Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Készül a kormány jogi nyilatkozata Jogsértésre nem lehet jogsértéssel válaszolni (Folytatás az 1. oldalról.) elnökségi tagok tudnak ró­la. és azt hiszem, mindenki egyetértésével találkozott. Az MDF következetesen a törvényesség betartására törekszik, és azt meg is va­lósítja. — Van-e összefüggés a körlevél és a dabasiak azon felhívása között, hogy mindaddig ne fi­zessenek az emberek té- vc-clőfizetési díjat, amíg Göncz Árpád nem írta alá az elnökök leváltá­sát? — Valamilyen módon nyilván van összefüggés, de nem kifejezetten amiatt adtam ki. — Ön ezek szerint nem ért egyet a felhívásban foglaltakkal. — Egyáltalán nem értek egyet vele, és a tagszerve­zeteinkben sem volt pozitív visszhangja. Ha az embe­* Államtitkári látogatás a menekülttáborokban Morvay István, a Bel­ügyminisztérium állam­titkára és Márkus István, a BM menekültügyi hiva­talának vezetője szerdán fölkereste azt a három tá­bort — Nagyatádon, Mohá­cson és Békéscsabán —, ahol az elmúlt hét végén érkezett boszniai menekül­teket helyezték el. Körútja végeztével az államtitkár Békéscsabán, a befogadó- állomáson sajtótájékozta­tót tartott. Morvay István a sajtó képviselőinek elmondta, hogy jelenleg háromezer bosnyák tartózkodik Ma­gyarországon, köztük na­gyon sok a gyerek és az idős ember, és olyan bete­get is kiszűrtek soraikból — például tóbécéseket —, akiknek a kezelése külön gond. Emellett azt is figye­lembe kell! venni a bosz­niai menekültek ellátása­kor, hogy mohamedán val- lásúakról van szó, akik nem ehetnek sertéshúst. A menekültek elmondá­sából egyértelműen kide­rült, hogy kis-jugoszlúviai szervezett kitelepítési ak­ció áldozatai kerültek a magyarországi menekült- táborokba, akiknek Nyugat­ra jutására igen kicsi az esély. Üjságírók kérdésére az államtitkár elmondta: egyelőre nem várható újabb bosnyák menekülthullám, de nagy kérdés, hogy a szerbek meddig tartják szavukat, s mikor folytat­ják újra etnikai szempon­tú kitelepítési akciójukat. Magyarország természe­tesen nemzetközi segítség­re és támogatásra is szá­mít a bosnyák menekültek problémáinak megoldásá­ban, erre az ENSZ mene­kültügyi főbiztosságától ígéretet is kaptunk. Az ál­lamtitkár azt is bejelen­tette, hogy jövő kedden megkezdődik a tárgyalás az osztrák féllel, amelynek ed­digi intézkedéseit nem kí­vánta külön minősíteni. FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ „ÚJ” AiDS-GYÚGYMÚDOT A Népjóléti Minisztérium felkérésére a magyar AIDS- bizottság szakértői vizsgála­tot kezdenek azzal a kedden elhangzott bejelentéssel kapcsolatban, mely szerint két magyar orvos meggyó­gyított hat AIDS-beteget — tájékoztatta az MTI-t Ve­ress Pálma, a minisztérium szóvivője. Az ügy etikai vo­natkozásaira való tekintet­tel a pénteken tartandó ülé­sen jelen lesz a Magyar Or­vosi Kamara képviselője is. A bejelentés hátteréhez hozzátartozik, hogy az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat már márciusban felfüggesztette az egyik érintett orvos — dr. Arslycus névvel jelzett tevékenységét, hiszen ren­delőiben desztillált vízzel kezeltek többek között da­ganatos betegeket is. A fel­függesztést követően — la­kossági bejelentések alaján — a Népjóléti Minisztérium . a fővárosi főügyészhez fel­jelentést is tett ellene fog­lalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapos gyanú­ja miatt. A két orvos jelenlegi „szenzációja” azonban el­sősorban azért kérdőjelez­hető meg, mert a Szent László Kórház állásfoglalá­sa szerint az ellenőrző vizs­gálaton megjelent négy — állítólagosán gyógyult — beteg laboratóriumi ered­ményeiben semmiféle javu­lás nem következett be. Az ügy e magas szintű vizsgálata sürgető, hiszen a bejelentés a betegeket és a fertőzötteket megtéveszti, elvonja a nemzetközi ta­pasztalatokon alapuló jelen­legi terápiás gyakorlattól. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az említett hat be­teg közül kettő megszakí­totta kapcsolatát a Szent László Kórházzal, s így el­lenőrzésükre nem is kerül­hetett sor, holott az elsősor­ban az ő érdekeiket szolgál­ta volna. liploMitoképiés Diplomataképzés kezdődik szeptemberben a nyíregyhá­zi Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán. Az intézmény a kétéves, posztgraduális képzést az olasz Trieszti Egyetem go- riziai nemzetközi tudomá­nyok fakultásával közösen hirdeti meg. A szakmai tár­gyakat olasz tanárok tanít­ják majd, s a majdani sike­res vizsga után a diplomát a goriziai egyetemi kartól kapják a hallgatók. Az ön­költséges, félévenként 25 ezer forintba kerülő képzés­re azok a — bármilyen — diplomával rendelkezők je­lentkezhetnek, akik angol vagy francia középfokú nyelvvizsgát tettek. rek nem fizetnék az előfi­zetési díjat, az egyrészt semmire sem lenne megol­dás, másrészt sértené a je­lenlegi törvényeket. De a körlevelet azért is szüksé­gesnek tátottám kiadni, mert az egyik indulat a má­sikat gerjeszti, nyilatkozat- háború folyik, és ilyen helyzetben nem árt odafi­gyelni, hogy törvénysértő akciók ne legyenek. Én mindenképpen amellett vagyok, hogy cselekede­teink a fennálló törvények­be ne ütközzenek. Nem tartanám szerencsésnek, ha most egy állóháború ala­kulna ki. Űgv gondolom, meg kell várni a kormány jogi nyilatkozatát — amely, mint megtudtuk Katona Tamás államtitkártól, ké­szül —, és annak megfele­lően kell levonni a követ­keztetéseket. — Függetlenül a mé­diaelnökök leváltásától, a polgári engedetlenség év­századok óla létezik. Ön elveti ezt az intézményt? — Nem vetem el, de meg kell nézni, hogy mit ártunk vele, és mit használunk. Én a magam részéről inkább használni akarok, és az MDF is ezen a véleményen van. Ez a felhívás egyálta­lán nem indított el lánc­reakciót, többen kifejezték, hogy nem szabad és nem lehet ilyen kezdeményezé­seket tenni. — Az MDF országos választmánya alkotmány- sértőnek tartotta, hogy Göncz Árpád nem írta alá a felmentéseket, és jelenleg úgy tűnik, nincs jogi megoldás a problé­mára. Mit lehet tenni, ha valami jogi úton nem or­vosolható? — Szerintem minden or­vosolható jogi úton. Jóma­gam is jogász vagyok, és tisztában vagyok vele, hogy a jognak vannak írott és íratlan szabályai. Ha jogi úton megállapítják vala­miről, hogy törvénysértő, annak megfelelően kell cselekedni. Semmi esetre sem szabad jogsértésre jog­sértéssel válaszolni. Ez se­hova sem vezet. A törvé­nyesség, a jogok betartása mindenki számára kötele­ző, aki ebben az országban él, legyen az a köztársasági elnök, a miniszterelnök, kormánypárti vagy ellenzé­ki. II. Cs. Önkormányzatok és környezetvédelem Közösek az érdekek A társadalom és a kör­nyezetvédelem kapcsola­tában az megfigyelhető: Magyarországon mindenki környezetvédő, ha a vélt vagy valós veszély őt köz­vetlenül érinti, és ha en­nek megszüntetéséről nem neki kell gondoskodnia. En­nek az a következménye, hogy a polgárok az ön­kormányzatoktól, azok pe­dig a kormánytól várják a segítséget — jelentette ki Keresztes K. Sándor, a kör­nyezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter azon a konferencián, amelyet a Magyar önkormányzatok Szövetsége rendezett „A kommunális hulladékok re­gionális kezelése” címmel, mintegy 250, az ország minden részéből összegyűlt polgármester és települési környezetvédő szakember részvételével Hevesen. Mint a miniszter hang­súlyozta: környezetünk vé­delme nemcsak közös gond, hanem közös munka is, amelyben minden igazga­tási szintnek és szervezet­nek megvan a feladata. A települési hulladékok ke­zelése éppen ezt az össze­fogást, ezt a közös munkát igényli. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón elhang­zott: azért, hogy ne váljon szemétteleppé az ország, az azonos érdekeltségi te­rületen élőknek sürgősen össze kell fogniuk, mivel a problémát az egyes önkor­mányzatok nem képesek önállóan kezelni. Mint Gémesi György, a Magyar önkormányzatok Demokratikus Szövetségé­nek elnöke, Gödöllő pol­gármestere rámutatott: eh­hez elsődlegesen közösen kell felmérni érdekeiket ét lehetőségeiket. A konferencia idején né­met, angol és magyar kör­nyezetvédelmi- berendezé­seket gyártó cégek kiállí­tották termékeiket. Többek között működés közben mutatták be a német Doppstadt cég gépláncát, amely a regionális hulla­dékkezelés egyik, aránylag olcsó alternatívája lehet á jövőben. Szövetség az ipari centrumokért Versenyképest—közösen A közép- és kelet-euró­pai országok gazdasági át­alakulásának egyik legfőbb gondja a tőkehiány, a vá­sárlóerő drasztikus átrende­ződése. A hadiipar válsága, nehézkes átállítása csak ne­hezíti a helyzetet. Ezzel kapcsolatban Jacques At- tali. az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank elnö­ke a Budapesten rendezett közgyűlésen tartott beszá­molójában kijelentette, hogy becslésük szerint egyedül Oroszországban 10 millió embert foglalkoztat a zsákutcába került hadiipar, így azután, amikor Széles Gábor, a Magyar Gyáripa­rosok Országos Szövetségé­nek elnöke nemrég a né­metországi Münsterben, egy nemzetközi gazdasági érte­kezleten kifejtette, hogy a térség válságba került a volt hadiipari központok miatt, nem keltett meglepe­tést a javaslat sem: az ér­dekeltek törekedjenek szé­les körű együttműködésre, s így javítsák pozícióikat. Vagyis legyenek értékes partnerei a nyugati ipar­nak, valamint a pénzvilág­nak. A volt hadiipari közpon­tok ugyanis ma is értékesít­hető fejlett technológiával és tudásanyaggal rendelkez­nek, és jószerével csak a rendelések és a tőke hiánya miatt kihasználatlanok. Inf­rastruktúrájuk olyan kiépí­tett városokhoz, térségekhez kapcsolódik, ahol az elmúlt években jelentős beruházá­sok történtek. A feladat tehát az, hogy ezeket az ipari centrumo­kat vonzóvá tegyük a nyu­gati tőke számára. A tö­rekvés: a nyugati befekte­tők társuljanak, s közösen térjenek át a világpiacra orientált versenyképes gyártmányok készítésére. Ez sok esetben viszonylag kis volumenű beruházással is lehetséges, ezért rentábi­lis a befektetés. Magyaror­szág esetében jellegzetesen ilyen típusú ipari központ Székesfehérvár, ahová már eddig is két világcég tele­pült: a Philips videomag­nó-, a Ford pedig autósze- relvény-gyártással. A közel­jövőben vegyes vállalati konstrukció jön létre a Könnyűfémműnél alumí­niumtermékek s az Ikarus­nál autóbuszok gyártására. A térség hasonló profilú üzemei hasonló gondokkal küszködnek. Ezért Székes- fehérváron a magyar, orosz, ukrán, cseh, szlovák és hor- vát konszernek, valamint a munkáltatók érdekképvise­letének vezetői létrehozták az ipari centrumok szövet­ségét. A szövetség nyitott, és a* alapító tagokon kívül bár­mely város vagy régió fel­vételt nyerhet. Tagjai rendszeresen meg­beszélik problémáikat, így a külső finanszírozások, a piaci stratégia, az ipari kooperáció és az infrastruk­túra kérdéseit. A koordiná­ciós és szervezési központ Székesfehérváron működik. A tagok ide szakértőket de­legálnak, akik tevékenyen részt vesznek a munkabi­zottságok tevékenységében. Már működik szervezési jo­gi bizottság, amely kidol­gozza a szövetség további munkájának feltételrend­szerét. ősszel újabb plená­ris ülést tartanak. Koalíciós egyeztetés a KDNP-MDF között A kormánypártok frak­cióvezetői szerdán folytat­ták a koalíciós tárgyaláso­kat előkészítő megbeszélé­seiket. Csépe Béla, a Ke­Súlyos a pénzhiány a mentőknél Az ellátást /s veszélyezteti Amennyiben a finanszí­rozó nem segít valamilyen módon az Országos Mentő- szolgálat (OMSZ) pénzügyi nehézségein, úgy a szerve­zet vezetése kénytelen lesz bejelenteni: pénzhiány miatt nem tud eleget tenni törvényszabta kötelességei­nek. Erről Göbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatója szerdán tájékoz­tatta az MTI-t. A főigazgató azután nyi­latkozott a távirati irodá­nak, hogy legutóbb éppen egy hónappal ezelőtt levél­ben tájékoztatta a Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóságot a 105 éves szerve­zet tarthatatlan helyzetéről. A „segélykérésre” — a ko­rábbi megkeresésekhez ha­sonlóan — azonban most sem érkezett válasz. Ezért a mentőszolgálat e hét ele­jén már a felügyeleti szer­vet is felkereste, és ígére­tet kapott: a Népjóléti Mi­nisztérium közbenjár a szervezet érdekében a tb- nél. Jelenleg — csak a jú­liusi működési költségek fedezésére — további 50 millió forintra lenne szük­sége az OMSZ-nek — mu­tatott rá a főigazgató. Göbl Gábor leszögezte: az Országos Mentőszolgálat keményen megfog minden forintot, de kilátásba he­lyezte: amennyiben a kö­zeljövőben nem kap plusz­támogatást az Országos Mentőszolgálat, a vezetés kényszerintézkedéseket ve­zet be. Ezek között elsősor­ban — mentési tevékenysé­get nem érintő — beteg- szállítások számának csök­kentése jöhet szóba. A pénztelenséget a men­tőszolgálat dolgozói is meg­érzik majd. A közalkalma­zotti törvényben biztosított 13. havi fizetést például az OMSZ képtelen kigazdál­kodni. A vezetés mindeddig még nem kapott tájékozta­tást arról, milyen formában és :kik biztosítják majd azt a dolgozók számára. Szin­tén gondot okoz az étkezési hozzájárulás kifizetése. reszténydemokrata Néppárt parlamenti csoportjának vezetője elmondta: Kónya Imrével, a.z MDF képvise­lőcsoportjának vezetőjével az augusztusra tervezett kormánypárti egyeztetés egyes technikai kérdéseit tekintették át szerda dél­után. Csütörtököm a KDNP és az MDF frakcióvezetői folytatják az előkészítést, majd pénteken Csépe Béla a 35 tagú képviselőcsoport helyettes vezetőjével, Bőr röcz Istvánnal ül tárgyaló- asztalhoz. Az előkészítő megbeszélések eredményé­ről pénteken sajtóközle­ményt terveznek kiadni. Csépe Béla szerint a nyár végi egyeztető tárgyalások célja, hogy jogi keretbe öntse a kormánypártok együttműködését. A válasz­tásokig hátralévő két év­ben ezt az együttműködést még szorosabbra kívánják fűzni, mert az ország szá­mára létfontosságú a koa­líció fennmaradása és meg­erősítése — vélekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents