Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

AZ ÖRDÖG ÉS A TÖMJÉNFÜST Satuba szorítva VÁRATLAN ELLENŐRZÉS Akció! indul! Kónya Sándor az RMDSZ Országos Tanácsának tagja­ként, de mint a kolozsvári RMDSZ városi tanácsosa is annyit dolgozik, hogy szin­te alig marad ideje Ko- runk-szerkcsztőkcnt ellátni a folyóirat-szerkesztéssel járó ügyes-bajos dolgokat. A minap látogatást tett szerkesztőségünkben, ahol interjút adott lapunk munkatársának. % Mit kell, mit illik tud­ni Kónya Sándorról? — Székelykocsárdon szü­lettem, alapító tagja vol­tam a tordai Jósika Mik­lós Művelődési Körnek, verseket írok, esszéket fo­galmazok és fordítok spa­nyolból és románból. 1989 óta a Korunk szerkesztő­jeként tevékenykedem, és azóta nyakig benne va­gyok a politikában. • Hogyan válik politi­kussá a költő? — A magam esetét mon­dom el. Aki vállalni mer­te önmagát, aki egyfajta kulturális magatartásra adta a fejét az 1989-et megelőző évek Romániájá­ban, annak az események után is vállalnia kellett ön­magát, és egyszerűen belé- ébredt a politikába. Nem tudatosan készültem a po­litikai karrierre — jelen­leg sincsenek ilyen ambí­cióim —, de nem tudtam ellenállni az emberek bi­zalmának, hiszen tiszta lel­kűnek tartottak és tarta­nak jelenleg is. Nagy ter­het jelent a közéleti sze­replés. Reggeltől estig szer­vezek és szerkesztek, de büszke vagyok arra, hogy a Korunk szerkesztőségé­ben olyan jó alkotócso­port verbuválódott össze, amelynek már eddig is si­került — részben — visz- szaadni a polgári demok­rácia fórumát. Rég lejárt az eufória ideje, nekünk panasz nélkül kell bizo­nyítanunk nap mint nap. • Az MRDSZ-t is elér­te az átkos belviszály, kü­lönböző platformok jelen­tek meg, nyíltan támadják Sülő Andrást és Domokos Gézát, egyszóval mennyire egységes az RMItSZ? — A megfogyatkozott er­délyi magyarság csak az egységben biztosíthatja erejét és szavát. Satuba va­gyunk szorítva a külső erők által, ez pedig azt jelenti, hogy véget kell vetni a ha­talmi harcnak, és tudomá­sul kell venni a szlovákiai magyarság szívet szomorí- tó, tragikus széthúzásának áldatlan következményeit is, mert ez intő jel min­den liberálisnak, nép-nem­zetinek vagy keresztény- demokratának. Ha nincs összetartás, akkor nincs RMDSZ! Kétségtelen, hogy ideológiai tagolódás állt be a nagyváradi tanácskozás után, de azt is tudomásul kell venni, hogy a platfor­mok nem rendelkeznek ki­munkált programokkal és hiányzik a tömegbázis. Aradon megkérdezték egyszer tőlem, hogy me­lyik Gézával tartok? (Do­mokos Gézáról és Szőcs Gézáról van szó — szerk. megj.) Mit válaszolhattam volna, mint azt, hogy én az RMDSZ-szel tartok. És ez így igaz. Mi nem párt­ként működünk, hanem ér­dekvédelmi szövetségként. És azt is tudni kell, hogy a tömeg egyszerűen nem engedi meg a szakadást. Máskülönben sokan kriti­kátlanul vesznek át min­denféle magyarországi im­portelméletet, de elfelejtik, hogy más politikai és gaz­dasági helyzet van Ma­gyarországon és megint más Erdélyben. Most kezd­jük csak igazából felis­merni, hogy gazdasági hát­tér nélkül nem lehet meg­szerezni a politikai hatal­mat. # A romániai politikai pártok úgy félnek az RMDSZ-tői, mint ördög a tömjénfüsttől. Ilyen körül­mények közepette lehet-e egyáltalán számítani vala­melyik párt szimpátiájára? — Sokat és sokszor csa­lódtunk, de nem adjuk föl a reményt, hogy egyszer mégis belátják a román pártok, hogy mi józan po­litikát folytatunk. Ennek már megvannak az első jelei is. Ki gondolta vol­na, hogy Radautban, Su­Befejeződött az átalakulás Szövetkezetből szövetkezet lesz A több mint 1100 lakás- szövetkezet közül 200-ná! nem zárult le az átalakulás a szövetkezeti törvény által megszabott június 30-i ha­táridőre — tájékoztatta az MTI-t Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek Orszá­gos Szövetsége ügyvezető igazgatója. Az ország 274 ezer szövetkezeti lakásá­ból 6500 választotta a kivá­lás útját, főként a kisebb Szövetkezeteknél, ám ez csak növelni fogja a szö­vetkezetek számát, hiszen ezen épületek több mint fe­le új szövetkezetei hoz lét­re a házkezelési teendők ellátására. A régi szövet­kezetekben döntően a régi tisztségviselők kaptak új­ra bizalmat, a vezető testü­letek létszáma