Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
Az első kapavágások előtt hogy szinte 100 százalékban beépíthetők. Az épületek előírt magassága 25—40 méter között változhat a telektől függően, de mindenhol követelmény, hogy a magas tetővel le nem fedett területeken tetőkertet kell kialakítani. A személygépkocsik várakozását és tárolását minden esetben a telken belül, a térszín alatt kell megoldani. Némi eltéréssel ugyanez vonatkozik az Egyetemváros és a Kopaszi-gát területén levő összesen hat beépíthető tömbre is. Itt egyes esetekben még az is meg van határozva, hogy az épület által elfoglalt területen a 10 centiméternél nagyobb átmérőjű fák áttelepítéséről gondoskodni kell, az építési vonaltól 20 méternél távolabbi fák megtartása pedig kötelező. Az 1996. május 11.—októ(Folytatás az I. oldalról.) ajánlattevő akár több telek hasznosítására is ajánlatot tehet. Fontos tudnivaló, hogy a kiíró a telkeket 99 évre tervezi bérbeadni, a bérelt területre ráépített építmény tulajdonjoga viszont véglegesen a bérlőt illeti meg. A beruházást az érvényes magyar jogszabályok alapján kell a befektetőknek megvalósítaniuk, s nem árt azt is figyelembe venni, hogy az ajánlatok elbírálása során a kiíró preferálni fogja a környezetkímélő megoldásokat és a magyar beszállítók minél nagyobb részarányát. A Petőfi híd és a lágymányosi híd között elterülő pesti Duna-parti telkekről — itt ma a MÁV-pályaud- yar és a csepeli gyorsvasát vágányai találhatók — általánosságban elmondható, bér 4. között 150 napon át nyitva tartó Expo ’96 kiállítás „első kapavágásai” hamarosan megkezdődnek. A világkiállítási törvény a költségvetésből 17 milliárd forintot — folyó áron 30 milliárdot — hagyott jóvá. Ebből 1993-ban már mintegy 8 milliárd forintnyi összeget fordítanak kártalanítási, kisajátítási, közmű- fejlesztési és csatlakozó fővárosi infrastrukturális beruházások munkálatainak fedezésére. Az Expo összköltsége természetesen jóval meghaladja a költségvetés által biztosított összeget. A számítások szerint a teljes összeg elérheti a 1,5 milliárd dollárt, vagyis 100 milliárd forintot. Az 5 milliárd forintos fővárosi hozzájárulás mellett tehát mintegy 75 milliárd forintra kell hazai és külföldi befektetőket keresni. Nagy valószínűséggel még a héten aláírják Kijevben annak a vegyes vállalatnak az alapító okiratát, amelyet a Pest Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetsége, valamint hét ukrán magánember hoznak létre. Az alakuló cég profilja: kereskedelmi és szolgáltatótevékenység. Dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkára elmondta, egy ukrán építőipari konzorcium magyarországi képviselőjével vették fel a kapcsolatot. A céget Budapesten jegyzik be, a magyar fél farmer- nadrágokat, ruházati és könnyűipari termékeket, élelmiszereket, konzervféle- ségeket, háztartási eszközöket kínál megvételre. Az ukránok ajánlatai között elsődlegesen faipari készítmények, köztük praktikus faházak szerepelnek. A MA-ÜK Kft. révén a Pest Megyei Teszöv üzleti lehetőséget keres a régió mezőgazdasági nagyüzemeinek; segíti ezeket felesleges készleteik értékesítésében. Továbbá nyitott az út a harmadik piacon történő kölcsönös jelenlétre. Az ukrán partner a közelmúltban mintatermékeket vitt Kijevbe, köztük Sülysápon készített farmernadrágokat és dzsekiket. Mivel divatos holmikról van szó, s az áruk is megfelel az ukrán átlagfogyasztó zsebének, így