Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

Abony Fel nem bontott házasság C E GLÉDI Oxíiía XXXVI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1993. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK A AA ELŐ FA A HIRDETOOSZLOP Először menjen a szomszédhoz, s utána jöjjön hozzám! A város rendezettsége, arculata formálásában a város­gazdálkodási csoport közterület-felügyeletének is fonto­sak a teendői. Igencsak hálátlan — nemegyszer, kelle­metlen — feladatokat kell elvégezni a munkatársaknak. Közülük Szumpcr Györggyel beszélgettünk a nehézsé­gekről és a javulás biztató jeleiről. A Dél-Pcst Megyei ÁFÉSZ az elmúlt hét végén, két egymást követő napra rész- közgyűlést hívott össze Abonyban. A fórumoknak nem kisebb ügyben kellett volna dönteni, mint hogy legyen-e önálló ÁFÉSZ a nagyközségben, felbont­sák-e a házasságot a ceglé­di irányítású értékesítési szövetkezettel. A két gyűlésről nyolc- százhetvenegyen hiányoz­tak, azaz ahhoz, hogy tör­vényes döntés születhessen a kétezerhatvanhat abonyi ÁFÉSZ-tag közül 1033-nak, plusz egynek kellett volna megjelennie. Ezzel szemben az első alkalommal nyolc- vanheten. a második alka­lommal hetvenhatan jelen­tek meg, így a „házasság­felbontás” elmaradt. Ennek ellenére a tanácskozásokat megtartották, csak az utób­binak a felhangja lett más. KÉSZÜLTEK Sárik Jánosnénak, az ÁFÉSZ elnökének tájékoz­tatójából a többi között ki­tűnt, hogy a találkozókra a törvény szellemének meg­felelően készültek. Az em­lített önállósági törekvés támogatása nemcsak tör­vény adta kötelesség, hanem ha egy döntést a közösség meghoz, az előtt fejet kell hajtani. Majd a következő­ket mondta: — Az abonyi tagok 56 millió körüli vagyonnal ren­delkeznek. Komoly érték. Ennek hasznosítása marad a régi, megszokott keretek között. A vagyon része az áru, ami az üzletekben van, Július 2-án, csütörtökön 15 órakor a városháza kis­termében tartja soron kö­vetkező ülését az önkor­mányzati testület. Egyebek mellett tájékoz­tató hangzik el a város ed­dig átalakult vállalatairól s az önkormányzat ezen részvénytársaságoknál lévő részvényeiről; igazgatói és Albertirsa Sörfesztivál r Július 5-én, vasárnap 10 órától Albertirsán Dreher sörfesztivál lesz a régi vá­sártéren. Műsor: kutyabe­mutató és -vásár, repülő- show, motocross, karatebe­mutató, nyugdíjas-, gyer­mekműsor, kerékpárverseny, vetélkedők, lovaglás, séta­repülés, humoristafellépés. Autósmozi Áz autósmoziban: Szom­bat esti frász (amerikai bűn­ügyi vígjáték). Este fél 10 órakor kezdődik. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth, tér l. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tibay Agnes. • Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. 9 Telex: 22-6353. 9 Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—n óráig. Tele­fon: (53) 10-763. azok az eszközök, felszere­lések, amelyek működőké­pessé teszik az egységeket és vannak értékpapírjaink, amelyek ugyancsak a va­gyon részei. Ez a háttere annak az üzletrésztömeg­nek, amely immár a tagság kezében van értékpapír gyanánt. MEGOSZLIK — Az üzletrész a tagság tulajdona, a feladat bár­milyen szervezeti keretek között, hogy ez kamatozzon, osztalékot tudjunk fizetni. Mindig mérlegre kell tenni, ezt várja a tagság, mert már megismerkedett ezzel az értékpapírral. Talán ér­deklődése közelebb viszi a szövetkezethez, vagy érté­kelni tudják azokat a kez­deményezéseket is, ame­lyeket éppen a részközgyű­lések után valósítottunk meg, hogy még közelebb hozzuk üzleteinkhez tag­jainkat, tulajdonosainkat. A tagi törzsvásárlókat ötször 500 forint feletti vá­sárlás esetén ajándékkal várjuk, kedvezőbbek lettek a hitelkamatok a tagság számára. Iparcikkvásárlás esetén sorsolást tartunk. Remélem találkoznak ezek visszhangjával, hogy nem puszta ígéretek hangzottak el a részközgyűléseken. — Ez a gazdasági oldal, amelyről azért kell beszél­ni, mert még mindig nő a munkanélküliség, még mindig kisebb a lakosság jövedelme, de közben a piaci versenyben egyre több üzlet nyílik, s így megoszlik á vásárlói igény. Sokfelé óvodavezetői pályázatók­ról; a Károlyi Mihály Szakközépiskola kísérleti