Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

KÉZMŰVESTÁBOR DABASON Agyagsz°br°k a napon Eddig azt hittem, szőni csak szövőkereten vagy szövő­széken lehet, a dabasi kézművestáborban azonban kide­rült, hogy egyszerű, ülésre való székeken is születhetnek szép alkotások. A gyerekek kézzel bujtatják le-föl a ve- tülélcszálakat, apró ujjaik nyomán gyorsan szaporodnak a kék, piros, szürke csíkok. Ez is kézimunka . Szabad a választás, aki befejezte (vagy megunta) a szövést, agyagozhat, bati­kolhat, papírcirkuszt ké­szíthet. (Bár nem kötelező — vagy tán éppen ezért —, mindenki végigcsinálja, amit elkezdett.) A Kossuth Művelődési Ház fehér oszlopai alatt fo­lyik a szorgos munka, így a gyerekek levegőn van­nak, mégsem zavarja őket a tűző nap vagy a szakadó eső. Az asztalok kínálata jelzi, hol, mit lehet tanul­ni, reggel mindenki oda ül, ahová neki tetszik. Az oktatók némelyike maga is egészen gyermek­forma. Gúla Andreáról pél­dául azt hittem, iskolás, holott ősztől már ő tanít. A részt vevő gyerekek közül néhányat a főiskolai gya­korlatról ismer, sokan lesz­nek a tanítványai szeptem­bertől. Itt az agyagozást vezeti. Bevallja, hogy kezdetben félt ettől a kötetlen for­mától — hátha nem bír majd a gyerekekkel —, de sokkal jobban sikerült a kapcsolatteremtés, mint re­mélte. A gyerekeket nem kell noszogatni, örömmel, szorgalmasan dolgoznak. — Az agyagozás fejleszti g formaérzéket, a térlátást, a fantáziát — sorolja —, de más haszna is van: erősíti fc kézizmokat, tudatosítja *z erősebb és az egészen fi­nom mozdulatokat is. A napon száradnak a kész művek: edények, di­noszauruszok, kalapos em­berfejek, teknősbékák és kacsák, meg különféle tech­nikákkal díszített amorf la­pocskák. A kecskeméti játékmú­zeumot képviseli Szepesi Andrea, a múzeum egyik munkatársa és az egyete­mista Somogyi Henrietta. A leendő bölcsész ottjár- tamkor éppen a batikolás egyszerűbb fogásainak tit­kait osztotta meg a gyere-r kekkel — azóta jó néhány fehér trikót felhasználtak. — Én otthon mosógéppel festek — magyarázza to­vább. — Egy színt egy órán keresztül főzök, de sajnos, itt nem áll rendelkezésünk­re ilyen hosszú idő. A kézművestáborban fél órát fő egy-egy színben a ruha. A mintákat úgy va­rázsolják az anyagba, hogy egyes helyeken összecsó- mózzák, spárgával összekö­tik, hogy ne érje a festék, így érdekes, „szétfröccsent” mintára tesznek szert. Néhányan a körmönfonás művészeiét gyakorolják. Szepesi Andrea mutatta meg, mi is ez tulajdonkép­pen. Duplán veszik a szála­kat, felül összekötik, a hur­kok végét pedig ujjaikra veszik úgy, hogy legalább egy ujjuk mindig szabadon maradjon. Bár a tábor neve „kéz­műves”, alkalmanként másfajta szórakozásról is gondoskodnak a szervezők. Járt már itt Levente Pé­ter, Grillusz Vilmos és Dinnyés József is. Máskor táncolni tanulnak: bécsi ke- ringőt. lambadát. twisztet. A kicsik jól érzik magu­kat, olyannyira, hogy né­melyikük haza sem akar menni. Pedig a foglalkozá­sok csak délig tartanak, ebédet, délutáni felügyele­tet nem tudnak biztosítani a művelődési ház munka­társai. Begtöbbjük szeren­csére nem is üres lakásba megy haza, s aki mégis, már tud gondoskodni ma­gáról. Amikor egyikükről kiderült, hogy főzni is tud, egymás szavába vágva kezdtek licitálni. A kilenc­éves Szőnyi Zsuzsi például tejbegrízt és lecsót tud ké­szíteni, ha leírják a recep­tet, de mások a zsíroske­nyér-, a tea- és keményto- jás-főzési tudományukat is fitogtatják. Délben lassan szedelőz- ködnek, vissza-visszatérnek még, hogy néhány utolsó simítást végezzenek aznapi művükön. Az alkotás örö­mét talán most tapasztalják meg először. (pacliuer) „Szövőnő”. Kortársak fecniken Kuriózumnak számító, ér­dekes kiállítás nyílt Miskol­con, a Deák téri Feledy- házban. Feledy Gyula Kos­suth- és Munkácsy-díjas grafikusművész ..Értekezlet­rajzok, avagy kortársak fec­niken” című kiállítása látható egész nyár folya­mán. A művész saját be­vallása szerint szokszor unalmas értekezleteken a jelenlévők karakterét vizs­gálta árgus szemekkel, és az éppen keze ügyébe kerülő papírfecniken készített ró­luk rajzocskákat. 1955-től több ezer ilyen kis rajz szü­letett közismert személyek­ről, hivatalnokokról, pálya­társakról, élő vagy már el­távozott közeli barátokról. Ezeket a rajzokat láthatja most a Feledy-házban a nagyközönség. Történeti játszóbaz Akik a múltunkat „átjátszhatják” A Magyar Nemzeti Mú­zeum Történeti játszóház című szünidei programso­rozata várja gyereklátoga­tóit. A honfoglalásról szó­ló részt követően ezen a héten várépítés, címer- pajzstervezés, női fejdísz- és lovagisisak-készítés a foglalkozás témája. A har­madik összejövetelen Aíá- tyás király udvari mulatsá­gának vendégei lehetnek a gyerekek. Ezt követi a Török világ Magyarorszá­gon és a Hej, Rákóczi... című program. Ez utóbbin a titkosírás rejtelmeit és a lódingkészítés technikáját sajátíthatják el a résztve­vők. A Föltámadott a ten­ger című rendezvényen az 1818—49-es forradalom és szabadságharc eseményei­hez kapcsolódóan zászló-, kokárda- és sújtáskészítés- sel foglalkozhatnak a gye­rekek. Az utolsó összejöve­telen — augusztus 20-án —• István király törvénynap­ját elevenítik fel a játszó- ház szereplői. A Történeti játszóház programjai ingyenesek. Minden hét negyedik nap­ján délután 3 órára várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeumba. A Művészeti Alap utódja A kormány szavatolja az alkotók jövőjét Magyar Alkotóművésze­ti Alapítvány létrehozásá­ról döntött legutóbbi ülésén a kormány. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a Művészeti Alap szervezeti, működési formája korsze­rűtlen, gazdálkodása pedig veszteséges volt. Az alapít­vány a Magyar köztársaság Művészeti Alapjának jog­utódjaként működik majd, célja, hogy a magyar alko­tóművészek szociális ellá­tását folyamatosan biztosít­sa. támogatást nyújtson színvonalas művészeti al­kotások létrehozásához, se­gítse azok belföldi és kül­földi megismertetését, ter­jesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzésé­vel s lehetőség szerinti gya­rapításával. Az alapítványi forma lé­nyeges eleme, hogy — azo­nos feltételek mellett — egyaránt garantálja a tár­sadalombiztosítási juttatá­sokat mindazon művészek számára, akik a Művészeti Alappal — annak megszű­néséig — tagsági viszony­ban állnak, illetve, akik a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai. Beszélgetések lei endula illatban Nyári egyetem a bajba jutott emberről Az idén (július 5—11. kö­zött) negyedik alkalommal adott otthont a Gödöllői Agrártudományi Egyetem épülete a családóvó nyári egyetem rendezvénysoro­zatának a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont és a TIT Pest megyei egyesülete szervezésében. Magam is beültem elő­adásokat hallgatni a haj­dani premontrei rendi ebéd­lő bolthajtásos helyiségé­be a kúnai menyegzőt, valamint a csodálatos hal­fogást ábrázoló falfestmé­nyek közé, miközben a nyi­TVR-TÜKÖR A Krétakör — Balóul tatta önmagát. Egyetlen fel­adata maradt: a vita part- talanságát szabályozó óra figyelése. Mit hagyott fi­gyelmen kívül Baló? Első­sorban azt, hogy pontosít­sa a témát; és hogy kiket szerepeltessen. Elhibázott koncepciónak tartom a par­lamenti formula gyenge utánzását. Egyelőre a né­ző „zsűri” szinte szerepet sem kapott. A hiányosságo­kat sem kompenzálta a nagy létszámú szereplőgár­da és tévés stáb foglalkoz­tatása. Ma este kíváncsian várjuk a folytatást, a „böl­csek szavát”, hogy bezáró- dik-e a Krétakör? Hol volt, hol nem volt, Volt egyszer egy távol-keleti mese. A történetet elsősor­ban Brecht jóvoltából is­merjük. (Kié legyen a gyer­mek? — ez áll az elbeszélés középpontjában. A vér sze­rinti anyáé, aki elhagyta kicsinyét vagy a nevelőé, alti sajátjaként ragaszkodik hozzá. A bölcsek a krétakör •cgítségével döntenek.) Az eredeti és az irodalmi fel­dolgozás is azt a filozófiai kérdést járja körül: kié az Igazság? A vér jogán avagy a szív szaván dönthe- tünk-e? Hihetünk-e igazán a.bölcs bölcsességében? Va­jon nem sérül-e egyaránt az édesanya, a nevelő anya és maga a „tét”; a gyer­mek? Vajon átgondolta-e Baló György a keleti legenda sokszínű igazságát és igaz­ságtalanságát, amikor új műsorának címet kölcsön­zött és koncepciót keresett? Az biztos: a Krétakörrel, mint kirobbanó újdonság­gal szeretett . volna ismét megmutatkozni a képer­nyőn. Az adás első negyedórá­jában Baló kezdte felismer­ni elképzelése buktatóit. El­sősorban azt, hogy a túlzott jogi szakszerűség csűrés- csavarúsnak tűnik. Figyel- meztétte is az általa kreált ellenfeleket: mindenki szá­mára érthetően közelítsék meg a témát, máskülönben a néző lekapcsolja készülé­két. Nos, ezek után a más­kor oly kiváló műsorvezető — akinek éppen az volt az erénye, hogy egyenrangú partnerként mindig „belül” maradt a témán — most statisztaszerepre kárhoz­Magyarságunk „Csak a rossz megosztás van hátrányára egy nem­zetnek” — mintha csak a te­levízióban hallott gondolat­sort folytatta volna Csoóri Sándor az éter hullámain. Mit jelent magyarnak len­ni? — e kérdést tette fel a költő. Ez esetben a Magya­rok Világszövetsége elnöke­ként jelenünkért aggódón szólott. A jelen nemzedék fele­lősségéről, amelynek első­ként adatik meg a történelmi feladat: hogy az oldott ké­vét összekösse. Vagyis: a hazai és a nagyvilágba szét­szóródott magyarságot ösz- szegyűjtse és összetartsa. „Angol az útlevelem, ma­gyar a büszkeségem” — idézte Cs. Szabó Lászlót, amikor a nemzeti „mélytu­dat” rejtelmeit boncolgatta. Mert Csoóri szerint egy — természetesen szellemi — államalapítás szükségelte­tik, amely a külön-külön pályán haladó magyarságot egyesíthetné. Szerinte nincsenek