viszont jó-, val kisebb mint a múltban. Az átalakulások során a cégbírósági bejegyzésekkor és az alapszabályok jogta­nácsosi ellenjegyzésénél jelentős segítséget nyúj­tottak az érdekképvisele­tek, mivel ezekben az eljá­rásokban megyénkben nagy eltérések voltak — talán ennek köszönhető, hogy szinte kivétel nélkül vala­mennyi lakásszövetkezet tagja kíván lenni a szintén megújulásra kötelezett ér­dek-képviseleti szövetség­nek. Az átalakulás egyetlen te­rületen mutat országosan is egységes képet, neveze­tesen azt, hogy bár a tör­vény erre is lehetőséget adott, egyetlen lakásszö­vetkezet sem alakult át gazdasági társasággá. ceavan és Dorohoiban RMDSZ-sejtek alakulnak, amelyekben románok hir­detik politikai elképzelé­seinket. Legmegbízhatóbb szövetségesünk a Paraszt­párt, de jó kapcsolatunk van néhány jeles politi­kussal a Polgári Szövetség soraiból is. Na persze, azt is tudni kell, hogy alkal­manként ezeknek szüksé­gük van szavazatainkra, ha máskor nem, hát lega­lább a miniszteri tárcák el­osztásánál. Az RMDSZ tudja, hogy alapjában vé­ve magára van hagyva, de ez erőt is ad nekünk. Tombol a szélsőbaloldali naciona­lista politika, a cél az asszimiláció, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Ko­lozsváron már megjelentek a fasizmus veszélyének az első tünetei. Erre pedig a román politikai pártoknak is fel kell figyelniük mi­nél hamarább. Az ellenőrzések célja nem az olcsó bolhapiacok beszüntetése, hiszen ma már sokan itt vásárolunk. A felvételek nem a riport helyszínén készültek Tiszta szerencse, hogy megfontolt emberek a ko­lozsváriak. A rendőrség, az állambiztonsági embe­rek, de még a törvényszé­ki döntnökök sem veszik komolyan Funar polgár- mestert, mert tudják, hogy a Funar-szerű emberek jün- nek-mennek, de a demok­rácia előbb vagy utóbb ma­radandó lesz. Máskülönben most már mindenki előtt világossá vált, hogy a Vat- ra egy arc nélküli magyar fantommal küzd, mert el­lenségképre van szüksége. Néha megnevezi Tőkés Lászlót vagy Szőcs Gézát, de ezt a románok többsé­ge sem veszi komolyan. # Mit gondolnak Ma­gyarországról az erdélyi románok? — Bármilyen furcsán is hangzik, az összkép pozi­tív Magyarországról. Ha nekem sok-sok pénzem lenne, akkor én pénzelném a románokat, hogy minél többen jöjjenek Magyaror­szágra néhány napra, hogy megismerkedhessenek a Ke­leten kívüli világgal is. Na­gyon sok regáti román ga­ranciát lát a nyugati pél­dában, és Magyarország már a Nyugatot jelenti. Érdekes kettősség figyel­hető meg Romániában. Moldovában és a Regátban mindent elárasztott a bal­káni termék, Erdélyben vi­szont magyar, osztrák, né­met árukat kínálnak az ott lakóknak. Talán ez is mond valamit. Papp János (Folytatás az l. oldalról.) Már kora reggel nagy volt a forgalom a piacon. A környék utcái, a parko­lók megteltek személy­autókkal, a meleg ellenére nagyon sókan kívánták vá­sárlással eltölteni a dél­előttöt. A kínálat bőséges volt. Ruhaneműk, cipők, edények, kozmetikai cik­kek, játékok, kávé, italok meliett bútorok, video- és magnókazetták között vá­logathattak a vevők. De az utazni vágyók sátrakhoz, s egyéb kempingfelszerelés­hez is hozzájuthattak. Az APEH munkatársait egy-egy rendőr kísérte, az esetleges attrocitásokat el­kerülendő. Szerencsére semmi komolyabb dolog nem zavarta munkájukat. Ha nem is örült mindegyik vásározó az ellenőrök fel­bukkanásának, azért igye­keztek a rendelkezésükre állni okmányaik, engedé­lyeik, számláik bemutatá­sával. Ahol valami nem volt rendben, jegyzőköny­vet vettek fel. Ahogy az akció végén, az összesítéskor kiderült, hetvenkettő ilyen készült, s ebből harmincnégy vál­lalkozót beidéztek az adó­hatósághoz. Előzetes szá­mítások szerint, megköze­lítően másfél millió forint­nyi mulasztási bírságot szabnak ki közöttük. A rendőrök öt embert fogtak el, nyolcat előállí­tottak. Két szabálysértési esetük volt, közel tizen­négyezer forint helyszíni bírságot ítéltek meg. Há­rom esetben foglaltak le árut, és ötben állapítottak meg szabálysértést a vám- és pénzügyőrség munka­társai. Mondhatnánk azt is, hogy a nagy erőket felvonulta­tó, együttes munka sikere­sen zárult. Fény derült né­hány visszásságra, amiket tisztázhatnak majd a ha­tóságok előtt a beidézet­tek. S lényegében mindez a tisztességes vásározókat (Vimola Károly felvételei) nem érinti. Nekik is az a jobb, ha kiszűrhető körük­ből, aki nem legális úton jutott az eladásra kínált portékához. Mert annak mindegy, mennyiért adja, hiszen valószínű, olcsób­ban is szerezte be. További, hasonló jellegű és nagyságrendű akciókai terveznek a három szer­vezet vezetői. Hol, mikor kerül ezekre sor? Az a jö­vőben dől el. J. Sz. L Szociálpolitikai pályázat A Népjóléti Miniszté­rium 1992. évben a szociál­politikai fejlesztési célokra jóváhagyott keretének egy részét (360 millió forintot) nyilvános pályázat útján kivánja felosztani. Pályázati felhívásunk döntően a szociális ellátó- rendszer családközpontú intézményeinek támogatá­sát, a túlméretezett intéz­ményeket kiváltó kisközös­ségi, családias gondozási formák bővítését, a non­profit szociális vállalkozá­sok támogatását, a munka­erőpiacon hátránnyal indu­ló csoportok védett foglal­koztatását, és az átmeneti­leg válsághelyzetbe kerülő marginalizálódott csopor­tok ellátásának intézményi megoldásait kívánja szol­gálni. Támogatásban részesít­hető minden olyan állami, társadalmi szervezet, egy­ház és magánszemély (ön- kormányzat, helyi költség- vetési szervezet, érdekvé­delmi szervezet, egyesület, humán vállalkozó stb.), aki/amely a kiírásnak meg­felelő tevékenységet végez, vagy arra vállalkozik. A szakmai célcsoportok a következők: Rehabilitációs ramok prog­Magyar—szlovén katonapolitikai megbeszélés Példaértékű üzenet © Nappali ellátást nyúj­tó szolgálatok, intéz­mények, időskorúak és fo­gyatékosok részére O Űj ellátó intézmé­nyek, szolgálatok és non-profit szerveződések A magyar—szlovén határ mentén folytatott repülések biztonságáról, a bajba jutott gépek személyzetének meg­segítéséről is szót az a kétoldalú egyezmény, amelyet Für Lajos honvédelmi miniszter és szlovén kollégái,a, Janer Jansa szombaton irt alá Ljubljanában — mondta az MTI munkatársának vasárnap Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Für Lajos kétnapos hiva­talos látogatása során tár­gyalásokat folytatott a szlo­vén védelmi miniszterrel, katonai szervezeteket láto­gatott meg, és szlovén új­ságírókkal találkozott. A szóvivő tájékoztatása szerint a táx'gyalásokon megvitatták Kelet-Közép- Európa aktuális biztonság- politikai kérdéseit, részlete­sen elemezték a volt Jugo­szlávia utódállamaiban ki­alakult, a térség biztonsá­gára közvetett és közvetlen hatásaival egyaránt ko­moly veszélyt jelentő hely­zetet, továbbá vázolták a két hadsereg közötti jövő­beni együttműködés lehet­séges irányait. Janes Jansa külön ki­emelte: a látogatást azért is nagy jelentőségűnek tartja, mert Für Lajos személyé­ben éppen egy szomszédos ország honvédelmi minisz­tere járt elsőként a függet­len Szlovéniában, akivel az ország történetének első ilyen jellegű megállapodá­sát írták alá. A dokumentum *— a re­pülés Biztonságán túl — olyan fontos területeken nyújt lehetőséget az együtt­működésre. mint az aktuá­lis és mindkét fél számára fontos biztonságpolitikai kérdések megvitatása, ta­pasztalatcsere a tiszt- és tiszthelyettesképzésben, tá­jékoztatás és kölcsönös lá­togatás egymás határ menti körzeteiben zajló gyakorla­tokra, hadtörténészek kon­zultációi, sport- és kultu­rális kapcsolatok. A miniszterek megálla­podtak abban is, hogy a két hadsereg szakértői már a közeljövőben megkezdik az együttműködés gyakorlati megvalósítását. A szlovéniai tárgyaláso­kat záró sajtótájékoztatón Für Lajos és Janes Jansa kijelentette: ez a találkozó példaértékű, és egyben üze­net a délkelet-európai tér­ség más országai számára, hogy így kell, illetve így is lehet két egymással szom­szédos országnak együtt él­nie a mai Európában. O Kríziskezelő intézmé­nyek, marginalizáló­dott csoportok ellátása. A pályázat egyszeri tá­mogatást biztosít, elsősor­ban a tervezett programok beindulásának feltételeit kívánjuk támogatni. Benyújtási határidő: 1992. július 20.—július 31. között. Cím: Népjóléti Miniszté­rium, 1051 Budapest, Arany János u. 6—8. A pályázat teljes szövege és a benyújtáshoz szüksé­ges adatlap megtalálható a Népjóléti Közlöny 1992. évi 12. számában.

Next

/
Thumbnails
Contents