nem lehet akadálya nagyobb tételek szállításának. Gy. L. Nem feltétlen kapuzárás Visszájára forduló vétó? A nyári napok sem telnek-eseménytelenül a szi- getszentmiklósi gyáróriásban, a Csepel Autóban. A még ott maradt dolgozókat leginkább az foglalkoztatja, ki irányítja majd a vállalat felszámolását. Az ugyanis már szinte biztosra vehető, hogy erre sor kerül — bár a Magyar Közlönyben hivatalosan még nem jelent meg —, hiszen a szanálás eredménytelennek bizonyult. Hogy a felszámolási eljárás megindítása nemcsak folyosói pletyka, bizonyítja az is: erről a szak- szervezet is értesítést kapott a vállalat vezetésétől. A szanálás eredménytelenségéihez hozzájárult az is, hogy a Group International Ltd. — svájci—amerikai cég — az ígéretekkel ellentétben sem vásárolta meg a gyárat. A felszámolási eljárás természetesen nem jelent kapuzárást Sziget- szentmiklóson, hiszen még a felszámolás ideje alatt sem elképzelhetetlen, hogy valódi tulajdonosra talál az autógyár. Ehhez azonban — sokak véleménye szerint — jó adag szerencse is kellene. Az autógyárban egyelőre még ezerkilencszázan keresik a kenyerüket, s ha az ember az ott dolgozókkal beszél, mindenki arról panaszkodik, a munka bizony csak csurran-cseppen. Az emberek számítanak arra is, hogy a felszámolás ideje alatt ismét jókora létszám- csökkentés lesz, többen öthatszáz munkatárs elbocsátásáról beszélnek. Sokan félnek attól is, hogy aki ezután kapja kézhez a felmondásról szóló értesítést, anyagilag lényegesen rosz- szabbul jár majd azoknál, akik már előzőleg átvették a munkakönyvüket. Elképzelhető ugyanis, hogy a felszámolás alatt elbocsátásra kerülők majd csak az államilag biztosított végkielégítést kapják, s hatályát veszti a vállalati szerződésben kialkudott mérték. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt dr. Kosaras Csaba vezérigazgató jelezte a szakszervezetnek, szeretne többeknek felmondani, de akkor az érdekvédelmi szervezet ez ellen vétót emelt, s az elbocsátások elmaradtak. Lehet — tekintettel a végkielégítésre —, hogy a szakszervezet jószándékúnak vélt lépése majd a visszájára fordul. H. £. Kárpótlási tudnivalók A kárpótlási jegy termőföld megszerzésére történő felhasználásáról szóló törvény alapján augusztus 15- ig ügyük soron kívüli elbírálását kérhetik azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá tartoznak, és/vagy az őket megillető összes kárpótlási jegyért, de legalább százezer forint értékű jegyért termőföldet kívánnak vásárolni — tájékoztatta az MTI-t az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A második kárpótlási törvény hatálya alá tartozók október 5-ig, a harmadik kárpótlási törvény hatálya alá tartozók pedig október 30-ig nyújthatják be kérelmüket. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a főbb postahivatalokban július 15. után lehet beszerezni. A nyomtatványokat a megvásárolni kívánt föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzatnak kell elküldeni. Amennyiben a kárpótlási igénybejelentés minden szükséges adatot tartalmaz, a kárrendezési hivatal 60 napon belül határozatot hoz. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. (BÉB Rt.) az elmúlt héten, vagyis július 6. és 10. között 78,76 százalékos súlyozott átlagáron forgalmazott kárpótlási jegyeket — tájékoztatták az MTI-t hétfőn. MÁSODIK HELYEN A MEGYE Nem csak üzleti érdek A szövetkezeti és átmeneti törvény rendelkezéseinek végrehajtása után úgy tűnik, a tagság nem fűz akkora reményt a folyamatos működőképességhez, mint három esztendeje, vagyis a rendszerváltás előtt. Ezt állapították meg a szakemberek az ÁFÉSZ-ek Országos Szövetségének legutóbbi elnökségi ülésén. Pest megyében is hasonló a helyzet, bár itt az országos gondok nem összesítetten jelentkeznek. Az ÁFEOSZ-nál Tóth László tanácsos érdekes statisztikát közölt lapunkkal. A múlt év adatai szerint (az összárbevételt vizsgálva) a megyék versenyében Pest megye a második helyen áll. A mérleg szerinti bruttó nyereség alapján az 1-5. között vagyunk. A múlt évi és az idei első félévi összesített árbevétel meghaladja a 20 milliárd forintot, ez annyit jelent, hogy megyénk ÁFÉSZ-ei termelték ki az összárbevétel 8 százalékát. Az ÁFÉSZ-ek Pest Megyei Szövetségének titkárától, Zemény Máriától megtudtuk: felszámolással, kiválással és öncsődbejelentéssel, az ezzel kapcsolatos problémákkal is foglalkozniuk kell. Tavaly felszámolták az Öcsa és Vidéke ÁFÉSZ-t, a Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ-ból kivált Tápiógyörgye tagsága. így ma 17 tagszövetkezetet tartanak nyilván; a szobi, a taksonyi, a szentendrei szövetkezet pedig likviditási gondokkal küszködik. A vevőket csak úgy tudják az üzletekbe csalogatni, ha olcsóbbak, mint a magánkereskedők. Az árakat az év elején a kormányzat felszabadította, ez mit sem változtat az eddig kialakult gyakorlaton, mert a vásárlókör megtartása nem csak üzleti érdek: a szövetkezetek életben maradásának feltétele. Szeretnék elérni, hogy a megyei ÁFÉSZ-okat nagyvevőként szolgálják ki a termelő vállalatok. Ennek érdekében a jövőben egy nagykereskedelmi beszerzőlánc létrehozását tervezik, amely az Agora közös vállalaton belül működne. Ha nem 17 különböző cégnek számlázzák a tételeket, hanem egyetlenegynek, akkor 10-20 százalékos árkedvezményt is adnak a termelők. Így a vevő a mindenkori piaci árnál öt százalékkal olcsóbban jut a kiszemelt áruhoz, még annak ellenére is, hogy az ÁFÉSZ-üzlet készletezni kénytelen. A kis haszon szintén feltétele a folyamatos működésüknek. Nemcsak negatívumokról. hanem jó hírekről is beszámolt a titkár. A legnagyobb nyereséget tavaly a gödöllői szövetkezet termelte, amely 27 millió forintot jelent. A Dabasi ÁFÉSZ 21 millió forintos eredményt könyvelhetett el, a Buda környéki, a Dél- Pest megyei, a tápiószelei, a nagykátai, a váci, a nagykőrösi szövetkezet, noha nagyságrendben nem értek el ekkora teljesítményt — mégsem vesznek igénybe kölcsönt a forgóeszközök működtetéséhez. Pedig óriási lenne a hitelszükséglet, hiszen növekedtek az árak, legalább 30 százalékos az infláció. Magyarán, ma több pénzért kevesebb árut tudnak raktárra szállítani. Mivel a finanszírozási költségek emelkedtek, a szövetkezetek létrehoztak. egy közös pénzalapot, így a banki kamatnál 4-5 százalékkal olcsóbban jutnak pénzhez. Valamennyi szövetkezetben befejeződött a vagyonnevesítés. Most már csak az a feladat marad, hogy az idei eredményeik jobbak legyenek a tavalyiaknál. Ha ügyesek, ez is megoldható. Az érdekvédelmi tevékenységben a beszerzési-elosatási rendszer kiépítésére koncentrálnak, hogy lépéselőnyben maradhassanak a külföldi konkurenciával szemben. Ilonka Mária KONCON OSZTOZKODÓK Naphói\szélbői villanó lény Köztudott, hogy Magyar- ország energiából importra szorul. A legutóbbi áremelések részben azt a célt szolgálták, hogy takarékosságra szorítsák a gazdaságot. Ámde a lakosok egyre nehezebben fizetik ki a villanyszámlát, annak ellenére, hogy ezentúl havonta jön a díjbeszedő. A világításhoz azonban nélkülözhetetlen a korszerű energiaforrás, nem lehet visszatérni a múltba, amikor földművesek petróleumlámpa mellett fejték a tehenet és főzték a vacsorát. Pest megyében szép számmal akadnak olyan gazdálkodók, akik a tanyai élet szabadsága miatt szívesebben tenyésztenek állatot a külterületeken. Még ma is előfordul sajnos, Érvényben: 1992. július 13. VALUTAÁRFOLYAMOK hogy villanyvilágítás nélkül kell élniük a gazdáknak. (Ez gyakran mutatja a lakosok anyagi helyzetét.) A villany bevezetése ma rendkívül költséges. Pest megyében két nagy áramszolgáltató osztozik a koncon: a Budapesti Elektromos Művek látja el árammal a Budai-hegység falvait, Monor—Cegléd— Nagykőrös körzetében pedig a szegedi központú Dél- magyaroszági Áramszolgáltató Vállalat (Démász) uralja a terepet. Míg a bu- pesti elektromosoknál száz tanyát tartanak nyilván, addig a Démásznál a megyében harmincezer tanyai fogyasztót jegyeznek. A szakemberek szerint a villamos energiát nemcsak az előállítási ára drágítja, hanem a hálózat bevezetéséért fizetendő összeg is. A tanyasi hálózatok kiépítése — egy adott transzformátorállomástól — a fogyasztóig (mai árakon) öt-tíz millió forintba kerül. Ezt a pénzt nem tudja megfizetni a lakos, a községek pénzügyi lehetőségei sem biztosítanak kellő anyagi fedezetet arra. hogy mindenhová eljusson az áram. Mit tehetnek a tanyatulajdonosok a villamosításért? A szakemberek úgy gondolják, érdemesebb azon gondolkodni, hogy a költséges tanyai hálózatok létesítése helyett úgynevezet helyi, alternatív áram- fejlesztőket telepítsenek. Ma ennek egyik leggyakrabban használt változata a dízelolajjal működő aggregét, ezt az üzletekben is megvásárolhatják 90—100 ezer forintért. Ehhez az illetékes szervezetek egyetlen fillért sem adnak, mivel nem közcélú vezetékről van szó. Mégis, aki szorult helyzetben van, rákényszerül erre a megoldásra. Míg a nyolcvanas évek közepéig úgynevezett állami „célcsoportokat" hoztak létre a villamosítás finanszírozására, ma már semmilyen állami támogatást nem adnak az áramellátás bővítéséhez. A költségeket még növeli, hogy rövid távon csak a 220 voltos vezetéket tudják telepíteni, a középfeszültségű távvezeték (nagy távolságok áthidalására) gazdaságos, ám szintén megfizethetetlen az egyszerű halandónak. A közelmúltban részvénytársasággá alakult Magyar Villamosművek Tröszt üzemviteli főosztályvezető-helyettese, Vjfalusi László adatai szerint, a megye tanyáinak 45 százalékát villamosították. Hogy mi lenne a hosszú távú és olcsó energiaforrás? Még nincs konkrét kidolgozott piaci koncepciója, de már kacérkodnak a gondolattal: szélerőműveket és a háztetőre szerelhető nap- kollektorokat kínálnak azoknak, akiket érdekel a jövő évezred technológiája. Az előbbinél egész éven át biztosítva lenne az „alapforrás”, vagyis a szél. A nap csak félévig süt intenzíven (tavasztól őszig), ezért ez a variáció csak átmeneti lehet az energiaszolgáltatásban. Például azok a gazdálkodók élvezhetik az előnyeit, akik fél évig a faluban, de az év többi részében a tanyán tartózkodnak. E két érdekes ötletnek hallatlan előnye, hogy egyszeri beruházást igényéi, és nem kell fizetni a borsos villanyszámlát. I. M. ^£Muo 5 Ukrán partnerre akadtak Mintakollekció Kijevbe
