Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-26 / 150. szám
Lockerbie: Az USA mszautasitia Az Egyesült Államok szerdán visszautasította azt a legutóbbi líbiai döntést, amely szerint a Lockerbie- ügyben vádolt két terrorista titkosügynök lelett csak az ENSZ vagy az Arab Liga égisze alatt felállított „pártatlan és igazságos” bíróság ítélkezhet. ,A Reuter jelentése szerint Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő az amerikai döntést a Biztonsági Tanács 748. számú határozatával indokolta, amely úgy rendelkezik, hogy a gyanúsítottakat Skóciának vagy az Egyesült Államoknak kell kiadni. A líbiai népi gyűlés (parlament) keddi határozata egyébként nem zárja ki, hogy a két férfit kiadják Londonnak, illetve Washingtonnak. S. 0. SJ Salman Rushdie, a három és fél esztendeje rejtekhelyen élő brit író felkérte a londoni alsóház képvielöit, hogy támogassák Őt az Iránból kapott halálos fenyegetés elleni küzdelmében. A Sátáni versek című regény szerzője szerdán este a parlamentben tett váratlan látogatása során fordult a politikusokhoz. Felkérte őket, hogy keressenek támogatást az Európai Közösségek többi államában tevékenykedő kollégáiknál annak érdekében, hogy az iráni vezetés vonja vissza az iráni rezsim korábbi vezetője, Khomeini ajatollah által rá kimondott „halálos ítéletet”# Csehszlovák szövetségi gyűlés „Súlyos politikai helyzet állt Václav Havel csehszlovák elnök nem hajlandó „felszámoló bizottságnak” tekinteni a hamarosan megalakítandó szövetségi kormányt, még akkor sem, ha annak megbízatása korlátozott időre szól majd. Egyebek között ez derült ki az elnök beszédéből, amelyet csütörtök délután mondott Prágában, az új ösz- szetételű szövetségi gyűlés alakuló ülésén. A június 5-én és 6-án tartott parlamenti választásokon Csehországban a Polgári Demokrata Párt (ODS), Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) győzött nagy fölénnyel, s e két politikai erő túlsúlya jellemzi a csütörtökön megalakult, kétkamarás szövetségi törvényhozást. Az ODS és a HZDS elképzelései lényegesen eltérnek egymástól a Cseh és a Szlovák Köztársaság államkapcsolatának kérdésében: a csehek közös államot, föderációt akarnak, de ha ez nem lehetséges, akkor a kettéválás mellett vannak. A szlovák fél viszont laza konÜzbég—kazah szerződés Nurszultan Nazarbajev kazah és Iszlám Karimov üzbég elnök barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést irt alá szerdán a délkazahsztáni Turkesztán városában. L Külföldi eseittéinyek egy mondatban LORD CARRINGTON, az Európai Közösség közvetítője csütörtökön Strasbourgba érkezett, hogy békéltető tárgyalásokat kezdjen a három egykori jugoszláviai tag- köztársaság vezetőjével. LUIS AYALA, a Szocialista Internacionálé főtitkára a Reuter szerint Helsinkiben adott nyilatkozatában elmondta, hogy miután 56 csoportosulás kérte felvételét a nemzetközi szervezetbe, igyekeznek a jelentkezők közül kiszűrni a nevüket szocialistává Változtató, de továbbra is ortodox kommunista pártokat. A ROMAN VÉDELMI MINISZTER „közönséges hazugságnak” minősítette csütörtökön azokat az állításokat, amelyek szerint a román hadsereg hat MI 24-es típusú helikoptere, valamint egy katonai teherautó-konvoj hatolt volna be szerdán moldovai területre. IBRAHIM MOHAMED AL-BASARI. líbiai külügyminiszter szerdán azt nyilatkozta, hogy Líbia és a nyugati országok között a Lockerbie-ügy miatt kialakult válság augusztus 15-ig rendeződni fog. Václav Havel az alakuló ülésen mondott beszédében