Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

Rátermett lesz a nagykövet Kulturált válásra készülő szomszédok Az Országgyűlés külügyi bizottsága a hét derekán tartott ülésén meghallgatta és egyhangú támogatásáról biztosította hazánk bonni nagykövetjelöltjét. Az új misszióvezető a közelmúlt­ban e posztról távozott Csenger Zalán Attila helyét foglalja el. Az új nagykövet nevét néhány héten belül nyilvánosságra hozzák. Erdödy Gábor, aki jelen­leg hazánk bonni nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője, a német—magyar kapcsolatokkal összefüggés­ben úgy nyilatkozott, hogy Csenget Zalán Attila távo­zása Bonnból, vezető német politikai körökben semmi­féle lényeges problémát nem váltott ki. Kovács László, a szocialista párt Diplomaosztó ünnepség az Osztrák-Magyar Rendőrakadémián Az Európa-szerte szapo­rodó és határok nélkülivé váló bűnözés egyre in­kább szükségessé teszi az egyes országok bűnüldöző szervezeteinek fokozott együttműködését. Ezt felis­merve határozta el az Osztrák—Magyar Rendőr­akadémia létrehozását ta­valy a két ország belügy­minisztere. Az akadémia első kurzu­sáról Günther Bőgi bécsi rendőrfőkapitány, Michael Sika osztrák belügyminisz­ter-helyettes és Fontányi Gábor, Magyarország bécsi nagykövete adott értéke­lést. Az akadémián 10-10 oszt­rák, illetve magyar felső­fokú képzettségű fiatal, a bűnüldözésben jártas tiszt kapott ismereteket a két ország jogrendszeréről, rendőrségi szervezetéről és működéséről. Az oktatás váltakozva folyt a két or­szág fővárosában, így a hallgatók közvetlenül is­merkedhettek a rendőri munka mindennapjaival. Jászberényben MDF KÜLÜGYI KONFERENCIA külpolitikai szakértője el­mondotta, hogy az új je­lölt jobb eséllyel indul előd­jénél a nagyköveti poszt el­látásában, hiszen az elmúlt egy évben már megismer­kedett Németországgal. A testület áttekintette a Csehszlovákiában lezajló átalakulási folyamatokat. Csáti György, a bizottság elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy július 2-án zárt ülésen foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, ame­lyek „a legaktuálisabbak Magyarország határai men­tén, különös - tekintettel Csehszlovákiára”. Kovács László fontosnak tartotta, hogy hazánk a csehszlová­kiai „kulturált válás”-ba ne akarjon beavatkozni, hi­szen egyaránt jó kapcsola­tot kell tartania Budapest­nek Csehországgal és Szlo­vákiával. A környezetvédelmi bi­zottság rendkívüli ülésén Szabó Gábor helyettes ál­lamtitkár arról beszélt, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumban háttérbe szo­rították a környezetvédel­met. Szabó elmondotta, ak­kor kezdődtek konfliktusai a minisztérium vezetésével, amikor a környezeti terve­zéssel foglalkozó szakterü­letet is a területfejlesztés felügyelete alá kívánták he­lyezni, és ő ez ellen fellé­pett. A bizottság ősszel tekinti át a felvetett problémát és a minisztérium működési rendjét. Külügyi konferenciát rendez Jászberényben az MDF. A június 27-28-i ren­dezvényen részt vesz Je­szenszky Géza külügymi­niszter. Entz Géza államtit­kár és Nahimi Péter, az MDF elnökségi tagja is. A témakörök között szerepel­nek aktuális külpolitikai ' kérdések, szó lesz a köf- nyező országokkal való gaz­dasági kapcsolatainkról is. A résztvevők előadást hall­gathatnak meg a délvidéki helyzet problémáiról. i MÉG NINCS FŐJEGYZŐJE A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATNAK Nem sikerült főjegyzőt választania a Fővárosi Ön- kormányzat Közgyűlésének a csütörtöki ülésen. A tes­tület meghallgatta