Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

Kisebbségek Szlovákiában Ha a Szlovákia szuvere­nitásáról szóló nyilatkozat nem teszi egyértelművé a kisebbségek jogállását, és nem biztosít számúkra nemzetközi garanciát, ak­kor a magyar koalíció a szlovák parlament ünnepi ülésén nem fogja megsza­vazni ezt a dokumentumot. Ezt az álláspontot az Üj Szónak adott nyilatkozatá­ban fejtette ki Rózsa Er­nő, az Egyesülés parlamenti képviselője, a szlovák par­lament elnökségének egyet­len magyar tagja. Ki volt a puccsista? Az orosz tévétársaság ve­zetője politikai és szakmai okok miatt betiltotta annak a műsornak a sugárzását, amelyben Geanagyij Jana- jev szovjet exalelnök nyi­latkozott a tavaly augusz­tusi puccsról. Janajev, a ha­talomátvételt irányító bi­zottság vezetője állítólag azt mondta s tévékamerák előtt, hogy a puccsot való­jában Mihail Gorbacsov, a volt főtitkár-államfő készí­tette elő. Elnökjeiölés New Yorkban Közép-európai idő sze­rint hétfőn a késő esti órákban New Yorkban megkezdődött a Demokrata Párt elnök jelölő választá­si kongresszusa. A két nagy amerikai parlamenti párt egyike 12 éve van ellenzék­ben, s idén nagy reménye­ket táplál, hogy visszahó­díthatja a Fehér Házat a republikánusoktól. A The New York Times hétfői fel­mérése szerint e remények nem alaptalanok. Bob Clin­ton, arkansasi kormányzó, a demokraták elnökjelöltje ugyanúgy a szavazók 45 százalékának támogatására számíthat, mint Bush elnök. Jichak Robin kezdeményezése Jichak Rabin hétfőn fel­ajánlotta, hogy ellátogat az arab fővárosokba, s meg­próbál áttörést elérni a kö­zel-keleti béketárgyalások ügyében. Az izraeli Mun­kapárt vezetője kezdemé­nyezését azt követően je­lentette be, hogy átvette a miniszterelnöki teendők in­tézését. Milosevic állítólag távozik Magyar—osztrák Üjabb, 500 főnyi ENSZ- békefenn tartó erő kiküldé­sét kérte Butrosz Gáli, a vi­lágszervezet főtitkára a szarajevói repülőtérre a segélyszállítmányok érkezé­sének biztosítására. Slobodan Milosevic szerb elnök jól értesült belgrádi körök szerint önként távo­zik a politikai életből és nem jelölteti magát az ősz­szel esedékes elnökválasztá­son — jelentette a Borba, Belgrádi diplomaták kétel­kedve fogadták ezt az érte­sülést. Heves szerb—bosnyák tü­zérségi párbaj kezdődött hétfő délben Szarajevóban. Gorazde térségében szerb katonai alakulatok harminc nehéz harckocsival támad­tak bosnyák állásokat. A szerb erők arra készülnek, hogy a napok óta körülzárt Gorazdéban tiltott fegyve­reket, köztük mérgesgázo­kat vessenek be — olvas­ható a HINA jelentésében. Már hatodik napja tart a Dubrovnik elleni támadás is. A környező megszállt területekről a szerb és a montenegrói alakulatok ágyúkkal lövik a kikötővá­ros peremrészéit és a köz­pontot. A zágrábi rádió je­lentése szerint a muzulmán­„A kubai rendszer a legdemokratikusabb" A világ legdemokratiku- ülésszakának végén. A tör- sabb politikai rendszere a vényhozás egyhangúlag kubai — jelentette ki Fidei fogadta el a szigetország Castro állam- és kormány- 1976-os alkotmányát módo- fő a havannai parlament sító törvényjavaslatot. Nem adják vissza a német vagyont horvát egységeknek viszont sikerült visszafoglalniuk Duboj egyik városnegyedét. A horvát kormány hét­főn bejelentette: nem haj­landó befogadni több bosz- nia—hercegovinál menekül­tet. Nem zárja le ugyan a Boszniával közös határvo­nalát, de a további mene­külteket haladéktalanul a szlovén, az osztrák és az olasz határra szállítja to­vább. Az egy éve tartó horvát és a három hónapja tartó boszniai harcok alatt mint­egy kétmillió ember vált menekültté, közülük 650 000 horvát területen tartózko­dik, — A földönfutóvá vál­tak ellátásához a horvát ál­lamnak legkevesebb másfél millió dollár segélyre volna szüksége, de ez ideig csupán 3700 dollár támogatáshoz jutottunk, ez az összeg is magánszemélyek adomá­nyaiból gyűlt össze — mondta Damir Zoric, a hor­vátországi menekültügyek­kel foglalkozó bizottság fő­titkára a Reuter hírügynök­ségnek. ★ Magyarország és Ausztria hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehí­vását kérte a boszniai vál­Cseh kormányprogram A Cseh Köztársaság kor­mányának minden szüksé­ges intézkedést elő kell készítenie arra az esetre, ha sikertelennek bizonyul­nának a szlovák féllel folytatott államjögi tárgya­lások, ha megbénulnának a szövetségi szervek, vagy ha Szlovákia kilépne a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból: ekkor a Cseh Köztársaságnak ké­pesnek kell lennie az önál­ló állami létre — jelentette ki hétfőn a cseh parla­mentben Václav Klaus cseh miniszterelnök. Miután ismertette a kor­mány programnyilatkoza­tát, a parlament plenáris ülését berekesztették: a dokumentumot előbb a pártok parlamenti frakciói, majd kedd délelőtt a bi­zottságok tárgyalják meg. Előreláthatólag kedd dél­után vitatja meg a tör­vényhozás a kormányprog­ramot. Václav Klaus cseh mi­niszterelnök hétfőn hang­súlyozta, hogy kormánya nem fog meghajolni a né­met kisebbségiek elkobzott vagyonának visszaadására irányuló nyomás előtt. ság megvitatására. A javas­latot a BT nem hivatalos tanácskozásán terjesztették elő. A testület a nap folya­mán hivatalos ülést is tar­tott. amelyen megtárgyalták a kérdést.' j Külföldi események ~ egy tnondliatbffiii ■■ k iwaww i m »WM» .................. ■■ AU TÓSZERENCSÉTLENSÉG következtében Olaszor­szágban meghalt Anette Fischer, az Amnesty Interna­tional nemzetközi emberjogi szervezet 46 éves Vezetője. GENEBEN hétfőn megnyílt az ENSZ Emberi Jogi Bi­zottságának 45. ülésszaka. A . szervezet az 1970-ban alá­írt polgári és politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmény betartására hivatott ügyelni. A mostani ülé­sen a Burundi Köztársaság, Dél-Korea, Fehéroroszor­szág, Mongólia és Peru képviselői terjesztik elő jelen­tésüket. THOMAS KLESTIL osztrák államfő szerdán a dél-cseh­országi Nikulov környékén, az osztrák határ közelében találkozik Václav Havel elnökkel — közölte Bécsben az elnöki kancellária. AZ OROSZ HADSEREGNEK nincs egyetlen atomfegy­verraktára sem a tavaly függetlenné vált három balti állam területén — közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium, ezzel cáfolva azokat az aggodalmakat, hogy a Lettországban pusztító tűzvész egy ottani orosz atomfegyverraktárat is fenyegethet. ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN tizenegy rendőr és egy katona megsebesült a hétfőre virradó éjszaka egy évfordulós ünnepség kapcsán kirobbantott összecsapásban. I HATTER A NAP ESEMÉNYEIHEZ I A DNYESITEREN INNEN ES TÚL A HELYI TŰZFÉSZKE­KET nehéz kioltani. Az et­nikai konfliktusok újra meg újra fellobbannak, hiszen a harcoló felek kölcsönös gya­nakvása rendkívüli, nem hisznek a kompromisszu­mos megállapodások meg­tartásában, s hamar újra eldördülnek a fegyverek. Így történt ez Moldovában is, amely egyike a Függet­len Államok Közösségéhez tartozó volt szovjet utódál­lamoknak. De ezen a 34 ezer négyzetkilométernyi, 4,3 millió lakosú területen etnikailag ugyancsak ve­gyes a lakosság: 63,9 száza­lékban román anyanyel­vűek, 27 százalékban orosz—ukrán származásúak, s a népesség többi része el­sősorban bolgárokból cs belaruszokból tevődik össze. Az oroszok és