oktatása hozzájárulási ké­relméről. Az ülést időszerű kérdé­sek zárják. kell a pénzünket osztani, egyelőre a még mindig csökkenő forgalomból kell fedezni a helyi adót, és az úgynevezett árrést. Kiadá­saink előteremtése több erőfeszítést igényel. Hogy ezt hol lehet könnyebben előteremteni egy kisebb vagy nagyobb szervezet­ben, annak eldöntése egy higgadt és reális mérlege­lés tárgya kell, hogy le­gyen. Egy kisebb szervezet rugalmasabb, áttekinthe­tőbb mivoltát el kell is­merni. Ám szerintem sta­bilabban működhet egy na­gyobb szervezet. Mindez nem azt jelenti, ha itt egy közösségi döntés születik, hogy ne hajtottuk volna végre a vagyonmegosztást és az egész újrakezdéshez ne lett volna módja az itte­ni tagságnak. KÖZÖMBÖSSÉG Az elnök asszony széle­sebb körű tájékoztatója után az önállóságot szerve­ző bizottság képviselői kér­tek szót. Muhart Péter al­polgármester. aki a szerve­zést elindította, sajnálkozá­sát fejezte ki a tagság kö­zömbössége miatt. Kifejtet­te, most itt lett volna az al­kalom, hogy Abonyban is legyen valami önálló. Em­lékeztetett arra, a sokkal ki­sebb lélekszámú települé­seknek sikerült saját fo­gyasztási és értékesítési szövetkezetei létrehozni, s jól működnek. Fekete Mihály önkor­mányzati képviselő, ugyan­csak a szervezőbizottság tagja annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy az abonyiakban nem érett még meg a tulajdonosi érzés, a tulajdonos kockázatvállalá­sának, felelősségvállalásá­nak és kezdeményezőkész­ségének tudata, szerepe. Ezúttal csak az abonyiak dönthettek volna az ügy­ben, legközelebb, ha újra lesz ilyen törekvés, már a szövetkezeti közgyűlésnek határozatától függ a kivá­lás lehetősége. Hiányolta, az emberek mennyire nem ismerik tör­vény adta jogaikat, nem is­merik fel érdekeiket. (gyuráki) — Ha a polgárok a köz­terület-felügyelőkről halla­nak, általában nem liozsan- náznak. Érzik-e, hogy nem rajonganak önökért? — Azok, akik szeretik a tisztaságot — a polgárok többsége ilyen — jönnek hozzánk, jeleznek, és taná­csot is kérnek. Általában azokkal van a baj, akik nem akarják betartani a szabályokat. A rendeleteket a saját érdekeik szerint ér­telmezik. Nemegyszer akad rá precedens, hogy valaki nem a háza előtti rendet­lenséggel foglalkozik. Gyakran hangzik el: Ne nálam nézelődjön! Először menjen a szomszédhoz in­tézkedni, s utána jöjjön hozzám! — Miként fogadják önö­ket? — Előfordul, hogy kávé­val vagy üdítővel kínálnak bennünket. Elfogadják, megköszönik az észrevéte­leinket. Határidőt adunk, hogy egy-egy ilyen polgár eltüntethesse a szemetet. Persze az sem ritka, hogy odaköpnek a lábunk elé. Mert sokan azt mondják: csinálja meg a város. Ho­lott a tulajdonos kötelessé­ge a háza előtti terület, csapadékvíz-elvezető árok tisztán tartása. Egyébként egy-egy idősnek, egyedülál­lónak az efféle teendőket elvégeztetjük a közmunká­sokkal. Ám ezt — mivel kevés a közmunkás — nem tehetjük rendszeressé. — Mennyire fegyelmezet­lenek a polgárok? — Sokkal fegyelmezetle­nebbek a település központ­jában, mint a külső részén. A városszéli utcákban egy­re többen virágosítják, fá- sítják, csinosítják az ottho­nuk előtti területet. Akad ugyan egy-két renitens sze­mély, akiket a környékbe­liek rávesznek, hogy ne lógjanak ki a sorból. — Milyenek a szabályta­lanságok? — Befejeződik egy épít­kezés és kint marad néhány taliga homok vagy sóder, amit persze be lehetne vin­ni az udvarba. Hányszor megkapjuk, hogy mit izgat bennünket az a kis kupac. S elég csúnyán elküldenek minket... Mindenesetre hosszú idő után elértük — korábban, ha figyelmeztet­tük őket, akkor sem tették meg —, hogy a polgárok be­jönnek, s megváltják az en­gedélyt. Akik ezt elmu­lasztják, azokat igen ke­ményen megbüntetjük. Ha ez sem használ, feljelentjük őket. Még mindig komoly gondot okoz az, hogy jó né- hányan a közterületet sze­méttelepnek vélik. A város külső fertályán — például a Budai útnál — megáll né­melyik felelőtlen személy. A gépkocsiból egy pillanat alatt előveszi a zsákot — amelyben döglött disznó, csirke vagy kutya van — és az árokba dobja. Ahe­lyett, hogy a dögtelepre vinné „rakományát”. Saj­nos