Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
(Ceglédiek Kárpátalján A havasok alatt jártak ClQLjp\ XXXVI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1992. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK ■■■ .......................—■'■■■■■■■...... i i» El hanyagolják a tüdőszűrést Némiképp álomba ringattuk magunkat Az utóbbi időkben igencsak aggasztó adatok láttak napvilágot: hosszú évek után újra növekszik a tbc-sek száma. Kiváncsiak voltunk arra, hogy a város polgárai mennyire vannak veszélyben. Ezért felkerestük dr. Rajkai Katalint, a Toldy-kórház rendelőintézete tüdőgondozójának főorvosát. Kerepestarcsai kezdeményezésre, Lauerné megkereste Kiszel Mihály esperesplébánost. hogy jó lenne Kárpátalján a magyar nyelvet tanítani egy- egy nyári kurzus keretében. A megyéből elsőként négy éeglédi hölgy indult a Tisza forrásvidékére, ketten- kettan Gyertyánligetre (Ko- beleckaja Peljana) és Kőrösmezőre (Jaszina). Vegyes lakosú hegyvidéki települések az említett helyek, amelyek 1920-ig Magyarországhoz tartoztak; Rucelek, ruszinok, ukránok és oroszok is lakják — az egyre gyérülő magyar népességen kívül. . Varga Ildikó, Lipóczki Erzsébet, Túrái Dénesné és Vas Ildikó vágott neki az útnak, s egy hét múltán maid a kerepestarcsai, s végül az érdi pedagógusok folytatják a játékos nyelvi oktatást. A lehető legjobb pillanatban következtek be a drámai változások odaát, hisz a nagyszülők általában még jól beszélik a magyart, a gyermekek szülei már akcentussal beszélnek, s a leginkább rászoruló iskolások bizony olykor elég gyengén értenek magyarul. Sürgető feladat tehát az írás és olvasás elsajátítása és tökéletesítése; az igény Ebben az évben változott a kispályás labdarúgó-bajnokság lebonyolítása. Az eddigi években májusban kezdték a küzdelmeket, és augusztus végére lett vége. Idén áttérnek a szervezők — Ecseri Károly és Silye József — az őszi—tavaszi rendszerre. Hogy addig se maradjanak a csapatok mérkőzések nélkül, megrendeztek júniusban egy kispályás labdarúgótornát. Ennek végküzdelmeit játszották a közelmúltban. A részt vevő húsz csapatot öt négyes csoportba osztották, majd a csoportok azonos helyezettjei újra megmérkőztek, és az itteni csoportgyőztesek játszottak az első négy helyért, a másodikok pedig az ötödiknyolcadikért. Ez utóbbi csoportban — papíron •— a Közgép tűnt a legerősebbnek, meg is szerezte az ötödik helyét. Csak az ÁFÉSZ csapatával játszottak döntetlent, igaz, itt hetesekkel kikaptak. Hatodik az Egyetértés, hetedik a már imént említett szövetkezet csapata lett. A négyes döntő meglepetése volt, hogy az öregfiúk csapata csak a 4. helyet szerezte meg. Különösen a Viktória elleni 6-2-es vereség volt meglepő, mármint ennek aránya. A Rendőrség sem büszkélkedhet a legszerencsésebb csapat címével, hiszen kétszer maradták alul a hetesrúgásokban. A döntő mérkőzést az Álfa és a Viktória csapata játszotta. Előbbinek elég Házasságot kötött: Adamik József és Dávid Andrea. Jakab Attila és Szekeres Ágnes, Heczendorfer István és Haraszti Erzsébet, Szabó Ferenc és Farsang Ilona Anna, Farkas László és Holovecz Ildikó, Simon Tamás és Dobó Éva, Ványi József és Mucska Tünde, Szeleczky Mátyás és Bálint Ágnes, Nemes Péter és Kiss Barbara, Bakos Zoltán és Varga Angéla, Boldizsár József és Plangär Zsuzsanna, Gyurkó Attila Zsolt és jelentkezése mellett legalább ennyire örömteli, hogy Kőrösmezőn plébánia épül, a legnagyobb hucul település központjában. Többnyire pravoszláv templomok működnek a két településen, de a görög katolikus hitéletre utaló templomok is számottevőek. Áz Officina Nova Kiadó szép könyve több képet közölt a tájról, amely egy ceglédi embernek különösen romantikusnak tűnt. Hűs patakok, kicsinyke folyócskák közül alig kiválasztható, melyik siet a Fehér-, s melyik a Fekete-Tiszába. Ennek ellenére a szép tájon, a nehéz gazdasági örökséggel birkózó államalakulat, Ukrajna etnikumai nehezen éinek, szegények az emberek. Másfél kiló cukor a havi fejadag, egy családnak általában két-három kis kenyér jut naponta (szinte fő étel!), húst még véletlenül sem láttak a ceglédiek. A könyvesboltot zárva találták, képeslapot nem leltek, így emlékül a fotók maradtak meg — és a hálás gyerekek, akik szomjúhozzák a magyar szót, a magyar könyveket. Talán legjobban az imakönyveket, s az újszövetségi Szentírást. Mindenképpen érdemes lett volna a döntetlen is, míg az utóbbi csakis győzelemmel nyerhette volna meg a tornát. Ennek megfelelően végig óriási volt a harc, nagy volt az iram, és bizony kemény összecsapások is voltak. A találkozó végül is igazságos döntetlennel végződött, így a hetesek már csak a formaságot jelentették. Tehát az Alfa együttese nyerte megérdemelten a kupát. Ök a mezőny egyik legfiatalabb gárdája, így jól bírják erővel a sorozatmérkőzáseket. A négyes döntő végeredménye: l.Alfa 6, 2. Rendőrség 5, 3. Viktória 4, 4. öregfiúk 2 pont. A díjakat Ecseri Károly és Silye József adta át. Legközelebb augusztus 20-án találkoznak a csapatok a hagyományos egynapos villám- tornán. (k. e.) Feszültség alatt! A városi strandfürdőt ellátó új termálkút 1 kilo- wattos beiápláló földkábelét kiépítették. Ennek július 9-én, csütörtökön lesz a feszültség alá helyezése. A földkábel a Köztársaság és Deák út torkolatában levő trafóállomástól indul, és a Török János Szakközép- iskola udvarán működő gépházba kötik be. Kérik a polgárokat, hogy az említett területen figyelmesen közlekedjenek. József és Pál Tímea. Meghalt: Adámi István, Polónyi Mihály, Csendes Györgyné, Sági István, Király Andrea, dr. PaálGusz- távné. Autósmozi Az autósmoziban: Opel Manta (német vígjáték). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. azon gondolkodni, s meg is szervezni a könyvadományt Kárpátaljára, hogy a magyar szívekből a magyar ajkak ne némulhas- sanak el. Most tehát a három turnusbeli pedagógusok újfajta örömöt visznek a távoli hegyek közé, de úgy, hogy a katolikus vallás és a Tisza még inkább kölcsönös szeretetre, megbecsülésre serkentse az egyes etnikumokat. Szombattól szombatig tart egy-egy kurzus, az első beszélgetés a gyermekekkel a szintfelmérést szolgálta, hogy a játékos versikék, tréfás mondókák ne ijesszék el, hanem érdeklődővé tegyék a magyar gyermekeket. Nyilvánvaló, még sok a tennivaló, a nehézségeket csak türelemmel lehet legyűrni, épp ott, ahol a korosabb öregek elmondhatják, már négy ország állampolgárai voltak, de Rahónál mesz- szebbre nem mentek, s így tragikusan szomorú a történelmi viccünk. A huculok és ruszinok békés természete, talán a Máramarosi-havasok szomszédságában példát adnak a távolabbi vidékeknek is, így lehet együtt élni. És addig? — még sok bizalmatlanságot és gyanakvást kell lebontani. De már megindult, ehhez a ceglédiek is segítettek, hogy az ottélők ne érezzék elfelejtettnek, kivetettnek magukat. Mindenesetre jó volt Vas Ildikótól és Lipóczki Erzsébettől hallgatni a beszámolót, hogy végre nem annyiból áll az anyaország és Kárpátukrajna kapcsolata, mint amennyit a vízállásjelentések nulla óra tíz perckor lehetővé tettek: a Tisza Rahónál mínusz... cm, enyhén árad, vagy apad... Az okos magyar szó áradásának örülni lehet. — Surányi — — Vajon az önök intézményének tapasztalatai szintén lehangolóak? — A statisztikák tanúsága szerint a múlt esztendőben Pest megyében — talán leginkább a harminc és ötven év közötti korosztály körében — tizennyolc százalékkal emelkedett a tbc- betegek száma. A városunkban szerencsére még nem katasztrofális a helyzet — nem regisztráltunk ugrásszerű növekedést —, de ha nem vigyázunk, baj lehet. Gyerekek is — Annál sajnálatosabb, hogy az ellátási területünkhöz tartozó községek közül például Albertirsán meglehetősen sok a tbc-s. Szomorú, hogy egy három éven aluli gyermekbetegünk is volt. Éppen ezért különböző hathatós intézkedéseket tettünk, hogy javítsunk ezen az aggasztó képen. Ugyanis a településről igen sokan járnak át Ceglédre, s várható, hogy az emberek behurcolhatják a tbc-t, s itt is többen betegedhetnek meg. — Alighanem a tüdőbajt egy kicsit mindenki leírta — az már nem jelenthet különösebb veszélyt. Alábbhagyott az óvatosság. Végül is mi lehet e betegség felerősödése mögött? — Hála a kitűnően szervezett tüdőgyógyász-hálózatnak — amely igazán eredményesen tevékenykedett —, az 1970-es évek végére és az 1980-as évek elejére igen kedvező kép alakult ki. Olyannyira, hogy némiképp álomba ringattuk magunkat: — megszűnt a tbc. Sajnos ez a hipotézis nem igazolódott be. Az egyik ok talán a hanyagság és az, hogy képletesen szólva elaludtunk. Voltaképpen nem tettünk meg mindent a megelőzésért. Viszont a legnagyobb hiba, hogy annyian távol maradnak a tüdőszűrésről. Elképesztő az érdektelenség. Tavalyelőtt a tüdőszűrésre kötelezett tizennégy és hetven év közötti ceglédi polgárok negyvennyolc, tavaly pedig csupán harminc százaléka jelent meg. Ez a visszaesés kiabál. Amikor a megbetegedés a tüdőben még nem terjedt szét — ha egy helyen, lo- kalizáltan fordul elő —•, teljesen panasz- és tünetmentes. Amennyiben korai állapotban felfedezzük, lényegesen hamarabb remélhető a gyógyulás. Ennek persze elsődleges kritériuma az. hogy évente egyszer el kell jönni hozzánk. Később nehezebb — önök éveken át kitartóan küldték — nemegyszer fölöslegesen — az idézéseket. A megemelkedett postai költség miatt talairékos- ságra kényszerültek. Lehet, hogy ez még kényelmesebbé tette a polgárokat? — Valóban, az intézmény költségvetése nem bírja el a névre szóló idézéseket. Ennek ellenére azoknak, akik két évnél régebben fordultak meg nálunk, napjainkban Is küldünk idézőt. Sajnos az esetek többségében akár három-négy lapot is postára adhatunk. Nincs- semmiféle hatása. Ügy érzem, egyre jellemzőbb ez a lazaság. A mottó: ez a betegség ma már nem veszélyes. Minek menjek? A tapasztalataink szerint van egy réteg, amelyik minden esztendőben hűségesen eljön küllőn értesítés nélkül is. — A tüdőszűrés rendszeres elmulasztásáért milyen szankciót lehet alkalmazni? — Változatlanul évente kötelező megjelenni a tüdőszűrésen egy 1972-es kormányrendelet értelmében. Aki ennek a kötelezettségének nem tesz ele-, get, az ellen bizony szabálysértési eljárás indítható. Eddig kizárólag a polgármesteri hivatal jóindulatán múlott, hogy erre nem akadt precedens. Végül is mindenkinek a saját érdeke — túl azon, hogy kötelező — a tüdőszűrés. Az az igazság, az eljárás kezdeményezése lenne a kisebbik büntetés, a nagyobbik az, ha későn fedezzük fel a betegséget. Amikor már az panaszokat okoz, sokkal nehezebb gyógyítani, hosz- szabb kórházi kezelés szükségeltetik. Magyarán szól-; va: az illető lényegesen kél-! lemetlenebb helyzetbe sodorja magát. Nem elég — Az alapellátáshoz fontos eszközök megvannak Mi kellene ahhoz, hogy még színvonalasabban végezhessék teendőiket? — Örömmel mondhatom,' kulturált, szép környezetben végezzük a tüdőszűrést — gyorsan, sugár mentesen. A filmeket kiértékeljük huszonnégy, az új betegeket pedig kiemeljük és tovább vizsgáljuk negyvennyolc és hetvenkét órán belül. Igen komoly segítség lenne egy speciális számítógép, amivel modernizálhatnánk a nyilvántartásunkat. Utóbbi — amit napjainkban manuálisan végzünk — pontosabb lehetne. Könnyebben követhetnénk, kik nem jelentek meg a« elmúlt két esztendőben, vagy a betegséggel veszélyeztetettek. Elsősorban • negyvenéves dohányos fér-: fiaikra gondolok. — Ma már egy-egy intézmény működése szinte elképzelhetetlen alapítvány nélkül. És önök fontolgatják-e ezt á megoldást? — Csatlakoztunk a ceglédi betegellátás javításáért alapítványhoz. Ezen a tüdőgondozó javára elkülönítve összejött némi ösz- szeg. Sajnos e a mi igényeinkhez nem elég. A kórház vezetése megígérte, hogy jövőre egy alapgépet kapunk. Természetesen ez csak a kezdet lenne. Több számítógép kellene, amelyet egyebek mellett a tüdőgyógyász-szakrendelések munkáját is segítenék. (A betegellátás javításáért alapítvány száma: — tüdőgondozó javára elkülönítve — 381-10247). F. F. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. G Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. 9 Postacím: Cegléd, pf. 19. 2701. Telefax és telefon: S3 11-400. • Telex: 22-6353. S Hirdetés- felvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. Jön-e a nagy hal? A melegben nemigen harapnak a halak a ceglédi horgásztavaknál sem. Szép fogás azért már az idén is előfordult, volt, aki tíz kiló feletti busát emelt ki. A tavak jó ismerői sok nagy halról tudnak, közülük egy- egy minden évben horogra akad. (Apáli-Tóth Sándor felvétele) Kispályás labdarúgás Anyakönyvi hírek Détári-Szabó Tünde, Petró