ukránok nagy része, mintegy félmil­liónyi ember, a Dnyeszte- ren túli területen él, s így tavaly szeptemberben, ami­kor Moldova kikiáltotta függetlenségét, attól való félelmében, hogy a román nyelvet beszélő többség a 2 'irJCítitm Romániához való csatlako­zást választja, kinyilvání­totta saját Dnyeszter Men­ti Köztársaságát. Bonyolí­totta a helyzetet, hogy itt. a Triaszpolt fővárosukul vá­lasztó területen is rendkí­vül vegyes.az etnikai kép: a lakosság negyven százalé­ka itt is román. A Dnyesz- teren túliak arra hivatkoz­tak, hogy, ellentétben á fo­lyó túlsó partján fekvő, Besszarábia néven a két vi­lágháború között Romániá­hoz tartozó területtel, ők sohasem voltak román ura­lom alatt. Snegur, moldovai elnök, igyekezett helyreállítani or­szága egységét, hiszen az államot már az ENSZ-be is felvették. Heves harcok robbantak ki Kisinyov (vagy új nevén Chisinau) és a tiraszpoliak között. A véres háborúra jellemző, hogy csak a legutóbbi há­rom hétben hatszáz volt az áldozatok száma. Snegur Romániából ka­pott fegyvereket, a tirasz- poliakat pedig segítette, hogy ott állomásozik a 14. orosz hadsereg, amely hi­vatalosan semleges a hábo­rúskodásban, de parancsno­kai szemet hunytak afölött, ha egyes katonáik „önkén­tesként”, a Dnveszteren tú- liakkal együtt küzdöttek. Mikor már-már úgy tűnt, hogy Moldovában második Karabah keletkezik, s a vérontást nem lehet megál­lítani, Isztambulban orosz— ukrán—moldovai megálla­podás jött létre csúcsszin­ten a tűzszünetre, s ezt kö­vette Jelcin és Snegur egyezsége arról is, hogy visszavonják a nehézfegyve­reket és ütközőzónát hoznak létre a harcoló felek között, s e „senki földjén” a mol­dovaiak és a tiraszpoliak vegyes bizottságai ellenőr­zik a fegyvernyugvás meg­tartását, A megállapodás végre­hajtása meg is kezdődött, amikor új lövöldözések rob­bantak ki, bár korántsem oly hevességgel, mint ko­rábban. A tiraszpoliak azt állították, hogy Snegurékat a román csapatok támogat­ják, Chisinauban pedig a 14. hadsereg harci cselek­ményéivel vádaskodtak. Bukarest cáfolta, hogy be­avatkozna, s hasonlóan a 14. hadsereg is semlegessé­gét hangsúlyozta, s Moszk­va megismételte, hogy ha Chisinau kész autonómiát adni a Dnyeszteren túliak- nak, tárgyalhatnak a 14. hadsereg kivonásáról is. Közben azonban Lebegy személyében, aki annak idején Afganisztánban har­colt, új parancsnok ke­rült a 14. hadsereg élére, s azzal kezdte tevékenysé­gét, hogy kijelentette: nem hajlandó elismerni •törvé­nyes elnöknek Snegurt, s lefasisztázta Moldova veze­tőjét. Ez újra kiélezte a helyzetet, és megkérdőjelez­te a magas szintű megálla­podások megtartásának le­hetőségét. VAGYIS, hacsak nem történik gyorsan új politi­kai kezdeményezés, nagy a veszély arra, hogy a harcok ismét teljes hevességgel fel­lángolnak. Árkus István PERT NYERT A MAGYAR TENGERÉSZ SZAKSZERVEZET Az . első fokon eljáró Munkaügyi Bíróság helyt adott a Magyar Tengerész Szakszervezet keresetének; megállapította, hogy a szakszervezetnek a munka­szerződések ügyében együtt­döntési joga volt a mun­káltatóval, melyet a Ma- hart vezetése figyelmen kí­vül hagyott — tájékoz­tatták az MTI-t hétfőn a LIGA szakszervezeti kon­föderáció központjában. A bíróság megállapította, hogy a munkaadó a mun­kavállalókkal egyoldalúan kötött szerződést, illetve a szakszervezet vétóját el­utasította: A szakszerve­zetnek ugyanis véleménye­zési joga van minden olyan kérdésben, amit a kollek­tív szerződés nem szabá­lyoz. A szakszervezet által precedens értékűnek mi­nősített ítéletnek azért van jelentősége, mert az egyé­ni munkaszerződések mind a jogbiztonság, mind