Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Az értelmiség szétszóródott Koordinátort keresnek Dabason Plakátok a századelőről A jó plakát nem mindenkinek tetszik, de mindenkinek feltűnik — ezt bizonyítja a Plakátok a fővárosban 1900—1914 című kiállítás, amely kedden nyílt meg a Budapes­ti Történeti Múzeumban. A tárlaton 109, a Kiscelli Múzeum gyűjteményében őrzött rcklámrajzot tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek Budapest nagyvárossá formá­lódásának időszakában készültek, s sajátos hangulatot árasztva idézik a XIX. század első éveit. A válogatás, a műfajban rejlő sokszínűséget igyekszik illusztrálni. A kiál­lítás szeptember 15-ig tekinthető meg. a Budapesti Történeti Múzeumban (Vimola Károly felvétele) Heti filmíegyzet Szabad préda Nagy Ferencről, a dabasi önkormányzat közoktatási, közművelődési és sportbi­zottságának elnökéről ke­vesen tudják, hogy művé­szi tehetséggel áldotta meg jó sorsa. Nekem sem árulta volna el, ha nem kérdezek rá: mint a helyi kulturá­lis élet egyik „felelőse”, nem kacérkodik-e maga is valamelyik múzsával? Kerámiamunkái és tűz­zománcai láttán úgy hir szem, hogy ez több mint kacérkodás. Sajnos Dabas- nak egyelőre nincs olyan kiállítóterme, ahol a város amatőr és hivatásos mű­vészei — köztük ő is — egy- szer-egyszer bemutathat­nák munkáikat. Nagy Ferenc matematika —technika szakos tanár a gimnáziumban. (A techni­ka szakot csak azért vá­lasztotta, mert jelentkezése idején éppen nem indult matematika—rajz párosí­tás.) Természetes, hogy bi­zottsági munkájával kap­csolatban az oktatás prob­lémáit említi elsőként: Félkész uszoda — Az iskolákat és a töb­bi közoktatási intézményt szerettük volna legalább szinten tartani, de a tes­tület nagyon szűkre szab­ta a költségvetési keretet. Pedig ha fontos számukra a város jövője, akkor ebbe ez ágazatba kell a legtöbbet fektetni! Másik gondom a félkész tanuszoda. A gye­rekek nagy része gerinc- bántalmakkal küszködik, amire az úszás a leghaté­konyabb gyógymód. Sze­retnénk elérni, hogy lega­lább az általános iskolás gyerekek tanuljanak meg úszni. Az építkezés azon­ban — sajnos — egyelőre áll. — Hallottam olyan híre­ket is, hogy egyes óvodákat he akarnak zárni. — Nem akarunk bezár­ni egyet sem! Egyik óvo­dánkat visszakéri a refor­mátus egyház, de erről még nem tudok bővebb infor­Jelentős építészettörté­neti értékek kerültek a fel­színre a székesfehérvári középkori királyi bazilika közelmúltban megkezdett, újabb kutatásai során. A régészek megtalálták a kö­zépkori magyar állam leg­jelentősebb eseményeinek — a királyok koronázásá­nak, esküvőjének, temeté­sének, a törvénynapoknak —• otthont adó hajdani mo­numentális épület délnyu­gati tornyához illeszkedő egyik támpillért. A 130 centiméter széles, 325 cen­timéter hosszú, 240 centi­méter magas támpillérrész- let mívesen faragott mész­kő kváderekből készült, két különböző építési időszak­ban. A megfigyelt járószin­tek alapján feltehető, hogy a támpillér az Árpád-kor­ból, ületve a XIV—XV. századból származik. Két és fél méter magasságban maradt fenn, s jelenleg ez a legmagasabb fennma­radt falrészlet. Az előzőnél alacsonyabb szinten előkerült a torony délnyugati saroktámpillé- re is. A két támpillér kő­6 mációval