Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

A máltaiak városunkban Körültekintő segítség Újdonság az egészségnevelési fórum C E GLÉDI ^íílfaiP Amikor erre a találkozóra indultam, sok minden jutott az eszembe szegénységről, önzetlenségről, segítőkészség­ről és szcretetről. A Magyar Málnai Szeretetszolgálat helyiségébe toppanva, minden megfelelt az előzetes el­képzeléseimnek, semmi különleges cifraság, semmi fe­lesleges eszköz vagy tárgy nem található ott. A célsze­rűség uralkodik benne, a helyi szervezet csendesen és szerényen dolgozik, a hozzá hasonló szervezetek sok­szor napi, filléres gondjaival pedig a római katolikus óplébánia sok tekintetben nagylelkűen segíti őket. Péntek Géza megbízott vezetőhelyettes négyoldalas iratot lapozgat előttem, amely rövid áttekintést ad a ceglédi „máltaiak” idei munkáiról. LEVELEK Lényegében öt személy dolgozik aktívan a szerve­zetben, számos levelet ír­tak eddig ezt vagy azt kér­ve módosabb egyénektől, gazdálkodóegységektől. Es mint oly sokszor az élet­ben. igazolódott, hogy egy­általán nem a gazdagság függvénye az adakozási hajlandóság. Elég utalni egy floridai hazánkfiára, aki finoman, de határozottan elutasította a szervezet kérését, miköz­ben a valószínűleg sokkal szerényebb körülmények között élő, ceglédi szárma­zású, külföldön élő asszony komoly összeget ajánlott meg gépkocsivásárláshoz. Természetesen mindezt Péntek Géza nem csipke­lődve, „kibeszélve” mondta el, csak mint példát arra, hogy a Biblia tanulságos esetei szinte napjainkban ismétlődnek, hol Jeremiás- féle eltávolodásokban, hol pedig a szamaritánus, de még inkább a farizeus meg­nyilvánulásokban. A városi önkormányzat igen nagy segítséget adott a szerve­zetnek, százezer forint ösz- szegben támogatta az újabb kamionszállítmány költsé­geinek rendezését. Az eredményes munka sok apróságból áll össze, ehhez a rendezett raktár, a folyamatos adománygyűj­tés legalább annyira hozzá­tartozik, mint ruhasegélyek osztása, a segélyigények felmérése, vagy másfajta környezettanulmányok vég­zése. Bizonyára annak is más lesz a szervezetről a véleménye, aki a tél folya­mán szén- és favásárlási támogatást kapott, mert nem volt neki rá forintja. Az erdélyi kapcsolatok­nak a forradalom óta is nagy fontosságot tulajdonít a szervezet, a gyergyó- szentmiklósi Caritasszal felvették a kapcsolatot, sőt Lehr doktor közreműködé­sével erdélyi gyermek ke­rült Cegléden kórházi ellá­tásra is. Hamarosan tíz székely gyermek érkezik magyar­országi üdülésre, részben Cegléden, részben Abony- ban szállásolják el őket. S épp e beszélgetés idején Betnsteinben üdül nyolc diák, akik a Losontzi Ist­ván Kisegítő Iskola növen­dékei, a kiválasztásukat is az iskola végezte. KAPCSOLATOK Újabban a növekvő el­szegényedés miatt élelmi­szer-adományok beszerzé­sével és szétosztásával is foglalkozik a ceglédi szer­vezet. A Szolnoki Cukor­gyár, a ceglédi Penomah önzetlen és ingyenes segít­séget nyújtott, de akadt olyan adományozó is, aki „annak utána” elszámolta az adományt. A bútorok és használt tárgyak rendszerezése és elosztása is megtörtént a tavasszal; s milyen furcsa lény is az ember — ezt már Tör kos kis madár A hobhiertek rovarijesziője A hobbikertészek közül talán nem mindenki tud­ja, hogy a kártevők elleni küzdelemhez az egyik leg­olcsóbb és leghasznosabb szövetségest a madárvilág­ból nyerhetik. A téli etetőről jól is­mert, sárga mellényes szén­cinege szívesen megtelep­szik a kiskertekben, ha költésre alkalmas, mester­séges fészekodút talál. De tanyát üt vascsőben, fali lyukban vagy éppen a pos­taládában is. Érdemes fi­gyelni megjelenésükre, amit a hímek hangos kiál­tásai jeleznek. Ha a tojó fészekrakásra szánja el magát, a nyolc­tíz, foltos kis tojásból két hét elteltével kelnek ki a csupasz fiókák. A kicsinyek roppant gyorsan fejlődnek, és körülbelül három hét múlva el is hagyják az odút. Gyarapodásukat, növeke­désüket annak köszönhe­tik, hogy a gondos szülők kora hajnaltól szürkületig etetik őket. No és ezzel válnak a kerti kártevők rémévé. Naponta ugyanis átlag háromszázhatvan al­kalommal tömik fiókáik­ba a csemegét. Egy-egy fa­latozásnál két-három her­nyó lóg ki a csőrükből. A körülbelül húsz gram­mos széncinege huszon­négy óra alatt a saját test­súlyának megfelelő rovar­mennyiséget képes elfo­gyasztani. De mivel a költé­si időben tucatnyi örökké éhes fiókát is kell táplál­niuk, könnyen kiszámítha­tó: mennyi hasznot hoz­nak. Kilókban mérhető az a kártevőmennyiség, amely­től megszabadítják a fákat, veteményeket. Ha a cinegéknek barká­csolt odút esetleg mezei ve­rebek foglalnák el, azért ne lakoltassuk ki őket! Mert kapacitásban ugyan nem versenyezhetnek sár­ga mellényes madártár­saikkal, de utódnevelés ide­jén szintén szép számú her­nyót pusztítanak. t. á. nem Péntek Gézától tudom —, akadt olyan „szemfü­les” menekült, aki már a küldemény érkezte előtt tudta, mi érkezik, és mi kell belőle. (Később kide­rült, az illető otthon sem volt a legszegényebb!) Újdonság volt az idén, hogy az MMSZ ceglédi szervezete egészségnevelési fórumot is szervezett hat témakörben, amelyek rész­ben a terhesgondozással, részben az egészséges élet­vitel kritériumaival ismer­tette meg a hallgatóságot. A városi könyvtár adott az összejövetelnek helyet — tegyük hozzá, önzetlenül. SZERETET Vagyis a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem olyan szervezet, amelyik ne ven­né jó néven a vele való jó­tételt. így azt kérte a szer­vezet képviselője, tolmá­csoljam, hogy minden ada­kozó segítségét nagyon kö­szönik, s ne vegyék az újabb megkereséseket zak­latásnak még olyan vállal­kozók sem, akik netán mondvacsinált nehéz hely­zetükben levelet kapnak. Bizony, ebből is látszik, mennyire bonyolult dolog a szeretet, mennyire más­ként néz ki a kérdés az adományok forgatagában, akár egyik, akár másik ol­daláról. De a szeretet tü­relmes, s a gyors segítség nagyobb fokú értéke nem lehet vita, ha olykor szem­telen kérésekről tud vagy hall is az ember: ennek el­viseléséhez is szeretet szük­séges ! S. D. XXXVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1992. JÚNIUS 29., HÉTFŐ Startra készek Korántsem Ülhetnek ölbe tett kézzel Az elmúlt hónapokban az agrár szakemberek prognózisa — az előző évihez képest — igencsak szerényebb gabo­natermést sejtetett. A felvásárlási kilátások és a start kapcsán kerestük fel Prohászka Sándort, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi körzeti üzemének vezetőjét. Az üzemvezető beszélge­tésünk elején elmondotta, hogy már tavasszal elkezd­ték a felkészülést, amire eléggé rányomta a bélyegét a takarékosság. Elvégezték a szükséges karbantartásokat. Elsődle­gesen fontos volt az auto­mata mérlegek hitelesítése. Annál is inkább, mert ha egy berendezés nem mű­ködne, az az átvételnél óránként hatvan tonna ki­esést okozna. Voltaképpen a gépekkel nincs baj. Vi­szont nem kis fejfájást je­lent a cégnek az, hogy a masinák — amelyeket az egykori szovjet piacról sze­reztek be — alkatrész-után­pótlása egyáltalán nem ésszerű. Nemegyszer még egy-egy csavart is kénytelenek le­gyártani. Igen komoly gond, hogy a betonsilón repedé­sek keletkeztek — hőtágu­lás, az ürítések rezonanciá­ja miatt —, amelyeken be­szivároghat a víz. Az im­már húszéves létesítmény rekonstrukciója mintegy ti­Vízelvezető épül zenötmillió forintot emész­tene fel. Egyelőre erre nincs pénz. Most már nincs kikötve, hogy a körzeti üzem csak a megyében vásárolhat. Egy budapesti kolléga tart­ja a termelőszövetkezetek­kel, gazdaságokkal a kap­csolatot. Szolnok megyé­ben igen sok üzletet sike­rült regisztrálni. Alighanem azért, mert a cég fizetőké­pes partner hírében áll. Ed­dig étkezési búzából tíz­ezer, árpából körülbelül kétezer-négyszáz tonnára kötöttek szerződést. A je­lek szerint garantálni tud­ják a ceglédi malom egy évi gabonaszükségletét. Bár a központ határozza meg, hogy a búzából hová, mennyi kerül. Egyébként az aszályos időszakban né­miképp alábbhagyott a szerződéskötési kedv. Ugyanis néhány tsz abban reménykedett, hogy az árak magasabbra kúsznak. Az utóbbi években nem­egyszer akadtak tárolási nehézségek. Úgy látszik, hogy a búzának meglesz a helye. Bár ezt egész pon­tosan nem lehet kiszámíta­ni. Minden azon múlik, hogy miként alakulnak a termelők piaci lehetőségei. Az üzemvezető a továb­biakban elmondta, hogy az idén is a minőség szerint veszik át a termést. Éppen a szigorú követelmények miatt közvetlenül a tarló­ról a partnerek nem szál­líthatják a gabonát. A cég ötven vagononként átlag- mintát vesz. Körülbelül há­rom nap alatt tudják elvé­gezni a béltartalma vizsgá­latokat. Az értékelés után az ügyfél eldöntheti, hogy odaadja-e vagy sem a meg­szabott összegért az árut. Mindenesetre az étkezési malmi búzáénál — a mi­nőségtől függően — elég jelentős eltérések lehetnek az árban. Természetesen a keretszerződés mindkét fe­let köti. A malomipari vállalat háromféleképpen fizet. Minden mezőgazdasági nagyüzem maga dönti el, hogy számára melyik a kedvezőbb ajánlat. Az A változat szerint a teljesí­téstől számított tizenöt ban­ki napon belül a termé­nyért járó pénz hatvan százalékát kapják meg, a fennmaradó részről váltót állítanak ki a termelőszö­vetkezeteknek. A B variáció alapján el­képzelhető olyan megálla­podás, hogy tizenöt nap alatt a teljes összeget, míg a C szisztéma szerint a mindenkori gabonatőzsdei ár kilencven százalékát fi­zetik ki. Amennyiben egy- egy gazdaság pénzügyi ne­hézségekkel küszködik — megfelelő minőségű és mennyiségű gabona esetén — húsz százalék előleget kérhet. Végezetül Prohászka Sán­dor akként vélekedett, an­nak ellenére, hogy biztos­nak látszik a ceglédi ma­lom alapanyag-szükséglete, korántsem ülhetnek ölbe tett kézzel. Újabb meny- nyiségeket kell felhajtani. Ezért a kereskedő munka­társuk továbbra is járja az országot. Napjainkban in­tenzívebb a szerződésköté­si kedv. A körzeti üzem ajtaja nyitva áll, fogadják a leendő partnereket. A tárolási terek startra ké­szek. Már várják az első árpaszállítmányokat. F. F. Joó István tárlata Június 29-én, hétfőn, 13 órakor, a Toldy-kórház ta­nácstermében megnyílik Joó István festőművész festményeinek és tűzzo­mánc-képeinek kiállítása. Megnyitja Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum mun­katársa. A tárlat július 10-ig munkaidőben láto­gatható. Mozi _I A Déli út Bocskai és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti sza­kaszán csapadékvíz-elvezetőt építtet a város. A részben fedett vízelvezetőt a Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulás készíti (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A Szabadság filmszínház­ban délután 6 órakor: Or­szágos premier előtt (ame­rikai film). Este 8 órakor: Vaklárma (amerikai vígjá­ték). Az autósmoziban: Orszá­gos premier előtt (amerikai film). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. KÖZLEMÉNY A Magyar Gazdasági Cégmu­tató szerkesztősége felvesz a megye területén önállóan dol­gozná tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, juta­lékos rendszerben. Jelentkezni levélben: PMS Kft., Budapest, Pf.: 248. 1519. Személyesen: Bp. III., Kaszásdűlő u. 1—3. Tel.: 180-5565, 180-5180. (102 899/ 2811) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth, tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tibay Agnes. # Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. • Telex: 22-6353, • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd, Teleki u. 30.: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda lO-r-17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. rian 7

Next

/
Thumbnails
Contents