a munkabér szempontjából hátrányos helyzetbe hoz­ták volna a dolgozókat. Egyrészt a szerződéses — 6—9 hónapra kötött — munkaviszony esetében lét­számleépítéskor nem illeti még végkielégítés a dolgo­zókat, illetve bármikor el­bocsáthatók, oly módon, hogy nem hosszabbítják meg munkaszerződésüket. Az új szerződés anyagilag is hátrányosan érintette volna a dolgozókat, mivel a bruttó bérük megemelé­sével bármilyen munkára kötelezhetők lettek volna. Ez idáig a munkakörükbe nem tartozó tevékenységért pótlékban részesültek. Egyetemi szövetség az ELTE és a SOTE között Elsősorban az egyetemi alapképzés, valamint a ku­tatás hatékonyságának nö­velésére — Budapesti Egyetem (University of Budapest) néven — egye­temi szövetséget kíván lét­rehozni az Eötvös Loránd Tudományegyetem, vala­mint a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem. Az egyesztendei előké­szítés után kimunkált szándéknyilatkozatot Vékás Lajos, az ELTE-, valamint Réthelyi Miklós, a SOTE rektora hétfőn, az Eötvös Loránd Tudományegyete­men a sajtó munkatársai­nak jelenlétében írta aiá. A megállapodás értelmé­ben a két egyetem tovább­ra is megőrzi önállóságát és megtartja jelenlegi ne­vét. Az egyetemi szövetség létrehozása módot ad arra is — ismertette Vékás La­jos a szándéknyilatkozat aláírásakor —, hogy az ELTE és a SOTE fokozot­tabban egyeztesse már meglévő közös programjait, mindenekelőtt a gyógy­szerész- és a pszichológus - hallgatók képzésében. El­képzeléseik között szerepel könyvtáraik, levéltáraik működésének összehango­lása, valamint a két egye­tem számítógépes hálózatá­nak összekapcsolása is. Munkaadók, munkavállalók Megegyezés született A vegyiparban a vállalati átlagbérek 18 százalékkal növekednek éves szinten, a minimálbér havi összege pedig 8500 forint lesz — erről állapodtak meg hétfőn a 29 legnagyobb magyar vegyipari vállalat munka­adóinak és munkavállalói­nak képviselői. A Magyar Vegyipari Szövetség képvi­seletében Fehér Erzsébet, a Magyar Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövet­sége képviseletében pedig Föcze Lajos látták el kéz­jegyükkel azt a dokumentu­mot, amelyik az ez évi szakágazati szintű bérfej­lesztésen kívül a kollektiv szerződéssel kapcsolatos fel­adatokat is rögzíti. A kisebb cégek munka­adói nem tudtak kötelezett­séget vállalni a minimáli­san 18 százalékos vállalati átlagbér garantálására. Csu­pán a csatlakozó vegyipari vállalatok körében éri el július 1-jétől a minimálbér összege a havi 8500 forintot. A dokumentum rögzíti: ha az év folyamán az Érdek­egyeztető Tanács a jelenleg érvényes 8000 forintos mi­nimálbérnél magasabb ösz- szegben állapodik meg, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) és a VDSZ (Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zete) képviselői újabb tár­gyalásokat folytatnak a vegyipari minimálbérről. Változatlanul nagy az ér­deklődés a Dunakanyar művészeti nyári egyetem iránt, amelyet hétfőn ünne­pélyes külsőségek között nyitottak meg az esztergo­mi Vitéz János Tanítókép­ző Főiskolán. A Kodály Zoltán örökségét ápoló ze­nei kuzust immár 28. al­kalommal rendezik meg. Ezúttal 14 országból 123 hallgató — zenepedagógus, pedagógusjelölt, zenei ta­nulmányokat folytató mu­zsikus — érkezett. A leg­többen most is Spanyolor­szágból, Olaszországból, Peruból, Brazíliából és Me­xikóból jöttek. Első ízben van hallgatója Észtország­ból az esztergomi egyetem­nek, viszont többen már negyedik-ötödik alkalom­mal iratkoztak be a kéthe­tes kurzusra. Észtországiól Mexikóig Kodály Zoltán öröksége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents