Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

TAKARÉKSZÖVETKEZETI STRATÉGIA t Lázas állapotban a pénz Minden gazdasági elem­zés — a negatív tendenciák ellenére kiemeli —, hogy Magyarországon emelkedik a lakossági megtakarítás -összege. A pénzintézetek te­hát a legkülönbözőbb, befek­tetési lehetőségeket kínál­ják. Az egykor, kiváltkép­pen vidéken olyan megbe­csült takarékszövetkezetek milyen stratégiával vesznek részt a magyar pénzvilág újrafelosztásában? Erről beszélgettünk dr. Gergely Sándorral, az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség elnökével. ■ A bankok, pénzintéze­tek terjeszkednek, úgy tű­nik, program lett a vidék bankjává válni. Ebben a versenyben, amely volta­képpen a betétesekért fo­lyik, milyen szerephez jut­nak a takarékszövetkeze­tek? — A jelenlegi pénzügyi struktúra városcentrikus. A helyzet úgy jellemezhető, hogy a magyar falvaknak közel a felében nincs sem­miféle pénzintézet, Ugyan­akkor például Ausztriában alig van olyan község, ahol legalább egy megbízottja ne legyen a szövetkezetnek, banknak. Nálunk a vidék pénzügyi ellátásáért négy főszereplő tesz nagy lépése­ket, az OTP, a Postabank, az IBUSZ Bank és takarék- szövetkezetek. Nyilván lét­rejönnek majd kisebb hitel- szövetkezetek is. B Elnök űr, miért adják drágán a pénzt? — Amikor valaki a meg­takarított pénzét beviszi a bankba, bármilyen formá­ban is helyezi el, minél többet szeretne kapni. Ha ugyanez az ember vállalko­zik, az ehhez szükséges pénzért már nem szeretne annyit fizetni, mint ameny- nyit ő kap a betétjéért. Nem egy olyan vállalkozó­ról tudunk, aki nem veszi ki megtakarítását, mert nem bízik annyira a vállal­kozásban, hogy az többet hoz, mint a bankbetétje. A pénz „lázas állapotában” nehéz normális reakciókat várni. Az ördögi körből — vállalkoznék, hogy előbbre jussak, de nem tehetem, mert drága a pénz, s ennél­fogva a gazdaságom sem jut előbbre — egyetlen mó­don lehetne kijutni. Azzal, ha a közhatalom prioritáso­kat biztosítana a vállalko­zások segítésére, az adófi­zetők pénzéből. Nem új módszer, minden piacgaz­daság alkalmazza. ■ Ön a beszélgetés során hivatkozott a Nyugatra. Kérdezem tehát, milyen modell képe lebeg a taka­rékszövetkezetek, a hálózat szervezése előtt? — Két alapmodellre hi- vatkozhatom. Az első az 1952-re kivégzett hitelszö­vetkezeti mozgalom, amely a múlt század 40-es éveiben Torgyánf és Bereczkyt nem Visszavárják a tízeket Oláh Sándor, a 35-ös frakció helyettes vezetője hétfőn az MTI munkatár­sának kijelentette: a kép­viselőcsoport két hónappal ezelőtt hozott határozata értelmében a 10-ek — Tor- gyán József és Bereczky Vilmos kivételével — visz- szatérhetnelc a 35-ök közé. Torgyán József az elmúlt évben nem volt hajlandó igazolni feddhetetlenségét, Bereczky Vilmos pedig sa­ját maga ismerte be sajtó- nyilatkozatokban, hogy Pa­lotás fedőnéven III/III-as ügynök volt, ezért nem várja vissza őket a 35-ös frakció — mondta Oláh Sándor. A frakció helyettes ve­zetője ugyanakkor kijelen­tette: „Semmiféle egyesü­lésre nincs szükség, mert nem történt szakadás, ha­nem a képviselőcsoportból kivált tíz ember.” A 35-ök ettől függetlenül változat­lanul a Kisgazdapárt frak­ciójának tartják magukat. István József, a 10-es frakció tagja hétfőn az MTI munkatársának adott nyilatkozatában cáfolta, hogy képviselőcsoportja egyesülni kívánna a 35-ök- kel. Mint mondta: addig nincs is miről tárgyalni, amíg a 35-ök ki nem lép­nek a koalícióból. Informá­ciói szerint a 10-ek jelen­legi frakcióvezetője — Győriványi Sándor — sem folytatott ilyen irányú tár­gyalásokat. A hét végén Németh Bé­la FKGP-főtitkár, egy, a Fővárosi Bíróság július 8-ai határozatára hivatkozva közölte: a leváltott Torgyán József helyett neki van pártiképviseleti joga. Az MTI hétfőn kézhez kapta a bírósági