Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
LÁTOGATÓBAN ZSIN JUDITNÁL Szobrok panelházban, műhely a szobában Zsin Judittal néhány évvel ezelőtt a zsennyei alkotóházban ismerkedtem meg. Emlékszem, egyszer együtt sétáltunk visszafelé vasárnapi miséről a „Cicel- lébcd”. vagyis a Szent Cecília templomból, amely három falunak szolgál, magában állva közöttük a mezon. _ Nem sokkal ezután, 1987- ben egy kiállítására figyeltem fel, Budapesten, a Paál László-teremben. Most hogy szigetszentmiklusi otthonában felkerestem, mondta, a főiskola elvégzése után akkor állították ki először a munkáit. — Azóta évenként volt kiállításom. Kaposvárott, Sátoraljaújhelyen, Baján, Budapesten... A lakótelepi lakás szobájában a Paál László-terem- ből ismerős bronz kisplasztikákat fedezek fel. Zenészeket ábrázolnak hangszereikkel, de emlékszem még Kocsis Zoltán portréjára, s szívesen készít Zsin Judit íróportrékat is. — Horniét az érdeklődésed a zene, az irodalom Iránt? — A zenét nagyon szeretem, sokáig tanultam zongorázni. Az irodalommal meg úgy vagyok, mint mindenki más, aki szeret olvasni, Az alkotóházakban való személyes-találkozások is késztetnek arra, hogy írókat mintázzak meg, legutóbb Faludy György és Mészöly Dezső portréját fejeztem be. Nemrégen elnyertem a Magyar Hitelbank ösztöndíját arra a tervemre. hogy kisplasztikák mellett kortárs írók és költők szobrát készítem majd el. Kiállítás évente Zsin Juditban nincs semmi „művészes”. Egyszerű .fiatal nő. Látszik, mindene £ munkája, amelyről nem lázasan, nem valami felsőbbrendű elhivatottság érzésével. hanem felelősség- teljes komolysággal beszélt. A lakás minden helyiségében, fiókokban, dobozokban érmék, kisplasztikák. Mutatja, magyarázza: ezeket már viaszveszejtéses eljárással készítette, mely sokkal finomabb részletek kidolgozását teszi lehetővé, mint a homoköntés. Beszél mestereiről: a képző- és iparművészeti szakközépiskolában Csikszentmihályi Róbertnál, a Képzőművészet! Főiskola utolsó évében Borsos Miklósnál tanult. — Mit lehetett megtanulni Borsos Miklóstól? — Mindent. Emberileg és szakmailag is. Szerette a növendékeit. Tudomásul vette, hogy mindegyikük más ember. Senkit sem tekintett különbnek, mint á többit, pedig a főiskolán szokás ügyeletes zsenik' kinevezése. — Te „ügyeletes zseni” voltál? — Nem. Egyáltalán nem. — Hogyan élsz azóta? Hogyan él egy szobrász Szigetszent miklóson egy panellakásban? — Nagyon sanyarúan. Ezt a lakást akkor kaptuk, amikor a főiskolát elvégeztem. Addig kertes házban laktunk, s a kert azóta is nagyon hiányzik a munkámhoz. Kértem már, ígéretet is tettek rá. hogy kapok, de a legutóbbi önkormányzati válasz a kérésemre az,- hogy sajnos nem tudnak kertet biztosítani. Most gipszet öntök a konyhában, viaszt az egyik szobában, kisplasztikát formázok a másik szobában. A garázsba teszek be szobrokat, vagy ott reszelek, aminek a bérleti díját most hatszázötvenről kétezer-négyszáz forintra emelték. Ezért is szívesen dolgozom művésztelepen, alkotóházban. Meghívás alapján külföldi művésztáborokba is eljutok, tavaly voltam a németországi Iser- lohnban. s éppen most készülök egy Brno melletti nemzetközi táborba. — Anyagilag hogyan boldogulsz? A mesterek — A főiskola után négy évig tanítottam a ráckevei gimnáziumban. Most már meg tudok élni a szobrászatból. de hogy mit hoz a jövő, kérdéses. Hogy a galériák működjenek, ahhoz stabilabb gazdasági helyzet kéne. Egyre kevesebb a kiállítás is. Magánemberek csak külföldiek vásárolnak szobrot. De vannak magyarországi múzeumokban munkáim, melyek állami vásárlás útján kerültek oda. Megrendelésre így a Petőfi Irodalmi Múzeumban a „Balázsolás” című érem, mely Babits verséhez kötődik. Esztergomban, a Balassi Bálint Múzeumban Babits-érem, Sopronban, a Liszt Ferenc Múzeumban, valamint a Nyíregyházi Galériában több érmem is. Domborműsorozatomat helyeztek el a szentendrei ferences-gimnáziumban, nyolc tanteremben nyolc Golgota-jelenetet, rajtuk a Megváltó szavaival. A domborműveknek itt a lakásban gipszváltozatát mutatja meg. De mutat megrendelésre készült érmeket. Az .óbudai gimnázium . számára készült éremből — mint hajdani óbudai diák — kapott Göncz Árpád is. A tavaly elkészült szigetszenímiklósj református templom építésére adományozók kaptak a másik éremből. Rajta felirat: „Építsetek hajlékot az Ürnak.” Nádudvari Anna Zsin Judit: Faludy György portréja (gipsz) (Szűts Miklós felvétele) TVR-TÜKÖR Igényes feldolgozások „Ez az utói.só hetünk!” — sóhajtott íel a tévékom- mentátor. Abban a pillanatban. ha megszólalnak az olimpiai játékok fanfárjai, éjjel-nappal sportközvetítéseket láthatunk. Mintha a nyár közepén a televízió müsorszerkesztői körülnéztek v-olna házuk tájékán. Az utolsó nyugodt hét jegyében egymást érték a néznivalók. Ki-ki ízlése és kedve szerint válogathatott. Külön öröm, hogy ezúttal igényes alkotások kerültek képernyőre. Igaz, néha nehéz volt a választás. Ezt is ritkán érhetjük meg: jó produkciók között válogathatunk, (Szerkesztői figyelmesség kérdése lett volna, ha néhanapján mindössze fél órával tolták volna el a két csatornán időpontjában összeeső produkciókat.) így kezdődhetett volna kissé később a Tv2 filmklubja. Nem kisebb alkotást vettek elő, mint a híres Koznyicev rendezte Hamletét. A csaknem három évtizede rögzített film állta az idők próbáját. Ez a Shakespeare-adaptáció változatlanul értékálló. Ám tagadhatatlanul rétegmű- sor. Júlia szenvedélye. A híradásokból tudjuk: tehetséges tévés rendezők, operatőrök. vágók, hosszú hónapok óta hiába kilincséinek alkotómunka után. Igazi tévéjáték manapság valószínűleg ritkán születik a televízió berkeiben. A kapukon kívül rekednek az írók és az irodalmi alkotások. Éppen ezért volt oly nagy meglepetés a Fiatal Művészek Stúdiójának bemutatója. Egy képzeletbeli tévéfesztiválra fődíjas eséllyel nevezhetne a „Júlia szenvedélye”. A Strind- berg-darab újszerű modernsége, az eddigiektől eltérő értelmezése jelentette a feldolgozás izgalmát. A pszichológiából jól ismert déjá vu „mintha már láttam volna valahol” élménye kerítette a történet előrehaladtával az embert hatalmába. A cselekmény — mondhatnánk — banális. — Vaiahol északon Szantiván-éj idején az álmodozó kisasszony elcsábít- tatiik. A tettes: a magasságokba vágyó inas. Csakhogy e cselekedetétől nemhogy felemelkedne, kitárulkozik becstelenségének sokszínűsége. A film alkotót éppen ezen a ponton csavarintják meg a mű filozófiáját. A lány, e különlegesen nemes lény — akit •Bánfalvy Ágnes kimagasló érzékkel személyesít meg — öntudatra ébred. Nem menekül el, s le sem ala- csonvodik a hozzá méltatlanhoz. Ráébred arra, hogy őt e világból a „másság” emeli ki. Nem lehet véletlen, hogy a filmet a menedzserként is jegyzett Bánfalvy Ágnes Bódy Gábor emlékének ajánlotta. Az új hangvétel, a nagyszerű színészvezetés, az operatőri munka méltó az ifjan elhunyt rendezőhöz. Profi szinten. Igazi fér- íiszem-legeltető összeáliitásnak ígérkezett a modellverseny bemutatása. A The Look of the Year Magyarországon című csaknem egyórás műsor ennél sokkal többet nyújtott. Profi fotósok és profi filmesek bizonyították: lehet az úgynevezett könnyű műfajt is igényesen kezelni. Az Qscar-díjas Rófusz fémjelezte tévés produkció bepillantott a kulisszák mögé. Filozófiáját is megfogadhatjuk: nézz a tükörbe. s ismerd meg önmagad! Helykereső. Valódi rádiós szolgái tatóműsor. Állást kínál és keres. A közvetlen tetei on - összeköti etés se gí t- ségével akár azonnal egymás tenyerébe csaphat munkáltató és munkavállaló. Sajnos ez azonban ritkaság. A minap egy autószerelő-vállalkozó mondotta el: nem is olyan könnyű jó szakemberre lelni. Égy más alkalommal pedig az e témával foglalkozó szakértő ecsetelte az „űj” szakma térhódításának jellemzőit. Vitéz Gyula zavarban is volt: hogyan nevezze azokat, akik más háztartásában úgymond segítenek, természetesen fizetségért. A szakértő azt mondja: a bejárónő, házvezetőnő stb. leginkább újgazdagék körében divatos. Az új újgazdagokéban? A Kékszakállú magánya A rádióban a napi műsorismertetés rutinfeladat. Egyfajta önreklám, bár ennél sokkal több is lehet. Kora reggel felhívja a figyelmet, kihangsúlyozva az érdekességeket. Mintha megújult volna e szürke „műfaj” is. Némely rádiós produkcióhoz egy-egy mondatot fűz a beolvasó. Nos, vasárnap reggel a követJ kezűképpen „értékelte” Bartók remekét, A kékszakállú- herceg várat. A mű — ecsetelte — „a meg nem értett férfi magányosságáról szól”. Ilyen puritánul, ilyen egyszerűen. Csak azt nem tudom, hogyan vehette a bátorságot a bonyolult filözófiájú alkotás ilyetén leegyszerűsítésére. Erdősi Katalin Amilyen szeszélyes az időjárás, könnyen előfordulhat, hogy ragyogó napsütés lesz, mire önök a nagy ócsai felhőszakadásról olvasnak. Hömpölygőit a víz az árkokban és a járdákon, a nomád tábor kis lakóit kiöntötte sátraikból az eső — szomorúan ültek a művelődési központban. I A várva várt éjszakai túJeleníés a via gyár gyermekek belyzeiéröl Megdöbbentő adatok rát is kénytelenek voltak elhalasztani. Unatkozni azonban kevés idejük maradt, aznap délelőtt szalmafonást tanultak, délután egy fafaragóművészt látogattak meg. Az Egressy Gábor Szabadidő Központ az idei nyárra több tábort is szervezett. közülük első volt a már említett nomád tábor. Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben működő madárvárta kutatóival közösen teremtettek helyett az általános iskolás gyerekek számára. A kutatók már megszokták a nyári gyerekzsivajt, de ócsai szervezésű tábor idén volt először. A „nomádokat” követően az ásványgyűjtők indulnak útnak, ők egy kicsit távolabb, a pilisi hegyek közt verik fel sátraikat. Földiné Hajdú Anna, a művelődési központ igazgatója óttjártamkor épp a harmadik, a tehetséggondozó tábor leendő vezetőivel beszélte meg, miiyen eszközöket igényelnek. Az augusztus 13-án induló tábort három helyi művész, Katona Zsombori Mária, Varga Zoltán és Dönti Károly vezeti majd. A jelentkezők fafaragásban, szobrászatban szerezhetnek jártasságot. A bejáratnál függő — nem a legújabb — plakátokon még háromezer NOMÁDOK, ÁSVÁNYGYŰJTŐK, MŰVÉSZEK Esőmosta sátrakban forint körüli összeg szerepei részvételi díjként, de a helyi és megyei támogatások jelentősen mérsékel- tések a szülők kiadásait. ★ A művelődési központ nem tart nyári szünetet, a munkatársak tapasztalatai szerint nyáron mintha még nagyobb igény Jenne a kikapcsolódási alkalmakra, mint télen. Szívesen bejárnak ide az emberek, ha csak egy asztalitenisz-partira is. Barátságos légkör fogadja a látogatót, s úgy érezzük, mintha itt mindig készülne valami. Igaz, a legközelebbi nagy esemény kicsit várat magára: augusztus 20-án rendeznek egy — várhatóan — nagyszabású népzenei találkozót. Bár a nyár közepén járunk, s az idei táborokon is van mit szervezni, az igazgatónő már a jövő nyári programokra gondol. Elsősorban azért, mert több gyereket szeretett volna vendégül látni: — Azt a tapasztalatot szűrtem lé — mondja —, hogy hamarabb kell elkezdeni a szervezést. A következő évi programot ősszel kezdjük előkészíteni. Nem elegendőek a hirdetések és a plakátok, személyesen fogjuk megkeresni a környékbeli általános iskolákat, mert az élő kapcsolatokra lehet leginkább épneni. (pachncr) zésükre. Papp György felelős szerkesztő szerint ennek egyik oka, hogy hazánkban ma nem létezik igazi gyermekkutatás. Ez különösen elgondolkodtató, ha hozzátesszük, hogy a századfordulón Magyarország egyike volt azon négy európai országnak, amelyekben külön intézet — a Gyermektanulmányok Intézete — foglalkozott gyermekeket érintő témái: kutatásával. A Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről című kiadványt a szerkesztők eljuttatják a törvényhozókhoz, az iskolákba és a könyvtárakba, de külön kérésre magánszemélyek is hozzájuthatnak. leginkább veszélyeztető három betegségcsoport — a légzőszervi, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri .megbetegedések — előfordulásának gyakoriságáról. .A múlt században még ritka betegségnek számító tüdőasztma például napjainkra a gyermekkor és a fiatal felnőttkor leggyakoribb' idült megbetegedéseinek egyikévé vált. A kiadvány szerzői a sajtótájékoztatón ném tudtak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogyan változott a magyar gyerekek egészségi állapota a korábbi évekhez képest, ugyanis összehasonlító adatok nem állnak rendelke— Napjainkban nem kurrens tériia a gyerek, éppen .ezért nem is -reménykedünk abban, hogy kiadványunknak konkrét gyakorlati haszna lesz. Célunk, hogy.. a törvény-: alkotók, a szakma és a közvélemény figyelmét felhívjuk a gyermekek egészségét és ezen keresztül a társadalom jövőjét veszélyeztető légfon t'osabb tényezőkre — jelentette ki Papp György, a Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről — 1991 című kiadvány felelős szerkesztője a kötet szerdai bemutatóján. A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma által kiadott jelentés megdöbbentő adatokat tartalmaz a gyermekek egészségét’
