Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA MEGYEI KÖZGYŰLÉS Beruházások és támogatások A bélen ült össze Pest Megye Önkormányzatának képviselő-tcstülete. A napirendi pontok közt főleg a megye területen működő intézmények részére biztosított anyagi fedezetekről volt szó. Szociális megfontolásból Érvek hangzottak el a támogatások mértéke mellett és ellen, de mindenki egyetértett abban, hogy fontos beruházásokra kérték a pénzt az illető intézmények. A képviselők emberi érzéseit célozták meg az előterjesztők, amikor a télre és a hidegre hivatkozva javasolták a törökbálinti tüdőgyógyintézetben tervbe vett fűtéskorszerűsítés támogatását. Több iskola és diákotthon kért anyagi hozzájárulást a tetőszerkezetek, vízelvezető berendezések, elektromos hálózatok és kazánházak építéséhez és felújításához. Fontossági sorrend Természetesen szerepeltek olyan kérelmek is, amelyek korszerűsítésekre irányultak, ezért a közgyűlés felkérte a gazdasági bizottságot, hogy fontossági sorrendbe szedje a kérelmeket, hogy a következő ülésen vissza tudjanak térni rá. Megszűnik az alapítvány Egy másik nagyon fontos dolog, hogy megszavazták az Agrocenter Alapítványból való kilépést. Az alapítvány 1989-ben jött létre és célja volt egy országos mezőgazdasági bemutató és kereskedelmi központ kialakításának előkészítése. Megyénk ön- kormányzata félmillió forinttal járult hozzá a költségvetéséhez a csatlakozáskor, amikor már elkészült a Makovecz Imre új tervdokumentációja és a léteSEGÍTSD A GYÖNGÉBBET! Előkészítő iskola Gyomron Ha az utcán elsétál mellettünk egy kisgyerek, akinek tekintete elárulja, hogy „más”, mint a többiek, azt hiszem, mindenkinek elszorul a szíve. Hirtelen arra gondol, szegény kicsike, jó lenne segíteni rajta. Még szerencse, hogy vannak emberek, akiknek nem csak akkor jut eszébe ez, amikor találkozik velük, hanem a mindennapjaikba bele van építve ez a szándék. Egyik nagyon szép példájával találkozhatunk a gondoskodásnak Gyomron, ahol az általános iskola és diákotthon dolgozói tervbe vették egy iskola-előkészítő és egy speciális szakiskola megvalósítását. Az intézmény már most is biztosítja az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek alapfokú ellátását és nevelését, de ősztől szeretnénk egy intenzív csoportot működtetni azoknak a gyerekeknek, akik nem értelmi fogyatékosok, de annak a határán mozognak. Az ilyen szellemileg visszamaradt kicsinyeket megfelelő fejlesztéssel és gondoskodással meg lehetne menteni a társadalom számára, mert „csak” személyiségük fejlődésében vannak elmaradva társaiktól. A beteg gyerekek részére olyan intézményt akarnak létrehozni, amelynek segítségével kiküszöbölhetnék az állandó lemorzsolódást, nem kellene egyik tanévtől a másikig húzni-halasztani az ügyüket. Speciális nevelési szükségleteket elégítenének ki, mintegy iskolaelőkészítőként funkcionálva. A 10-12 személyesre tervezett csoportokba a környékbeli településekről járnának be az iskolaéretlennek nyilvánított gyerekek, akik oktatását a gyógypedagógusok, óvónők, a logopédus, az orvos és a pszichológusok többletfeladatként vállalták. Az előkészítő mellett működne egy speciális szakiskola is, amelynek keretén belül debilis gyerekeket és fiatalokat tanítanának meg mezőgazdasági munkára. A Gyomron tervbe vett oktatási folyamat kevésbé elméletigényes, de ugyanakkor elegendő ahhoz, hogy betanított munkásként elhelyezkedhessenek. A szakiskola kétéves. Elsőben szakmai orientációs, alapozó életkezdési programot valósítana meg. míg a második osztályban nyújtaná a megfelelő mezőgazda- sági szakképzést. A Pest megyei közgyűlés érintett bizottságai, valamint a képviselő-testület egyetértett azzal, hogy a csoport megkezdje a működést, és azt anyagiakkal is támogatni fogja. AZ EMBEREK NYUGALMA A FONTOS Alapítvány a közbiztonságért Az utóbbi időben egyre nagyobb számban vannak jelen olyan egyesületek, amelyek a romló, közbiztonságunkat hivatottak javítani. Egyik ilyen szervezet lesz „A fejlett technikával 4 az állampolgárok nyugalmáért, biztonságáért Pest megyében” közérdekű alapítvány, amelynek létrehozását a megyei rendőr-főkapitányság kezdeményezte. Életre keltésének célja a közrend védelme és a köz- biztonság erősítése a területen. A sikeres rendőri munkához szükséges technikai felszereltség elég alacsony szinten áll, noha a személyi állomány terheltebb. mint az ország bármely megyéjében. Kellenek bizonyos tárgyi feltételei?, amelyek segítségével sikeresebb és könnyebb lenne a rendőrök munkája. Ezeknek az eszközöknek és berendezéseknek a beszerzését kívánja támogatni az alapítvány, amelyben alapítóként részt vesz Pest megye önkormányzata is. A legutóbbi közgyűlésen megszavazták a társulást, dr. Szegedi Pál tanácsnokot beválasztották a kuratóriumba. A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy ezzel a lépésükkel elsőrendű közügyét szolgálnak, ezért egymillió forint anyagi alappal támogatja a szervezetet. r. a. sítésére vonatkozó két tanulmány. A jelenlegi helyzet viszont több oldalról is problémát vet föl. A gödöllői egyetem (GATE) tanulmány nagyobb központi támogatást igényelne, azonkívül a város lakói hangot adtak annak az aggályuknak, hogy a tei’vezés nem veszi figyelembe a hosz- szú távú érdekeket. Mindezek mellett az alapítvány még nem kapta meg az ingatlant sem, továbbá egy sikertelen tárgyalás után megszületett a döntés, hogy a szervezet felfüggeszti működését és megkezdi vagyonának felmérését a megszüntetés érdekében. A közgyűlés gazdasági bizottsága javaslatára a képviselők — szavazatukban kifejeződött — egyetértenek az alapítvány megszüntetésével. Beszéltek a volt egyházi ingatlanok értékesítéséről is. A Népjóléti Bizottság olyan megállapodást javasolt, mely mind a két oldal igényeit figyelembe venné. A megye és az önkormányzatok nem ellenzik az ingatlanok egyházi tulajdonba való visszakerülését, amenyiben ez nem okoz anyagi veszteséget és nem támaszt túlzott nehézségeket. Újhatárátkelőhely Kovács István, Letkés polgármestere felszólalásában hangsúlyozta, hogy vége felé közeledik a 10 éve tartó munka, amelynek során a tervek szerint augusztus elsején megnyithatják a határátkelőhelyet, ha támogatást kapnak a megyei önkormányzattól. A polgármester úgy ítéli meg, hogy nincsenek negatív hatásai a szlovák oldalon történt változásoknak. Bíznak a határnyitásban. ÖNKORMÁNYZATI AKADÉMIA Rnagy tele polgármesterei A nagy települések — különösen a városok — polgármesterei a lakossági kapcsolatok tartásában jobb helyzetben vannak, mint a kis települések választott vezetői? Igen, mondjuk, mert lényegesen előnyösebb helyzetben vannak, mint társaik. Igaz, ha kilép a polgár- mesteri hivatal épületéből jó, ha minden tizedik járókelővel üdvözlik egymást. Viszont — ha van! — szerepelhet a helyi újságban, televízióban, rádióban. Nos, itt ismét álljunk meg néhány pillanatig. A kommunikációs eszközöket a polgármester ne a szereplés kedvéért vegye igénybe, hanem azért, hogy tájékoztassa a lakosságot, s megossza saját vezetői és a képviselő-testület gondjait, bajait, ismertesse elképzeléseiket, vázolja terveiket, kérjen tanácsot és segítséget. S ha így cselekszik, akkor az utcán egyre többen ismerik fel. és köszöntik. Persze lesznek olyanok is. akik szidalmazzák egy- egy, általuk nem helyeselhető elképzelés megvalósítási szándéka miatt. Persze egy polgármesternek tudnia kell, hogy nem lehet olyan gondolata, terve, sőt, a képviselő-testületnek olyan döntése sem, amely minden választó- polgár egyetértésével találkozik. A „jó” polgármester ezt tudja, de tudnia kell a „jó” választópolgárnak is. Egy nagy településen ugyanis számos érdek ütközhet: az egyéni érd*ek, több csoportérdek, a közösség, a település földrajzilag körülhatárolható részének érdeke, a szakmai és a politikai érdekek is. Ez is túl sok, bár korántsem soroltuk fel az összes létezőt, hát még az elképzelhető! A lakossággal való kapcsolatban a városokban nagy jelentősége van az önszerveződő közösségekkel, a társadalmi szervekkel és különösen az egyesületek vezetőivel, szóvivőivel — és amikor csak lehet — tagjaival kialakított rendszeres találkozásokra, eszmecserékre, a közös gondolkodásra. Ha egy-egy konkrét kérdésben a legilletékesebb helyi szervezetekkel sikerül — formalitásoktól mentes — közös álláspontot kialakítani, az nemcsak a polgár- mester munkáját segíti, hanem a közösséget is szolgálja. A polgármester feladataként kell hogy értse, tevékenységét segíti, s talán könnyíti is, ha idejének és energiájának jó részét a helyi demokrácia megteremtése, kiteljesítése szolgálatába állítja. Ugyanis, ha az önszerveződések, egyesületek, szövetségek stb. javaslatait is figyelembe vevő döntések születnek az önkormányzatban, akkor a megvalósítás sem csak a testületre, illetve a hivatalra hárul, hanem abban részt vesznek a társadalmi erők is. Tehát nagyon fontos, hogy az egyes önkormányzati rendeletek tervezeteiről, annak tartalmához igazodó fórumok véleményét, állásfoglalását is ki- kérpe a polgármester. Élni kell a törvényben előírt „közmeghallgatás” intézményével, amelyen az állampolgárok, s a helyi szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. S végül említjük, de a közvetlen demokrácia fontos intézménye, a helyi népszavazás, amelynek előkészítése, megtartása a lakossággal való kapcsolat ugyancsak egyik formáját jelenti. Ugye, hogy nem könnyű a nagy települések polgármesterének helyzete? Dr. Klcmenl Tamás KIS KÖZSÉG, NAGY VÍVMÁNYOK! Pilisvörösvári beszámoló (Folytatás az 1. oldalról.) lően az önkormányzat szerződést kötött egy kft.-vel, hogy a templom téri utat és parkolót, valamint a díszburkolatot kiépítsék mintegy 3 millió 200 ezer forint értékben. Már elég régóta tárgyalnak a pilisi medence több települését érintő mentőállomás létrehozásáról. Pilis- vörösvár önkormányzata biztosítja a helyet és az ingatlant, július I5-ig kellett beszerezni az építési engedélyeket, és az ajánlatok leadásának határideje július 20. A tervek szerint a kivitelezést szeptember elsején el kell kezdeni, és jövő év júniusában már működhetne az új mentőállomás. Az építkezésben érdekelt á Pilisi Medence Egészségéért Alapítvány is. A nyár első hónapja nem a politika, hanem a kultúra jegyében telt el. Június elején a vörösváriak meghívást kaptak Bajorországból: GrőbenzeH városának vezetősége látta vendégül Botzhcim István polgármester fontosnak tartja, hogy a település lakói minden információt első kézből kapjanak (Vimola Károly felvétele) a vörösvári delegációt. A fogadó város 40. születésnapjának alkalmából rendezett ünnepségen sikerült olyan partnerkapcsolatot kiépíteni, amelyelv a közeljövőben már eredményt hoznak. Például találkozhattak a bajor kulturális minisztérium képviselőivel, akik 850 ezer márkával járulnak hozzá a pilisvörösvári Bildung Czentrum építéséhez. Az összeg felét már átutalták Magyarország német nagykövetségére, és fölvehető most, a beruházás befejezése előtt is. A gazdasági támogatások mellett kulturális együttműködés is létrejött, nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb generációk képviselői között is. Szeptemberben 50 tagú, nyugdíjasokból álló csapatot várnak Pilisvörösvárra, akik magyar kortársaikat látogatják meg. Az augusztusban megrendezésre kerülő vörösvári napok alkalmából olyan játékos vetélkedőket szerveznek, amelyek kapcsolódnak a ‘ németországi látogatásokhoz, ugyanis a nyertes csapat tagjai utazhatnak ki Schrambergbe, a város 125. • évfordulójára rendezett ünnepségre.
