ha a korlátozást azért nem lehet elvégezni, mert a biztosított nem hajlandó az igazolványát átadni, vagy nem jelentkezett az érvényesítőnél? A korlátozást a nyilvántartásba be kell vezetni,^ majd az igazolvány ssr- számának, a tulajdonos személyi számának és érvényessége lejárta napjának megjelölésével az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) írásban értesíteni kell. Az újabb jogosultságot adó helyen (munkáltatónál, munkaügyi központban. Önkormányzatnál) az új igazolvány kiadása előtt célszerű megnézni, hogy az előző igazolvány meddig érvényes és azt az érvényesség lejártakor pótolni. Tehát nem kell minden egyes esetben azonnal új Igazolványt adni. # Az új igazolványokat az érvényesítőknek kell beszerezniük a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól levélben. Fontos tudni, hogy szociális rászorultságot a települési önkormányzat jegyzője állapíthat meg azok esetében, akik más alapon nem szereznek jogosultságot. Ilyen esetben az önkormányzat hivatala ad új igazolványt a rászorultnak és eltartott hozzátartozójának is. mert a jogosultságot a törvény kiterjeszti azokra a magyar állampolgárságú gyerekekre, akiknek szülei, hozzátartozói (származtatott) jogosultságot nem tudnak igazolni. Komáromi Gyula Érdemes megragadni CSAPATMUNKÁVAL A TUDÁSÉRT Manapság a meglett szakemberek is iskolapadba ülnek —, nincs az a tudás, amely ne szorulna frissítésre. Különösen igaz ez a költségvetési-gazdálkodási körben, ahol az új jogszabályi változások miatt időről időre kiegészítésre szorulnak az alapismeretek. — Miként zárult a TÄ- KISZ által szervezett képzési program? — kérdeztük dr. Mihály Lászlótól, szervezési, jogi és oktatási főmunkatárstól. — Kedvező tapasztalatokat összegezhetünk — mondja —, középfokú költségvetési tanfolyamra nyolcvanan járnak, ennek felsőfokú kurzusán hatvanegy dolgozó tanult, az operátori ismereteket pedig százötvenen sajátották el. Mindemellett sikeres volt az új számviíeli törvény — elsősorban a vezetőknek szervezett — tájékoztató jellegű oktatása is. A programban a megye valamennyi települése részt vett, igény szerint: hol, mennyire érezték a tudás korszerűsítésének szükségét. — Az idei „próbaév” azt jelzi, hogy a képzést ilyen formában kell majd folytatni? — Feltétlenül, csak finomítva és tökéletesítve. Viszonylag nehéz közvetlenül mérni az eredményeket, a közvetett információk mégis megerősítik e gyakorlatot. Az önkormányzatokkal és a költségvetési intézményekkel munkatársaink napi kapA modern társadalmakban elfogadott, hogy az állam és az irányítása alá rendelt önkormányzatok látnák cl, olyan alapvető funkciókat, melyek az emberi közössegek megfelelő együttéléséhez nélkülözhetetlenek. A hazai rendszerváltás követ,kezménye már jelentkezett a közelmúltban megalkotott és elfogadott új munka törvénykönyvének hatályba lépésével. A már említett funkciókat most is a közalkalmazottak látják el, ezért sajátos módon szabályozza az állam a közalkalmazottak munkaügyi helyzetét. A munkáltatók költségvetésből történő finanszírozása alapjaiban befolyásolja a munkaadóknak éts a közalkalmazottaknak a munkaügyi kapcsolatokban elfoglalt helyét. A pénzügyi függőség miatt a felek a legtöbb kérdésben nem alkudozhatnak, a munkavállalók helyzete nem a tényleges munkáltatótól, hanem egy adott közhatalmi szerv döntésétől függ. mivel az állam „tulajdonosként” vesz részt a végrehajtó szervezetek munkaügyi döntéseiben. A nemrég megszavazott közalkalmazotti törvényben kiemelkedő szerepet kaptak például az ágazatokat irányító miniszterek. A jogszabályban meghatározták e közjogi funkciók ellátása során gyakorolható teendőket. Másként értelmezik viszont az érdekvédelmi szervezetek tisztségviselőinek jogosítványait. A szabályozási terület sajátosságaiból adódóan kiemelt jelentőséggel bírnak a makroszintű kapcsolatok, melyek szintén kapcsolhatók mind az ágazatokat irányító miniszterek, illetve az ezzel összefüggő érdekvédelmi és tisztviselői tevékenységhez. Az állam, mint tulajdonos, kizárhat, illetve korlátozhat bizonyos kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokat, mintegy