a bíráló bizottság által első helyen javasolt Tiba Zsoltot, a Fő­polgármesteri Hivatal al­jegyzőjét, és a második helyre jelölt Erdélyi Lászlót, a Pest Megyei önkormány­zat főjegyzőjét. A szava­zás során azonban a 45 szükséges szavazat helyett csak 43-an támogatták Ti­ba Zsolt főjegyzői kineve­zését, míg 12-en tartózkod­tak 10-en pedig a kineve­zés eilen voksoltak. Ko­vács Kálmán, az SZDSZ frakcióvezetője a szavazást követően jelezte: meghibá­sodott a számítógép, ezért — a szervezeti szabályzat­nak megfelelően — újbóli, kézzel történő szavazást javasolt. Az ezt követő ebédszünet után Ungár Klára jelezte, hogy a Fi- desz-frakció csak akkor ért egyet a szavazás meg­ismétlésével, ha egyértel­műen bizonyítható a szá­mítógép hibája. Demszky Gábor szerint a gép meg­bízhatósága valóban kétsé­ges, mivel olyan képviselő­nél is szavazatot jelzett — Barsiné Pataky Etelkát említette — aki nem is volt jelen az ülésen. A képvi­selő-testület a későbbiek­ben, napok, de lehet, hogy hetek múlva, megismétli a szavazást. ■ A kormányon nem fog múlni Az ellenzék lépett vissza A kormány megalkotta a politikai üldözöttek kárpót­lását célzó törvény végre­hajtási rendeletét — hang­zott cl a csütörtöki kor­mányülés szünetében tartott szóvivői tájékoztatón. A technikát jellegű sza­bályozás szerint — miként Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a tájékozta­tón ismertette — július 2- ától jelenthetik be igényü­ket az érintettek a posta- hivatalokban kapható for­manyomtatványokon a kár­pótlási hivatalokhoz. Egy­idejűleg csatolniuk kell az igazoló dokumentumokat is. Azoknak, akik nyugdíjeme­lési kérelmükhöz már ko­rábban benyújtották a bi­zonyítékokat, nem kell még egyszer előtárniuk azo­kat. A rendelet — minden korábbi félreértést eloszla­tandó — részletezi, hogy a kényszerlakhely-ki jelölés jogcímén kárpótolandók kö­rébe értendők a get­tókba, csillagos, illetve védett házakba költöztetet­tek is. Novemberig — a kárpótlásiigény-kérelem benyújtásának határidejéig — mindenkinek egységesen — ideiglenes, havi 5 ezer forintos alapösszeg szerint — számolják ki járandósá­gát, A kárpótlási összeget úgy határozzák meg, hogy az alapösszeget megszoroz­zák a szabadságelvonásban töltött hónapok számával, a kapott adatot pedig el­osztják a sértett várható életkorával. Novemberben azonban az ideiglenes, alap­összeget felülvizsgálják és meghatározzák az idei évre szóló végleges alapösszeget, amely minden bizonnyal magasabb lesz a jelenlegi­nél. A jövőben pedig évente az Országgyűlés határozza Az autósok nevében Reális terheket Csütörtökön délelőtt a Magyar Autóklub vezetői Szabad Györgynek, a par­lament elnökének adták át azt az 50 ezer aláírást tar­talmazó petíciót, amelyben a klubtagok az autósokat ét intő magas terhek ellen tiltakoznak. Tóth István, az autóklub ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának el­mondta: Szabad György ígéretet tett arra, hogy a nyári szünet ellenére soron kívül továbbítja a petíciót a házbizottságnak és a kor­mányzatnak. Szőnyi Zsolt, a klub Pest megyei titkára tájé­koztatása szerint a megyé­ben széles körben támogat­ták az akciót, melynek nyo­mán 8 ezer aláírást gyűj­töttek össze. Nemcsak klub­tagok fejezték ki ily módon egyetértésüket a követelé­sek iránt, melynek legfon­tosabb pontja: a parlament számoltassa el a kormány­zatot az autózással kap­csolatos bevételek felhasz­nálásáról. Ennek következ­ményeként az autósok igénylik a terhek reális megállapítását. meg a politikai üldözöttek