kevés efféle alakot tu­dunk elcsípni. Ugyanakkor az illegális árusokat kiszo­rítottuk a településről. A „KGST-piacnál” is csupán két kenyereskocsi tartózkod­hat — ez lakossági érdek. — Gyakoriak-e az ille­gális hirdetések? — Sajnos igen. Sokan azt képzelik, egy-egy vil­lanyoszlop vagy elektromos szekrény azért van, hogy teleragasszák alkalmi hir­detésekkel. Szomorú, hogy egyesek az élő fát találják a legalkalmasabb hirdető­oszlopnak. Hatvanas szög­gel erősítik oda a papírt — a saját kapujukat megkí­mélnék ettől —, amelyen sertést, vagy éppenséggel zongorát kínálnak eladás­ra. Az sem ritka, hogy az illető nem is ceglédi. Csu­pán itt van a hobbikertje, esetleg házat örökölt a vá­rosban. — Előfordul-e, hogy az árokba szennyvizet, vagy A buszon egy kicsi lány virágot próbál édesanyja ruhájába tűzni. Elmélyül- ten s áhítattal ágaskodik mellette. Leülök velük szembe — szemlélődni. A gyermek szinte az ölembe pottyan, miután hátrafor­dulva egy pillanatra meg­lepődik. Nos: elfoglaltam a helyét. — ö, te ültél itt? — kér­dem tőle. Csillogó szemmel szól: — Nem baj, Maradj piszkos folyadékot öntenek ki? — Mi tagadás, egyre gya­koribb ez a felelőtlen szo­kás. Vannak, akik az éj leple alatt kinyomatják az emésztőbői búvárszivattyú­val a szennyvizet az- utcai árokba. Mondván: ez még­iscsak olcsóbb, mintha szippantatnak. Arról persze megfeledkeznek, hogy fer­tőzésveszélyt indítanak el. Tudjuk, hogy többen ezt a trükköt alkalmazzák. Ezt be is fogjuk bizonyítani. — Végül is az eddig el­mondott fegyelmezetlensé­gek elkövetőit mivel és ho­gyan sújtják? — Szankcionálunk. Elő­ször szóban, vagy ha az nem használ, akkor írásban figyelmeztetjük a polgárt. Utóbbit tértivevénnyel küldjük ki. Határidőt sza­bunk, hogy mikorra szün­tesse meg a szabálysértést. Amennyiben ezt nem teszi meg — ellenőrizzük —, ak­kor küldjük neki a csekket: kÖzterüíetfoglalás, közterü­let beszennyezése vagy köz-' terület illetéktelen haszná­lata miatt. — V ádol(hat)ják-e önö­ket azzal, hogy egyesekkel kivételeznek, elnézőbbek? — Nem vádolhatnak ben­nünket, mert mindenkivel szemben intézkedünk. Alt mi döntjük el, hogy vajon a figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy a feljelentés használ-e. Nyilván, ha va­laki becsapja előttünk az ajtaját, rájövünk, hogy a figyelmeztetésnek semmi értelme. Nem kivételezünk! senkivel sem. Viszont időn­ként méltányolunk bizo­nyos dolgokat. Világos, hogy a hetvenöt éves höl­gyet nem büntetjük meg a háza előtti gazért, ha azt egy-két hét múlva tudja csak eltakaríttatni valame­lyik hozzátartozójával. — Oldódhat-e önök és a polgárok között a feszült­ség? — Egyelőre nem hiszem. Egyre kevesebb az embe­rek pénze. Elég sokba ke­rül, ha valaki meg akarja váltani fél évre a közterület- foglalást. Ennek ellenére az utóbbinál ötven száza­lékkal jobb a helyzet a ko­rábbihoz képest. A hirdető- táblák kilencvenhat száza­léka engedélyezett. Tehát, ha néha egyesek köpnek is egyet, azért a munkánknak van eredménye. És persze mindig lesznek, akik ellen­ségnek tekintenek bennün­ket. Holott mi azért va­gyunk. hogy a város arcu­lata szebb, tisztasága jobb legyen. Fehér Ferenc nyugodtan. Most már a te helyed. A kezében egy szár nél­küli virágfejet szorongat. Felém nyújtja: — Tessék. Varrd fel a ruhádra, ha majd mész a lakodalomba! — Kedves vagy — mon­dom neki mosolyogva. — Te is kedves vagy — ne­vet vissza rám. Napsuga­ras jókedvem lett ettől a gyerekszáj tóL t. á. Veszélyes fertőző betegséget, mézelő méhek nyúlós költés rothadását fedezték fel az egyik ceglédi méhész Kossuth Lajos utcai állományában. Ezt a betegséget gyógyszer­rel kezelni tilos, a beteg családokat — állami kártalanítás mellett — ki kell irtani. Képünkön Vajké János méhegészségügyi felelős, Kutasi Sándor szakcsoportelnök és dr. Csapó István hatósági állatorvos szemlén méri fel az állomány értékét. Felhívjuk — elsősorban az újvárosi — méhészek figyelmét: fokozottan ellenőrizzék méheiket, s bármilyen rendellenességet észlelnek, jelezzék! (Apáti-Tóth Sándor levétele) Ma délután Önkormányzati ülés GuermeLi áfdái Ellenőrizzék méheiket

Next

/
Thumbnails
Contents