Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Tűzszünet Azerbajdzsán beleegye­zett abba, hogy beszüntet minden harci tevékenysé­get Karabahban — jelen­tette be az azeri küldött­ség szerdán a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet tagországainak tanácskozá­sán. Nem nyugodnak a fegyverek- A szerda délutánig Moszkvába érkezett hírek szerint egyelőre nem teljes a fegyvernyugvás a Dnyeszter vidékén. Előbb Chisinauból jelez­ték, hogy a tűzszünet el­rendelése után Dnyeszter menti fegyveresek tüzet nyitottak a moldovai rend­őrség egyik Benderiben le­vő őrsére, majd Tiraszpol- ból közölték, hogy a mol­dovai erők délelőtt és dél­után is megsértették a tűz­szünetet Benderi és Du- bosszári térségében. Pawlakot felmentik? Waldemar Pawlak fel­mentését javasolta szerda délután a lengyel parla­mentnek Lech Walesa ál­lamfő. Az elnök szerdán a nagykoalíció vezetőivel va­ló találkozóján is azt han­goztatta, hogy hosszú távon jobb megoldásnak tartaná Waldemar Pawlak kormá­nyát, de meghajlik a több­ség akarata előtt. MM Göncz Árpád beszéde Konferencia az antiszemitizmusról Az előítélet, az intoleran­cia és az antiszemitizmus nem tegnap született, és nem holnap fog meghalni. Ezekkel a jelenségekkel szembe kell néznünk, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy megváltoztassuk a mögöt­tük álló szociális tényező­ket, mindenekelőtt pedig állandó harcot kell vív­nunk az ilyen magatartás, az ilyen eszmék ellen — mondotta a zsidó világ- kongresszus által Brüsszel­ben megrendezett nemzetkö­zi értekezleten Göncz Ár­pád. Megjegyezte hallgató­ságának: üdvözlendő, ha felhívják a figyelmet az ilyen jelenségekre, mert ez­zel „segítenek abban, hogy megszüntessük őket”. A Magyar Köztársaság elnöke, aki az antiszemi­tizmus és az előítélet prob­lémájáról rendezett nagy­szabású tanácskozást záró díszvacsora vezérszónoka volt, rámutatott: ezek a je­lenségek mindig a szóban forgó közösségnek bizonyos fokú éretlenségét tükrözik, hogy egy igazán pluralisz­tikus társadalmat építsen — márpedig egy ilyen tár­sadalom a gazdasági, szo­ciális és politikai siker egyedüli biztosítéka. 1 Külföldi események egy mondatban ELTŰNT Oroszország Indiában működő nagykö­vetségének első titkára, a rendőrség a diplomata eltű­nésének okaként semmilyen lehetőséget nem — így az emberrablást sem — zár ki. ÉSZAK-IRORSZÁG főbb politikai pártjai szerdán be­fejezték az észak-ír helyzet rendezése érdekében kez­dett tárgyalásaikat az ír kormány képviselőivel. LEONYID KRAVCSUK ukrán elnök személyében szer­dán először látogatott a volt Szovjetunió területén lét­rejött államközösség egyik országának választott veze­tője a NATO brüsszeli székhelyére. FRANJO TUDJ MAN horvát elnök szerdán elutazott Helsinkibe az EBEÉ csúcsértekezletére, ahol tárgyal majd Alija Izetbegovic boszniai vezetővel. ŰJ MINISZTERELNÖKE VAN ALGÉRIÁNAK, Belaid Abdesszalam, aki korábban több mint egy évtizeden át volt az ország iparügvi-gazdasági minisztere. KÉNYSZERLESZÁLLÁST HAJTOTT VÉGRE egy MÍG—23 típusú líbiai harci repülőgép Kréta szigetén, ahol a pilóta politikai menedékjogot kért. Az újjászülető demokra­tikus Magyarország megte­remtette annak feltételeit, hogy magunk mögött hagy­juk a múltat, ha nem is fe­lejtjük el — fejtette ki. Részletesen szólt arról, hogy a kisebbségek védel­me a mai magyar politika lényeges eleme, a zsidó közösség és kultúra pedig integráns és lényeges ele­mét alkotja a sokarcú ma­gyar társadalomnak és kul­túrának, a közösség szá­mos tagjában a történelem által teremtett kettős iden­titás többletértékét jelenti. Az előítélet, az intoleran­cia és az antiszemitizmüs elleni háború talán min­den háború közül a leg­hosszabb lesz, és én nem látom, mikor lesz vége: de el fog jönni az a nap — fejezte be beszédét Göncz Árpád. Jeszenszky-intetjú a Národná Obrodában Esély a kiegyezésre A közelmúlt történelme során kínálkozó alkalmak közül most a kommunizmus bukása után van igazi esély a magyar—szlovák kiegye­zésre — nyilatkozta a po­zsonyi Národná Öbroda szerdai számában megjelent interjújában Jeszenszky Géza. A magyar külügyminisz­ter reményét fejezte ki, hogy szlovák részről is megvan a magyar fél részé­ről kinyilvánított akarat és jó szándék. A lap munka­társa — kételyeinek adva hangot — úgy vélekedett, hogy a „szlovák—magyar kapcsolatokban inkább konfliktusok várhatók”. Ennek egyik lehetséges for­rását az újságíró a Duna elterelésében és a bősi erő­mű üzembe helyezésében látja. A magyar diplomácia ve­zetőjének válaszában ismé­telten hangsúlyt kap az a szemlélet, amely szerint a kérdés nem politikai, ha­nem szakmai természetű. Jeszenszky Géza sajnálatát fejezte ki, amiért tavaly decemberben mégsem kez­dődött el a független szak- bizottság tevékenysége. — Önöknél most állnak össze az új kormányok: tegyünk hát egymás felé kölcsönös lépéseket, és kezdjünk el újra tárgyalni — javasolta a magyar külügyek vezető­je. Megalakul az EBEE gazdasági fóruma A jugoszláv küldöttség­nek a tanácskozásról tör­tént kizárását követően Jugoszláviával foglalkozó politikai nyilatkozat elfo­gadásáról tárgyaltak szer­dán az EBEÉ helsinki csúcsértekezletének előké­szítésében részt vevő kül­döttségek. A dokumentum sorsa még az esti órákban is bizonytalan volt, nem lehet tudni, sor kerül-e el­fogadására a csütörtökön kezdődő kétnapos tanács­kozáson. Ugyanígy az utol­só pillanatokban is az elő­készítés stádiumában van még a karabahi válságról, a vérontás megállításáról szóló politikai nyilatkozat. Végleges formát öltött azonban, s már csak az ál­lam- és kormányfők alá­írására vár a 77 oldalas záróokmány. Az európai gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében dön­tés született arról, hogy létrejön az EBEÉ gazdasá­gi fóruma, amelynek fő feladata a Kelet- és Közép- Európában végbemenő át­menet menedzselése lesz. MAI KOMMENTÁRUNK A VILÁGKÉP A REWZmŐL NÉZVE A BAJOR KIRÁLYOK egykori palotájában, a müncheni Residenzben két és fél napon át tanácskoz­tak a világ iparilag legfej­lettebb országainak állam-, illetve kormányfői. A G—7- nek nevezett csúcstalálkozó azzal zárult, hogy o rész­vevőkhöz Jelcin is csatla­kozott, hogy beszámoljon, mit tettek eddig Oroszor­szágban a demokratikus át­alakulás és a piacgazdaság megteremtésének meggyor­sítására, s mik a további elképzelések. A hetek vi­szont saját elgondolásaikat fogalmazták meg, s azt, hogy milyen feltételek és milyen ütemterv alapján adják meg az ehhez szük­séges pénzügyi támogatást. Ezt megelőzően három politikai nyilatkozatot fo­gadtak el. Ezekből kirajzo­lódik az a kép, amiként a világhelyzet alakulását föl­dünk leggazdagabb hatal­mainak vezetői megítélik. Mindenekelőtt azt állapít­ják meg, hogy a hetvenes évek óta, amikor az első ilyen tanácskozásukat meg­tartották, alapvetően új vi­szonyok alakultak ki. Az 2 idén először ülhettek össze úgy a müncheni Residenz­ben, hogy a korábbi keleti és nyugati ellenfelek a gaz­daság, a politika és a biz­tonság terén új partnerség jegyében, átfogóan együtt­működnek. Ezután szolida­ritásukat és támogatási készségüket fejezik ki a nyilatkozatban Kelet- és Közép-Európa erőfeszítései­vel, amelyekkel egy demok­ratikus társadalmi rend­szer, a politikai és gazdasá­gi szabadság megteremtésé­re törekszik, de csupán ál­talánosságban mozognak, és nem tesznek különbséget e régió államai között, pedig ezek a fejlődés különböző stádiumában vannak. Sőt, hogy a fejlődő országok ne érezzék emiatt hátrányos helyzetben magukat, azon­nal hozzáfűzik, hogy segít­ségük nem csökken feléjük sem. Szó esik a politikai nyi­latkozatokban a világot annyira nyugtalanító etni­kai összecsapásokról a dél­szláv országokban és a szovjet utódállamokban. Ezeket azonban az EBEÉ (európai biztonsági és együttműködési értekezlet) küszöbönálló helsinki talál­kozója elé utalják, és mint jelzik, ettől a csúcstól vár­nak konfliktusmegelőző és válságkezelő gépezetet. Aligha valószínű azonban, hogy a hét végi helsinki tanácskozás rövid ideje alatt képes volna olyan problémákat megoldani, amelyek közül több helyi polgárháborús viszályt im­már több esztendeje, vagy például a délszláv konflik­tust már egy éve képtele­nek békés mederbe telel­ni olyan tekintélyes szer­vek, mint a BT vagy az EK... Ami a volt Jugoszláviát illeti, külön nyilatkozatot is fogadtak el erről. Ez el­viselhetetlennek nevezi a Bosznia-Hercegoviná ba n kialakult „megrendítő hu­manitárius helyzetet”. A nyilatkozat azonban a po­litikai rendezést továbbra is Lord Carrington misszió­jától várja, s csupán a se­gélyszállítmányok eljuttatá­sára irányoz elő esetleges katonai támogatást, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa erre felhatalmazást ad. Franciaország és Olaszor­szág szárazföldi folyosó nyitását is indítványozta katonai erővel, de a hetek túlnyomó része visszariadt ettől a lépéstől. A müncheni csúcson szó volt arról is, hogy a több­százezer délszláv menekült­nek újabb pénzügyi segé­lyekre volna szüksége, s er­re felajánlásokat várnak ... Egy további nyilatkozat csupán általánosságokban a Közel-Kelettől Latin-Ame- rikáig, valamint a kábító­szerek elterjedése és a ter­rorizmus elleni küzdelemig szinte minden problémával foglalkozott. MINT VÁRHATÓ is volt tehát, főleg általános­ságok és a megoldandó problémák felsorolása jelle­mezte a hetek csúcsérte­kezletét. Ez nem is lehet meglepő, hiszen az Egyesült Államokban az elnökválasz­tás évében aligha várhatók kockázatos kormányzati döntések, s Európa nyugati országaiban pedig az unió megteremtését célzó maast- yichti egyezmény törvény­hozási ratifikálásának ügye foglalja el leginkább a kor­mányokat ... Árkus István Szóbeli jegyzék ismételt felszólítással A Külügyminisztérium­ban szerdán szóbeli jegyzé­ket nyújtottak át Cseh­szlovákia budapesti nagy- követsége képviselőjének, amelyben a magyar kor­mány ismételten felszólítot­ta a cseh-szlovák kormányt, hogy állítsa le a Körtvé- lyesnél újraindított vízki- szivattyúzást a Dunából. A Külügyminisztérium sajtófőosztálya arról is tá­jékoztatta a hírügynöksé­get, hogy a jegyzékben a magyar kormány újólag kérte a cseh-szlovák part­nerét a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos munkálatok hala­déktalan leállítására. Hang­súlyozta továbbá, hogy vár­ja a cseh-szlovák kormány mielőbbi válaszát a kétol­dalú tárgyalások folytatásá­ra tett javaslatára. Az OKISZ nem alakul párttá A Magyar Iparszövetség (OKISZ) nem kíván pártot alakítani, gazdasági érdek- képviseleti szerepét azon­ban a jövőben az eddiginél is erőteljesebben akarja ér­vényesíteni a kormányzat­tal Szemben — mondotta Sümeghy Csaba, az OKISZ elnöke a Korona Szállóban tartott sajtótájékoztatón. Az OKISZ azért hívta össze az újságírókat, hogy kifejtse véleményét a leg­utóbb megalkotott törvé­nyekről, így a privatizációs törvénycsomagról, illetőleg a szövetkezetek gazdálko­dását érintő jogszabályok­ról. Az OKISZ egyáltalán nem elégedett e jogszabá­lyokkal, azok az alapprob­lémát: a piac- és tőkehiányt nem oldják meg. A gyenge menedzsment, illetőleg az állami és bankgarancia hiá­nya ugyancsak olyan ténye­zők, amelyek hátráltatják a csaknem 2200 tagszervezet tevékenységét — hangzott el. Amíg sem a kormány sem az ellenzék nem képes olyan gazdaságpolitika ki­alakítására, amely alapján a kibontakozás megindul­hat, az érdekképviseletek sem tehetnek mást minde­nütt elmondják, hogy mivel nem értenek egyet. így pél­dául az OKISZ törvénymó­dosító javaslatot tesz rövi­desen, amelyben a csődtör­vény megváltoztatását szor­galmazza. Bemutatkozott a Nemzeti A magyarságnak hitre és bizonyosságra van szüksé­ge! E gondolat jegyében tartotta szerdán bemutatko­zó sajtótájékoztatóját a Nemzeti Társaskör. Az új szellemi alkotóműhely és baráti társaság pártsemle­ges, de keresztény és nem­zeti kíván lenni — ezt hangsúlyozta Gáspár Mik­lós elnök, a Keresztényde­mokrata Néppárt helyettes frakcióvezetője. A pusztító ideológiákat és gyakorlatokat — a most előre törő kozmopolitizmust is — idegen hatalmak kény­szerítették a magyarságra. A társaskör meggyőződése, hogy csak a szélsőségektől mentes szellemi élet és tár­sadalmi, politikái gyakorlat erősítheti fel az egészséges nemzeti fejlődést. Sajnos ennek a követelménynek nem felelnek meg a médiu­mok, melyek ember-, ma­Társaskör gyár- és erkölcsellenes mű­sorpolitikát folytatnak. A Magyar Rádiónak és Tele­víziónak nem kormánypár­tinak vagy ellenzékinek, hanem magyarpártinak kell lennie. E véleményének adott hangot a sajtótájékoz­tatón Qzine Mihály, Kun­szabó Ferenc és Murányi László társasköri tagok. A Nemzeti Társaskör nem kíván tömegszervezetté vál­ni, ezért a felvételhez két ajánló szükséges, de már egy tag vétója is kizáró ok. A jelenlegi csaknem 100 tag között a magyar közélet olyan neves személyiségei vannak, mint: Király B. Izabella, az MDF parlamen­ti képviselője, Balczó And­rás olimpiai bajnok öttusá­zó, Czine Mihály irodalom- történész, Makovecz Imre építész, Sinkovits Imre szín­művész, Szörényi Levente zeneszerző és Zétényi Zsolt MDF-es honatya. Hajlanak a kompromisszumra Tovább közeledlek az állás­pontok a hat szakszerveze­ti konföderáció szerdai ta­nácskozásán az ágazati va­gyon megosztása kérdésé­ben — tájékoztatták a meg­beszélést követően az új­ságírókat. A volt SZOT- vagyon ügyében már ko­rábban megegyezés szüle­tett, mely szerint azt a szak- szervezeti konföderációk közötti választás alapján kellene elosztani. Az ágazati vagyon — a Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége által javasolt — ilyen jellegű el­oszlását leghatározottab­ban az MSZOSZ utasította el, de ellenezték az Auto­nómok, az Értelmiségi Szak- szervezeti Tömörülés, va­lamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is. A konföderációk közöt­ti szavazás eredményét, bár eltérő mértékben ugyan, de elfogadnák az ágazati véleménynyilvá­nítás korrekciós tényező­jeként. A sajtótájékozta­tón Veres Gábor, az MSZOSZ képviselője rá­mutatott: hajlandók komp­romisszumra, de ehhez el­várnák a többi fél, első­sorban a Liga és a MOSZ megegyezési készségét. Kal­már Béla, a Liga ügyvivő­je is megegyezési készség­ről tett tanúbizonyságot.

Next

/
Thumbnails
Contents