külön kultúrák, hanem a nemzeti vonások termékenyítik meg azokat. Bevallja, hogy várja a nagy eseményt, a magyarok vi­lágkongresszusát. Ám kissé szorong, hiszen a beszélge­tések egyfajta szembesülést is feltételeznek. Reméljük, a közelgő kongresszus — ötvennégy esztendő múltán — most új értékekkel gazdagítja és mélyíti magyarságképün­ket. Csoóri Sándor rádiós monológja ezt az óhajt ve­títi elénk. Erdősi Katalin tott teraszajtón át, a kő­vázákkal díszített udvarból áradt be az éppen virágzó levendulamező illata. Talán „elkomorodtak” az idei esztendőre az előadás­ra Választott témák, el a résztvevők, a pszichológu­sok, szociális munkások, lelkészek által felvetett kér­dések, el a gondolatok. Megnehezedett az élet, to­vább hűlnek az emberi kap­csolatok. Mint éppen dr. Gelencsér Katalin, a nyári egyetem soros elnöke el­mondta, nem előadóként, hanem egy meghitté nyu­godott, melegedett beszél­getés során: ha rámoso­lyog egy esküvői menet tagjaira, azok fagyos arc­cal néznek vissza rá, mire lehervad arcáról a mosoly — nem örülnek annak, hogy ő örül, amiért nekik örül­niük kéne. Nem tudunk ünnepelni, együtt lenni, folytatta, s erősítették meg mások is. A vallási ünnepe­ken való együttlét feleme­lő, lélekerősítő volt, azzal a tudattal töltötte el az egy­begyűlteket, hogy egy kö­zösség tagjai. Szerepük mostanra csökkent, a leg­több ember életéből egé­szen kiiktatódtak ezek az ünneplési alkalmak — s helyüket nem vette át más. Az ünnepinek szánt rendez­vényeken megjelenők fá­sultak, örömtelenek, vagy ha mégsem, a társaságban levők, a családtagok közt mindig akad, aki elveszi a többi kedvét. „Boldogok ...” Elolvas­hattuk, sokszorosítva az asztalokra helyezték dr. Gyökössy Endre reformá­tus lelkész-pszichológus Má­té evangéliumának nyolc boldogságról szóló részle­te mintájára tizennyolc boldogságról készített fel­sorolását. Szép, nemes gondolatokat tartalmaz mű­ve, de vajon megérinthe­ti-e azokat, akiktől az alap­mű is távol áll? Talán mi­nél egyszerűbb szavakkal, a forrásból, a tiszta forrás­ból merítően kell manapság megközelíteni az embere­ket, a bajba kerülteket, mélységbe süllyed leket. Hogy sokan, egyre többen ilyenek, jelzi, hogy ez az idei családóvó nyári egye­tem nem annyira a család­ról, hanem a munkanélkü­liekről, azoknak, vagy az egyébként ellehetetlenült helyzetű emberek segítésé­ről szólt. A hallgatók ilyen témákat tartottak szüksé­gesnek megvitatni: a se­gítő és segítendő azonos gondjai; arról, hogy a segí­tővel bizalmatlan a segí­tett ... Nagy, egyre nagyobb a távolság lélektől lélekig. Ott, a hosszan húzódó, fé­nyes ebédlőasztalok mel­lett, a kánai menyegző és a csodálatos halfogás képe alatt — mint tanítványok ülve — talán meghallot­tunk egy halk hangot: „bol­dogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak ...” S továbbsuttoghatjuk má­soknak is. Nádudvari Anna Illőben közvetítik Elton John és a Genesis Az igényes könnyűzene kedvelőinek két csemegét is kínál a közeljövőben a Tv 2: élőben közvetíti El­ton John, illetve a Genesis együttes koncertjét. Elton John július 21-én Barcelonában, a Genesis pedig augusztus 2-án Lon­donban lép fel a késő esti órákban.

Next

/
Thumbnails
Contents