megállapította: — A választások nyomán súlyos politikai helyzet állt elő Csehszlovákiában. Nem tudni, hogy sikerül-e megőrizni a két, egyenjogú köztársaság közös államát. Ha Csehszlovákia két, önálló államra történő kettéválása mellett döntenek majd, akkor arra kell törekedni, hogy a szétválás nyugalomban folyjék le. EBEÉ-tsúcstalálkozó Budapesten? tett demokráciák egyikében tartsák. Sokan hangsúlyozták, hogy Magyarország, amely élen járt és jár a változásokban, különösen alkalmas a találkozó megrendezésére. A következő csúcs- és utótalálkozó helyszínéről a júliusi helsinki EBEÉ- csúcstalálkozón születik Herman János külügyi szóvivő csütörtök este arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki utótalálkozója főbizottságának csütörtöki ülésén a magyar küldöttség vezetője bejelentette: Magyarország szívesen látja vendégül az EBEÉ következő csúcstalálkozóját végleges döntés, és utótalálkozóját 1994-ben. A bejelentés egyértelműen kedvező fogadtatásra talált, a magyarországi megrendezést sok küldöttség azonnal támogatásáról biztosította. Többen kiemelték, igen időszerű, hogy az EBÉÉ következő csúcstalálkozóját az újonnan szüleTudjman figyelmeztetése Amennyiben Bosznia- Hercegovinában tovább folytatódik a háború, Horvátország kénytelen lesz beavatkozni — jelentette ki a Figaro című párizsi lapnak adott nyilatkozatában Franjo Tudjman. A horvát elnök a lap csütörtöki számában megjelent interjújában álláspontját azzal indokolta, hogy amennyiben a Boszniában élő horvátokat népirtás fenyegetné és nem lennének képesek megvédeni magukat, Horvátországnak segítséget kell nyújtania. — A politikai megoldást részesítem előnyben — mondta Tudjman —, de amennyiben a békés rendezéshez elengedhetetlen a katonai intervenció, akkor híve vagyok az ilyen beavatkozásnak. Robin a megszállt területekről A Camp David-i megállapodások értelmében vett autonómiát ajánlott a megszállt területeken élő palesztinoknak Jichak Rabin, a kedden lezajlott választások győztese szerdán este az izraeli televízióban. „Kész vagyok autonómiát felajánlani az 1978-as Camp David-i szerződések értelmében, de szó sem lehet arról, hogy a megszállt területek lakói döntsenek a biztonsági és a külügyi kérdésekről, valamint a zsidó telepek problémájáról’’ — közölte Rabin. A politikus elmondta, hogy nem akarják felszámolni a kolóniákat, de azt is közölté, hogy ezentúl nem kapnak támogatást a Samir-kormány által szorgalmazott „politikai’’ telepek a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezet- ben „a palesztinok által sűrűn lakott területeken”. Rabin ezzel szemben támogatta a telepek gondolatát Jeruzsálem környékén, és az Izrael biztonságának szempontjából olyan kulcsfontosságú helyeken, mint a Jordán folyó völgye és a Golán-fennsík, I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ AZ ISZTAMBULI CSÚCS ESEL YEI ÖZAL TÖRÖK államfő eredetileg azért hívta össze néhány hónappal ezelőtt a Fekete-tenger térségében levő országok államfőit Isztambulba, hogy olyan szerződést kössenek, amely szorosabb gazdasági együttműködés alapjait alkotja meg e földrajzilag egymáshoz közel fekvő államok közölt. A tizenegy részvevő közül hat a szovjet utódállamok közé tartozik, s ezek a központi tervgazdálkodás csődje után a piacgazdaságra való áttérés súlyos nehézségeit szenvedik el, és sokuk számára Törökország az ideális modell ennek megvalósítására. A régió együttműködési szerződése el is készült, s az egymás országaiban tervezett beruházásokat kiválóan ösztönzi, nem is beszélve a vegyes vállalatok alakításának elősegítéséről. Az okmány ünnepélyes aláírásának semmi akadálya sem volt, de közben ez a jövőt szolgáló aktus igencsak háttérbe szorult a jelen fegyveres cselekményei miatt, amelyek a szovjet utódállamokban háborús gócokat alakítottak ki, s azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy ha idejében nem vetnek véget ezeknek, átterjedhetnek az egész térségre is. így az isztambuli találkozón érthetően a fő figyelmet a moldáviai, oszétiai, és karabahi harcok megszüntetésének szentelték, részben magán a tizenegy államfő tanácskozásán, mint ugyanúgy a két- és többoldalú megbeszéléseken. Hogy a helyzet milyen súlyos volt nem sokkal az isztambuli csúcsot megelőzően, azt jól mutatja, hogy Ruckoj orosz alelnök Jelcin távollétében katonai beavatkozással fenyegette meg Snegur moldáviai elnököt, ha a túlnyomórészt oroszok és ukránok által lakott, s elszakadását kinyilvánított Dnyeszter Menü Köztársaság ellen nem szünteti meg a hadműveleteket. Ugyanígy Sevard- nadze grúz elnök is megkapta a figyelmeztetést: bombáztatni fogják köztársasága városait, ha az Oroszországhoz tartozó 8 ezer négyzetkilométernyi, 664 ezer lakosú észak-őszét autonóm terület ellen a Grúziához tartozó Dél-Oszé- tiából folytatódnak a támadások, és fegyveres erőszakkal próbálják azt elragadni Moszkvától. A figyelmeztetéseket, amerikai útjáról hazatérte után, Jelcin is megismételte, de közben tárgyalásokat is folytatott e hadüzenet nélküli háborúk gyors megállításáról. Az isztambuli csúcsot megelőzően úgy tűnt, hogy jó esélye van annak a kibontakozási elképzelésnek •— amely Kravcsuk ukrán elnöktől származik —, hogy megszűnik a Dnyeszter Menti Köztársaság, de cserébe teljes autonómiát kap a Moldovai Köztársaság keretében. Elszakadása csak akkor valósulna meg, ha a kisinyovi parlament kimondaná a Romániával való egyesülést. Ezt ugyanis nem lehet kizárni távlatilag, hiszen a mai Moldávia túlnyomórészt román ajkúak által lakott területének nagy része egykor Bukaresthez tartozott. Ami pedig az oszétiai háborút illeti, Jelcin és Sevardnadze dago- miszi és szocsi megbeszélésein megegyezett, hogy közös orosz—grúz megfigyelőcsoportok és vegyes őrjáratok biztosítják a tűzszünetet és a csapatszétválasztást a harcoló felek között. Ami Karabahot illeti, itt mind az azeri, mind az örmény elnök inkább ENSZ békefenntartók küldésében látja a kiutat, de erre egyelőre aligha kerülhet sor. AZ ISZTAMBULI csúcs részvevői támogatták e békés kibontakozásokat a véres háborúkból. De kérdés, hogy mennyire befolyásolhatják a háborús helyszíneken elszabadult és immár ellenőrizhetetlenné váló vad indulatokat? Árkus István Egységes álláspont A szakszervezetek közötti választásokról Folytatódott csütörtökön a szakszervezetek és a kormány közötti egyeztetés a szakszervezeti választásokról. A találkozót megelőzően hat szakszervezeti szövetség egyeztette véleményét. Mindkét találkozón öt konföderáció képviseltette magát. A szakszervezetek egységes álláspontot képviseltek a találkozón abban a kérdésben, hogy csak a munka- vállalók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok vehessenek részt a szakszervezeti konföderációk közötti választáson, a választások helyszíne pedig elsősorban a munkahely legyen. Visszautasítják tehát, högy vala-' mennyi szavazásra jogosult állampolgár kapjon ez esetben is szavazati jogot, illetve azt, hogy szavazás csak a lakóhelyen történjék. Borsik János, az autonómok egyik vezetője, a szak- szervezetek szóvivője rámutatott: sérelmesnek tartanák azt is, ha a kormány« zat a választási körre, helyszínre két változatot terjesztene elő a parlamentnek. A kormányzat kifejezte: a szakszervezetek által kért eljárási forma technikailag nehezen oldható meg. Szerintük ez több százmillió forinttal többe is kerülne. A szakszervezetek ezt vitatták. OKISZ—MSZP-találkozó TÁRSADALMI ÉRDEKEGYEZTETÉS- VISSZA A A megalkotott új törvények félkészek, a különböző érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelembevétele nélkül készültek — hangzott el a Magyar Ipar- szövetség (OKISZ) elnökségi ülésén csütörtökön, ahol a Magyar Szocialista Párt képviselőivel találkozott az érdekvédelmi szervezet. A tanácskozás része annak a tárgyalássorozatnak, amely során az OKISZ párbeszédet folytat a parlamenti pártokkal. Az MSZP képviselői' az eszmecserén elmondták: a párt szándéka, hogy a társadalmi érdekegyeztetést KÖZÉLETBE visszahozzák a közéletbe, és ehhez az MSZP politikai struktúrát kíván adni. A párt úgy véli, a politika legitimációját az érdekegyeztető tevékenység teremti meg, ezért a parlamenti egyeztetési mechanizmusok kiszélesítésére törekszik. Az eszmecserén a jelenlevők kritizálták a kormány gazdaságpolitikáját, amelyről úgy vélték, nem védi kellőképpen a nemzeti piac érdekeit és a modernizációt. A két tárgyalófél egyetértett abban, hogy a kormány privatizációs stratégiája öncélú, a külföldi tőke kizsákmányoló szerepe nő. Az LB jogerős Héleíe A Legfelsőbb Bíróság június 15-én kihirdetett jogerős ítélete megállapította, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöksége jogszex-űen járt el 1991. november 7-én, amikor Petrasovits Annát pártelnöki tisztéből felfüggesztette és ellene fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte — szögezte le Borbély Endre, az MSZDP elnöke, a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a párt országos vezetősége megköveti a magyar közvéleményt és a párt tagságát, azok nevében is, akik tevékenységükkel aláásták a szociáldemokrácia hazai tekintélyét. Az MSZDP a jövőben következetes, a szociáldemokrácia hagyományainak megfelelő politikával a közélet meghatározó tényezői közé kíván visszakerülni. A KISEBBSÉGI KEREKASZTAL ÉS A FIDESZ MEGBESZÉLÉSE Űjabb tárgyalásokat folytatott a Kisebbségi Kerékasztal és a Fidesz június 25-én. Értékelték a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat parlamenti beterjesztése kapcsán kialakult politikai helyzetet. Megállapították, hogy feltétlenül szükséges, hogy a kormány az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról, azaz a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről tárgyaljon; és megegyezzen a Kisebbségi Kerékasztallal. A kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatban kifogásolták a helyi kisebbségi ön- kormányzatok létrehozásának módját, és elítélték azt a törvényjavaslatban előirányzott megoldást, amely szerint az országos kisebbségi önkormányzatot kizárólag delegációs elv alapján a helyi önkormányzatokból lehetne létrehozni. Petrasovits nem elnök! föderációra törekszik, a két köztársaság önálló nemzetközi jogalanyiságával. Elismerik, hogy ez már nem közös állam, de azért bizonyos mértékben szerelnének megőrizni néhány közös szervet is. A szövetségi gyűlés elnökségének alelnöki rangú tagja lett a két kamara házelnöke, a (cseh) kereszténydemokrata Václav Benda és a HZDS-t képviselő Roman Zelenay.