kárpótlására fordítható ösz- szeget, az éves költségvetés tárgyalásánál. A szóvivői tájékoztató másik vendégeként Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kitért arra, hogy a kabinet az ülé­sen foglalkozott a média­háború kérdéskörével is. Leszögezte: a kormánynak nem érdeke a médiaháború, s nem áll szándékában úgymond elsüllyeszteni a médiatörvényt. Az a véle­ménye, hogy a kormánypár­tok nagymértékű konszen­zuskészségről tettek tanúbi­zonyságot a törvény előké­szítése során, így annak szövege csaknem 100 száza­lékos egyetértés alapján született. .Ügy látja, hogy nem a kormánypártok, ha­nem az ellenzék lépett visz- sza a megállapodásoktól. A médiaelnökök leváltása kapcsán az államtitkár ki­jelentette: a felmentésnek Gombár Csaba rádióelnök esetében semmi akadálya nem lehet. A köztársasági elnök ak­kor tagadhatja meg Gom­bár felmentését, ha a sze­mélycsere az alkotmányos­ságot veszélyeztetné — ez esetben viszont mindez nem áll fenn. A TV elnökét a kormányfő szeptember 15-1 hatállyal kívánja felmente­ni. Ehhez Katona Tarnál annyit fűzött: „bár addig­ra meglenne a médiatör­vény. A kormányon ez nem fog múlni." Hozzátette, hogy nagy tisztelettel gon­dolnak vissza a médiaveze­tők korábbi ellenzéki tevé­kenységére, ám gyakorta tapasztalható, hogy kiemel­kedő személyek felőrlőd­nek, foglyaivá válnak az apparátus önmozgásának. A kormány megszünteti» a Gazdaságkutató Intézetet A főiskolákról és az egye­temek kari tagozódásáról rendelkező határozatokat 2a módosította a kabinet. Ügy döntött: a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája alapításához hallgatónkén! 84 ezer forint kormányzati hozzájárulást ad. A külügyeket Illetően a kabinet áttekinti a déli ha­tárainkon zajló eseménye­ket. Ezzel összefüggésben elhangzott: Magyarország érdekelt abban, hogy mi­előbb helyreálljon a béke a délszláv köztársaságokban, s abban is, hogy a Szerbia és Montenegró elleni gaz­dasági embargó rövid ideig tartson — hisz az a magyal gazdaság számára ugyan­csak károkkal jár. ÁTADTÁK A MEGBÍZÓLEVELET KELETI GYÖRGYNEK Tegnap, a kisbéri város­házán átadták országgyűlési képviselői megbízólevelét Keleti Györgynek, aki az MSZP jelöltjeként aratott győzelmet a június 21-én Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerüle­tében megtartott időközi választáson. A Bábolna— Kisbér—Oroszlány övezte térség önkormányzatai és a pártok képviselői előtt dr. Mátrái Árpád, a területi választási bizottság elnöke nyújtotta át az okmányt a térség új országgyűlési kép­viselőjének. Keleti György leszögezte: a választás megcáfolta azt az állítást, hogy politikai közöny jellemző e térségre*. Attól függetlenül, hogy ki szavazott rá és ki nem, a kerületben élő valamennyi állampolgárt képviselni kí­vánja a parlamentben. Aa új képviselő elmondta azt is, hogy két készülő tör­vénnyel, a bányászattal és a mezőgazdasággal foglalko­zóval kapcsolatosan minden bizonnyal kifejti majd a véleményét, mert e két ága­zat a választókerületében nagyon nehéz helyzetben Az FKGP-főtitkár nyilatkozata: Konstruktív politizálást! Németh Béla, FKGP-fő­titkár arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a A mottó a Hős fenyegeté­se, amely a Pesti Hírlap­ban ez év március 31-én látott napvilágot. Jól kivá­lasztott mottó. Ómolnár Miklós szerdán bemutatott könyve „Torgyán a kapuk előtt” címmel valóban fe­nyegető jelenségre hívja fel a figyelmet. Meglehet kissé elkésve, hiszen a szerző nem tudhatott a kötet ösz- szeáilílásakor arról, hogy az exhibicionista