végzést, amely töb­bek között kimondja: „A Fővárosi Bíróság a 861. sor­szám alatt nyilvántartásba vett Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nyilvántartási ügyé­ben dr. Torgyán József pártelnök képviseleti jogá­nak felfüggesztését tudomá­sul veszi, és azt a nyilván­tartásban feltünteti. Meg­állapítja, hogy a felfüg­gesztés időtartama alatt a képviseleti jogot Németh Béla gyakorolja. Egyben az új képviselő bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. Ez ellen a végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye.” Torgyán József, az FKGP elnöke hétfőn az MTI munkatársának kijelentet­te: a Fővárosi Bíróságnak nincs beleszólása a pártok­ra vonatkozó személyi kér­désekbe. Elképesztőnek ne­vezte a bíróság döntését, amely .megítélése szerint nem vette figyelembe a párt országos vezetésének, nagygyűlési küldötteinek és nagyválasztmányának testületi határozatait. Tor­gyán József szerint ugyan­azok, akik fegyveres pucs- csot kíséreltek meg ellene, most „jogi puccsal” próbál­koztak. Sikerek Mii imám Saiát tervezésű modell­jeivel a nyugat-európai or­szágokban szerelne piacot hódítani a dunaújvárosi Junior Cipőgyár. A gyer­mekcipőket., fiú- és leány­kacsizmákat, szandálokat, félcipőket készítő gyár jö­vő év tavaszi-nyári divat­irányzatnak megfelelő külföldi szakvásárokon ki­állított bemulató kollekció­ja nagy sikert aratott; már az ősszel jelentősebb meg­rendelésekre számíthatnak. kezdte bontogatni szárnyait és fél évszázad múltán már 300 ezer taggal működött. A másik modellt a növekvő, prosperáló nyugati szövet­kezeti pénzintézetekben lát­juk. ■ Ismerve a havai viszo­nyokat, mi a takarékszövet­kezetek stratégiája? — Egy nagyon alapos munkát jelentő folyamat során elkészült a váz, az év végén pedig abban a hely­zetben leszünk, hogy .a stra­tégia gerincét megalkossuk. Megemlítem, én a múlt év őszén kerültem az Országos Takarékszövetkezeti Szö­vetség élére és döbbenten tapasztaltam, hogy a cég­nek nincs stratégiája. Cé­lunk a szilárdság és a vég­rehajtás rugalmassága. Tudjuk: változó világba kell belehelyezkednünk, hi­szen a versenyben azok ma­radnak talpon, akik jobban kiszolgálják a partnereket. ■ Ebben a koncepcióban mi az a többlet, amit önök a vidéknek kínálnak a ver­senytársakkal szemben? — Terveink szerint egy­séges számítógépes hálóza­tot hozunk létre, az önálló­ság megtartásával. Azt akarjuk, hogy ha mondjuk Jákon beteszi a pénzét va­laki és üzleti célból eluta­zik, vagy nyaral, ott is hoz­zájuthasson. Szem előtt tartjuk, hogy az agrárága­zat átalakulóban van. sok- szereplőssé válik, döntő té­nyező tehát, hogy a saját bank, a pénzügyi szolgálta­tás helyben legyen. Ehhez hitelezési gyakorlatot kell folytatnunk. Szeretnénk az önkormányzatok rendelke­zésére állni, hiszen minden településen jelen leszünk. A kezdő vállalkozókat külön­böző hitelekkel akarjuk se­gíteni. Igaz, ennek előfelté­tele, hogy a kormány által elhatározott garanciaalap minél előbb létrejöjjön. A Földhitelintézet megalapí­tására létrehozott kurató­riumnak tagja vagyunk: az agrárfinanszírozásra pénzt áldozunk, mintegy a jövő előlegeként, mert nem tart­ható az a gyakorlat, hogy a legfontosabb termelőeszköz, a föld, a hitelképesség szempontjából semmit se érjen. K. fi. Túl a tizenkettedik órán Népesedési helyzetünk súlyos válsága 35 év óta egyre mélyül — állapítja meg a Magyar Szellemi Védegylet javaslata, ame­lyet az Országgyűlésnek, a kormánynak, az egyházak- nak, politikai pártoknak és társadalmi szervezeteknek küldtek el. .sürgős intézke­dést kérve a „Lenni, vagy nem lenni?” kérdésben. Az utánpótlás vészes sor­vadása következtében a vi­lág leggyorsabban vénülő nemzete lettünk — mondja ki a levél, amelyben ki­váltó okként sorolják fel a korai halálozást, az .alkoho­lizmust, az öngyilkosságok igen nagy arányát, a nyil­vántartott és a nyilvántar­tásokban nem szereplő abortuszt, amelyek több pusztulást okoztak a népes­ségben, mint a két világ­háború. A pusztulás fékezését mindennél elébbvalónak tartó szervezet kifogásolja, hogy a politika, a közgon­dolkodás, a sajtó az itt-ott tapasztalható jószándék el­lenére alig fordít figyelmet erre a nemzeti létkérdésre. „Évtizedekkel túl a tizen­kettedik órán, nyomatéko­san kérünk minden illeté­kest a törvényhozásban, a kormányzati szervekben, az egyházakban, a pártokban és a társadalmi szerveze­tekben, valamint, a médiák­ban : kezdeményezzék olyan felelős szerv létrehozását, amely számba veszi végre népesedési csődünk jórészt nyilvánvaló okait...” — összegezték a javaslatukat. Közreadták annak a május elsején tartott vitá­nak az összegzését is, ame­lyet Dénes János ország- gyűlési képviselő, Rácz Sándor, az 1956-os Nagybu- dapesti Munkástanács el­nöke és mások részvételé­vel tartottak a magyar munkásság helyzetéről. Az összegzésben foglaltak sze­rint az állam, a társadalom stabilitásának a politikai dinamizmus a legfőbb ga­ranciája, s fontos a politi­kába beavatott, annak ré­szesévé lett tömegek, min­denekelőtt a munkásság di­namizmusa. A gyárak, munkahelyek „párttalaní- tása” nem jelenthet depo- litizálást, hanem a felelős­ségteljes nemzeti politizá­lás légköre kívánatos. Ah­Ahogy a külügyi bizottság elnöke látja Mit tehetünk? Ügy tűnik, a délszláv há­ború befejezése várat ma­gára, sőt azzal is számolni kell, hogy tovább mérge­sedik a helyzet Bosznia- Hercegovinában. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy a különféle nemzet­közi tanácskozások — köz­tük például a helsinki csúcs — végül is nem tudtak hathatós következmények­kel járó lépéseket elhatá­rozni. Mindennek követ­kezményeként a Magyar- országra érkező menekült- hullám további növekedé­sére számíthatunk. Igv vé­lekedik Horn Gyula Buda­pest várható menekült­problémáit illetően. Az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának elnökét azzal kap­csolatban kérdezte az MTI munkatársa, hogy a kor­mány csütörtöki ülésének napirendjére tűzte a mene­kültkérdés vizsgálatát. A súlyosbodó gondok miatt Horn Gyula megíté­lése szerint Magyarország­nak sürgősen hathatós in­tézkedéseket kell hoznia, tiszteletben tartva a huma­nitárius megfontolásokat is. Elsősorban a vízumkény­szer bevezetése jöhet szó­ba, rugalmas alkalmazás­sal párosítva. A vízum- kényszert Szlovénia és Horvátország kivételével valamennyi volt jugoszláv köztársasággal szemben ér­vényesíteni kellene; bele­értve a Kis-Jugoszlávia út­levelével Magyarországra érkezőket is. Sürgősen össze kellene hívni az érintett államok — mindenekelőtt a szomszédos országok — tanácskozását, tisztázandó: akad-e egyál­talán olyan állam, amely hajlandó befogadni a mene­külteket. ★ A délszláv menekülthul­lám miatt nincs szó a ví­zumkényszer bevezetéséről. A Magyar Külügyminiszté­rium ezzel kapcsolatos ál­láspontja nem változott — közölte hétfőn Hermann Já­nos. Az MTI munkatársa azzal kapcsolatban kérte a külügyi szóvivő állásfogla­lását, hogy a menekülthul­lám hathatós korlátozását sürgető nyilatkozatok lát­tak napvilágot Magyaror­szágon. hoz, hogy a dinamizmust, a mozgásba lendült töme­get ne térítsék el felelőtlen politikai kalandorok, tuda­tos zavarkeltők, le kell fog­ni ez utóbbiak kezét, A cél a gazdaságban' is történel­mi igazságszolgáltatás, a magyar munkás résztulaj­donossá tétele. Az állam­nak nemcsak kötelessége, de érdeke is a munkásve- zetők szóhoz juttatása, a társadalmi beké megőrzés* — szögezik le többek kö­zött. Van mit veszteni a magyar tudománynak A tudományos kutatások finanszírozási módszerei­ben nagyon óvatosan érde­mes követni az amerikai példát, hiszen maga az amerikai tudomány is vál­sághelyzetbe került — fi­gyelmeztetett hétfői buda­pesti előadásában Albert Teich, a 200 ezer tagot számláló Amerikai Kutatás- fejlesztési Szövetség rész­legigazgatója. Mint elmondta: az VSA- ban jelenleg 50-50 százalé­kos az állami, illetve a pri­vát finanszírozás aránya. Véleménye szerint az új kelet-európai demokráciák­ban nem szabad elsietni a tudományos kutatások pia­cosítását, vagyis az állam nem vonulhat ki gyorsab­ban a támogatásból, mint ahogy a gazdaság át képes venni ezt a feladatot. Emel­lett minél reálisabb érté­kelési rendszert kell kiala­kítani, nem szabad eltúloz­ni az olyan „nem-elit” ku- tátási intézményeknek nyújtott támogatást, mint amilyen például az oktatási intézmények egy része. A szakember elmondta azt is, hogy reményeik sze­rint a gyógy szer vegyészei­ben, biotechnológiában, a matematikában és más te­rületeken is szorosabb együttműködés alakulhat ki a jövőben Magyarország és az USA között. A tudo­mányok területén kivívott pozíciókat tekintve a kelet­európai országok közül ta­lán Magyarországnak van a legnagyobb vesztenivalója — vélte. Évről évre nagyobb késés Egységes európai égbolt Az utóbbi években na­gyon megnövekedett a lé­gi forgalom irányításából adódó — úgynevezett ATC — járatkésések száma. Mi­vel ennek megoldásához már nem elegendőek az egyes országok intézkedé­sei, az Európai Légitársa­ságok Szövetsége (AEA) jú­lius 15-től az „Egységes európai égboltért” szlo­gennel nagyszabású nem­zetközi kampányt indít a taglégitársaságokkal együtt — hangzott el hétfőn, az akcióhoz szintén csatlako­zott Malév sajtótájékozta­tóján. Az akciónak kettős célja van: a lehető legszélesebb körben tudatosítani az uta­zóközönséggel, hogy nem a légitársaságok tehetnek az ATC-késésekről. A köz­vélemény erejét is felhasz­nálva pedjg nyomást kí­vánnak gyakorolni azokra a nemzetközi intézmények­re — például Európa Ta­nács. EGK-bizottság —, amelyek megfelelő intéz­kedések meghozatalával megnövelhetik a légtér át­eresztő képességét, A Malév szakemberei el­mondták, hogy az európai légi járatok késésének idő­tartama tavaly már Összeg sen 106 ezer órát tett ki, ami az 1990-es adatokhoz képest 21 százalékos növe­kedést jelent. Az irányítás egységesítésével azonban nem csak időt, hanem te­temes kiadásokat is meg lehetne takarítani, ugyan­is különféle átrepülési-irá­nyítási díjként utasonként és járatonként átlagosan mintegy 7,5 dollárt kell ki­fizetni. A Malév járatai közül 1991-ben 1459 indult késéssel, az ATC-engedély hiánya miatt, s ez mintegy 72 ezer utast érintett. A legsúlyosabban érintett já­ratok az Európa középső részén is áthaladó Lon­don—Párizs—Köln útvona­lon közlekednek. Együttműködési megállapodás Együttműködési megálla­podást írt alá hétfőn Koz­ma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Csárádi János, a MÁV ve­zérigazgatója — tájékoztat­ta az MTI-t a MÁV illeté­kese. A megállapodás értelmé­ben a Máltai Szeretetszol­gálat térítésmentesen a MÁV rendelkezésére bocsát — tulajdonában maradó, a szeretetszolgálat jelvényét viselő — katasztrófaelhárí­tási eszközöket, így gépjár­műveket, két mentőautót teljes felszereléssel, illetve egyéb üzemi célra haszno­sítható kocsikat. A szerve­zet továbbá a rászoruló vasutasokat adományaival is segíti. A MÁV a megállapodás­ban megfelelő raktár ren­delkezésére bocsátását vál­lalta a szeretetszolgálat ré­szére érkező küldemények tárolásához. Emellett 50 százalékos kedvezményt ad a dologi segélyküldemé­nyek, így például élelmi­szer. ruhák, gyógyszerek vasúti szállításához. Megállapodást készítettek elő a menekültek utaztatása ügyében, s a MÁV lehető­séget ad további állomási misszió telepítésére is. A megállapodás határozatlan idejű, s a remények szerint jó’ keretet ad a kapcsolatok további bővítésére. 3

Next

/
Thumbnails
Contents