szolgálni. Gyónón éppen a helyhiány a prob­lémánk. Kicsi az óvoda, nem tudtak minden gyere­ket felvenni szeptember­ben. Épül ugyan egy új óvoda, de amíg nincs kész, addig átcsoportosítással kell megoldanunk a gyerekek elhelyezését. „Hiánycikkek” — Igaz-e, hogy Sári és Gyón önálló művelődési központot akar kialakíta­ni? Talán nincsenek meg­elégedve a dabasi művelő­dési házzal? — Szerintem — anyagi lehetőségeihez képest — jól működik a dabasi mű­velődési ház, de Sári és Gyón önálló kerület. A sá­ri falu ház fél éve lett kész, egyelőre nincs kihelyezett igazgatója, Gyónón pedig megvásároltuk a Halász­kúriát, ennek a földszint­jén szeretnénk egy kultu­rális központot kialakíta­ni. — Dabas jókora város, mégis a szellemi-kulturá­lis élet mintha csak a mű­velődési házra és a könyv­tárra korlátozódna. Pedig régen sok egylet és kör működött itt. A politikai konfliktusok nem kedvez­nek ugyan a kultúrának, de azért nem lenne szük­ségszerű, hogy az emberek ennyire bezárkózzanak ... — Az értelmiség fizikai és politikai szempontból is szétszóródott, Bár mutat­koznak a szerveződés je­lei, de egyelőre nem szá­mottevő. Nagy szükségünk lenne egy múzeumra, egy kiállítóteremre, fedett mo­zira, strandra, és jobb te­lefonösszeköttetésre. Hoz­zánk még nem jutott el a crossbar. — Gondjaink tovább sza­porodtak azzal, hogy be­zárt az egyetlen könyves­boltunk. Az üzemeltető ÁFÉSZ-nek más tervei vol­tak a helyiséggel. A köny­vesboltot egyelőre átköl­töztették a volt MHSZ- épületbe, de hogy mikor zött 13 méter hosszan ha­ladt a torony déli külső fa­la. Az új leletek igazolják, hogy nagy valószínűséggel a törökök ebben a torony­ban tárolták lőszerkészle­tüket, amit a város 1601. évi felszabadításakor rob­bantottak fel. A detonáció szétrombolta a torony fa­lát, s kidöntötte eredeti helyükről az óriás méretű kváderköveket. A mostani feltárás során felszínre ke­rült egy 70 centiméter át­mérőjű, mauthauseni grá­nitból faragott római osz­lop is, amely két mészkő­lapon nyugszik. Két ha­sonló oszlopot már a ko­rábbi kutatások során meg­találtak a régészek. Csak­nem bizonyos, hogy a római gránitoszlopok a bazilika tornya előtti térséget díszí­tették. A kutatásokat jövőre folytatják a torony teljes alaprajzának a feltárásá­val. A Szent István által alapított középkori kirá­lyi bazilika újabb kutatá­sainak célja, hogy 1993 vé­géig be tudják fejezni an­nak a területnek a feltárá­sát, amelyen 1996-ra fel­építik majd a középkori történelmünkhöz, s az ak­kori uralkodóinkhoz, a ba­zilika jelentőségéhez mél­tó nemzeti emlékhelyet. nyit ki, és egyáltalán mi­lyen keretek között üze­mel majd, nem tudjuk! Új leletek — Nem túl biztató kép. — Nem minden tekintet­ben állunk ilyen rosszul. Több műemlékünk, is van ■— például az úri kaszinó —, ahol most a művelődé­si ház működik, és renge­teg klasszicista kúriát fe­dezhet fel, aki idelátogat. A Paphegyetn. -ahol a na­pokban fejezte be dr. Si­mon László régész az idei feltárást — lelkes gimna­zisták közreműködésével —, újabb őskori és avar kori leleteket találtak. — Mivel nekünk nincs múzeumunk, a nagykőrösi Arany János Múzeumba. A feltárás folyamatát azon­ban végig lehet követni, a polgármester felvette vi­deóra, idén is, tavaly is! — Visszatérve a bizott­sági munkára, milyen fel­adatok várnak önökre a közeljövőben? — A beérkezett pályá­zatok alapján megválaszt­juk a szakmunkásképző in­tézet igazgatóját, és a sári könyvtár vezetőjét, foglal­kozunk az óvodák helyze­tével, és meg kell beszél­nünk az igazgatók jutal­mazásának szempontjait is. Meghirdettünk egy koor­dinátori állást is, mivel pil­lanatnyilag nincs a hiva­talban senki, aki a közmű­velődési és közoktatási koordinációt végezné! Pachner Edit Budapesti Egyetem Budapesti Egyetem néven szövetséget kíván létrehoz­ni az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Tanácsa és a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Szenátu­sa — tájékoztatta az MTI-t az ELTE rektori titkársá­ga. A tervezett egyetemi szövetség célja: a két fel­sőoktatási intézmény kö­zös programjainak foko­zottabb összehangolása, mindenekelőtt a gyógysze­rész- és pszichológushall­gatók képzésében. A ter­vek között szerepel továb­bi közös oktatási progra­mok kidolgozása — külö­nösen a tudományos to­vábbképzés körében —. az információs hálózat fejlesz­tésének, valamint a könyv­tárak és levéltárak össze­hangolt működésének biz­tosítása. A 98 beérkezett pálya­munkából 34-et pénzbeli támogatásban részesít a Történelmi Dokumentum- filmek Kuratóriuma — hangzott el sajtótájékozta­tójukon. A tájékoztatón elmond­ták: az Országgyűlés áltat megszavazott 100 millió fo­rintból az első pályázat után. több mint 60 millió forintot osztanak ki a pá­lyázók között. A kurató­rium elsősorban olyan tör­ténelmi dokumentumfil­mek készítését ösztönzi, amelyek életutak, a nap­jainkig tartó történelmi folyamatok, események, különös tekintettel az 1956-os forradalom, a for­radalom által kiváltott tár­Amióta a film megszó­lalt, szívesen alkalmaz vonzerőként népszerű éne­kes sztárokat. Nagyon tá­voli példákat nem hoznék, de azt mindenki tudja, hogy Bing Crosby, Frank Sinatra és az isteni Elvis — vagy az olaszoknál Mo- dugno, Rita Pavone, s még ki tudja, hol, ki tudja, há­nyán, a pódiumokon ara­tott sikereket tovább nö­velték a mozivásznon is. A Szabad préda (Free- jack) című amerikai film ezeken a nyomokon ha­lad. Egyik főszereplője Mick Jagger. Akit lehet szerelni, lehet utálni, lehet figye­lembe sem venni. De azt letagadni, hogy népszerű, hogy tízmilliók ismerik, hogy botrányai, nőügyei elég publicitást biztosíta­nak neki ahhoz, hogy ha egy filmen megjelenik, ak­kor annak közönségsikere legyen — nos, ezt letagad­ni nem lehet. Más szóval: ha ő benne van egy film­ben, akkor egy bizonyos közönségrétegre mint film­nézőre már előre és holt­biztosán számítani lehet. Megjegyezzük: Mick Jag­gért már korábban is meg­sadalmi folyamatok, vala^ mint a határainkon kívül élő magyarság XX. száza­di sorskérdéseinek feltá­rására és filmes megörö­kítésére vállalkoznak.' Tá­mogatást kaptak filmdöku- mentumok megőrzését, fel­dolgozását megvalósító munkák is. A kúratórium tagjai azt is remélik — mint Sára Sándor filmren­dező elmondta —, hogy a pénz szétosztásával már idén elkészülhet néhány dokumentumfilm. A Történelmi Dokumen­tumfilmek Kuratóriuma ál­tal meghirdetett pályázat folytatódik, a második for­duló nyilvános pályázatá­nak beküldési határideje szeptember 15. találták a