ezzel erősítendő a köztisztviselő erkölcsi elfogadtatását a végrehajtó szervezetekben. Ilyen formán a havonta kifizetendő illetményt nem a munkáltatók és a szakszervezetek közötti béralku határozza meg, ugyanakkor jogi garanciákkal szavatolja a közalkalmazottak díjszabását. A fizetési fokozathoz kapcsolódó illetményt alsó határként tekintik, a munkáltató — indokait esetben — a szükséges pénzügyi feltételek meglétekor akár többletdíjazást is megállapíthat a munkálatok elvégzésekor. A tartósan magas színvonalú munkavégzés, vagy kiemelkedő teljesítmény esetén arra is lehetőség van. hogy a fizetési fokozatok közötti „várakozási” időt csökkentsék. A szakemberek már a törvény előkészítő szakaszában fontosnak tartották annak definiálását. hogy tisztségviselők kaphassanak pótlékot, vagy olyan kitüntető címeket, melyek jelzik a társadalmi hovatartozásukat. A közalkalmazotti illetmények meghatározásakor nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdaság jelenségei, valamint a nagyfokú infláció. Már utaltunk az állam tulajdonosi jellegű szabályozására. A tizenharmadik havi illetmény kifizetésére kötelezhetik a munkáltatókat, Illetve az állam megállapíthatja az illetménypótlékok rendszerét. Ezek összege a mindenkori illetménytől, vagyis a havi keresettől függ. csolatban állnak, s egyértelműen azt tapasztalják: a képzések nagyban segítik a dolgozók hatékonyabb munkáját. Túlzás nélkül állíthatjuk, ma már ismeretfelfrissítés nélkül lehetetlen eleget tenni a követelményeknek. Elég csak a számviteli törvényre, vagy az adójogszabályokra gondolni — a változásokat feltétlenül nyomon kell követni. — Aa oktatási piacon elég nagy a kínálat; a TÄ- KISZ miként tud előnyt szerezni? — Elsősorban árainkkal, hiszen e tanfolyamokat a mindenkori piaci árnak csupán ötven százalékáért kínáljuk. Ugyanakkor mégiscsak „házon belül” szervezzük, az előadók is garantáltan kiváló szakemberek, ráadásul — mivel néhányan az intézményben, illetve a megyei önkormányzatnál tevékenykednek — helyi, megyei ismerettel is rendelkeznek. Ügy az előadók, mint a hallgatók véleménye szerint, e kurzusokon jó a csapatmunka, ez pedig alapfeltétele az eredményes tanulási folyamatnak. — Bizonyára gondolkodnak a képzés továbbfejlesztésén. Mit szeretnének finomítani? — A képzési struktúra marad, a hagyományos —* költségvetési, operátori — tanfolyamokat a jövőben is megszervezzük, ellenben kiegészítjük az aktualitásokkal. A számviteli törvény például lekerül a napirendről, viszont a „repertoár” bővül az államháztartási törvény megismertetésével. S persze egyéb merész tervünk is van, így a Számviteli Főiskolával már aláírt együttműködési megállapodás értelmében szerelnénk egy előkészítőt szervezni, s majdan itt működő kihelyezett tagozatra. Ugyanakkor gondolkodunk egy, az élelmezésvezetők számára hirdetendő kurzusról is —, erre egyrészt igény, másrészt igen nagy szükség is lenne. Általában az önkormányzatoknál és a költségvetési üzemekben meglehetősen nagy a tehertétel, nem csökken, de bővül feladatuk, ahhoz, hogy mindenki megelégedésére helytálljanak, érdemes megragadni a tanfolyamokkal kínálkozó alkalmat. Va. É, Nem keli megijedni KÉZBEN A MUNKAKÖNW Több helyen okozott értetlenséget és zavart, hogy a napokban a munkáltatók megkezdték a munkakönyvek átadását dolgozóiknak. A kormány rendelettel döntött egyes munkaügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, ebben — többek között — rendelkezett a munkakönyvek kiállítására, kezelésére, nyilvántartására és a munkakönyvbe történő bejegyzésekre vonatkozó rendeletek hatályon kívül helyezéséről is, A rendelet kötelezően írja elő a munkáltatóknak, hogy július 1-jén munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók részére kötelesek a munkakönyvüket kiadni. Fontos tudni, hogy a megkapott munkakönyv az abban bejegyzett munkaviszony tekintetében továbbra is igazolásul szolgál. Ha a munkavállalónak a munkakönyv nem adható át, vagy a munkavállaló nem veszi át, a munkáltató egy évig. tehát 1993. június 30-ig, köteles megőrizni. majd meg kell semmisítenie. "kJCiiian ALKU NÉLKÜL KIZÁR ÉS KORLÁTOZ