pártelnök — aki talán nem is annyira exhibicionista, mint gon­dolnánk —, a kisgazda- puccs alig néhány nappal ezelőtti története folyamán önmagát diszkvalifikálja. Nevetséges és megalapozat­lan vádaskodásaival ugyanis a Hős időközben ország-világ előtt nyilván­valóvá tette: nem csupán politikusként, de jogászként sem áll hivatása magasla­tán. Mert mi mással is ma­gyarázhatnánk a televízió kamerái előtt a bizonyítá­si teher kérdésében tett ki­jelentését. Azt, hogy ő Torgyán a kapuk előtt a megtámadott, tehát miért neki kellene bizonyítania. A jogászdoktor elfeledke­zett arról, hogy a bizonyí­tási teher éppen azt terheli, aki valamilyen tényt állít, vagy arra hivatkozik. Re­mélhetőleg tehát elkésett Ömolnár Miklós vészha- rangkongatása. Habár a szerző sorozatban hozza fel a példákat, miként tudott Torgyán újra és újra vere­ségeiből tőkét kovácsolni. Álbotrányokhoz szokta­tott közéletünk valódi bot­rányát leleplező műről van szó. Olyan dokumentum- gyűjteményről, amelyben nevet kapnak a pártállam­ból kinőtt maffiózók és po­litikusi szerepet vállaló marionettfiguráik kísér­teties hasonlóságot idézve fel az események leírásá­ban a XX. század egyes — ma már történelminek szá­mító — sorsfordulóival. Az egymásnak homlokegyenest ellentmondó demagóg szó­lamok, a sötét, átláthatat­lan, talán még a felrobban­tott repülőgép ügyével is összefüggő gazdasági rafi­nériák jegyzőkönyve ez a kötet. A dokumentumokat a nyilvánosság elé táró szer­ző gondjai persze érződnek: nehéz lehetett eldönteni, hogy időrendi sorrendben, vagy tematikusán csoporto­sítva mutassa be Torgyán doktor legújabbliori szerep­lését. S minthogy a szer­kesztő sem tudott igazán e kérdésben dönteni, emiatt a mű az olvasó számára nem könnyen feldolgozható. Lehet persze, hogy a szerző elfogult. Talán indu­latai is motiválták. Sőt ki­érződik a. könyvből a jo­gászszakma iránti ellen­szenve is. Ami — meglehet — hiba. De mindez nem kérdőjelezi meg Ömolnár tisztességes szándékát, azt hogy felhívja a figyelmet egy olyan jelenségre, amely reális veszélyt jelent fris­sen született demokrá­ciánkra. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az ellenzék legerősebb frak­ciója vezetőjének nyilatko­zatát. Tardos Márton a kis- gazdapuccsról a 168 órának nyilatkozva sejtetni enged­te: Torgyán állításait meg kell vizsgálni, mert „nem zörög a haraszt..Már­pedig ha egy önmagát de­mokratikusnak valló párt nem határolódik el a Tu- tsek-féle vérbíróságnál munkakörét szívesen betöl­tő, sőt minden ellenszolgál­tatás nélkül túlórázó egy- kori fogalmazó most már bizonyítottan fenyegető po­litikai szereplésétől, akkor a demokrácia valóban ve­szélyben van. Tallós Emil pártelnökség csütörtöki ülé­sén a pártegység helyreál­lításának módozatairól volt szó. Az egység érdeké­ben minden szétszóródott kisgazdacsoportot össze kí­vánnak fogni, mivel — mint mondta — az alap­kérdésekben 80 százalék­ban egyetért a tagság, a maradék 20 százalékról pe­dig toleráns egyeztetéssel, reménye szerint meg lehet egyezni. Az elnökség konstruktív politizálást tű­zött ki célul. Véget vetnek a gyalázko- dásnak, és tárgyalásos, konszenzusos megegyezésre törekszenek. Ezzel kapcso­latban rámutatott: a párt kapcsolatait rendezni kell nemcsak a kormányzópár­tokkal. hanem az ellenzék­kel is. Nem riadnak vissza a kormányzat képviselői­nek kemény kritikájától, és konstruktív ellenzéki ma­gatartásra törekszenek. Le­szögezte: a frakcióegység helyreállításáig „hosszú menetelés” várható. 3

Next

/
Thumbnails
Contents