filmesek. Először 1970-ben(!), amikor a Per­formance című film fősze­repét játszatták vele. És még ugyanebben az évben elkezdett forgatni egy wes­ternt, a híres rendezővel, Tony Richardsonnal is. A Ned Kelly a western egy igen sajátos darabja lett, nyers stílusa, a western világát kendőzetlenül be­mutató őszintesége kicsit a műfaj megújulási lehe­tőségeit is sejteni engedte. No de vissza a Szabad prédához. Mick Jagger itt egy fejvadászt játszik, aki 2009-ben (tehát a jövő­ben), egy őrült, elszaba­dult, különlegesen vesze­delmessé vált világban a törvényen kívüliekre (a freejackekre) vadászik csa­patával. Akire vadásznak, az egy autóversenyző (Emi­lio Estevez játssza; a leg­több, amit elmondhatunk ró­la, hogy olyan, mint egy fia­talabb és szőke Mei Gib­son). Alex, a versenyző, egy különleges versenyen „el­száll” az autójával, és egy másik világban, egy másik emberben ébred fel. Ez volna a film sci-fi vonala. Nem túl nagy újdonság; az Békéscsabán az iskola­centrumban rendezik meg (július 12. és 25. között) a VI. európai gyermekszín­játszó-találkozót, az Euró­pa Tanács és Göncz Árpád- né védnökségével. Az 1979-es nemzetközi gyermekév alkalmából az Európa Tanács Kulturális Együttműködési Tanácsa A gyermek és kultúra címmel szervezett pedagógiai sze­mináriumot Svédország­ban, s itt vetődött fel az európai gyermekszínházi találkozók gondolata. Ed­dig Belgium, Svájc, Dánia, Ausztria és Luxemburg vállalta a találkozók meg­ötletet számtalanszor be­dobták már filmekben, sci- fi regényekben. A szabad prédára vadászás is lerá­gott csont; csak nálunk vagy hat-nyolc ilyen alap- ötletű filmet láthattunk az utóbbi időben. No de mi a csudának kellene itt vala­mi „vadiúj” dolgot kitalál­ni? A jó öreg sémák biz­tonságosan elműködtetik a filmet. Mert van ugye egy nép­szerű, világhíres sztár. Van egy (félig-meddig) sci-fi történet, amelybe beleépül egy (féllg-meddig) krimi­szál. Van még egy szép lány is, Julie (Rene Russo), és van egy némiképp őrült, világuralomra törő bizonyos McCandless (An­thony Hopkins, A bárá­nyok hallgatnak Oscar-dí- jas, őrült, pszichopata or­vosa, aki itt is remekel, merthogy remek színész). Ennyiből már bőven ösz- szejön a kasszasiker. Ami Mick Jagger színé­szi teljesítményét illeti Imi­vel pontosan azt az „imázst” hozza, amit róla a Rolling Stones ban kialakítottak az évtizedek során (mert hát a R. S. 1963 óta létezik!), annyit mondhatunk róla: bizony fejvadászként is Mick Jagger ő. Ez lehet di­cséret, lehet elmaraszta­lás. (Nem kívánt rész tör­lendő.) rendezését, s 1992-ben a volt szocialista országok közül elsőként Magyaror­szág következik. A találko­zó célja: a kreativitáson alapuló ön- és emberisme­ret fejlesztése, segítve a szociális és esztétikai érzé­kenység kialakítását. 31 európai ország 10-10 fős csoportját várják. A két hét alatt a gyere­kek ellátogatnak Gyulára, megismerkednek Szarvas­sal, Orosházával, Geszttel, Kétegyházával és környé­kével, majd este Vésztőn a mágori emlékhelyen euró­pai életfát avatnak. Nemzeti panteon Székesfehérvárott Árpád-kori emlékek Takács István Hatvanmilliót osztanak ki Történelmi dokumentumfilmek Európai életfát avatnak Gyermekszínházi találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents